Altematív ellenőrzési (minősítési) módszerek
A Környezeti Oktatás tanításának és tanulásának folyamatában az ellenőrzésnek is fontos szerep jut. Segítségével tudomást szerzünk a tanulók által elsajátított ismeretekröl. Az ellenörzésnek modemebb változatai, az óra alatti tevékenység és a házi feladat mellett, a projekt és a portofólium. A hagyományos ellenörzési módszerek nem alkalmasak a kömyezettel, kömyezetvédelemmel kapcsolatos ismeretek elsajátításának felmérésére, mert nem tudnak kiépíteni megfelelö készségeket és képességeket emberek-kultúrák-biofizikai terek kölcsönhatásának megértésére és megbecsülésére. Hungerford és Peyton szerint (1986), a Kömyezeti Oktatásnak legföbb célja megfelelö szakembereket képezni a kömyezet terén, akik képesek legyenek részt venni az itt adódó problémák feldolgozásában és megoldásában. Ezen részvétel bizonyítása csak altematív ellenörzési módszerek segítségével lehetséges.
Az alternatív ellenörzési módszerek olyan új elvekre és ideológiákra támaszkodnak, melyek középpontjában a tanuló áll, valamint az, hogy mit tud és mit akar ő tenni. Ezen módszerek teljesebb képet adnak arról, hogy mit valósított meg a diák és nem koncentrálnak csak egyetlenjegyre, vagy egy vizsga eredményére.
1997-ben Gipps kijelentette, hogy a jó ellenőrzés :
-támogatja a tanulást és visszajelzést, magába foglalva a formatív ellenörzést
-nyitott, és inkább konkrét elvekhez kapcsolódik, nem pedig a viszonyított teljesítményekhez
-olyan felmérési stratégiákat tartalmaz, melyek megadják a lehetőségeket a tanulóknak, hogy munkájukatjól végezzék
A projekt
A projekt akkor sikeres, ha minden résztvevöje úgy érzi, hasznos az együttműködés. A projektek sok iskolában megmozgatták a gyerekek és a tanárok fantáziáját, új tanulási módszert vezettek be a sokszor egyhangú iskolai életbe.
A módszert XX. század eleji amerikai reformpedagógusok, Dewey és Kilpatrick nevéhez köthetjük. Lényege, hogy a gyerekek tapasztalatát tekinti a tanulás legfontosabb forrásának. A gyerekek számára-ahogy bekerülnek az iskolába-megszünik a világ komplexitása. A természet tantárgyakra oszlik, és ezek a tantárgyak csak néha-néha kapcsolódnak egymáshoz.
Dewey szerint a gyerekek megfelelő motiváció nélkül nem figyelnek, a motiválásnak pedig a cselekvés a legjobb módja. Így Dewey iskolájában a tanulás cselekvések sora, az iskolában aktív élet folyik, nem pedig passzív mélázás a pulpituson elöadó tanárral szemben. A gyerekek a gyakorlati cselekvés során ismerkednek meg a világ dolgaival, alakítják ki értékeiket, töltik meg tartalommal gondolkodásukat. A tanámak segítséget kell nyújtania ahhoz, hogy a gyerekek megértsék azt a világot, amelynek ök is egyenrangú részei, hogy felnöttként a közösség felelösségteljes tagjaivá válhassanak.
Kilpatrick könyve szerint, mely a reformpedagógia egyik legforradalmibb írása, a gyereket úgy kell tanítani az iskolában, hogy fígyelembe vesszük tapasztalatait, képességeit, érdeklödését. Szerinte projekt „minden célvezérelt tapasztalatszerzés, minden célirányos tevékenység, amelyben az uralkodó elképzelés határozza meg a tevékenység célját, rendezi el folyamatát és adja motivációs erejét". Ez a módszer nemcsak tanulási technika, pedagógiai módszer, hanem a gyerekek nevelésének, személyiségfejlesztésének nagyon hatékony eszköze.
A projekt az alábbi szakaszokból áll:
-témaválasztás;
-tervkészítés;
-adatgyűjtés;
-a téma feldolgozása;
-a termék, produktum összeállítása;
-a projekt értékelése;
-a termék, produktum bemutatása.
A témaválasztás sokféle lehet, azt is lehet mondani, hogy minden témában szervezhetö projekt. Olyan , amely a szüken vett tananyaghoz, a tankönyvekben szereplő ismeretekhez kapcsolódik; olyan, amely részben köthetö a tantervhez, és olyan is , amely annál általánosabb témával foglalkozik.
A második lépés a tervkészítés, ahol-csakúgy, mint a témaválasztásnál-a tanámak csupán irányító szerepe van. Együtt, egyenrangúként tervez a részt vevő gyerekekkel, és mint moderátomak arra kell figyelnie, hogy minden gyerek megtalálja a feladatát a munkában. Itt döl el, hogy a projekt be tudja-e tölteni azt a szerepét, hogy minden gyereknek egyaránt biztosítja az értelmes tanulás és munka lehetőségét, hogy ne csak a tanteremben eminens, a családból az iskola igényeinek megfelelö verbális képességekkel érkezö gyerekeknek legyenek sikerei az oktatásban, hanem azoknak is, akik ennek az elvárásnak nem vagy csak nagyon nehezen tudnak eleget tenni. Itt döl el, hogy demokratikus, az iskolai hierarchiát megbontó, az egyes gyerekek képességeihez, tapasztalatához, kreativitásához idomuló munka lesz-e a projekt, melyben soha nincs csak egyetlen megoldás, egy igazság, de amelynek során minden gyerek mást és egymástól eltéröt ad be a közösbe.
Az adatgyüjtés mint a projekt harmadik lépcsöfoka történhet az iskolában és az iskola falain kívül is.
A téma feldolgozása sokféle módon történhet, akár a hagyományos órakeretben, akár az altematív iskolákban az epochákon belül, akár az iskola idökeretén túl.b Nyílván ez utóbbi alkalmasabb a projektszervezésre, de nem lehetetlen az óra alatti feldolgozás sem, különösen, ha nincs lehetőség másra.
A legfontosabb azonban az, hogy a munka közös tevékenység legyen, a tanár inkább csak megfigyelöként, segítőként vegyen részt, ne pedig irányítóként. A projekt olyan munka, ahol a gyerekek hozzáadják saját tapasztalatukat, munkájukat a közöshöz, miközben egymástól is nagyon sokat tanulnak. Az osztályteremben nem aktív gyerekek kitünhetnek ügyességükkel, gyorsaságukkal, szervezőkészségükkel, döntésképességükkel, életre-valóságukkal.
A termék, a produktum összeállítása a munka befejezö fázisainak egyike. A végtermék nagyon fontos nevelési eszköz a projektmunkában, a gyerekek itt léphetnek ki az iskola belső nyilvánossága elé, megmutathatják munkájukat a szülőknek és az iskola szükebb vagy tágabb kömyezetének. A produktum bemutatásával kezdödik a projektmunka értékelö fázisa, ahol fontos az önértékelés, egymás munkájának pozitív szemléletü mérése, szükség esetén a produktum korrigálása. Jóval könnyebb ez a folyamat olyan iskolai közösségben, ahol a gyerekek és a tanár között partneri a viszony, és a szóbeli közös értékelésnek van gyakorlata.
A projektmunka olyan tulajdonságokat értékelhet elismerőleg, amelyeket a szokványos tantermi órák soha. A tantárgyi elömenetelben lassan haladók értékei kiderülnek a jól szervezett projekt során, és ez megváltoztatja a gyerekek önértékelését, így segítve az örömteli tanulást.
A különbözö kulturális és anyagi háttérrel rendelkezö gyerekek más és más tapasztalattal járulnak hozzá a közös mühöz, a projekthez, és így olyan ismereteket szereznek, amilyeneket semmilyen multikulturális tankönyv nem tud jobban közvetíteni számukra. A projekt közelebb hozza az iskolában mindig is vágyott, de soha meg nem valósítható esélyegyenlöség lehetőségét.
A portofólium
A portofólium legfontosabb célja az, hogy arra késztesse a tanulót, hogy bebizonyítsa szüleinek, osztálytársainak és más érdekelt feleknek mit tanult, mennyit fejlődött. Legnagyobb értéke abban rejlik, hogy a megvalósításában a tanuló aktív szerepet vállal. Egy portofólium legfontosabb jellemzői:
-A portofólium egy olyan ellenőrzési forma, melyet a tanulók a tanáraik segítségével készítenek el. Tartalmazhatja a diákok személyes véleményét a témával kapcsolatban, a tanár által kezdeményezett és diákok által elvégzett, valamint ugyancsak a tanár által minösített tevékenységeket. Tartalmazza a diákok által megvalósított dolgozatokat jól indokolt szelekció alapján.
- Egy portofólium magába foglalja a diákok munkájának bizonyítékait, melyek igazolják idöbeni fejlödésüket. Önjellemzésük megvalósításával rámutathatnak munkájuk erös és gyenge pontjaira.
Ezen gyenge pontok felismerése hozzásegítheti öket későbbi tevékenységük céljainak kitüzéséhez. A tanulók önállóan dolgozhatnak, saját maguk szabva meg a követendö stratégiákat.
-A portofólium egy olyan „eszköz", amely a tanuló fejlődésének különböző mozzanatait követi. Más szóval, hozzájárul a tanulók tanulási tevékenységük során összegyüjtött képességeinek felméréséhez. A tanuló a tanár által irányítva válassza ki, hogy mi kerül bele ezen portofóliumba. Altalában egy portofólium a következőket tartalmazza:
-az adatokat a tulajdonosról
-a tanuló képességeinek felsorolását (pl. tartalmazhat diplomákat is)
-egy leírást (jelentést) motivációjáról és arról a helyröl, ahol a tanuló elsajátította ismereteit. Képet nyújt a tanuló számára is, hogy felülvizsgálja ismereteit, képességeit.
-a tanuló munkájának bizonyítékait (pl. írott anyag, újságcikkek, a projekt lépéseinek leírása, diplomák, minősítések, tesztek eredményei, képanyag, rajzok, grafikonok, audió-videó felvételek, stb.)
-a tanár által adott minösítéseket
-a tanuló visszajelzését, válaszát a minősítésekre
Összeállította: Kovács Nikoletta, fizika tanár |
