Még két évet kell várni a Batthyáneum restitúciójának a tárgyalásáig

A román legfelsőbb bíróság a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség kérésére előbbre hozta, de így is csak 2021 májusában kezdi el tárgyalni a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtár visszaszolgáltatásának az ügyét. 

A legfelsőbb bíróság sajtóosztálya az MTI kérdésére 2019. április 18-án közölte: az eredetileg 2021. november 9-re kitűzött tárgyalás időpontját szerdán 2021. május 25-re módosították. A szóvivő közlése szerint a legfelsőbb bíróság közigazgatási ügyekkel foglalkozó részlegén rendkívüli módon feltorlódtak a dossziék. A részlegen több ezer ügy vár jogerős ítéletre, ezért voltak kénytelenek ilyen hosszú határidőt szabni a tárgyalás megkezdésére. 

A Batthyáneum könyvtár restitúciós ügye tavaly novemberben került a legfelsőbb bíróság asztalára, azt követően, hogy az első fokon eljáró Gyulafehérvári Táblabíróság két és fél évi tárgyalássorozat után 2018. júliusban megalapozottnak találta a restitúciós bizottságnak a visszaszolgáltatást elutasító határozatát. 

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának a 2012-ben hozott ítélete nyomán a román államnak egyszer már bírságot kellett fizetnie azért, amiért 14 évig húzta a Batthyáneum restitúciós kérelmének az elbírálását. 

Az épületet és a benne lévő felbecsülhetetlen értékű gyűjteményt a román kormány 1998-ban sürgősségi kormányrendelettel szolgáltatta vissza, amit 2002-ben a parlament törvényerőre emelt. A jogszabály tételesen rendelkezik a Batthyáneum és más ingatlanok visszaszolgáltatásáról, de a román állam intézményei nem hajtották végre. 

A gyulafehérvári Batthyáneum a legnagyobb értékű ingatlan és gyűjtemény, amelyet az erdélyi magyar egyházak visszakértek a román államtól. A 65 ezer kötetes, 1650 középkori kéziratot magában foglaló könyvtárban őrzik a Romániában fellelhető kódexek és ősnyomtatványok háromnegyed részét. A kódexek egyikét, a 810-ből származó Codex Aureust 25 millió dollárra biztosították, amikor 2002-ben rövid időre Németországba szállították. 

A könyvtárat a román kommunista állam vette el a római katolikus egyháztól, és a rendszerváltozás utáni kormányok Batthyány Ignác püspök végrendeletére hivatkozva nem szolgáltatták mindeddig vissza. A püspök az 1798-as végrendeletében a katolikus egyházra és Erdély provinciára hagyta a gyűjteményt. A román politikai elit úgy értékeli, hogy Erdély provincia jogutódjaként a román állam is jogosult a gyűjtemény tulajdonjogára. A római katolikus egyház értelmezése szerint a vitatott megnevezés az erdélyi római katolikus egyházmegyét jelöli.

Új hozzászólás

Plain text

  • A HTML jelölők használata nem megengedett.
  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.