Balla D. Károly: Szembesülés. Egy hiányzó regény 121 fragmentuma
Szembesülés c. regényemet a Tejmozi 2011-es megjelenéséig egyértelműen főművemnek tekintettem. Ezt a státusát részben meg is tartotta, mert azt gondolom, mindaz, amit a világról és magamról tudok, ebben a szövegben ölt a leghitelesebben testet, és életemnek egyik legkényesebb, máig emésztő konfliktusát is sikerült a legőszintébben feltárnom és a magam számára valamilyen módon le is zárnom. Sokkal sikeresebb és irodalmi-esztétikai szempontból valószínűleg értékesebb lett pár évvel későbbi, Tejmozi c. munkám, és bár a modern regény kritériumainak is jobban megfelel (a Szembesülés sok tekintetben inkább antiregény), kisérleti jellegével együtt a 2005-ös opuszt mégis progresszív műnek tartom.

Balla D. Károly: Szembesülés. Egy hiányzó regény 121 fragmentuma

Szembesülés c. regényemet a Tejmozi 2011-es megjelenéséig egyértelműen főművemnek tekintettem. Ezt a státusát részben meg is tartotta, mert azt gondolom, mindaz, amit a világról és magamról tudok, ebben a szövegben ölt a leghitelesebben testet, és életemnek egyik legkényesebb, máig emésztő konfliktusát is sikerült a legőszintébben feltárnom és a magam számára valamilyen módon le is zárnom. Sokkal sikeresebb és irodalmi-esztétikai szempontból valószínűleg értékesebb lett pár évvel későbbi, Tejmozi c. munkám, és bár a modern regény kritériumainak is jobban megfelel (a Szembesülés sok tekintetben inkább antiregény), kisérleti jellegével együtt a 2005-ös opuszt mégis progresszív műnek tartom.

Balla D. Károly Szembesülés 121 fragmentum egy regényhiányból Megjelenés éve: 2005 ISBN 9639498408 Terjedelem: 236 oldal Méret, kötésmód: A/5, keménytáblás, cérnafűzött Fogyasztói ár: 2 300 Ft Kedvezményes ár: 1 840 Ft A könyv kiadói ajánlószövege: A kortárs próza izgalmas alkotói vállalkozása Balla D. Károly (Ungvár, 1957) sajátos műfaji vonásokkal rendelkező esszéregénye, amely különböző szövegtípusok (fragmentumok, jegyzetek, lexikon-részletek, ún. werk-szövegek stb.) segítségével rajzolja meg egy lehetséges cselekményregény körvonalait. A szintézist a szerző - a vele és művével a szokásosnál elmélyültebb együttműködésre késztetett - olvasóira bízza. Az állételes módon, esszéisztikus kommentárok révén megjelenő cselekményregény ugyanis - amely bizonyos szempontból az ógörög Oresztész-Elektra történetek modern parafrázisa - az olvasás során formálódik, válik „teljessé”, értelmezhetővé. Két egymásnak ellentmondó szellemi örökség, két különböző erkölcsi felfogás útvesztőiből Oresztész Elektra segítségével találja meg a követhető magatartásformákat, a lehetséges választásokat, miközben állandóan szembesülnie kell a külvilággal, a múlttal, a jelennel, hol korábbi, hol jelenidejű önmagával. Mindeközben a görög nevű hősök és helyszínek egyre ismerősebbnek tűnnek számunkra, és egyre karakteresebben kirajzolódni látszik az elmúlt évtizedek kárpátaljai és hazai valósága, kulturális közállapotai, szereplői, konfliktusai és eltérő magatartás-modelljei ... Oresztész súlyos konfliktusok, vívódások és önmarcangolások eredményeként végülis létrehozza a személyiség autonómiáját megőrző értelmiségi magatartást, a maga szintézisét.	Szembesülés BDK-könyvek (régi) BDK-könyvek (új)
Fontosabb könyveim (1979-2012): Álmodj zenét (versek, 1979.), Tágulok a Világegyetembe (versek, 1984.), Valahol tűz van (elbeszélések, kisregény, színmű, 1988.), Sorsomhoz szegezve (versek, 1990.), Hóban és homokon (versek, 1991.), Kis(ebbségi) magyar skizofrénia (publicisztikák, esszék, 1993.), Karnyújtásnyira (elbeszélések, színpadi művek, 1993.), Árokszélen (versek, képversek, 1996.), Élted volt regénye (regény, 1998.), A topáz illemtana(versek, novellák; társszerző: Berniczky Éva, 1999.), Halott madárral (versek, 1999). A hontalanság metaforái (publicisztikák, esszék, 2000), Ne gondolj a fehér elefántra (öt színpadi játék, 2000.), Kisebbségi áramszünet a schengeni fal tövében (esszék, 2000.), Világvége (novellák, 2002.), Szembesülés (regény, 2005.), 2000±3 (napló, 2007.), A Pilinszky-projektum (versek, 2008), Magyarul beszélő magyarok (esszék, publicisztikák, 2008.), Harmadvalaki (versek, 2009.), Tejmozi (regény, 2011.). Kő és árnyék (versek, 2012.) Teljes lista: BDK-könyvek \| Online könyvek
Lektori jelentés A szerző saját régiójának egyik legsokoldalúbb alkotója; verseskötetek, novellagyűjtemények, színdarabok, esszékötetek sorakoznak mögötte. Legutóbbi nagyobb prózaműve (Élted volt regénye, Basel–Budapest, 1998) méltán keltett feltűnést mind szakmai körökben, mind az olvasók szélesebb táborában. A regényforma kitágítására tett korábbi erőfeszítésnek mintegy folytatása a jelen mű, amelyben vonzó változatossággal sorakoznak fel az író kreatív hajlamának szövegtényei, megostromolva és át-áthágva az epikai műnem határait. A Szembesülés ugyanis voltaképp olyan esszéregény, amely különféle szövegtípusok révén rajzolja ki a meg nem írt (mert meg nem írható) cselekményregény körvonalait. A másodlagos, mondhatni derivált szövegek jelenítik meg azt az elhallgatott történetet, amely a XX. század utolsó évtizedeiben játszódik (játszódna) az Argosznak nevezett térségben, bemutatva annak művészvilágát, az értelmiség helyzetét, hatalom és elnyomás, lojalitás és ellenzékiség, hűség és megalkuvás viszonyát. Maga a hiányzó cselekményregény bizonyos szempontból az ógörög Oresztész–Elektra-történetek modern parafrázisa. A fiatalember Oresztész két egymásnak ellentmondó szellemi örökség közt őrlődik: a zeuszi hatalommal szembeszegülő Agamemnon példája és a lojalitást túllihegő Egiszthosz apai szigora egyaránt vállára nehezedik. Az erkölcsi útvesztőben a több alakban megjelenő Elektra mutatja fel számára a követhető magatartásformákat, ő avatja be a való világ dolgaiba. Oresztész ennek a beavatódásnak a mértékében maga is részesévé, később alakítójává válik az eseményeknek. Mielőtt azonban elsodorná a közélet, felmorzsolnák a mindennapok, az új társ váratlan felbukkanása hozzásegíti ahhoz, hogy jövőjével is szembesüljön és egy önmagára nézve érvényes, a személyiség autonómiáját megőrző értelmiségi magatartás révén megalkossa a maga szintézisét. Az esszéregény voltaképp ennek a szintézisnek az eredménye, írói összefoglalása.

Balla D. Károly

Szembesülés

121 fragmentum egy regényhiányból

Megjelenés éve: 2005
ISBN 9639498408
Terjedelem: 236 oldal
Méret, kötésmód: A/5, keménytáblás, cérnafűzött
Fogyasztói ár: 2 300 Ft
Kedvezményes ár: 1 840 Ft

A könyv kiadói ajánlószövege:

A kortárs próza izgalmas alkotói vállalkozása Balla D. Károly (Ungvár, 1957) sajátos műfaji vonásokkal rendelkező esszéregénye, amely különböző szövegtípusok (fragmentumok, jegyzetek, lexikon-részletek, ún. werk-szövegek stb.) segítségével rajzolja meg egy lehetséges cselekményregény körvonalait. A szintézist a szerző - a vele és művével a szokásosnál elmélyültebb együttműködésre késztetett - olvasóira bízza.
Az állételes módon, esszéisztikus kommentárok révén megjelenő cselekményregény ugyanis - amely bizonyos szempontból az ógörög Oresztész-Elektra történetek modern parafrázisa - az olvasás során formálódik, válik „teljessé”, értelmezhetővé.
Két egymásnak ellentmondó szellemi örökség, két különböző erkölcsi felfogás útvesztőiből Oresztész Elektra segítségével találja meg a követhető magatartásformákat, a lehetséges választásokat, miközben állandóan szembesülnie kell a külvilággal, a múlttal, a jelennel, hol korábbi, hol jelenidejű önmagával. Mindeközben a görög nevű hősök és helyszínek egyre ismerősebbnek tűnnek számunkra, és egyre karakteresebben kirajzolódni látszik az elmúlt évtizedek kárpátaljai és hazai valósága, kulturális közállapotai, szereplői, konfliktusai és eltérő magatartás-modelljei ...
Oresztész súlyos konfliktusok, vívódások és önmarcangolások eredményeként végülis létrehozza a személyiség autonómiáját megőrző értelmiségi magatartást, a maga szintézisét.

Szembesülés

BDK-könyvek (régi)

BDK-könyvek (új)

Fontosabb könyveim (1979-2012): Álmodj zenét (versek, 1979.), Tágulok a Világegyetembe (versek, 1984.), Valahol tűz van (elbeszélések, kisregény, színmű, 1988.), Sorsomhoz szegezve (versek, 1990.), Hóban és homokon (versek, 1991.), Kis(ebbségi) magyar skizofrénia (publicisztikák, esszék, 1993.), Karnyújtásnyira (elbeszélések, színpadi művek, 1993.), Árokszélen (versek, képversek, 1996.), Élted volt regénye (regény, 1998.), A topáz illemtana(versek, novellák; társszerző: Berniczky Éva, 1999.), Halott madárral (versek, 1999). A hontalanság metaforái (publicisztikák, esszék, 2000), Ne gondolj a fehér elefántra (öt színpadi játék, 2000.), Kisebbségi áramszünet a schengeni fal tövében (esszék, 2000.), Világvége (novellák, 2002.), Szembesülés (regény, 2005.), 2000±3 (napló, 2007.), A Pilinszky-projektum (versek, 2008), Magyarul beszélő magyarok (esszék, publicisztikák, 2008.), Harmadvalaki (versek, 2009.), Tejmozi (regény, 2011.). Kő és árnyék (versek, 2012.) Teljes lista: BDK-könyvek | Online könyvek

Lektori jelentés

A szerző saját régiójának egyik legsokoldalúbb alkotója; verseskötetek, novellagyűjtemények, színdarabok, esszékötetek sorakoznak mögötte. Legutóbbi nagyobb prózaműve (Élted volt regénye, Basel–Budapest, 1998) méltán keltett feltűnést mind szakmai körökben, mind az olvasók szélesebb táborában. A regényforma kitágítására tett korábbi erőfeszítésnek mintegy folytatása a jelen mű, amelyben vonzó változatossággal sorakoznak fel az író kreatív hajlamának szövegtényei, megostromolva és át-áthágva az epikai műnem határait.

A Szembesülés ugyanis voltaképp olyan esszéregény, amely különféle szövegtípusok révén rajzolja ki a meg nem írt (mert meg nem írható) cselekményregény körvonalait. A másodlagos, mondhatni derivált szövegek jelenítik meg azt az elhallgatott történetet, amely a XX. század utolsó évtizedeiben játszódik (játszódna) az Argosznak nevezett térségben, bemutatva annak művészvilágát, az értelmiség helyzetét, hatalom és elnyomás, lojalitás és ellenzékiség, hűség és megalkuvás viszonyát.

Maga a hiányzó cselekményregény bizonyos szempontból az ógörög Oresztész–Elektra-történetek modern parafrázisa.

A fiatalember Oresztész két egymásnak ellentmondó szellemi örökség közt őrlődik: a zeuszi hatalommal szembeszegülő Agamemnon példája és a lojalitást túllihegő Egiszthosz apai szigora egyaránt vállára nehezedik. Az erkölcsi útvesztőben a több alakban megjelenő Elektra mutatja fel számára a követhető magatartásformákat, ő avatja be a való világ dolgaiba. Oresztész ennek a beavatódásnak a mértékében maga is részesévé, később alakítójává válik az eseményeknek. Mielőtt azonban elsodorná a közélet, felmorzsolnák a mindennapok, az új társ váratlan felbukkanása hozzásegíti ahhoz, hogy jövőjével is szembesüljön és egy önmagára nézve érvényes, a személyiség autonómiáját megőrző értelmiségi magatartás révén megalkossa a maga szintézisét.

Az esszéregény voltaképp ennek a szintézisnek az eredménye, írói összefoglalása.

Ez az oldal a régi UngParty részeként egy másfajta elrendezésben, kissé nehézkesen mutatta be könyveimet.
A rendszer kisebb-nagyobb fennakadásokkal, de működik, így az alábbi szövegek olvashatók, a linkek nyílnak.