|
Balla D. Károly újabb könyvei
|
a BDK BLOG frissei:
|
|
 Hosszabb ideje kapacitálom Évát, valamilyen módon használjuk ki a különleges helyzetet, amely abból fakad, hogy két író nem csupán egy fedél alatt, hanem közös asszociációs térben él és lényegében ugyanazokra a külső ingerekre reagál. Természetesen más-más módon, mégis olyképpen, hogy az egymással való szüntelen érzelmi és gondolati érintkezés szükségszerűen kiépíti a maga függőhidait azok közé a szövegek közé, amelyek a két külön toronyban születnek. Egy közösen írt novellánál tovább azonban nem jutottunk - Éva annyira "magáníró", hogy még a velem való közösködést se igen tudja elképzelni. Most talán mégis lesz valami eredménye a kölcsönhatásainknak: új blogunkban egymásra reagáló szövegeket talál az olvasó. Egyelőre néhány korábban készült szöveg került a szépen kialakított felületre, később majd frissek is születnek az új projekt keretében. Hogy a játék izgalmasabb legyen: nem áruljuk el, kié a hívó szöveg, és kié a reagálás - lehet találgatni. A blog egyébként születésnapi ajándékul - és némi szellemi erőszaktétel gyanánt készült, hogy Éva most már ne tudjon kitérni a közös alkotás örömei elől, amelynek helyszíne: Hatás-kölcsön-hatás
|
 Az esztétikum sajátosságainak és a művészet mibenlétének a meghatározása a legnehezebb feladatok egyike. De fájjon emiatt az esztéták és művészetfilozófusok feje, én csupán egy megközelítési lehetőség erejéig ártom magam a nagyon dolgába. Hipotézisemből, a komplex létezés regényeimben kifejtett hipotéziséből kiindulva igyekszem megragadni azt, ami számomra a legfontosabb minden műalkotásban.
Elméletem szerint minden létező komplex módon létezik: van valós és van képzetes létezése. Eszerint a dolgok nem választhatók el élesen az alapján, hogy a létezés két dimenziója közül melyikben észleljük vagy képzeljük észlelni őket, mert minden létező ebben a kettősségben létezik, azaz egyszerre való és képzetes. Igaz, akár egyik, akár másik kiterjedése is lehet semmis. Ha hiányzik a képzetes összetevő, akkor sorolunk valamit csak a valóság kategóriájába, ha pedig a valós faktor hiányzik, akkor csupán a képzelet világában helyezzük el, ám az esetek többségében nem steril előfordulásokkal van dolgunk, azaz a nagyon valós dolgoknak is lehet érzékelhető képzetessége, mint ahogy az imaginárius dolgok létezése is átívelhet a valóságba. >>tovább: Beavatkozó művészet
|
|
Erről beszéltünk - épp 10 éve... Akkori, korábbi, kissé fapados webrendszerem adott éppen tíz esztendővel ezelőtt teret a fenti címmel rendezett internetes konferenciának. Az előadások és hozzászólások, később a zárszavak és összefoglalók a régi UngParty keretében jelentek meg 2003 januárjában-februárjában. Most a teljes anyagot felújítottam és alkalmasabb formában újraközöltem az ungparty.net/irodalom/ cím alatt: Vízumköteles irodalom? - Intergálódni - de mibe? - Itt külön-külön is megnyithatók, belinkelhetők az egyes anyagok - és a Google is látja... Ami pedig a tartalmat illeti... A szakmai és kevésbé szakmai írásokat végigolvasva bárki eldöntheti, változott-e a helyzet 10 év alatt, ha igen, miben, ha nem: miben nem. Egy bizonyos: az irodalmiság fogalmának és keretének átalakulása folytatódik, s eközben nehéz megítélni, hogy ez kedvez-e az ellentmondások feloldásának.
Most itt csak egyetlen gondolatot idézek a konferencia egyik résztvevőjétől, Szunyogh Szabolcstól: tovább »
|
Óceánon túli íróbarátomnak nincsen e-mailja. Írógépe ugyan van, levelet mégis kézzel ír. Látom, ahogy elhelyezkedik a kényelmes karosszékben, felkattintja asztali lámpáját, maga elé simítja a papírt, lecsavarja aranypennás töltőtolláról a kupakot, rója a sorokat, aztán hajtogat, borítékot címez, bélyeget ragaszt, zarándokol a postaládához. Ünnepélyes lassúságú hajó hozzá át a nagy vízen az üzenetét. »tovább
|
Muhammad ibn Salim Balfas néven a legszegényebbek rétegéből jövő, de feltörekvő indonéziai arab (betawi) családban látta meg a napvilágot 1922. december 25-én Jakartában. Nagyapja még nincstelen, rabszolga-sorban elő földműves volt a dzsungeltől elhódított területeken, de szorgalmával és éles eszével kiváltságokat szerzett magának elöljáróinál (a holland telepeseknél), így legidősebb fiát a fővárosba küldhette tanulni.
A civilizációs vívmányokat a családból elsőként megismerő leendő apa több mesterséget is elsajátított és számos különféle pénzkereső munkát végzett. A szakács szakma mellett akkor kötelezte el magát, amikor megházasodott. A leendő költő születésekor a papa már az egyik előkelő arab vendéglő főszakácsa és ugyan csekély hányaddal, de mégis: résztulajdonosa. A viszonylagos jólétben és környezetének megbecsült tagjaként sem feledkezett meg azonban vidéken maradt rokonságáról, gyakran segítette őket anyagilag vagy élelmiszer-küldeményekkel, nyaranta pedig a kiterjedt família szinte számba vehetetlenül számos gyerkőcéből saját házában nyaraltatott ötöt-hatot. Ezt részben teljesen önzetlenül tette, részben szándéka is volt vele: azt remélte, az akkor cseperedő kis Muhammad életrevalóságot, bátorságot – és nem utolsó sorban jó étvágyat tanul a vadóc rokonkölyköktől. A leendő költő ugyanis eléggé nyápic gyermek volt; amolyan penészvirág. >>tovább olvasom Balfast
|
A magyar irodalom számára a Nyugat nemzedéke fedezte fel. Babits esszét írt költészetéről, Kosztolányi verseket, Karinthy pedig aforizmákat fordított tőle. Szívesen beszéltek róla, idéztek tőle, hivatkoztak rá. Révükön a bengáli nyelven alkotó költő egy időre a pesti szalonok kedvencévé vált. Életéről csak annyit tudtak, hogy egy Madagaszkárhoz közeli szigeten, egzotikus növények és szent állatok társaságában alkotja zseniális műveit.
Később alakja részben feledésbe merül, ám néhány irodalomtörténeti korszakkal később a posztmodern mintha újra felfedezte volna a maga számára.
A dolgok vagy önmagukban igazak, vagy sehogy. Mivel azonban dolgok önmagukban nem létezhetnek, így hát semmi sem igaz.
C. M. J.
Cecil M. Jeopardy (1869, Vatomandry – 1957, Antananarivo) a magyar nyelvterületen főleg aforizmáról ismert, bengáli, maláj és angol nyelven alkotó költő, filozófus. Életét és szerteágazó munkásságát legendák övezik, származásáról, születési helyéről nincsenek teljes hitelességű információk. Eredeti neve: Ceśśaro Masunti Jesyunga.
A leendő költő valószínűleg egy magasabb kasztbeli, de családjától kitagadott és kalmárnak állt, Indiából előbb Indonéziába, majd Madagaszkárra vándorolt selyemkereskedő apa és valamely Óceániai szigeten született maláj anya gyermeke, akit a tehetős papa előbb Kuala Lumpur, majd Calcutta legjobb iskoláiban és egyetemein taníttatott. A széles körű képzettséget szerző és számos nyelvet magas szinten elsajátító tehetséges fiát apja diplomáciai pályára szánta, ez a terve azonban, leginkább az ifjú Ceśśaro kalandvágya miatt, néhány kísérlet után meghiúsult. A leendő költő utazni vágyott, be is járta az Indiai-óceán teljes szigetvilágát és partvidékét, Ausztráliát is beleértve. Épp a déli kontinensen időzött, amikor az 1900-as év fordulatot hozott életében: maláriát kapott és hosszú időre kezelésre szorult. Egyes vélekedések szerint a magas láz okozta hallucinációk alapozták meg misztikumba hajló költői világát. Mivel a hivatalos orvoslás nem vezetett eredményre, a testi erejében megtört fiatalember apjához vitette magát, aki ekkor már Madagaszkáron lakott. Helybéli sámánok vették kezelésükbe. Néhány hónap alatt Jeopardy meggyógyult – és megvilágosult. Ám egyáltalán nem a varázslók és törzsi halottlátók világnézetét vette át, hanem a korábbi alapos filozófiai tanulmányaiból vett ismereteket vonta sajátos szintézis alá. Később ebből született meg az anyagelvű és idealista világnézet ellentmondásait áthidalni igyekvő Nagy Traktátum (amelyre egyébként egy helyütt Wittgenstein is hivatkozik). >>tovább
|
 Most pedig szeretnék egy másik oldalamról bemutatkozni – mondta a szép emlékű Antal Imre – és hátat fordított a közönségnek, így mutatva a másik oldalát. Nos, nekem hátat éppenséggel nem kell fordítanom semminek, és nem annyira új oldalamról bemutatkozni akarok, mint inkább egy felújított oldalamat megmutatni szeretném: neve és címe ez: Kárpátalja. Merthogy azért minden ellenkező híresztelés és piréz mivoltom dacára mégiscsak lappang bennem némi lokálpatriotizmus. Még ha olykor ezt jól is titkolom, és nem egyszer úgy tűnhet, mintha tényleg hátat fordítottam volna ennek az áldott-átkozott provinciának. Pedig dehogy. Épp csak másként kötődöm hozzá. Ezzel a felújított honlappal mindenesetre több célom is van, és szeretném, ha kedvelt, látogatott oldallá válna. »tovább
|
 A dolog annyira kézenfekvő, mint egy bepólyázott csecsemő. Nem is értem, eleddig miként s mi módon kerülhette el becses figyelmemet. Mint szitával az esővíz, szinte annyira felfoghatatlan, hogy korábban miért nem hoztam nagyszerű összefüggésbe Tsúszó Sándor páratlan alakját és a pregnáns piréz mivoltot. Tovább... |
 Egyetlen olyan más művet sem ismerek, amely az eltaszító, áhítatot parancsoló fennköltséget és a legbensőségesebb közvetlenséget egyszerre képes ekkora intenzitással megjeleníteni. A Baalbek lenyűgöz monumentalitásával: erőt demonstrál, isteni magasztosságot mutat, kozmikus hatalmat gyakorol felettünk – vakít és perzsel, szinte megsemmisít fényével és erejével. Ugyanakkor nemcsak hogy megengedi, hanem elvárja, kiprovokálja, hogy közelébe férkőzz, hogy intim viszonyba kerülj vele, hogy személyes ügyeddé, titkos gondolatoddá váljon. Tovább...
|
Az ugye elvárható egy honlapokat kreatív módszerekkel optimalizáló irodalmártól, hogy olykor rácsapjon valamilyen aktuális szenzációra. Nem teheti meg, hogy mindig csupán várakozik, hosszú évekig csak lesi, mikor is száll le az ember a Marsra, mert akkor majd végre rongyosra látogatják a honlapját. Néha kicsit rá is feküdhet a trendre és megseovagolhat éppen aktuális, divatba jött neveket, kifejezéseket.Ha pedig ez a hobbi-optimalizátor ráadásul még valamilyen vidékhez is szorosabban kötődik, akkor a local colour lehetőségeit is bátran felhasználhatja a honlapoptimalizáláshoz.
Végül is valami hasonlót tettem akkor, amikor a sorozatos, nacionalista indulatból elkövetett rongálások körüli szenzáció-híradásokat olvasva több heti munkával (!) összegyűjtöttem a Vereckei-hágón emelt honfoglalási emlékmű történetének a kronológiáját és hosszú bevezető szöveget is írtam hozzá. Jó kis weboldalt kerekítettem az anyagból és a honlapot optimalizálás alá vettem. Mára "természetesen" a Google-lista élén áll a vereckei honfoglalási emlékmű kifejezéssel, de jól szerepel arra is, hogy Vereckei-hágó. Látogatják is tisztességesen.
|
|
|
|
BDK-oldalak:
Főbb blogjaim
Főbejáratok
Írói oldalak
Újabban filmekről:
|
