ÚJ MAGYAR KÉPES ÚJSÁG
horvátországi magyar hetilap

VEZÉRCIKK
Korrupciós botrány ott is, itt is

Tavasszal megújul a természet, ezért mi, emberek is magától értetődőnek tartjuk, hogy ilyentájt általában több minden történik, mint máskor. Az idei tavaszelő azonban mintha túl sok eseményt produkált volna. Ugyanis Magyarországon és hazánkban is egyre több csontváz dől ki a szekrényekből. Korrupciós ügyek pattannak ki szinte napi rendszerességgel. Elindult volna egyfajta tisztulási folyamat? Ehhez azonban az kellett, hogy mindkét ország gazdasága a tönk szélére kerüljön. Meg az is, hogy ugyanaz a politikai garnitúra két ciklusban is kormányozhat – tudjuk, hogy ez mindkét országban így van. És amíg ez az amerikai demokráciában egyfajta pozitív folytonosságot teremt, addig nálunk melegágya a visszaéléseknek.
Visszaélésekből és botrányokból van tehát bőven. A kirúgott főszerkesztőről szóló múlt heti cikkünk nagy port kavart. Hiszen ki gondolta volna, hogy közvetlen környezetünkben, a kisebbségi érdekvédelem szférájában is történhet visszaélés, korrupció. Hogy egyesek mennyire elvetemültek, ez abból is látszik, hogy a volt főszerkesztőnőre már az adóhivatal is „vadászik”. Mert leváltották ugyan a Kárpát Kft. igazgatói posztjáról Bisztricán Nikétát, az adóhivatal a 2008. évi adóvisszaélésekkel, adó be nem fizetésekkel kapcsolatban érthető módon az akkori igazgatót szándékozik felelősségre vonni. Ez ügyben valószínűleg az ügyészség is nyomozni fog.
Ahhoz, hogy minden sötét ügyre fény derüljön, Magyarországon kormányváltásra van szükség, mert csak ezt követően lehet majd megtudni, valójában mennyi pénz is vándorolt ide. Hiszen nyilvánosan, „hivatalosan” is sok pénzt pumpáltak a MESZ-be. Minap épp a Szülőföld Alap kihelyezett ülése után tartott sajtótájékoztatón hangzott el, hogy idéntől a meszes népfőiskola mellett az eszéki magyar központ is kiemelten fontos intézmény lett, és a kettő „szépen megfér egymással”. Csakhogy jogosan vetődik fel a kérdés, eddig miért nem volt ez így, és föl nem foghatom, hogy évekig minek egy romos parasztházba nyomtak évi 7 milliót, és az oktatási keretből is majdnem 10 millióval többet, mint a magyar központba?!
Reméljük, hogy rövidesen mindenre választ kapunk!

Andócsi János jegyzete
Március 15. az áprilisi várakozások jegyében

Jó lenne, ha hétfőn, március 15-én ünneplőbe öltözne Magyarország, az ott élő emberek lelke. Ha azt vesszük, hogy az elmúlt években azért szurkoltunk, nehogy teljesen összeomoljon az ország gazdasága, és ne hetente, hanem havonta derüljön fény egy-egy újabb korrupciós ügyre, akkor a fenti elvárás nem is tekinthető olyan nagynak.
A korrupciós ügyek, a lopások lelepleződése elterelik a figyelmet legszebb nemzeti ünnepünkről. Legszebb többek között azért is, mert a magyarság színe-java egy emberként szállt síkra egy élhetőbb országért, egy olyan társadalomért, ahol nincsenek kiváltságok.
Sajnos ezt még ma is megvalósítandó célként kell(ene) megfogalmazni, mert az ország, a nemzet rég nem látott anyagi és lelki válságban van. Ahogy 1848-ban, úgy 2010-ben is vannak olyan emberek, akik tudatában vannak annak, hogy gyökeres változások nélkül a gödörből nem fog sikerülni kimászni. Az akkori tenni akarást csak a történelemkönyvekből ismerhetjük meg, míg a mostaniról első kézből szerezhetünk tudomást. Láthatjuk azt az erőt, amely képes lesz újra visszaadni a reményt, és a vergődést végre felválthatja az építkezés anyagi és szellemi tekintetben egyaránt. Ha az emberek hangulatát nézzük, akkor úgy is fogalmazhatnánk - a később kitört szabadságharcra gondolva -, hogy egy dicsőséges tavaszi hadjáratnak lehetünk majd a tanúi.
2010. március 15-én csak elvétve lehet majd olyan politikust találni, aki ne a pesti forradalom politikai üzenetével foglalkozna. A választási kampány felfokozott hangulatában nehéz is lenne ilyesmit elvárni a kormányzásra - és az ellenzékiségre - készülő politikusoktól. Talán az elkövetkező években sikerül majd visszaadni a politika becsületét, mert mára oda jutottunk, hogy a politikus szinonimájává vált mindannak, ami rossz, ami tisztességtelen.
Az elvárások most is legalább olyan nagyok, mint 162 évvel ezelőtt, amikor a feudális társadalmat kellett lebontani, és elindulni a polgári fejlődés útján. A felálló új kormánytól egyesek csodákat várnak, pedig azok nincsenek. Inkább higgyünk abban, hogy szorgos, becsületes munkával a nemzet újra képes lesz önmaga erejéből - mert másra nem lehet számítani - felépíteni egy olyan magyar világot, amilyenről a márciusi ifjak is álmodtak.
- Andócsi János

Láthatár
Osztrák kollégáját bírálta Gašparovič
Beneš-dekrétumok

Ivan Gašparovič szlovák köztársasági elnök nem tartja szerencsés és felelős lépésnek a politikai csatározásokban azoknak a történelmi témáknak a felvetését, amelyekkel Európa és a világ egyszer már elszámolt – nyilatkozta az államfő szóvivője. „Közép-Európa további nyugodt és békés fejlődése szempontjából nem kívánatos bármiféle okból kétségbe vonni a háború utáni elrendezést” – jelentette ki Gašparovič, akinek szavait szóvivője, Marek Trubač tolmácsolta a sajtónak. A szlovák államfő Heinz Fischer osztrák kollégájának kijelentésére reagált, aki bírálta a Beneš-dekrétumokat és azok jóváhagyását az Európai Unió tagállamai által. A szlovák államfő szerint az egyesített Európa jövőjére kellene összpontosítani a figyelmet mindenkinek, nem pedig a múlt olyan kérdéseit feszegetni, amelyekben sohasem születhet megegyezés.
Az osztrák köztársasági elnök a Csehszlovákiából kitelepített szudétanémetek ausztriai szervezetéhez intézett üzenetében nevezte súlyos jogtiprásnak a Beneš-dekrétumokat. Fischer szerint az EU tagországainak nem lenne szabad jóváhagyniuk a jogtipró intézkedéseket, amelyek során németeket és magyarokat fosztottak meg vagyonuktól és állampolgárságuktól.

Az Európa Tanács nem elégedett
Kisebbségi jogok Szlovákiában
Problémának tartja a 20 százalékos szlovákiai hivatali nyelvhasználati küszöböt az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága, ezért felszólította az illetékes szlovák hatóságokat annak felülvizsgálatára.
A testület kifogásolja, hogy azokon a településeken, ahol a kisebbségi lakosok aránya nem éri el a 20 százalékot, a közösség tagjai nem használhatják anyanyelvüket a hivatalokban.
Az ET Miniszteri Bizottsága ezt a korlátozást nem tartja összeegyeztethetőnek a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájával, s ezért a rendelkezés felülvizsgálatát várja Pozsonytól.
Mindez abból a jelentésből derül ki, amelyet a pozsonyi külügyminisztérium készített a charta szlovákiai végrehajtásáról, és tárcaközi egyeztetésre bocsátott.
A miniszteri bizottság ajánlásai alapján Szlovákiának minden iskolai szinten biztosítania kell a kisebbségi nyelvek oktatását, s a lehetőségekről tájékoztatnia kell a szülőket. Javítania kell a közszolgálati televízió és rádió kisebbségi nyelvű műsorainak vételi lehetőségeit, s támogatnia kell a kereskedelmi televíziók és rádiók kisebbségi nyelvű adásait is.
A kereskedelmi adókat a kisebbségi nyelvű műsorok sugárzásától elriasztja, hogy ezeket szlovák nyelven feliratozni kell – mutatott rá a bizottság. A szlovák külügy erre reagálva felhívta a figyelmet arra, hogy ezt a kötelezettséget az államnyelvtörvény módosítása már megszüntette.
Szlovákiának – a bizottság szerint – támogatnia kell a kisebbségi nyelvű sajtó kiadását is. A külügy rámutatott: ez egy pályázati program keretében már megvalósult.

Horvátország

A traktorok egy hétig voltak az utakon
Egy hétig tartott a gazdatüntetés, több mint ezer traktorral vonultak ki az elégedetlenkedők Vinkovcitól Velika Goricáig. A kormány kompenzációs megoldást kínált, a mezőgazdászok viszont kitartottak amellett, hogy pénzben kérik a beígért állami támogatások 100 százalékát, és követelték a tavalyi elmaradások mielőbbi kifizetését is.
A gazdák most azért vonultak ki a közutakra, mert 40 százalékkal csökkentették az állami támogatásokat, ami az amúgy is nehéz helyzetben lévő mezőgazdászokat a tönk szélére sodorta.
Petar Čobanković mezőgazdasági miniszter pénteken tárgyalóasztalhoz ült a gazdaszervezetek vezetőivel, és hétfő reggelre sikerült is egyezségre jutniuk. Hektáronként 600 kúna értékű vetőmagot biztosítanak, vagyis az elvett 40-ből 26 százalékot így visszaadnának. A támogatás 60 százalékát pénzben fizetik ki nekik. A tavalyihoz képest a csökkenés így mintegy 14 százalékos lenne „csak”.
- Ez a maximum, amit adni tudunk, mert ha ennél többet fizetnénk, az teljesen fölborítaná a költségvetést – mondta a Večernji listnek, hozzátéve azt is, hogy nem szeretné, ha hazánk Görögország sorsára jutna.
Utóbbi megjegyzésre az egyik gazdaszervezet képviselője úgy reagált, hogy helyzetünk nem hasonlítható Görögországéhoz, mivel ott a közalkalmazottak lázadtak föl az elkerülhetetlen restrikciók miatt. Egy másik gazdaszervezet vezetője szerint az, hogy ide jutott az ország, csakis a rossz gazdaságpolitikának a következménye.
A többség szerint viszont fölösleges firtatni az okokat, őket az érdekli, hogy mielőbb megkapják az őket megillető támogatásokat, mert ha kell, akkor a főutak mellett a határátkelők forgalmát is zavarni fogják céljaik elérése érdekében.
mt

Hazánk a Déli Áramlat része lesz
Múlt héten nyolctagúvá bővült az orosz Gazprom által kezdeményezett Déli Áramlat gázvezeték-vállalkozás. Erről Jadranka Kosos horvát és Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök tárgyalása után a horvát gazdasági, munkaügyi és vállalkozási miniszter, Đuro Popijač és Szergej Smatko orosz energiaminiszter írt alá együttműködési szerződést – írja a Slobodna Dalmacija c. napilap. A vezeték horvátországi szakaszának építésére egy 50-50 százalékos orosz-horvát tulajdonú vegyes vállalatot hoznak létre, de Kosor szerint még számtalan részletet kell tisztázni.
A projektnek már Bulgária, Szerbia, Magyarország, Görögország és Szlovénia is a tagja, ezen országok állami cégeivel a Gazprom már korábban megállapodott a Horvátországban létrehozandóhoz hasonló projektcég alapításáról. A projektcégek felelnek majd a beruházás előkészületeiért, kivitelezéséért és a vezeték üzemeltetéséért is.
- Horvátországnak új gázvásárlási szerződése lesz Oroszországgal, a meglévő megállapodás ugyanis jövőre lejár - jelentette be Kosor. Horvátország az eddiginél több orosz gázt szeretne venni. Jelenleg évi 3,2 milliárd köbmétert használ fel, 60 százalékát saját maga termeli, a többit Oroszországtól vásárolja.
Jadranka Kosor miniszterelnök szerint megállapodtak abban is, hogy összekapcsolják a Barátság és az Adria olajvezetékeket.
mt

A fél ország az utcákra vonulhatna
Azt írja a Glas Slavonije c. napilap újságírója, hogyha ma azokhoz, akik sztrájkolnak vagy demonstrálnak, csatlakozna a munkanélküliek „hada”, akkor a szó szoros értelmében a fél ország az utcákon lenne. Az elkeseredett, traktorokkal kivonuló  mezőgazdászokon kívül (akik lapzártánk idején mégis hazavonultak) a spliti vasgyári munkások is egy ideig éhségsztrájkot folytattak, az eszéki sörgyári dolgozók is demonstrálnak, a Jadranska sörgyár alkalmazottai pedig szó szerint elfoglalták az üzemet, és folytatják a termelést. De a hrvatski leskovaci mezőgazdasági vállalat 120 dolgozója is tiltakozó megmozdulásba kezdett, mivel több hónapja nem kaptak fizetést, továbbá egy dubrovniki építőipari vállalat munkásainak is hasonló a sorsa, ők három hónapja nem kapták meg a bérüket, és csak idő kérdése, hogy mikor kezdenek tiltakozni a zágrábi Industrogradnja cégnél, ahol szeptemberben kaptak utoljára fizetést. A felsoroltakon kívül szállodai dolgozók, hajógyári munkások és számos más gazdasági ágazat alkalmazottai demonstrálnak. A FINA adatai szerint jelenleg összesen több mint 48 ezer olyan dolgozó van országszerte, akik hónapok óta nem kaptak fizetést, és meghaladja a 25 ezret azoknak a száma, akik vállalatuk számláinak a zárolása miatt aligha számíthatnak pénzre.
A válság a sportot sem kerülte el, a Varteks labdarúgóklub dolgozói is sztrájkolnak, a játékosok támogatják őket, mivel hét hónapja fizetség nélkül dolgoznak. De két vízilabdaklub játékosai is felhagytak az edzésekkel az elmaradt járandóságok miatt, a Cibona kosarasai szintén hónapok óta nem kaptak fizetést. Vagyis arra, aki olyasmit állít, hogy a válságból kifelé tartunk, a fenti adatok is jócskán rácáfolnak – írja az eszéki napilap.
mt

Lassan „beérnek” a perek
Kártérítési pert nyert Jankovics Róbert, a HMDK ügyvezető elnöke a MESZ ellen

Rágalmazás és becsületsértés miatt indított kártérítési pert nyert a megyei bíróságon Jankovics Róbert, a HMDK ügyvezető elnöke a Horvátországi Magyar Napló és az azt kiadó Magyar Egyesületek Szövetsége ellen. A jogerős ítélet szerint  több mint 20 ezer kúna kártérítést kell számára kifizetnie az említett szervezetnek.
Múlt hét pénteken, két és fél év után ért véget a HMDK ügyvezető elnöke, az akkor parlamenti képviselőjelölt Jankovics Róbert által becsületsértés és rágalmazás miatt a Magyar Napló című MESZ-közlöny ellen indított per. A szóban forgó hetilap 2007. augusztus 24-i, „A bajtársak felháborodása jogos” című cikke miatt a bíróság arra kötelezte a Magyar Egyesületek Szövetségét, hogy 15 napon belül Jankovics Róbert részére 20 ezer kúnát (plusz az összeg kamatait) kártérítés fejében utaljon át a károsult számlájára.
- A másodfokú, jogerős ítélet számomra erkölcsi elégtétel, hiszen a parlamenti választásokat megelőző kampányban a MESZ nem válogatta meg módszereit, és hazug állításaival nemcsak engem próbált meg besározni, hanem a családomat és a HMDK-t is azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy félrevezesse ily módon olvasóit. Mivel más eszköz nem áll rendelkezésemre, ezért újra és újra perlem a MESZ-t, amelynek vezetői a HM Naplóban közölt hazugságaikkal, rágalmaikkal megpróbálnak másokat lejáratni. Azt üzenem tehát a HM Napló „újságíróinak”, valamint a kulissza mögött rejtőzködő „fő-főszerkesztőknek”, akik kizárólag személyes politikai céljaik elérése érdekében attól sem riadnak vissza, hogy szemenszedett hazugságokat jelentessenek meg, hogy nincs vége: ahogy a pélmonostori, úgy az eszéki megyei bíróságon is további elmarasztaló ítéletek várnak rájuk! A sajtóperek sajnos elhúzódnak, de ez az egyetlen módja annak, hogy mindenki számára egyértelműen és ismételten rávilágítsunk az igazságra, vagyis arra, hogy a MESZ politikai céljai elérése érdekében szándékosan és rosszindulattal terjeszt hazugságokat - nyilatkozta lapunknak felháborodva Jankovics Róbert. Arra a kérdésemre, hogy vajon sejti-e, miből fogja kifizetni a szervezet az összeget, hisz ők is kizárólag céleszközökkel rendelkeznek, projektekre és a magyar kultúra ápolására, különböző rendezvényekre kapják az anyagi támogatást, a következőket válaszolta:
- A számomra hozzáférhető adatok alapján azt kell mondanom, nem hiszem, hogy ennek az összegnek a kifizetése gondot okozna a MESZ-nek, vagyis emiatt nincs ok aggodalomra. Hiszen már a Képes tisztelt olvasói is tudják, hogy a MESZ-ben „nem szegekért dolgoznak”, és az is lehet, hogy majd S. Golub Máriával fizettetik ki, hisz ő írta a cikket… Félretéve az élcelődést, én tudom – hisz személyesen ismerem őket –, hogy a MESZ tagszervezeteiben sok tisztességes és jó magyar ember tevékenykedik nap mint nap a horvátországi magyarság hagyományainak megőrzése érdekében. Rájuk nagyon nagy szükség van. Ezt el is mondtam minden egyesület közgyűlésen, többek között az eszék-rétfalusi Népkör múlt vasárnapi közgyűlésén is. Áthidalhatatlan problémát jelent viszont a MESZ egyes vezetőinek a dolgokhoz való hozzáállása, elfogadhatatlan magatartása. De hát ezen csak a MESZ-en belül tudnak változatni, mi csak reménykedhetünk, hogy ez sikerül nekik– fejezte be mondanivalóját Jankovics Róbert, a HMDK ügyvezető elnöke.
- MICHELI Tünde

A külügy kártétele
Írta: Dunai Péter
(Magyarország volt zágrábi konzulja)

2010 tavasza új szeleket ígér, amelyek kisöprik az állott levegőt a közéletből. A tavaszi nagytakarítás reményében fogalmazódik meg egy új nemzetpolitika és egy új külpolitika ígérete is. Így van ez a horvátországi magyarok esetében is. A horvát Duna mente 1998-as békés visszacsatolása reményt hozott a szlavóniai és baranyai magyarság számára. Reményt sugallt a lerombolt iskolák, templomok újjáépítése, amelyben derekasan segített az akkori magyar polgári kormány is. De az ezernyi gondot tetézi, hogy a fogyó lélekszám voksain már két érdekvédelmi szervezet osztozik.
Aktívan részt vesz a HMDK visszaszorításában
2002-ben a polgári kormány kezdeményezésére megnyitották a Magyar Köztársaság eszéki főkonzulátusát. Hiánypótlás volt ez, ugyanúgy, mint Szabadka esetében is. Ám a 2002-es választási kudarc után a helyzet súlyosbodott. A megosztó politika sosem állt messze a szocialista gondolkodástól – így nem véletlenül karolja fel az MSZP a pélmonostori bejegyzésű Magyar Egyesületek Szövetségét, s erősíti a fideszesnek titulált HMDK ellenében. Hogy a két szervezet közötti „árokásást” milyen komolyan vette az MSZP, mi sem mutatja jobban: az MSZP EP-frakciójának egyik prominens kisebbségpolitikusa is aktívan részt vesz a HMDK visszaszorításában Horvát-Baranyában, és minden eszközzel igyekszik gyengíteni az ottani magyarság érdekérvényesítő képességét.
Bezárták az eszéki magyar főkonzulátust
A 2006-os „bölcs” karcsúsítási logika a külképviseleteket sem hagyta érintetlenül. A döntés megszületett: az eszéki főkonzulátus ideiglenesen szünetelteti működését. „Elegáns” megoldás, hisz nehéz lett volna presztízsveszteség nélkül elmagyarázni a horvát partnernek, hogy miért is vált lényegtelenné számunkra ez a külképviselet, egyszersmind az ottani magyarság. (Az akkori zágrábi magyar nagykövet szíve szerint felszántatta volna a főkonzulátus helyét.)
A horvát logika ellentéte volt a magyarnak. Meg sem fordult a fejükben a pécsi horvát főkonzulátus bezárása. Az intézmény súlyát és presztízsét mutatja, hogy a pécsi horvát főkonzulból később budapesti horvát nagykövet lett. Ez a valós mutatója annak, hogy mekkora létjogosultsága van az ilyen határ menti külképviseleteknek a kisebbségi önazonosság-tudat, kultúra és gazdasági kapcsolatok ápolásában. Ezt csak azok a szűk látókörű bürokraták nem látják, akiknek a látókörét a „disznófejű nagyúr” szűkíti.
Diplomáciánk „bölcs” vezérei és a MEH-ben székelő nemzetpolitikai stratégák kitalálták, hogy a Zágrábban székelő konzul (annak idején szerény személyem) háromhetente tartson konzuli fogadónapot Eszéken. Nemes gondolat lehetett volna – csakhogy az eszéki főkonzulátus sokkal több volt az ottani magyarságnak, mint szimpla vízum-ügyintézési hivatal. A helyzeten valamelyest javít(hat)ott a Zágrábban akkreditált kultúrattasé, de az ő tevékenységének súlypontja nem feltétlenül a magyarlakta vidék; a dologi költségek szigorú lefaragása ugyanakkor azzal a veszéllyel fenyegetett, hogy az ottani magyarok rendezvényeire alig utaztak le a nagykövetség képviselői.
Újra kezet kell nyújtanunk nekik
A fentiekből hűen tükröződik az a bánásmód, amelyben a jelenlegi magyar állam részesíti a 20. század végi magyar történelem legkegyetlenebb korszakát átélő közösséget. Megtisztelő kötelességünk ezen emberek mellett kiállni, újra kezet nyújtani nekik, s újra megnyitni az eszéki főkonzulátust. Arról már nem is beszélve, hogy Horvátországgal is új alapokra kell helyezni kapcsolatainkat. Ez az ország természetes szövetségesünk, különös tekintettel a biztonságpolitikára, a gazdaságra és az energiabiztonságra. Már NATO-tag, s hamarosan uniós partnerként is üdvözölhetjük. Azonos célokat és értékeket vallunk. Minthogy Horvátország erősen behozatalfüggő gazdaság, számos kiaknázatlan lehetőséget rejt a magyar cégeknek is. Ezért lenne fontos, hogy horvát viszonylatban, de ez értendő valamennyi szomszédos országban lévő külképviseletre is, a jelenlegi fukarság logikája helyett a külügy következő vezetése ismételten visszatérjen az 1998-2002 közötti nemzetstratégiai vízióhoz, amely egyaránt szolgálja a magyar állam és a külhoni magyarok érdekeit is.

Kihelyezett kollégiumi ülés Eszéken

Eszék – A Szülőföld Alap Kulturális, Egyházi és Média Kollégiuma március 4-én az eszéki magyar iskolaközpontban tartotta kihelyezett ülését, ahol az idei év első pályázati kiírásának keretösszegeiről és kritériumairól döntöttek. A kollégium horvátországi tagjai, Kriják Krisztina (HMDK) és Sipos Zsivity Tünde (MESZ) is részt vettek az ülésen.
A külhoni magyarság pályázati úton történő támogatásának legfontosabb színtere és forrása a Szülőföld Alap. Az elkülönített állami pénzalapban idén több mint 2 milliárd Ft van.
A Szülőföld Alap Kulturális, Egyházi és Média Kollégiuma kihelyezett ülést tartott múlt hét csütörtökön Eszéken, a Horvátországi Magyar Oktatási és Művelődési Központban. Az ülést követően dr. Zilahi László, a Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztályának főigazgató-helyettese, dr. Szurmainé Silkó Mária, a kollégium elnöke és Nagy Imre, a Szülőfőld Alap Iroda igazgatója tartott tájékoztatót az öt éve működő Szülőföld Alap eddigi tevékenységéről, valamint a kollégium munkájáról.
Zilahi László elmondta, hogy a Szülőföld Alap kizárólag nyilvános pályázatok útján nyújt támogatást, minden felhívás és döntés a legteljesebb nyilvánosságot élvezi, amely a Szülőföld Alap honlapján követhető nyomon.
- Horvátország évente 30-40 millió forint támogatásban részesül a Szülőföld Alapból, az elmúlt évek során több mint 150 pályázat és annál is több program valósult meg a támogatásból. Ezenkívül a pélmonostori tájház az elmúlt évek során évente 7 millió forintot kapott mint nemzeti fontosságú intézmény, ezt az összeget nem kellett megpályázni; idéntől már az eszéki magyar iskolaközpont is részesült ebből a támogatásból, vagyis mindkét intézmény 3,5 millió forintot kap – mondta még el Zilahi László, hozzátéve azt is, hogy a pélmonostori tájház ezenkívül még az évek során közel harmincmilliót nyert el pályázatok útján, a magyar iskolaközpont pedig húszat.
Nagy Imre igazgató az eszéki üléssel kapcsolatban elmondta, hogy 10,5 milliós keretösszeg elosztásáról beszéltek, hozzátéve azt is, hogy április 9-ig nyújthatják be pályázataikat az érdekeltek a Kulturális, Egyházi és Média Kollégiuma idei első félévi kiírására elektromos formában és postai úton.
- MICHELI Tünde

Kultúrnap Bellyén

Bellye – A Bellyei Horvát-Magyar Kultúrközpont szervezésében pénteken, március 5-én első alkalommal került sor a kultúrnapnak nevezett rendezvényre, amelyre a járásban működő egyesületek, szervezetek, előadóművészek kaptak meghívást.
A rendezvény célja az volt, hogy minden, a járásban működő, dolgozó, alkotó egyesület, szervezet, előadóművész bemutatkozzon egymásnak, illetve a közönségnek. A rendezvényt Ružica Bilkić, a járás elöljárója és Tokai István, a járási tanács elnöke nyitotta meg.
Az első ilyen jellegű rendezvényen fellépett többek között az Alfalusi Vegyes Kar, a Várdaróc Kultúregyesület népi táncegyüttese, a laskói általános iskola tánccsoportja, a laskói Deák Ferenc Civil Központ asszonytánccsoportja. Szivek József cimbalmon kísérte Gellért Márta népzeneoktató tanítványait, akik közül néhányan már Kalapos Zenekar néven is több helyszínen felléptek.
- Hat éve örömmel tanítom laskói és várdaróci növendékeimet, heti egy alkalommal tartunk próbákat, és most jött el az idő, hogy önállóan is színpadra lépjenek – nyilatkozta érdeklődésünkre Gellért Márta.
A népzene, a népi tánc mellett szinte minden műfaj képviseltette magát a színpadon, többek között a modern tánc és a hastánc is, de rockzenét is hallhatott ezen az estén a közönség.
- MICHELI Tünde

Kerekasztal-beszélgetés az Ady Körben

Zágráb – Múlt hét csütörtökön a zágrábi Ady Körben üléseztek a Zágráb városában működő magyar intézmények, szervezetek képviselői.
A zágrábi Ady Endre Magyar Kultúrkörben március 4-én kerekasztal-beszélgetésre került sor, amelyet Zágráb Város Magyar Kisebbségi Tanácsa kezdeményezett a horvát főváros területén tevékenykedő mindazon szervezet, illetve intézmény képviselőjével, amelyek magyar oktatási, művelődési és egyéb fontos kérdésekkel foglalkoznak.
A múlt csütörtökön tartott tanácskozáson részt vett dr. Szkála Károly és dr. Horváth László, a Horvátországi Magyar Tudományos és Művészeti Társaság elnöke, illetve titkára, Detoni Xénia, a Horvát-Magyar Társaság enöke, Likó János, a Zrínyi Miklós Cserkészcsapat elnöke, Selman Marijana és Réber László, az Ady Endre Magyar Kultúrkör elnöke, illetve irodavezetője, Kovács Lea a zágrábi hungarológiai tanszék képviseletében, Draganić Hajnalka, a magyar-horvát kéttannyelvű általános iskolai tagozat oktatója, Borka Romuhi és Svagusa Katalin, a magyar óvodai csoport vezetője, illetve nevelője, Balázs-Piri Zoltán, Zágráb Város Magyar Kisebbségi Tanácsának elnöke, valamint vendégként a magyar nagykövetség első beosztottja, Magyar József.
- A helyzetelemzés után arról döntöttünk, hogy a város területén működő magyar vonatkozású intézmények, szervezetek a jövőben szorosabban együtt fognak működni. Együttműködésen azt is értjük, hogy egymás rendezvényein is részt veszünk, de közös programokat is szervezünk. Egyszer évente pedig sort kerítünk A zágrábi magyarság helyzete című kerekasztal-beszélgetésre, amelyen minden magyar vonatkozású zágrábi intézmény képviselteti magát, hogy megvitathassuk, elemezhessük helyzetünket – nyilatkozta lapunknak az üléssel kapcsolatban Szekeres Péter, Zágráb Város Magyar Kisebbségi Tanácsának titkára.
- MICHELI Tünde

Kilenc középiskolás és egyetemista kapott ösztöndíjat

Bellyei járás – Múlt pénteken Ružica Bilkić, a Bellyei járás elöljárója három középiskolásnak és hat egyetemistának nyújtotta át ünnepélyes keretek között az ösztöndíjról szóló szerződéseket.
Az idei év ösztöndíjait Ružica Bilkić, a Bellyei járás elöljárója adta át a járás tanácstermében március 5-én. A kilenc nyertes diák egy éven át kap ösztöndíjat a járástól, a középiskolások havi 300 kúnát, míg az egyetemisták 500 kúna juttatásban részesülnek.
- Az idei tanévre tíz középiskolás és tíz egyetemista részére írtunk ki ösztöndíjpályázatot, a jelentkezőknek elég szigorú kritériumoknak kellett megfelelniük, így például követelmény volt a legalább négyes átlag, valamint az egy főre eső jövedelem nem haladhatta meg az 1500 kúnát. Úgy gondoljuk, hogy ez utóbbit a jövőben kissé módosítanunk kell, mivel több jó tanuló emiatt nem kaphatott ösztöndíjat. Ami a középiskolásokat illeti, hárman nyújtottak be pályázatot, mindhárman eleget tettek a kritériumoknak. Az egyetemistáknál a tíz helyre 18 pályázat érkezett, de csak hatan feleltek meg a kritériumoknak – mondta Cickai Csaba, a Bellyei járás elöljáró-helyettese, az ösztöndíjtanács elnöke.
A gazdasági nehézségek miatt egyre nehezebben tudják a szülők az iskoláztatás költségeit előteremteni. A járásbelieknek nagy segítség, hogy a vezetésnek köszönhetően a diákok kedvezményesen utazhatnak az iskoláig és vissza. A járás ösztöndíjpolitikája is segítséget jelent egyeseknek.
- Én harmadik éve kapok ösztöndíjat, nekem és a szüleimnek ez a támogatás és a kedvezményes havi bérlet nagyon nagy segítség – mondja Stankić Tamara, az eszéki egészségügyi szakközépiskola végzős hallgatója, aki a középiskola befejezése után szeretné folytatni tanulmányait.
Rajta kívül még két középiskolás – köztük a kopácsi Takács Elizabetta – és hat egyetemista vehette át az ösztöndíjszerződést.
- MICHELI Tünde

Tavaszi vásár volt a hét végén

Eszék – Pénteken és szombaton került sor a Tavaszi Vásár elnevezésű kiállításra, melyen számos cég és mezőgazdász képviseltette magát.
Az eszéki Pampas lövölde területe évente többször szolgál különböző bemutatók és kiállítások helyszínéül, így volt ez  a hét végén is.  Itt rendezték meg az elsősorban mezőgazdasági témájú tavaszi vásárt. Munkagépek, dísznövények, őstermelők portékái foglalták el a legtöbb standot, de vásárolhattunk műanyag edényeket, játékokat, szőnyeget is. Az egyik legvonzóbb árucikk egy jacuzzimedence volt, amelyről borsos ára miatt a legtöbb ember csak álmodhat. Ennek ellenére sem panaszkodott Homolka Zvonimir, a Hidros cég tulajdonosa, aki meg volt elégedve az érdeklődéssel.
- A Hidros cég hidro-masszázs-kádak és -medencék forgalmazásával foglalkozik. Erre a vásárra is egy ilyen medencével jöttünk, amit nagyon sokan megcsodálnak. Ezek ára 60 ezertől  150 ezer kúnáig  terjed, így természetes, hogy leginkább csak egy tehetősebb réteg engedheti meg magának. Ennek ellenére néhány darabot mindig sikerül értékesítenünk, sőt, nyugdíjas vevőink is voltak már, aki hitelt vettek fel, csakhogy magukénak mondhassanak egy ilyen kádat.
Míg a jacuzzit csak kevesen engedhették meg maguknak, számos olyan dolgot is kínált a tavaszi vásár, ami elérhető áron volt kapható. A látogatottságra sem lehetett panasz, hiszen a  vásár mindhárom napján rengeteg ember nézelődött az eszéki Pampas lövölde területén.
- MICHELI Tünde

Hat hónap alatt hat kiállítás

Rijeka - A HMDK rijekai alapszervezete kiállítótermében hat hónap alatt hat tárlatra került sor.
Az első kiállításon a HMDK által rendezett III . Festészeti Alkotótábor résztvevőinek festményei voltak láthatók. Ezt a HMDK-s rajzcsoport tagjainak, Scotti Morenának, Andrić Bojannak és Braut Miljenkonak az alkotásai követték. A ruszin kisebbségiek alkotta képzőművészeti csoport is örömmel állította ki műveit, valamint Vinko Klovar rézkarcait is nagy érdeklődés övezte. Őt Željko Delač ismert rijekai festőművész kiállítása követte.
- Február 25-én Torić Valéria alelnök asszony megnyitotta az immár hatodik képkiállítást. Ezúttal a rijekai Kvarner rajzcsoport alkotásai voltak láthatók. Az egyesület minden kiállítás után egy-egy műalkotással gazdagodik, amelyek aztán helyiségeink falait díszítik – nyilatkozta Viola Éva, a rijekai alapszervezet elnöke.
- Lj. MOLNÁR Mónika

Nőnapi kabaréest és bál

Laskó – A laskói Csóró Humoristák Klubja és a Petőfi Sándor Kultúregyesület közös szervezésében szombat este kabaréestre és bálra került sor a helyi kultúrotthonban.
Laskón szervezett keretek között emlékeztek meg a nemzetközi nőnapról. A Csóró Humoristák Klubjának szülőatyjától, Kuruc Lászlótól eredt az ötlet, amihez a helyi Petőfi Sándor MKE segítségét kérte. A műsoros est után vacsora, majd zenés mulatság következett.
Humor nélkül nem megy
Egy négy évvel ezelőtti kopácsi Ki mit tud?-on felszabadultan kacagott a közönség Kuruc László és Lakatos József produkcióján. A Csóró Humoristák Klubjának létrejöttét körülbelül ekkorra datálják, azóta többen csatlakoztak a csapathoz.
- A csapat ez én darabjaimat adja elő, egyrészt azért, mert nem merünk olyant színpadra állítani, amit előttünk a „nagyok” már játszottak a tévében. Több faluban jártunk már, mindenhol sikert arattunk, ezen felbuzdulva úgy döntöttünk, hogy helyben is rendezünk egy kabaréestet, ahol bemutatjuk számainkat, és vendégfellépőket is hívunk. A kopácsi Arany János MKE humoristái is bemutatkoztak, illetve a magyarországi Birjánból is érkeztek szereplők – tudtam meg Kuruc Lászlótól.
Ezüstkoszorús nótaénekes
A magyarországi Birján település nyugdíjas klubjából huszonegyen érkeztek a laskói nőnapi rendezvényre, köztük egy ezüstkoszorús magyarnóta-énekes, Fazekas Rozika, aki népszerű nótákkal örvendeztette meg a közönséget.
- Ötvenévesen kezdtem el énekelni, 60 évesen tüntettek ki az ezüstkoszorús díjjal, jelenleg pedig 71 éves vagyok. A csapat különböző táncokat mutatott be, többek között cigánytáncot és ún. kalapos táncot. Én természetesen énekeltem. A laskói humoristákat meghívtuk Birjánba, az egyik júniusi rendezvényünkre – mondta Rozika.
Fergeteges hangulat
A szombat esti egyveleg magyarnóta-csokrot, a laskói és a kopácsi kabarékedvelők által bemutatott vidám jeleneteket, az előbb említett cigány- és kalapos táncot, valamint modern táncot is tartalmazott.
- A laskói humoristák egész estet betöltő műsor iránti kérelmét támogattuk, és örülünk a rendezvény sikerének – nyilatkozta Déra Kornélia, a Petőfi Sándor MKE alelnöke.
A közönség szinte az egész műsort végighahotázta, a záró produkciónál pedig sokan táncra is perdültek. A hölgyeket csokoládés bonbonnal és szellemes idézetekkel lepték meg a szervezők.
- LJ. MOLNÁR Mónika

Nőnapi ünnepség Újbezdánban

Újbezdán - Újbezdánban vasárnap köszöntötték az asszonyokat, de a fiatal lányokat is.
Március 7-én, vasárnap délután rendezte meg hagyományos nőnapi ünnepségét az Újbezdáni Magyar Kultúregyesület. Az eseményre a faluban élő lányok, asszonyok mindegyike külön meghívót kapott.
A szervezők nagy elégedettségére ennek a meghívásnak évről évre egyre többen tesznek eleget. Ahhoz pedig, hogy az ünnepeltek jól érezzék magukat, az egyesület tagjai és a vendégek is házi süteményekkel, a Helyi Választmány pedig virággal járult hozzá. A meghívást nem kötötték korhatárhoz, így a nagymamákon, anyukákon kívül az unokák és a dédunokák is jelen lehettek a nőnapi ünnepségen.
- LJ. MOLNÁR Mónika

Aki kézzel teremti a szépet

Vörösmart - Petrik László festőművész otthonában jártunk, ahol arra kértük, hogy meséljen a kezdetekről, életútjáról, munkásságáról, a művészbarátságról.
Azon a délelőttön, amikor kollégámmal Vörösmartra érkeztünk, ragyogóan sütött a nap. A szép idő a művészeket is kicsalogatja a szobából, ezért Petrik Lászlót is udvarában „értük tetten”, alkotás közben. Érdekes módon ezúttal nem ecsettel, hanem vésővel a kezében dolgozott.
„Mindig is vonzott a fa”
Ha valaki Petrik László nevét hallja, elsősorban festményeire gondol, pedig a fafaragásnak is mestere.
- Már gyerekkoromban is szerettem farigcsálni, persze akkor még sokszor elvágtam az ujjam. A fa tehát már korábban is vonzott, de nem annyira, mint a festészet. Aztán 1997-ben meghívtak egy zalaegerszegi népművészeti nyári egyetemre. Vittem magammal a vésőimet meg egy széktámlának való anyagot diófából. Lajos barátom azt mondta, hogy ebből valami nagyon szépet készítünk, és ez így is lett. Akkor még egy széktámla elkészítése 2-3 hétbe került. Kerestem a fogásokat, tanultam a feldolgozási technikákat. Előrajzolás, gorombázás, majd finomítás: ezeket a fokozatokat be kell tartani, mert különben elrontjuk a darabot. Itt nincs javítási lehetőség, ha az ember többet lefarag a fából a kelleténél, az az esztétikum rovására megy. Nem mellékes dolog számomra a fafaragás nyugtató hatása, ilyenkor szinte repül az idő.
Sokat tanult a diákjaitól is
Petrik László a bácskai Oromhegyesről származik, ott fejezte be az általános iskolát, a gimnáziumot Verbászon kezdte, majd Magyarkanizsán érettségizett. A szabadkai magyar tanítóképző készítette fel a tanári pályára. Az egyéves katonai szolgálat után Vörösmartra került tanítani, ahol a felső tagozatosoknak tartott rajzórákat. Ennél jobb munkát nem is találhatott volna, hiszen a szakmája egyben a hobbija is volt. Azóta már sok tanítványa az ő hatására képzőművész lett, akikre kivétel nélkül nagyon büszke.
- Harmadikos általános iskolás koromban az egyik tanítóm hatására kezdtem el rajzolni. A legidősebb bátyám is nagyon jól rajzolt, tőle is sokat tanultam. Megtanultam észrevenni környezetemben a rejtőzködő szépet, a gimnáziumban pedig nagyon jó rajztanárom volt. Egy időben katonatiszt szerettem volna lenni, majd mégis a tanítóképzőbe kerültem, ahol ugyancsak volt egy jó rajztanárom, akivel aztán baráti viszonyt alakítottam ki. A tanításban eltöltött hosszú évek alatt nagyon sokat tanultam diákjaimtól, hiszen például „merészségük”, kísérletező kedvük vad színek használatára ösztönözte őket, amit aztán én is kipróbáltam, átvettem.
Befejezetlen mondat
A szobák falait díszítő számos kép között két portréra figyeltem fel. Egymás mellett helyezkednek el, az egyik csak félig kész.
- Ennek a két képnek külön története van. Sok éve volt egy eszéki festő barátom, akit szinte családtagként kezeltünk. Sokat tartózkodott nálunk, akkoriban ő már nyugdíjas volt. Egyszer felvetette, hogy készítsük el egymás portréját. Május volt, kinn ültünk a teraszon, és váltakozva rögzítettük egymás vonásait. Mielőtt elkészültünk volna a portrékkal, haza kellett utaznia. Megbeszéltük, hogy júniusban visszajön, és akkor folytatjuk. Nemsokára jött a hír, hogy meghalt. A megkezdett képhez én nem nyúltam hozzá. Ez az ő befejezetlen mondata. Az általam festett portrét születésnapi ajándéknak szántam, de átadására már nem kerülhetett sor. Ez a két kép egy igazi művészbarátság dokumentuma – mondja a vörösmarti képzőművész.
- LJ. MOLNÁR Mónika

Szövetkezetbe tömörültek a hegyháti gazdák

Erdődi járás – Huszonöt erdődi járási gazda nemrég Agroduna néven mezőgazdasági szövetkezetet alapított, amelynek igazgatója Pap Tibor lett.
A szövetkezet
A szövetkezetek az ipari forradalom idején jöttek létre Nagy-Britanniában, közülük a legelső az 1844-ben alapított rochdale-i szövetkezet volt. Ez a társulati forma nélkülözte a korabeli gazdasági társaságok profitérdekeltségű elemeit, fő elve a szolidaritás, a demokratikus igazgatás megteremtése volt. A rochdale-i szövetkezet - angolul co-operative - fogyasztási típusú szervezet volt, segített a tagoknak boltot nyitni, lakáshoz jutni, vásárolni. Nem a tőkenyereség volt a lényeg - mint például a részvénytársaságoknál - , hanem a közös munka megteremtése, és ezáltal a hatékonyság javítása, a tagok biztonságának és társadalmi szükségleteinek kielégítése. A profit csak másodlagos szerepet játszott, ezért nem beszélhetünk a szövetkezetekkel kapcsolatban gazdasági társaságról.
Az Agroduna
- Már korábban is gondolkodtunk szövetkezet-alapításon, de amikor tavaly az a cég, amellyel társtermelői viszonyban voltunk, olyan árakat számolt föl a vetőanyagért és a műtrágyáért, hogy a végelszámolás után kiderült, tulajdonképpen semmit sem kaptunk a leadott terményekért, elegünk lett – mondj Pap Tibor, az Agroduna mezőgazdasági szövetkezet igazgatója. – Ezért úgy gondoltuk, hogy itt az ideje egy saját szövetkezet létrehozásának. Arra azonban nem számítottunk, hogy ilyen sokan csatlakoznak hozzánk. A járási elöljáró is támogatásáról biztosított bennünket, és ezentúl szövetkezetünk részesülni fog a járási költségvetés mezőgazdasági célokra előirányzott támogatásaiból. Egyelőre a dályai helyi választmány egyik helyiségében dolgozunk, a járás állja ennek a költségeit. Közben egy telephelyet keresünk, ahol a betakarított terményeket egy ideig tárolni tudnánk, ezt az aratásig mindenképp meg szeretnénk oldani. Szövetkezetünk tagjai összesen 1300 hektárnyi földet művelnek, vannak közöttük gyümölcs- és zöldségtermesztők, szántóföldi növénytermesztők és állattenyésztők is. Egyelőre csak saját tagságunk érdekeit képviseljük, kooperációval nem foglalkozunk, így is nagyon sok az intéznivaló, ezért hamarosan fel kell vennünk egy szakképzett alkalmazottat – teszi hozzá az igazgató.
A hegyháti mezőgazdászok tehát saját kezükbe vették gazdasági tevékenységük irányítását, ami elsősorban a vetőmagok és a műtrágya beszerzésére, illetve terményeik értékesítésére terjed ki. Eszék-Baranya megyéhez is nyújtottak be pályázatot. Őket is sokkolta azonban a bejelentés, hogy idén még kevesebb állami támogatásra számíthatnak, hiszen még a tavalyi egy részével is tartoznak nekik.
- A mezőgazdasági miniszternek azt üzenjük, hogy amíg a paraszt elégedetlen, addig az ország is az – mondja végül Pap Tibor, aki a gazdatüntetéssel kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy úgy látszik, csak ilyen módszerekkel tudják elérni céljukat.
- MICHELI Tünde

Várdaróc a világhálón

Várdaróc - Dornstauder Erik várdaróci webszerkesztő az ötletgazdája annak a honlapnak, amelyet a faluja iránti szeretetből hozott létre.
Kétségkívül virtuális korban élünk, ahol a számítógép és az internet meghatározó jelentőségűvé vált a világgal való kapcsolatteremtés/tartás terén. A hagyományos sajtót is lassanként felváltja az elektronikus, az elsőszámú tájékozódási eszköz a világháló. Itt gyakorlatilag bármit megtalálhatunk, ami csak érdekel bennünket. Dornstauder Erik azért hozott létre egy honlapot a falujáról, hogy azt minél szélesebb körben megismerjék az emberek, és tájékozódhassanak az ott zajló eseményekről.
„A falumért csinálom”
Korábban már volt Várdarócnak egy honlapja, azt is Erik készítette. A jelenlegi két nyelven, a http://vardarac.bajtstore.hr címen érhető el.
- Mindenképpen szerettem volna a falumról egy honlapot készíteni, az első ilyen próbálkozás azonban túl kezdetleges volt, és a fórummal kapcsolatos hibák tönkretették. Ez az új honlap azonban igyekszik minden igényt kielégíteni, és bár sokat kell még dolgoznom rajta, már eddig is sok pozitív visszajelzést kaptam. Fontos, hogy minél több információ kerüljön fel a faluról, az itt működő egyesületekről, a történésekről. Ezáltal jobban „reklámozhatjuk” ezt a kis magyar falut, és remélem, hogy sokan látogatnak majd ide, hiszen érdemes – tudtam meg Eriktől.
Minden segítség jól jön
A webszerkesztő megkérte a településen működő egyesületeket, hogy készítsenek egy bemutatkozó szöveget külön erre az oldalra.
- Fontosnak tartom, hogy minden egyesület teret kapjon, hogy bemutatkozhasson, hogy
elmondhassa, mivel foglalkozik és mik a céljai. Néhányan már eleget is tettek kérésemnek. Nagyon szeretném, ha minél többen dolgoznánk azon, hogy ez a weboldal minél jobb legyen. Külön köszönet a várdaróci Bajtstore cégnek, akik ingyen tárhellyel támogatták a weboldal létrejöttét, valamint a helybéli Kara-kas Dominik amatőr ornitológusnak, aki a kezdetektől fogva lelkesen részt vett a munkában.
Várdaróc honlapja remélhetőleg nagy látogatottságnak fog örvendeni a jövőben, és nemcsak az érdeklődők, de a helyiek is meglátják benne a lehetőséget.
- LJ. MOLNÁR Mónika

Megkérdeztük:
Ön szerint napjainkban megvalósul-e a női egyenjogúság?

Március 8-án a nemzetközi nőnapot ünnepeljük, amely napjainkban leginkább már csak egy virágos-felköszöntős alkalom, ám eredete sokkal komolyabb témákat is eszünkbe juttathat. 1857. március 8-án ugyanis emberibb munkafeltételekért és magasabb fizetésért vonultak utcára egy New York-i textilipari üzem nődolgozói. Erre az eseményre kellene emlékeztetnie a nőnapnak.
Bár a fejlettebb országokban már elmosódtak a korábban élesen elkülönülő férfi-női szerepek, sok helyen még mindig nem kezelik a nőket egyenrangú felekként.

Bálint Szilvia (Kopács):
- A nők már sok mindent elértek, és még el is fognak a jövőben. A probléma azonban ott van, hogy sok férfi talán sosem fog bennünket egyenjogú partnerként kezelni. Az egyenjogúság a legkevésbé talán a politika és a gazdaság terén valósul meg.

Giber Julianna (Eszék):
- Bár személyesen még nem volt részem hátrányos megkülönböztetésben, tudom, hogy a világ számos részén még nem teljesen rendeződött ez a kérdés. Sok helyen a nők még alárendelt helyzetben vannak, ami egyáltalán nem jó.

Szilovics Mihaela (Kórógy):
- Véleményem szerint igenis megvalósul a nők egyenjogúsága. Akármerre megyek, mindenhol elfogadnak, nem találkoztam semmiféle hátrányos megkülönböztetéssel. Meg vagyok elégedve azzal, ahogy minket, nőket elfogadnak.

Torić Valéria (Rijeka):
- Bár sok mindent elértünk, még messze vagyunk a teljes egyenjogúságtól. A felsővezetők általában férfiak, és a fizetéseknél is van még különbség. Köztudott, hogy például a mérnöknők ugyanazért a munkáért alacsonyabb bért kapnak, mint férfi kollégáik. Persze vannak országok, ahol ilyesmi már alig fordul elő, nálunk azonban sokat kell még arra várni, hogy megvalósuljon a női egyenrangúság.
- LJ. MOLNÁR Mónika

Gazdarovat
Egy mutatós növény: a crossandra

A crossandra aránylag könnyen gondozható dísznövény, amely kedveli a világos helyeket, de a tűző napot nem. Eredeti élőhelyén egyébként akár kétméteresre is megnő. Áprilistól egészen szeptemberig szinte folyamatosan virágzik.
Otthonunk mutatós dísze lehet hatalmas narancssárga virágaival a crossandra, ráadásul nem igényel különösebb gondozást sem.
Felénk igencsak új és ritka szobanövénynek számít. Őshazája India és Afrika őserdeje, de már több mint 50 faja létezik szerte a világon. Az őserdők mélyén ez a gyönyörű növény akár kétméteres félcserjévé is fejlődhet, de itthon nem számíthatunk ilyen méretekre.
Élénken virító, narancssárga virágok
Levelei szív alakúak, enyhén hullámos szélűek és élénk sötétzöldek, így már önmagában is mutatós növényről van szó. Igazi díszítő értékét azonban élénken virító, narancsszínű virágai adják.
Aránylag könnyen gondozható dísznövény, amely kedveli a világos, de nem a tűző napos helyet, mivel eredeti őshazájában megszokta a dzsungel félárnyékos, párás melegét, így a legjobb, ha mi is igyekszünk ezeket a feltételeket megteremteni neki.
A növény mellett szól az is, hogy áprilistól egészen szeptemberig szinte folyamatosan virágzik. Fontos, hogy az elnyílt virágokat mindig eltávolítsuk, mert ezzel biztosítjuk a folyamatos virágzást.
Öntözés, tápoldatozás
Nyáron a földje legyen mindig nedves, de soha ne álljon a víz alatta, a pangó vizet nem bírja, ez tönkreteheti a növényt.
A téli időszakot kivéve hetente egyszer az öntözővízhez adjunk egy kupak virágzási tápoldatot. Nyáron cserepestül a kert egyik árnyékos részébe is kihelyezhetjük, de itt is védjük az erős, tűző naptól. Októbertől a locsolást már mérsékeljük, télen csak annyi vizet adjunk neki, hogy a földje ne száradjon teljesen ki.
Télen permetezzük a leveleit rendszeresen, és tegyünk a cserép alá egy kavicsos tálcát, vagy vegyük körbe cserepét nedves mohával, tőzeggel.
Kétévente egyszer ültessük át nagyobb cserépbe, évente kétszer, tavasszal és ősszel akár vissza is vághatjuk a hajtásokat, így például tavasszal megelőzhetjük, hogy az első hajtások felnyúljanak.
Szaporítása hajtásdugvánnyal történik, de az ügyesebb kertészek akár magról is szaporíthatják.
Válasszuk bátran ezt a növényt, mert nem nagy ördöngösség a tartása; fontos, hogy kellő fényt kapjon, de ne érje tűző nap, és csak a locsolásnál kell jobban odafigyelnünk.

Figyelükbe ajánlom
Variációk a szerelemre

Ami az olvasnivalót illeti, az első az egyik leghíresebb szerelmi történet szívtiprójának az életét meséli el: sokak számára volt az igazi férfi megtestesítője Rhett Butler az Elfújta a szélből. A szerelmes regények „nagyasszonya”, Danielle Steel műve a másik olvasnivaló, őt a műfaj kedvelőinek nem kell bemutatni.
Már rég volt olyan ajánló, amely a legkisebbekhez szólt volna, ezért most a Sárkányvadászok című mesére hívnám fel a szülők figyelmét, biztosan örülni fog neki gyermekük.
Végül, de nem utolsósorban, a szerelmi motívumnál maradva érdemes megnézni azt a drámát, amelyben két testvér küzd egy nő szívéért.
- LJ. MOLNÁR Mónika