P. Vonyik Erzsébet
Somogyi Tibor felvételei
Kvarda József szerint a parlamentben gyorsan el akarják fogadtatni az önkormányzati választásokra vonatkozó törvénytervezetet, így megelőzendő, hogy a viták és az indulatok magasra csaphassanak.
Milyen műhelyben készülhetett a törvényjavaslat?
A kormány terjesztette ugyan be, mégis úgy nevezném: maticás törvénytervezet. Stanislav Bajaník, a Matica slovenská alelnöke egy vitaműsorban elárulta, hogy az ő elképzelésüket fogadta el a kormány. Ennek lényege, hogy Dél-Szlovákiában az állandóan leszavazott szlovákságot kell helyzetbe hozni.
Mi a tervezet legfőbb vonása ?
Lényege, hogy a választások nemzetiségi alapon történnének. Nem tudok arról, hogy Csehszlovákiában 1918 óta etnikai alapon bonyolították volna le az önkormányzati választásokat.
A jelölteknek fel kellene fedniük nemzetiségüket?
A képviselőjelöltek nemzetiségét fel kellene tüntetni. A listákon az önkormányzat által meghatározott képviselői helyeket az etnikumok részaránya szerintl osztananák fel ott, ahol a más etnikum eléri az öt százalékot. A képviselői helyeket az etnikumok között az 1991-es népszámlálás adatai szerint osztanák el. Ha tizenöt tagú az önkormányzat, s a lakosság negyven százaléka szlovák, hatvan a magyar, akkor ilyen arányban kell felosztani a listán a képviselői helyeket is.
Kik indíthatnának jelölteket?
Ha elfogadják a javaslatot jelenlegi formájában, akkor csak az a párt, szervezet vagy társulás állíthat képviselőjelölteket, amely az adott járásban a községek legalább egyharmadában meg tudta ezt tenni. Egyértelművé vált, hogy az új területi-közigazgatási felosztást ehhez a törvénytervezethez szabták. Ahol lehetett, úgy alakították ki a járásokat, hogy a magyar pártok ne tudjanak a falvak egyharmadában jelölteket állítani.
Mely járásokban eshetne meg?
A keleti járásokban és a nyitra iban jó, ha néhány községben képesek leszünk jelöltállításra. Képviselő esetében kizárt a koalíciókötés, így sehol sem indíthatnánk közös jelöltet az SZDK-val. A kormány ezt alaposan átgondolta.
Miként történne a szavazás?
A szavazócédulán felsorolnák a jelölteket állító pártokat és társulásokat, s ezek annyi jelöltet állíthatnának, mint a helyi képviselők száma. A legbonyolultabb ott lenne a szavazás, ahol etnikailag megosztott a szavazólap. Ezen feltüntetnék, hogy mennyi képviselőjük lehet a szlovákoknak, magyaroknak vagy a romáknak. Itt viszont csak a nemzetiségnek kijáró képviselői helyre lehet szavazni. Tehát ha tizenötből kilenc a magyar, akkor csak kilenc karikázható be. Ha tizediket is bekarikáz valaki, érvénytelen a szavazata. El kell magyarázni az embereknek, hogy például olyan faluban, ahol 10:1 lesz az arány a magyarok javára, a magyar szavazópolgár nehogy 11-et karikázzon, mert érvénytelen a szavazata. Uszításjellegű lesz, mert a szlovák azt fogja mondani: nehogy a magyart karikázd be, mert érvénytelen, s magyar részről ugyanígy.
Állítólag nagyobb szerephez jutnának a járási hivatalok is
A törvényjavaslat az állami szervekkel való együttműködésre kötelezi a községet. Magyarán: nem a helyi választási bizottság határozatát fogja érvényesíteni a helyi szava-zatszedő bizottság, hanem a járásihivatal-főnök parancsát, ellenkező esetben törvényt sért. Így vitás esetekben mindig a hatalomnak lesz igaza. A helyi választási bizottság betöltetlen helyeit is a járási hivatal tölti be a pártok ajánlásai alapján.
Hogyan szavazhatnának az állítólag állampénzen magyar vidékekre települtek?
Csak az választhat, akinek állandó lakhelye van a község területén. Ezért fontos, hogy az összes új bevándorlót letelepítsék. A tömeges betelepítések összefüggésben vannak a helyi választásokkal, akárcsak a területi átszervezés.
Hogy fog eligazodni a szavazó ebben a szövevényes rendszerben?
A Magyar Koalíciónak tájékoztató-felvilágosító munkát kell felvállalnia. A választási bizottságok általunk jelölt tagjait gyorsan ki kell jelölni, és tanfolyamon alaposan el kell magyarázni nekik, mit is ír elő a törvény. A javaslat szerint tiltaná a helyi hangosbemondó használatát kampánycélokra a kampány idején. Pedig a polgármesternek falun ez az egyedüli mediális lehetősége.
Mi a törvénytervezet célja?
Bárki állíthat jelöltet, így fellazul az önkormányzat, rengeteg érdek kerül be a testületbe, jelöltet indíthatnak a tűzoltók, a vadászok, a nőszövetség, a futballcsapat az edzőt, a pártok meg kiszorulnak. Hogyan fog működni az önkormányzat? A társulások nem foglalkoznak majd a közügyekkel, a polgármester pedig megőrülhet. Erre megy ki a játék! Hogy ne működjön az önkormányzat, és innen csak egy lépés a nemzeti bizottsági rendszer, amelyben fentről diktálnak. A törvény célja az önkormányzatok ellehetetlenítése és káosz teremtése, amelyben a diktatúra teremt rendet.