Heti kultúra
 

Filmbemutató

Holdfényszelence

Tom DiCillo, a Csapnivaló rendezője, a Florida, a paradicsom forgatókönyvírója kedves humorú, meleg, emberi történetet vitt filmre. Van-e feleslegesebb, ugyanakkor romantikusabb dolog, mint dobozkában gyűjteni a Hold sápadt fényét? Ezt teszi a film egyik főhőse, a „Kölyök" (Sam Rockwell). Ő a hetvenes évek hippi eszméinek késői megtestesítője. Levált a társadalomról, lakókocsiban él az erdőben, piti kis lopásokból és egyéb stiklikből tartja fenn magát. Al, a középkorú villamosmérnök (John Turturro) mindenben a Kölyök ellentéte: élete olyan, mint az óramű. Örökké a szabályokhoz tartja magát, viselkedése riasztóan merev. Ez a két ember a sors szeszélye folytán találkozik, s az együtt töltött idő mindkettőjük javára válik... Hogy ki volt nagyobb hatással a másikra, azt a néző talán már a film utolsó kockái láttán is el tudja dönteni, ha pedig nem, akkor kapott egy izgalmas, vagy inkább meggondolkoztató házi feladatot a film rendezőjétől, Tom DiCillótól, aki nem ezzel a filmmel bizonyítja, hogy ott a helye a legjobbak között.
 

Heti hír

Apa a lányával

A Valahol Európában című felejthetetlen film Dés László által musicalesített változatában Haumann Péter már közösen lépett színpadra egyik fiával. A családi kapcsolat még nyilvánvalóbb a most készülő tévéfilmben: a Kossuth-díjas színész filmbeli lánya szerepét saját főiskolás lánya, Haumann Petra játssza.

Lengyel Menyhért Nagy fejedelem című drámáját Sós Mária Balázs Béla-díjas rendező ülteti át filmre. A húszas években játszódó történet főhőse egy kisvárosban élő történelemkutató. A fennmaradt dokumentumok faggatása során meglepő dolgokra derít fényt. A polgármestert a marosvásárhelyi Hunyadi László, fiát Selmeczi Roland alakítja. A tervek szerint a tévéfilmet még az idén műsorra tűzi a televízió.
 

Könyvkínáló

Milyen a férfi, ha orosz?

V. Bálint Éva

Az Európa Kiadó igazgatójától, Osztovits Leventétől megtudtuk, hogy a kiadó ezekben a napokban tizenkét könyvet tesz le újdonságként a standra, az ünnepi könyvhétre pedig további nyolcat. Salman Rushdie új könyve, Az éjfél gyermekei számos irodalmi díjat nyert. A világszerte nagy lelkesedéssel fogadott regény főszereplője Szalim Szinai, aki 1947. augusztus 15-én, India függetlenné válásának pillanatában született, s a véletlen folytán rejtélyes módon bilincselődött hozzá a történelemhez. Maga és a család történetén keresztül India hétköznapjait, népeit, vallásait, jelenkori politikai életének eseményeit ismerhetjük meg. Javier Mariast nevét kevesen ismerik nálunk. Öngyilkosságról szóló könyvével sorra aratta a díjakat, e művét az elmúlt húsz év egyik legjobb spanyol prózai írásának tartják. A most magyarul megjelenő könyvének (A szívem fehér) elbeszélője egy diplomáciai tolmács, aki az őt körülvevő emberek minden gesztusát, rezdülését és szavát „lefordítja és értelmezi", s közben a házasságról, férfi és nő viszonyáról, felelősségről és az idő természetéről töpreng. Monika Zgustova, a Spanyolországban élő cseh irodalmár és fordító az egyetlen olyan ember, akinek Hrabalról szóló monográfiáját maga az író is hitelesítette és elfogadta. A hrabali stílusban írt könyvben Zgustova rámutat, hogy Hrabal a műveit élte meg, és az életét írta. Ez a könyv kulcsot ad a Hrabal-életmű megismeréséhez, keletkezéstörténetéhez. Az orosz irodalom már nálunk is jól ismert fenegyereke, Viktor Jerofejev legújabb könyvének témája a mai férfi, elsősorban az „orosz pasas". De az író hajszálpontos megfigyelései kiterjeszthetők az erősebb nem Oroszországon kívül élő példányaira is. Elemezi, hogy miért a nők mentették meg Oroszországot a kommunizmustól, miért nincs az orosz férfiaknak stílusuk. De ír a magyar férfiakról is, és elmeséli, milyen könnyedséggel és elegáns agresszivitással verte meg a magyar írók focicsapata az oroszokat Franciaországban, s hogy a játékból milyen következtetéseket vont le a magyar férfi lelkületéről. A könyvfesztiválra jelenik meg Leszek Kolakowski, az Oxfordban élő lengyel író és filozófus munkája Kis előadások nagy kérdésekről címmel. Kolakowski 1997-ben tizenöt előadásból álló sorozatot készített a lengyel televízióban, amelyben a hatalom, szabadság, hírnév, tolerancia, egyenlőség, hazugság, az erény kérdésével foglalkozott. Kolakowskitól eddig a Ha nincsen Isten című mű jelent meg, hívei bizonyára örömmel várják ezt az eszszékötetet. És még egy csemege: a japán irodalom kedvelői Murakami Haruki Világvége és keményre főtt csodaország című könyvét olvashatják. (Magyarul tíz éve nem jelent meg kortárs japán regény.) Murakami könyve – amelyet már több mint tíz nyelvre fordítottak le – az információs társadalom kémregénye.

A szinte orwelli megapo-lisban, Tokióban törvényes és törvénytelen szervezetek harcolnak az exkluzív információkért. Játszmájukhoz felhasználják az elbeszélőt, az agysebészet útján képzett adattitkosító fiatalembert. A főhőst sorsa kíméletlenül az egyik helyről a másikra dobálja, s hogy hol érdemes élni és miért, erről szól a könyv. Japánban 1985-ben ez a könyv nyerte a legjobb regénynek járó Tanizaki-díjat.