ÚJ MAGYAR KÉPES ÚJSÁG
horvátországi magyar hetilap

VEZÉRCIKK
Wolf Kati szerepléséről

Azt hiszem, sokan ledöbbentünk és csalódottak voltunk szombaton este az Eurovíziós Dalfesztivál után, amikor kiderült, Wolf Kati, a magyarországi versenyző a 25-ből a 22. lett.
A volt Jugoszláviában és a belőle kivált államokban, így Horvátországban is, nagy divat az eseményen való részvétel, míg Magyarország „fiatal versenyzőnek” számít, ugyanakkor hol részt vesz, hol nem vesz részt a rendezvényen, ami nem számít jó pontnak a többi országnál.
Az Eurovíziós Dalversenyt 1956-ban rendezték meg először. A mostani, 56. dalfesztiválra az észak-rajna-vesztfáliai főváros stadionjában, az Esprit Arenában került sor. A versenyen 43 ország vett részt, közülük - a két elődöntő után - 25 ország versenyzői kerültek be a döntőbe, köztük Wolf Kati is, amit becslések szerint csaknem 60 európai és tengerentúli országban több mint 120 millió televíziós néző követett figyelemmel.
A helyezéseket az európai nézők szavazatai alapján állították össze. Az országlakosok saját versenyzőjükre nem szavazhattak. A beérkezett sms-ek és hívások alapján osztottak pontokat (1-től 12-ig) tíz-tíz országnak.
A magyar produkció a franciáktól, az osztrákoktól és az azeriektől 2-2-t, az ukránoktól 4-et, az izlandiaktól és a svédektől 5-5 pontot, a spanyoloktól 6, a románoktól 7, a szerbektől 8, a finnektől 12 pontot kapott. Így 53 pontot sikerült csak összegyűjtenie. Azerbajdzsán 219-cel nyert, a második helyezett a korábban utolsónak gondolt Olaszország lett 189 ponttal, a harmadik pedig Svédország 185 ponttal.
Nem kapott Kati pontot például Magyarország két nagy barátjától, Horvátországtól és Lengyelországtól. Ami különösen rosszul eshetett a versenyzőnek. Az eddigi dalfesztiválok nyertesei közül a legtöbben nem azért nyertek, mert a legjobbak voltak. Így volt ez múlt szombaton is: abszolút szimpátiaszavazásról volt szó. A balti országok egymást, a volt jugoszláv tagországok is egymást támogatták, Magyarországnak csak a nyelvrokon finnek adtak 12, vagyis maximális pontszámot. Bizonyára többet vártak Budapesten a jó szomszédoktól, és maga a dal sem volt rossz. Amellett, hogy olyan „eurovíziós”, kitűnt a sok bugyuta szövegű, tini zenekarokkal és előadókkal teletűzdelt repertoárból. Jóval előkelőbb helyen is végezhetett volna tehát, de semmiképpen nem szabad föladni. Ezúttal tényleg a részvétel, illetve a kifogástalan szereplés volt a fontos, nem a győzelem, aminek a legjobb bizonyítéka, hogy több külföldi országban is – például Németországban – igencsak népszerűvé vált a magyar dal.
Magyar versenyző utoljára 2007-ben szerepelt a fesztivál döntőjében, a vajdasági lány, Rúzsa Magdi akkor a 9. helyen végzett. Ennél jobb helyezést Bayer Friderika ért el 1994-ben, ő a 4. helyen végzett.
- KRIJÁK Krisztina

Andócsi János jegyzete
Rutinszerű pápalátogatás?

Június elején Horvátországba fog látogatni XVI. Benedek pápa, akit legfelsőbb szinten fogad a horvát politikum és természetesen a katolikus egyház. Az esemény annyiban lehet történelmi, hogy Joseph Ratzinger pápaként még nem járt országunkban. Persze ez a látogatás sem történhet meg marketing nélkül, ezért az ország médiafelületeinek egy része a kétnapos pápalátogatással van tele. Azonban nem mindenki örül a nagy médiafelhajtásnak, különösen nem azok, akik a látogatás több tízmilliós költségeit nézik. Az óriásplakátok egy részét a következőképpen írták át: Egymillió rózsafüzér a Szentatyáért helyett 41 millió kúnácska a Szentatyáért. A bunkóság határát súroló átköltés azonban sok polgár véleményével találkozik, akik szerint egy ilyen nehéz időszakban a pénzt más, hasznosabb dologra is el lehetett volna költeni.
A támogatók szerint a pápa erőt adhat a horvát népnek egy ilyen reményvesztett időszakban, és igenis szükség van a látogatásra, mert a Vatikán mindig is igaz barátja volt országunknak. Ebben igazuk is van, hiszen a Vatikán elsőként ismerte el 1992-ben a független Horvátországot. Azóta pedig a katolikus egyház „államegyházzá” nőtte ki magát. A szerénység tekintetében azonban nem történt előrelépés (óriási építkezések, luxusautók), és politikai kérdésekben is sokszor a szélsőséges populizmus felé hajlottak, elég csak az egyház hivatalos lapját, a Glas Koncila-t olvasni. A kommunista fóbiáról és a jasenovaci koncentrációs táborhoz való viszonyulásáról nem is beszélve. A pedofilbotrányok pedig tovább csorbítják annak az intézménynek a tekintélyét, amelynek a keresztényi tisztaságot, az erkölcs magasiskoláját kellene megtestesítenie.
A pápalátogatásnak a problémák megoldásáról is szólnia kell(ene), mert ma az embereknek olyan láthatatlan fogódzókra van (lenne) szüksége, amilyeneket többek között a katolikus egyház is nyújthat. A nagy nemzetállami eufória a kilencvenes évek legelején megtöltötte a templomokat, ami ma már nem igazán jellemző, hiszen országunk társadalma kezd atomjaira hullni, és nincsenek olyan viszonyítási pontok, amelyek esetleg segíthetnének a sokszor irányt vesztett embereknek. A pápai vagy egyházi üzeneteket, sajnos, nagyon kevesen hallják meg, miért lenne kivétel a mostani látogatás?
A sok kétely és probléma ellenére üdvözölni kell a pápalátogatást, amelynek elsősorban országunk nemzetközi kapcsolataiban lehet hozadéka. Isten hozta a Szentatyát Horvátországban!
- Andócsi János

Horvátország

Az illegális lakók nehezítik a lakáseladást
Eszék város 15 ingatlant szeretne eladni, amelyek összértéke meghaladja a 3,7 millió kúnát. Erre azonban még nem kerülhetett sor, hiszen jó néhányat illegálisan használnak. A kilakoltatások ugyan folyamatban vannak, de ez mindig nagyon lassú folyamat, és emiatt a városnak komoly kára van. Némelyik nincs az ingatlan-nyilvántartásban sem, ami megnehezíti azon potenciális vevők dolgát, akik hitelre szeretnének  lakást vásárolni. A városi tulajdonban lévő ingatlanok árai elég széles skálán mozognak, a Bosanska utcában a legolcsóbb, itt egy 30 négyzetméteres lakás 122 ezer kúna, míg a legdrágább a Strossmayer utcai, ahol egy 62 négyzetméteresért most 424 000 kúnát kérnek. Az eladó ingatlanokra május 26-án írják ki a pályázatot, további információk pedig a város honlapján találhatók– volt olvasható a Glas Slavonije-ban.
ljmm

Továbbra is felvételiztetnek az egyetemeken
Ugyan mindenhol más nevet adtak neki, a legtöbb egyetemen maradt a felvételi intézménye. Egy rijekai egyetemen 330 kúnába kerül a „plusztesztelés”, Zágrábban pedig 500 kúnát kérnek érte. Az oktatási miniszter, Radovan Fuchs hiába hangsúlyozta, hogy a kötelező központi érettségi mellett nincs szükség további felmérésekre, a legtöbb felsőoktatási intézményben tovább él ez a gyakorlat. A zágrábi jogi, egészségügyi és bölcsészettudományi karokra iratkozók tehát továbbra sem lehetnek nyugodtak, hiába érettségiztek le sikeresen. A tesztekkel nemcsak a tudást mérik, hanem az általános műveltséget és a kommunikációs készséget is. Ezekért a tesztelésekért azonban nem csupán fizetni kell, az ezeken megszerzett pontok sokkal többet is érnek, mint a középiskolából hozott eredmények. Az árak pedig átalgosan 200 és 500 kúna között mozognak – írta a Vjesnik.
ljmm

46 külföldi rendőr vigyáz a turistákra
A biztonságos idegenforgalmi szezont szolgáló, 2006-ban elindított és azóta egyre bővülő nemzetközi együttműködésről szóló idei megállapodást a múlt héten írták alá Opatijában. Az eddig is sikeresnek ítélt együttműködéshez idén már Szlovénia és Szerbia is csatlakozott – számolt be az eseményről a Novi list.
Az idei nyáron összesen 46 külföldi rendőr járőrözik majd a horvát tengerparton július 1-je és augusztus 31-e között. A korábbi évekhez hasonlóan nyáron is Zadar körzetében teljesít majd szolgálatot nyolc magyar rendőr. Szlovének, osztrákok és németek járőröznek az Isztriai-félszigeten és Rijeka térségében. A francia rendőrökkel a dubrovniki és spliti régióban lehet majd találkozni, a lengyelek - a magyarokhoz hasonlóan - Zára térségében szolgálnak. A csehek Split-Dalmát megyében és Šibenikben, a szlovákok pedig Rijeka környékén és Split térségében állnak szolgálatba. A múlt évhez hasonlóan idén is jelen lesz az Interpol a horvát Adria-parton, nyolc munkatársuk Dubrovnikban állomásozik majd.
mt

115 éves az eszéki Bendek étterem
Az egyik legismertebb étterem, az Eszék Alsóvárosában található Bendek ebben a hónappan ünnepli 115 éves fennállását. „Az étteremet 1896-ban nyitották meg, így Eszék legrégibb éttermének számít, de ugyanakkor egyike a legrégebbi horvátországi éttermeknek is. A megnyitás óta folyamatosan üzemel. Nevét az első tulajdonosokról, a Bendeković családról kapta, 115 éves működése alatt pedig több mint 10 millió személy fordult meg benne – nyilatkozta a Glas Slavonije napilapnak Branko Varenina, a Splendid Kft. tulajdonosa, amely jelenleg az éttermet működteti.
A 115. szülinap alkalmából május folyamán számos meglepetés várja az étterembe betérő vendégeket.
mt

Az állami támogatásra 700 befektető jelentkezett
A turizmus mellett a megújuló energia területe az, amely iránt a legnagyobb a külföldi befektetők érdeklődése – olvashattuk a Vjesnik napilapban. Az év végéig egyébként meg kell hozni a megújúló energiákról szóló törvényt, a külfödi befeketetőknek pedig a korábbinál is nagyobb állami támogatást igértek. Egyébként Horvátországnak, mint leendő eu-s tagországnak, el kell érnie, hogy 2020-ig az energia 20 százaléka megújuló energiaforrásból származzon. Az alternatív energiaforrások azért is fontosak, mert nem károsítják a környezetet.
Minél nagyobb a megújuló energia felhasználása, annal nagyobb hazánk energetikai függetlensége. Horvátországban egyébként az elsődleges energia 50 százaléka importból származik. Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy ez az arány egyre nő, hacsak nem találnak olajat vagy nem épülnek erőművek. Ezért lenne fontos a a megújúló energia nagyobb arányú felhasználása, ami egy nagyobb lökést adhatna a gazdaságnak is, és nem utolsósorban több ezer új munkahelyet jelentene. Pontosan emiatt pár éve magas állami támogatásban részesül az, aki ebbe szeretne befektetni. Ezért nem meglepő, hogy a Gazdasági, Munkaügyi és Vállalkozási Minisztériumot több mint 700 kérelemmel árasztották el. Ezekben az áll, hogy még egyszer annyi energiát tudnának előállítani, mint a most üzemelő HEP-erőművek.
mt

Csőd előtt a csirketenyésztők
A sertéstenyésztők, a gyümölcstermesztők és a szarvasmarha-tenyésztők után nagy bajban vannak a csirketenyésztők is – volt hallható többek között azon a találkozón, amit a múlt héten Eszéken, a Megyei Gazdasági Ka-
mara épületében tartottak a mezőgazdasági minisztérium szervezésében, a holland gazdasági szaktárca közreműködésével. A találkozón azokat az előírásokat is számba vették, amelyeket a csirketenyésztőknek be kell majd az EU-ba lépést követően tartaniuk. Ernest Nađ, a Gazdasági Kamara mezőgazdasági részlegének a vezetője szerint a nagy baromfitenyésztőket az önellátás jellemzi, míg a kisebbeknek gondjaik vannak az értékesítéssel, hitelképességük is gyengébb, így nemigen van lehetőségük nagyobb beruházásra, korszerűsítésre. A találkozón tíz termelő vett részt Szlavóniából és Baranyából, akik elmondták, még mindig nem tudják pontosan, hogy mi vár rájuk az Unióban. Egyikük azt is hozzátette, hogy már a hazai konkurenciával sem birkózik meg, és el sem tudja képzelni, hogy fog az unióssal versenyezni. Már azon is gondolkodik, hogy bezárja azt a telepet, amely tízenöt éven keresztül három család megélhetését biztosította – olvashattuk a Glas Slavonije napilapban.
mt

A feltámadási kereszt Horvátországban

Pélmonostor, Vukovár – Múlt szerda délután a Baranyai Magyar Katolikus Nőegylethez érkezett Magyarországról, majd a Vukovári Magyarok Egyesületének jóvoltából utazott tovább a feltámadási kereszt.
Az idei már a hetedik alkalommal megrendezett feltámadási menet, mely húsvét péntekén indul a magyarországi Zamárdiból és pünkösdvasárnap ér véget Csíksomlyón. A 3000 kilométeres zarándoklat áthalad a történelmi Magyarország minden utódállamán, hogy hirdesse a feltámadott Krisztussal való szövetséget és a nemzeti újjászületés vágyát. A vándorút mottója János evangéliumából származik: „Szent Atyám, tartsd meg őket a nevedben, akiket nekem adtál, hogy egyek legyenek, mint mi.”
A feltámadási menet jelvénye egy Árpád-kori motívumú szárnyas kereszt, mely úgy van kifaragva, hogy az eredeti két útvonalon egy teljes jelképet mutasson.
A vukovári magyarok vitték át Gombosra
Magyarországról Pélmonostorra érkezett múlt szerdán a feltámadási kereszt, ott a Baranyai Magyar Katolikus Nőegylet tagjai fogadták a küldöttséget. Az ő tisztségük volt továbbítani, így a pélmonostori 15 fős delegáció Vukovár fel vette az útját, ott pedig, a Vukovári Magyarok Egyesületének székhelyén több mint 60 egyesületi tag várta őket. A fogadás egy kis vendégség és beszélgetés mentén zajlott, majd fél ötkor 22 vukovári magyar busszal indult a vajdasági Gombosra, hogy átadja a magyar nemzeti egységet szimbolizáló feltámadási keresztet.
- Egy aranyszínű, festett szalagot kötöttünk a keresztre, majd a gombosiakhoz indultunk. A vajdasági falu elején népviseletbe öltözött táncosok, a helyi tűzoltó-egyesület és a plébános várt bennünket. Innen gyalog és énekelve vonultunk a templomig, ahol ünnepi litánián vettünk részt. Ezt követően kultúrműsorra is sor került, ahol a helyiek mellett egyesületünk asszonykórusa is fellépett. Nagy örömünkre egyre szorosabb kapcsolatot ápolunk a gombosiakkal, aminek az egyik jele, hogy az elkövetkező búcsújukra is meghívtak bennünket – tudtam meg Jakumetović Rozáliától, a Vukovári Magyarok Egyesületének elnökétől.
A gombosi zarándoklat egy fogadással zárult a helyi plébánián.
- LJ. MOLNÁR Mónika

Hamarosan régészeti kiállítás nyílik Kiskőszegen

Kiskőszeg/Batina – Fél évvel ezelőtt az Archeológiai Intézet és az eszéki múzeum régészei a kiskőszegi második világháborús emlékműhöz vezető út mentén kiemelkedő fontosságú régészeti lelőhelyet tártak fel. Bronzkori, vaskori és római kori tárgyakat találtak a földben. A leletek hamarosan a batinai szépkilátónál lévő kiállító-teremben lesznek megtekinthetők.
A szakemberek szerint a Baranya-háromszög egyike a leggazdagabb régészeti lelőhelyeknek Horvátországban, ahol korábban nem végeztek átfogó és szisztematikus kutatásokat. Kisebb ásatásokra sor került ugyan a második világháború előtt és a 20. század végén, de az itt talált leletek Európa nevesebb múzeumaiba kerültek, például Berlinbe, Bécsbe, Budapestre, Pécsre. Hamarosan azonban a kiskőszegi leletek közül sok visszakerül a településre egy kiállítás anyagaként.
- Köztudott, hogy ezen a területen már korábban is voltak jelentős ásatások, és mindig újabb és újabb „kincsek” kerülnek elő a föld mélyéből, csak, sajnos, mi soha nem láthattuk őket. Ezért nagyon fontos számunkra, hogy a legutóbbi feltárás anyagát hamarosan kiállítják. A kilátónál lévő kiállító-teremben, ahova a leletek kerülnek, eddig egy képzőművészeti csoport által készített képek voltak. Jelenleg a terem rendezésén, vagyis a körülmények megteremtésén dolgozunk, így június végén, július elején sor kerülhet a megnyitóra – mondja Sipos Sándor, a Darázsi járás elöljáró-helyettese, aki hozzátette azt is, nagyon szeretné, és már dolgoznak is rajta, hogy a Batinai galamb (Batinska golubica) is visszakerüljön ide. Egy 3000 éves, 10 cm-es égetett agyaggalambról van szó, amit 1902-ben találtak itt, azóta a zombori múzeumban van.
Baranyai Indiana Jones
A Vjesnik napilap korábban beszámolt arról is, hogy egyes baranyai polgárok, tudván, milyen értékes tárgyakat rejt a terület, saját szakállukra próbáltak meg kutakodni. Két évvel ezelőtt pl. egy pélmonostori illető bukott le, a baranyai Indiana Jones úgy gondolta, hogy amit a lelőhelyeken talál, azt szabadon elviheti. Interneten hirdette és árusította a tárgyakat addig, amíg föl nem jelentették a rendőrségen. A házkutatásnál több értékes régiséget is találtak nála, melyekről kiderült, hogy őskori, római és középkori fegyvereket, eszközöket és ékszereket tárol és árusít is illegálisan. A Kulturális Minisztériumnál akkor megerősítették, hogy a fellelt tárgyak felbecsülhetetlen értékei a vidék történelmének és kultúrájának.
A régi korokban használt sok értékes tárgyról tehát a kiskőszegiek nemcsak mesélhetnek, hanem meg is mutathatják azokat.
- MICHELI Tünde

Életveszélyes útszakasz

Vörösmart – Az elmúlt év májusában a szőlődombokról lezúduló vízmennyiség következtében Vörösmarton a pincékhez vezető közút több helyütt berogyott, és azóta is járhatatlan. Az újabb esőzések pedig tovább rontanak a helyzeten, valamint az út alatt húzódó házakat és embereket is veszélyezteti.
A vidék egyik legismertebb pincészetét, a vörösmarti Gerstmajer pincészetet naponta többen is felkeresik. A minap nekünk is arra vezetett az utunk, de meglepődve tapasztaltuk, hogy a pincéhez vezető út még mindig járhatatlan, így kénytelenek voltunk földes úton megközelíteni.
Egy év alatt sem sikerült megjavítani az utat
- Lassan egy éve tart ez az állapot, folyamatosan fel kell hívnom vendégeink figyelmét, nehogy arra közlekedjenek, ugyanis semmi nem figyelmezteti őket, hogy életveszélyes ez az útszakasz. Sem egy behajtani tilos tábla vagy valamilyen figyelmeztető jel. Erre is nekünk kell odafigyelni. Korábban téglákat raktunk az útra jelzésként, de azokat mindig ellopták. Most szalagot húztunk ki, de sokszor azt is elviszi a szél, vagy a gyerekek letépkedik. Véleményem szerint esőzés nélkül is csak idő kérdése lett volna a föld megsüllyedése. Azt viszont nem tudom megérteni, hogy miért nem lehetett már megjavítani. Míg a többi szurdokot kikövezték, addig a mi pincéink csak mezei úton közelíthetők meg. A járásban azt mondják, hogy nincs rá pénz, közben Hercegszőlősön parkot építenek szökőkúttal – mondja bosszúsan a pincészet tulajdonosa, Gerstmajer Mihály.
Az egyik lakó kislányát félti a legjobban
Miközben a beszakadt útszakaszt fényképeztük, több, az út alatt álló épületekben lakóval is szóba elegyedtünk. Jasminka Salkanović legjobban hároméves kislányát félti, főleg miután nemrég egy vörösmarti kisfiú egy kidőlt fal miatt vesztette életét.
- Egy pillanatra sem tudom felügyelet nélkül hagyni a lányomat, mert egy ilyen kicsi gyereknek hogyan magyarázzam meg, hogy nem szabad a ház mögött játszania, korábban viszont ezen a részen állt a hintája – mondja Jasminka, közben a leomlott partot és az oldalban lévő pincét mutatja, amit azóta csak lomtárnak használhatnak, mert félő, hogy beszakad. – De nem csak ettől kell tartanunk, már többször is előfordult, hogy egy-egy autós, aki későn vette észre, hogy az út járhatatlan, majdnem az udvarunkban landolt, legutóbb az egyik egy kutat döntött ki, mikor meg akart fordulni, mert nem tudott tovább menni. A járást már többször is hívtuk, a szomszédainknak, akik a part alatt parkoló autójukat féltik, azt mondták, hogy kártérítést fizetnek, ha valami történik, de én mit tegyek, hogy a lányommal ne történjen baj? – kérdi panaszosan a fiatalasszony.
A járás a lakókkal egyeztet
A Hercegszőlősi járásban is érdeklődtünk az ügyben, ahol Todorić Csilla, a járás kommunális ügyekkel megbízott munkatársa kérdésünkre elmondta, hogy az utat szerinte egyébként nem sokan használják, és a pincék a földes útról is megközelíthetők. Ami az út alatt lakókat illeti, pár nappal ottjártunk után egy gyűlésre hívták össze őket.
- A lakók beleegyezését kell kérnünk egy kőfal, támfal megépítéséhez, mert ez az ő magánterületük, enélkül nem foghatunk hozzá a munkához, ami a helyszűke miatt sem lesz könnyű. Az államtól vártunk támogatást, de nagyon keveset kaptunk, itt pedig nem kis összegről van szó – mondta Csilla.
Az ottlakók bíznak benne, hogy megoldódhat az egy éve húzódó áldatlan helyzet. Csak nehogy késő legyen.
- MICHELI Tünde

Mozgalmas időszak a spliti magyaroknál

Split – Anyák napjáról, Szent Dujamról és az Európa-napról is megemlékeztek a spliti magyarok, akik erre az alkalomra ünnepi műsort is készítettek.
Május második vasárnapján ünnepelték Horvátország-szerte az anyák napját, amiről a splitiek sem feledkeztek meg. A HMDK Split-Dalmát megyei egyesülete a Bóbita gyermekcsoporttal karöltve készült erre a napra. A kicsik új gyermekdalokat tanultak, szép versekkel köszöntötték az összegyűlt édesanyákat, nagymamákat. A program végén külön köszöntötték vezetőjüket, Barbir Olgát, és minden jelenlévőnek rózsával kedveskedtek.
Szent Dujam ünnepe
Másnap, május 9-én Szent Dujam és az Európa-nap alkalmából a spliti nemzeti kisebbségek egyesületei közös programot szerveztek. Ezen a rendezvényen a magyarokat a Dankó Pista Dalárda és a Bóbita gyermekcsoport képviselte.
- A kórus előadása elnyerte a közönség tetszését. A legnagyobb sikert mégis a gyerekek aratták, akiknek tízperces fellépését a közönség vastapssal jutalmazta. A másfél órás műsoron jelen volt Split városának vezetősége is Anđelka Visković polgármester-helyettessel az élen, aki köszöntőjében annak a reményének adott hangot, hogy a rendezvény hagyományt fog teremteni – nyilatkozta lapunknak Kollár István, a HMDK Split-Dalmát megyei egyesületének elnöke.
- LJ. MOLNÁR Mónika

Csúzai kézimunka-kiállítás a barátkozás jegyében

Csúzai – Múlt vasárnap, május 15-én a helyi Nőegylet a kultúrotthon emeleti termeiben a téli varrók „eredményeit” és azokat a munkákat állította ki, amelyekkel a topolyai nemzetközi kiállításon is részt vettek. A vasárnapi összejövetelre a Baranya-háromszög több településéről érkeztek vendégek.
A csúzai Nőegylet télen rendszeresen szervez varrókat, amelyekre nemcsak a csúzai asszonyok, hanem a hercegszőlősiek és a vörösmartiak is szívesen átjárnak, így egy-egy ilyen alkalommal előfordult, hogy húsznál is több asszony jött össze.
- Sok szép munka készült idén is, így az eddigi évekhez hasonlóan egy kiállítás keretében a nyilvánosságnak is megmutatjuk a téli varrók eredményeit. Ezek a csütörtök délutáni összejövetelek nemcsak a kézimunkázásról szólnak, hanem nagyon jó alkalmak arra is, hogy mintákat cseréljünk és jókat beszélgessünk. Ez a mostani is ilyen, amelyre kői, darázsi, nagybodolyai, hercegszőlősi és pélmonostori nőtársaink is elfogadták meghívásunkat – nyilatkozta Pinkert Ida, a Nőegylet elnöke.
A kiállítás anyagai között számos értékes ereklyének számító terítő is helyet kapott; többen olyan hímzést, csipkét is kiállítottak, amit több évtizede a család féltett kincsként őriz. Vannak olyanok is, akik mellékkeresetként kézimunka-drukkolással foglalkoznak, vagy megrendelésre készítenek terítőket, kötényeket. Elmondásuk szerint újra a régi és hagyományos motívum a „divat”. És míg régebben az volt a cél, hogy minél színesebb legyen egy-egy terítő, most inkább egymáshoz jól illő színekkel hímeznek, díszítenek.
A varrókat szívesen látogatják falvainkban az asszonyok, a kiállítás pedig jó alkalom arra, hogy a kívülállók is gyönyörködjenek a kézimunkákban.
- MICHELI Tünde

Kultúrotthon nélkül maradt Laskó

Laskó – Nemrég, miután lebontották a múzeum épületét, a vadászegyesület maradt fedél nélkül. Most pedig a kultúregyesületnek kellett kiköltöznie az ún. ifjúsági otthonból, mert az objektum tulajdonosának a leszármazottja, aki 2004-ben visszakapta az épületet, úgy döntött, hogy eladja azt. De hasonló sorsra juthat a sportegyesület is, mert az öltözők magánterületen állnak, így a nagy múltú Laskón hamarosan olyan helyzet alakulhat ki, hogy a településen nem tudnak nagyobb összejövetelt, bált vagy lakodalmat tartani.
Az épület
A település központjában található egyszintes épületet a második világháború után vették el jogos tulajdonosától, a német Müller családtól, akik hentesüzletet, valamint kocsmát működtettek benne. 1946-tól a tulajdonjog átszállt a községre, és az évek során több bérlője is volt a helyiségeknek. A hetvenes években kezdték el művelődési házként használni, majd 1985-ben átalakították és felújították.
A honvédő háború után az épület tulajdonjoga átszállt a Bellyei járásra.
Az objektum az első Orbán-kormány újjáépítési segélyéből mintegy 300 ezer kúnában részesült, de ahhoz, hogy a magyar kormánytámogatásból az épületre költeni lehessen, a HMDK-nak a Bellyei járással egy 15 évre szóló használatba vételi szerződést kellett kötnie, így annak a fenntartója a HMDK lett.
A tulajdonos visszakapta az épületet
2004-ben a megyei államigazgatási hivataltól egy végzést kapott a HMDK és a Bellyei járás is, mely szerint a volt tulajdonosok 1930-ban született lánya az épület új gazdája. A határozat szerint a HMDK-tól mint befektetőtől és az épület fenntartójától a tulajdonos még öt évig nem kaphatta meg az épületet. A HMDK vezetői haladéktalanul felajánlották a tulajdonosoknak, megvásárolják az épületet, hogy a volt mezőváros ne maradjon nagyobb rendezvények megtartására alkalmas épület nélkül. Miután lejárt az öt év, azt is fölajánlották, hogy a Bellyei járással közösen megveszik az épületet, de a laskói faluvezetés ezt nem támogatta.
Újabb egyesületnek kellett kiköltöznie
Egy évig bérelte a járás a tulajdonostól az épületet, majd az objektum használója, a laskói Petőfi Sándor Magyar Kultúregyesület a minap egy levelet kapott, amelyben a tulaj 15 napot ad arra, hogy kiköltözzenek az épületből, mivel áruba bocsátja azt.
- Rövid időn belül immár a második egyesületnek kell hurcolkodnia: nemrég a vadászegyesület maradt helyiség nélkül, most pedig kultúregyesületünknek kell kiköltöznie a szóban forgó épületből. És várható, hogy a labdarúgó-egyesület is hamarosan fedél nélkül marad. Miközben költözködtünk az épületből, többen odajöttek és egyikük meg is jegyezte, hogy mi lesz ebből a faluból, egykor gyógyszertár, múzeum, moziterem is volt, most meg lassan semmink se lesz – mondja Déra Kornélia, a kultúregyesület elnöke.
A HMDK több szervezet érdekét tartotta szem előtt
A HMDK-s járási képviselők többször is javasolták, hogy az épületet vegye meg járás, és erre a telekre építsék az új kultúrotthont. Másik opcióként pedig szóba került a régóta életveszélyes állapotban lévő öreg iskola épületének a megvásárlása is, ahol a labdarúgó-egyesület klubhelyisége és az öltözők is találhatók, így a sportolókat sem tették volna ki a fedél nélkül maradás veszélyének, de Tokai István, a falu polgármestere makacsul ragaszkodott ahhoz, hogy a MESZ telkének hátsó udvarában épüljön fel az új kultúrotthon.
- Mi mindvégig közösségben gondolkodtunk, minden szervezet érdekét szem előtt tartottuk, ezért is javasoltuk az említett két lokációt, aminek a helyességéről mai napig meg vagyunk győződve, ám a falusi vezetés, Tokai és a helyi választmány döntése ellen semmit se tehettünk. A kultúrotthon építése pedig nem állt le, erről mindenki meggyőződhet. És amíg Laskón nem készül el az új objektum, csak azt tudom javasolni, hogy vegyék igénybe a kopácsi vagy a várdaróci művelődési házat – mondta Cickai Csaba, a Bellyei járás elöljáró-helyettese.
- MICHELI Tünde

Többen tanulnának magyarul

Nagy valószínűséggel a kedvezményes honosítás és annak egyik feltétele is közrejátszott abban, hogy megélénküljön az érdeklődés a magyar nyelv iránt. Ahány ember, annyi indok, mégis örömmel nyugtáztuk, hogy sokan szeretnék elsajátítani édes anyanyelvünket.
Az elmúlt néhány hónapban meglepődtem azon, hogy hányan érdeklődnek a magyar nyelv elsajátítása iránt.
2001-ben az eszéki HMOM Központban nyelvtanfolyam indult több mint 20 felnőtt résztvevővel. A kurzust többször is megismételték.
A Vukovári Magyarok Egyesülete kezdeményezésére a sokat szenvedett városban tavaly magyar nyelvtanfolyam indult, amely azóta is tart. A jelentkezők között vannak olyanok, akik egykoron beszélték a nyelvet, és szerették volna felfrissíteni tudásukat, valamint olyanok, akik egyszerűen izgalmasnak találták a magyart. Nyolc és 80 év között mindegyik korosztálynak van képviselője a tanfolyamon, és a motiváció is elég széles skálán mozog. Közben a rijekai magyarok körében is indult egy tanfolyam, és elég sok az érdeklődő. A tapasztalat azt mutatja, hogy azoknak, akik a magyar nyelv iránt érdeklődnek, általában van valamilyen kötődésük, a családban van magyar származású személy.
Eszéken a két legnagyobb nyelviskolában, az Ad hoc-ban és a Lingua-ban is hirdetnek magyar nyelvtanfolyamot. Az információkat telefonos megkeresés útján szereztem.
Az Ad hoc-ban nem indítanak csoportokat, de egyénileg lehet órákat venni, náluk 20 óra 2100 kúnába kerül, de minél több órán szeretnénk részt venni, annál kedvezményesebb áron lehet ezt megtenni. A Lingua nyelviskolában 20 óra 1800 kúnát kóstál, de ha egyszerre többen vesznek részt ezeken, természetesen itt is olcsóbb árakkal lehet számolni. Emellett persze magántanároknál is van lehetőség órákat venni, az árak pedig változóak, 50-től 80 kúnáig terjednek.
A magyar nyelvtanulás tehát elérhető, és a tapasztalat azt mutatja, hogy van is rá igény.
- LJ. MOLNÁR Mónika

A gyümölcsfák védelmére most kell a leginkább odafigyelni

Nemrég virágoztak el a gyümölcsfák, a termesztők pedig már javában dolgoznak a gyümölcsösökben, és már jóslatokba is lehet bocsátkozni az idei termést illetően.
Azt már sok gyümölcstermesztő megtapasztalhatta, hogy milyen károkat tud okozni a kíméletlen időjárás: néhány óra alatt tönkremehet az egész termés. De az időjárás csak az egyik veszélyforrás a termés számára, hiszen a virágzás idején rengeteg kórokozó és betegség támadja meg a fákat. Ilyenkor a tapasztalt gazdák már tudják, hogy fontos a védelem szempontjából a permetezés, aminek az elmaradása komoly károkat idézhet elő.
Egyes gyümölcsfafajták a virágzáskor a legérzékenyebbek
A gyümölcsfák tavaszi virágzása már önmagában csodaszép látvány, de ennél fontosabb szerepe is van: belőle lehet ugyanis jósolni az évi termés mennyiségére. A különböző fajták virágzása más időpontokban történik, általában a kajszi kezdi a sort, amelyet az őszibarack, a meggy és a szilva követ, majd a sort a körte és az alma zárja. Természetesen erre is kihatással van az időjárás, hiszen ha hűvös a tavasz, a virágzások elhúzódhatnak vagy egymásba érhetnek.
Dályhegyen is gyönyörű látvány tárul elénk, hiszen gyümölcsfák tömkelege található ezen a vidéken. Móger Lászlónak is van gyümölcsöse, egy hektárnyit már 11 éve gondoz. Emellé még összesen három hektáron telepített fiatal fákat.
- Őszibarackkal és kajszival foglalkozom, amelyekről tudvalevő, hogy a virágzáskor a legérzékenyebbek, ilyenkor kell leginkább odafigyelni a növényvédelemre. Ezeket a virágzás idején is permeteztük. Emellett most van az ideje a termésritkításnak is, hiszen ha minél szebb és minőségibb gyümölcsöket szeretnénk, akkor az ágakon meg kell ritkítani a kifejlődő terméseket. Tavaly nagyon jó évünk volt, szép és bőséges termést könyvelhettünk el, de idén inkább csak közepesre számítok, ugyanis az időjárás miatt néhány fa ki sem virágzott. Nem olyan vészes a helyzet, de biztosan nem lesz olyan jó évünk, mint a tavalyi – tudtam meg Móger Lászlótól.
A tafrina támadja a barackfákat
A csúzai Horvát Ilonkának többféle gyümölcse is van, jelenleg az epret szedik, az őszibaracknál a ritkítás és a permetezés van soron.
- Emellett az alma-, a szilva- és a körtefákat is permetezzük jelenleg. Sajnos nem merek jósolni az idei hozamokat illetően, mert bár bő termés ígérkezik, mivel a szabad ég alatt vannak, a kedvezőtlen időjárás még jócskán közbeszólhat. Sokan az almára panaszkodnak, de nekem ebből az idén, úgy tűnik, jó termésem lesz, a tavalyival ellentétben. A barackok az idén sok helyütt betegek, a tafrina támadja meg őket, amely eltűnne, ha megjönne a jó meleg. Ilyenkor leginkább az új levelekre kell odafigyelni, amelyek táplálást igényelnek – mondta Horvát Ilonka.
Az idei tavaszi időjárás tehát nem nevezhető kifogástalannak, de reméljük, hogy olyan kárral, mint amilyent a néhány évvel ezelőtti jégverés okozott, nem kell számolniuk a gyümölcstermesztőknek.
- LJ. MOLNÁR Mónika

KÖRKÉRDÉS
Önnek mi a véleménye az új eszéki bevásárlóközpontokról?

Néhány hét eltéréssel, szinte ugyanazzal az árukészlettel nyitott ki nemrég két bevásárlóközpont Eszéken, amelyeknek talán ugyanannyian örültek, mint ahányan nem. Sokan munkalehetőséget, kikapcsolódási lehetőséget láttak benne, a városi üzletek tulajdonosai meg rettegtek, hogy miattuk majd bezárhatják a boltot. A nyitás utáni napok forgalma azonban arról tanúskodott, hogy bizony térségünkben talán még sincs akkora pénztelenség, mint amiről mindenki beszél.
Gerstmájer Gabriella (Vörösmart)
A fiataloknak érdekes, az idősek szerintem nem tudnak ott mit csinálni. Az Avenue Mall szerintem sokkal hangulatosabb, mint a nagyobb Portanova. Ismerőseim sokat beszéltek róla, ezért elsősorban a kíváncsiság vitt oda. Ezek után szerintem az eszéki városközpont már nem lesz annyira érdekes, hiszen a butikok, a boltok most egy helyen, ezekben találhatók. Tudomásom szerint minden nagyobb európai városban hasonló a helyzet, vagyis a városközpontokban csak a kávézók és hasonlók maradtak. Ellenezni már csak azért sem ellenzem, mert sokan jutottak munkához ezekben a bevásárlóközpontokban.
Kálmán József (Kopács)
- Szerintem fölöslegesek ezek a bevásárlóközpontok, és túl sok is van belőlük. Ugyan elmentem és megnéztem őket, de nem valószínű, hogy a jövőben is ellátogatok oda. Amire nekem szükségem van, azt bármelyik másik üzletben, a helyi kisboltban is megvehetem. Szórakozni, moziba és bowlingozni nem járok, szóval engem nem érdekel.
Kovács Eszter (Laskó)
- Szerintem nagyon jó, hogy megnyíltak ezek a bevásárlóközpontok, csak azt hiszem, nem a legjobb időben, hiszen az embereknek nincs mit ott elkölteniük. Azért tartom jónak, mert mindent egy helyen meg lehet venni, az élelmiszertől a ruházatig, és szórakozási lehetőség is van. Nekem az Avenue Mall jobban tetszik, a Portanovaban viszont nagyobb a választék.
Pinkert Renáta (Csúza)
- A Portanovában voltam csak eddig, összességében nem rossz. Egy valamit azonban hiányolok: kevés az étterem. A bevásárlóközpontokban általában sokkal több ilyen hely szokott lenni. Személy szerint kedvelem a „plázás” kényelmet, azt, hogy mindent megtalálok egy helyen. Ha a mai életritmust nézzük, okkal kérdezhetjük, hogy kinek van ideje a várost járni egy ruhadarabért?
- LJ. MOLNÁR Mónika

Ausztriában ülésezett a Magyar Ifjúsági Konferencia

Felsőőr (Ausztria) - Soltész Miklós szociális-, család- és ifjúságügyért felelős államtitkár ismét összehívta a Magyar Ifjúsági Konferenciát (MIK). A május 13-15. között rendezett ülésre a burgenlandi Felsőőrön kerül sor. A tanácskozáson a határon túli magyar ifjúsági szervezetek küldöttei, valamint a kormány és az egyes szakterületek képviselői beszéltek nemzetpolitikai, oktatási, kulturális és ifjúságpolitikai elképzeléseikről. A Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségét Váci Dajana képviselte.
Az összmagyar ifjúsági érdekek reprezentatív szervezeteként működő Magyar Ifjúsági Konferencia több mint 60 határon túli és anyaországi ifjúsági, politikai és egyházi csoportosulást fog össze. Az idei soros ülésre az ausztriai Felsőőrön került sor.
Az Új Nemzedék Programot Mihalovics Péter, az Új Nemzedék Jövőjéért felelős miniszteri biztos mutatta be. Elmondta azt is, hogy a fiatalok bevonásával készül a kormányzati ifjúsági stratégia, és hogy az annak alapjául szolgáló vitairatról két héten belül megkezdődik az egyeztetés az ifjúsági szervezetekkel, hallgatói önkormányzatokkal és a pártok ifjúsági szervezeteivel egy országjáró körút keretében, ami a nyár végéig tart.
Saláta Zoltán a MIK állandó bizottságának elnökeként beszámolójában elmondta, kérvényezték, hogy a MIK legyen a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) teljes jogú tagja. Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár május 3-i levelében arról tájékoztatta az állandó bizottságot, hogy szavazati joggal járó tagságot nem kaphat a MIK, ugyanakkor a MÁÉRT egyik szakbizottságába tanácskozási joggal képviselőt küldhet. A bizottsági elnök üdvözölte ezt. Hozzátette, hogy továbbra is keresni fogják a lehetőséget a MÁÉRT-ban való erősebb képviseletre.
A konferencián többek között szó volt tehát az ifjúságpolitikai stratégiáról, a támogatáspolitikáról, az egyszerűsített honosítási eljárásról, valamint minden régió képviselőjének a beszámolóját is meghallgatták.
- Beszámolómban többek között elmondtam, hogy a horvátországi magyar fiatalok az eltelt időszakban is folytatták eddigi munkájukat. Kiemeltem, hogy a legfontosabb az áprilisban megtartott országos népszámlálás volt, az ezzel kapcsolatos kampányban mi, fiatalok is aktívan részt vettünk. A MIK számára javasoltam a kormányzati szervekkel való szorosabb együttműködés „kiharcolását” és egy olyan monitoring-rendszer kialakítását, amely az ülések között felmerülő problémákat képes hatékonyabban orvosolni – nyilatkozta lapunknak Váci Dajana, aki először vett részt MIK-ülésen, és a jövőben is szívesen vállalna feladatokat e téren.
- MICHELI Tünde

Az olimpia kapujában

Kopács – Sándorka Róbert kilenc éve vett először íjat a kezébe, mára pedig több száz versenyt tud maga mögött. Egyszeres országos bajnok, a horvát íjászválogatott egyik tagja. Jelenleg a Nemzetközi Íjász Szövetség szervezte Világkupán versenyez, az első horvátországi állomáson több mint száz versenyző közül a 17. lett, aminek köszönhetően továbbjutott a törökországi második fordulóba.
Az íjászat nem egy olyan sportág, amelyet tömegek űznek. Akik mégis ezzel foglalkoznak, azok számára előbb-utóbb szenvedéllyé válik. Ez történt a kopácsi Sándorka Róberttel is, aki kilenc évvel ezelőtt teljesen véletlenül sodródott a sportág közelébe, többé pedig nem szabadulhatott tőle. Néhány hónapig a Saponia klub kötelékében edzett, majd az eszéki magyar iskolaközpontban működő Nyilas íjászklubban, 2005-ben pedig megalapították a Baranya Íjászklubot, amelynek ma is a tagja. A klubnak jelenleg öt regisztrált tagja van, Róbert a legaktívabb.
Autodidakta módon tanul
Róberthez akkor érkezem meg, amikor éppen edz. Mint megtudtam, ez nem különleges alkalom, hiszen mindennap több órát gyakorol, így igazából az a furcsa, ha nem éppen íjjal a kezében látható. Napi 5-8 órát tölt edzéssel, és nem hagy ki egyetlen napot sem. Számára az íjászat kezdetben hobbi volt, hogy aztán szenvedélyévé váljon. Mivel nincs edzője, az internetet böngészi újabb és újabb információk, technikák után kutatva. Egyedül azt sajnálja, hogy Horvátországban az íjászokat nem részesítik komoly támogatásban, tehát még mindig amatőrként van jelen a sportágban. A legtöbb nyugati országban ugyanis az ő eredményeivel már profi íjász lehetne, fizetéssel és saját edzővel. Mert akármennyire is szereti ezt a sportágat, a felszerelés, az utazás mind-mind komoly összegekbe kerül. Emiatt több országos bajnokságon való részvételről is le kellett mondania. Egyetlen országos versenyen tudott csak jelen lenni, ott első helyezést ért el kategóriájában. Ezentúl is az év közbeni hazai és nemzetközi tornák nagy részét szeretné megnyerni. Érmekből, díjakból reprezentatív mennyiséget sikerült begyűjtenie. Legfőbb célja kijutni az olimpiára.
Olimpiai íjjal az olimpiára
Róbert az olimpiai íj mestere, ez a legigényesebb íjfajta, nem mellékesen pedig az egyetlen, amely olimpiai sportág is. Pár hete a Nemzetközi Íjász Szövetség által megrendezett Világkupa első, poreči állomásán a tekintélyes 17. helyen végzett, a horvát versenyzők között a legjobb eredményt érve el. Maga a Világkupa öt helyszínen zajlik, ezek részeredményei alapján kerülnek ki majd végül a győztesek, a horvátországi állomáson több mint 500, a világ legkülönbözőbb országaiból érkezett versenyző mérte össze tudását. A második állomás Törökországban lesz két hét múlva, a harmadik helyszín az USA-beli Ogden, a negyedik Sanghaj, a fináléra pedig Isztambulban kerül majd sor. Róbert pillanatnyilag a törökországi megmérettetésre gyakorol, és nagyon bízik a jó eredményben. Családja teljes mértékben támogatja, a legnagyobb rajongója pedig egyértelműen édesapja, aki egy cseppet sem kételkedik fia tehetségében.
Idén júliusban kerül sor Torinóban az íjász világbajnokságra is, melynek a legjobbjai automatikusan részt vesznek a 2012-es londoni olimpián. Róbertnek nagy álma válna valóra, így mindent megtesz azért, hogy ez sikerüljön is neki. A Világkupán elért eredményének köszönhetően a Horvát Íjász Szövetség profi edzőt ígért a horvát válogatott íjászoknak, ami nagy segítség lenne Róbertnek is, hiszen eddig nem volt lehetősége edző tanácsai nyomán fejlődni. Az elkövetkező egy hétben még nagyon aktívan fog gyakorolni, a verseny előtti egy hétben azonban napról napra csökkenti az edzések hosszúságát, ugyanis a verseny előtt regenerálódni kell. Egyébként nagyon oda kell figyelni, hiszen komoly sérüléseket okozhat, ha valaki egy ideig nem gyakorol, és hirtelen elkezd edzeni. Egyszer ő is hátizomszakadást szenvedett, aminek következtében sokáig nem vehetett a kezébe íjat.
A folyamatos, kitartó gyakorlás bizonyára meghozza eredményét, így okkal remélhetjük, hogy hamarosan már mint világ- vagy olimpiai bajnokkal készíthetünk interjút.
- LJ. MOLNÁR Mónika

Néprajzi sarok
Érdekességek Pataky András drávaszögi szótárából

Cifra
Jelentése: az 1990-es években a szerb szabadcsapatok tagja.
- A néhai Dani Julianna Kopácson így mesélt: „Amikó’ a cifrák gyüttek az utcán, akkó’ má’ egy léke se volt kint. Én is behúzódtam ide, a szobába, becsuktam ezt a vastag tölfaajtót, és bellűrű körösztbe tettem ezt a nehéz vaspántot. Zörgettek-zörgettek, de én nem szó’tam semmit, a kutya ugatott, oszt mingyá agyonlütték. Ide is belűttek az ajtón körösztül, még a golyó helye látszik a falba.”
Tyukesz
Jelentése: tyúkevő, azaz a megszálló hadsereg egyik tagja 1991-95-ben.
- A néhai kopácsi Győrfi Jánosné még rigmust is mondott: „Hevernek a tyukeszok a bőrdíványon, én meg anyám jajgatását hallgatom...” A tyúkot agyonlőtték az udvaron, és ráparancsoltak a háziasszonyra, hogy főzze meg nekik.
Kriszkindli
Jelentése: Jézuska, aki karácsonyeste az ajándékokat hozza.
- Vörösmarton a német családoknál az volt a szokás, hogy egy lány hosszú ruhába öltözött, álarcot tett, azután sorra járta a házakat, és a kikészített karácsonyfát és az ajándékokat is bevitte a szobába.
Kriszkindli-lányok
A kriszkindliket éneklő lányok kísérték álarcosan, hosszú ruhában.
Taher-szarvas
- Két pendelybe egy álarcos férfi rövid rúdra kötött, rongyokkal tömött zsákot rakott, és amikor a nézők bántani akarták a kriszkindli-lányokat, közéjük rohant, és valakit föllökött.
Krampusz
- Érdekes, hogy más német településeken a kriszkindli-lányokat krampusz kísérte (kéményseprőnek öltözött álarcos), aki láncot forgatott, hogy távol tartsa a tolakodókat. A vörösmarti Könyvásó Gyöngyi így emlékezik: „Amikor gyerek voltam, és berontottam a szobába, anyám így szidott: úgy mész, mint egy taher-szarvas!”
Prigli
Egy méter hosszú, henger alakú tűzifa.
- A vörösmarti néhai Fejes Mihályt idézem: „Ez nem szép fa, nincs benne egy hasáb se, csupa prigli.”
Kandli
Vörösmarton az egyfülű, fedeles, egyliteres mázas edényt nevezték így.
- Arra használták, hogy a szomszédságban vásárolt tejet hazavigyék.
Kapli
Jelentése: kisebb tárgyak befedésére használt csavaros fedél.
- Például a kerékpár szelepének a teteje.
- LJ. MOLNÁR Mónika

Gazdarovat
A balatonmelléki borvidék

Utazzunk ezúttal gondolatban a Balatonmellékre. A vidék klímája kiegyenlített, napfényben gazdag. Csapadék-ellátottsága ideális, és csak hírből ismerik az aszályt. Tipikusan fehérbortermelő vidék. Jellegzetes szőlőfajtái az olaszrizling, a rizlingszilváni, a szürkebarát és a rajnai rizling. Az újabb telepítésekben a chardonnay és a sauvignon-fajták is szerepelnek.
Borvidéki rangját közel 40 év után, 1998-ban nyerte vissza. A Pogány-dűlő neve és az ott talált leletek alapján megállapítható, hogy már időszámításunk kezdetén is foglalkoztak itt szőlőtermesztéssel.
Az első írásos emlék 1279-ből származik, ahol már akkor szőlőhegyeket említenek. Egy hagyomány szerint 1532-ben Szolimán fővezérével, Ibrahimmal együtt a Király-szőlők feletti térségről szemlélte katonái rohamát. Ekkor és a függetlenségi harcok idején is nagy károk keletkeztek a szőlőkben és a pincékben.
A Rákóczi-szabadságharc bukása (1711) után elkezdődött a német telepesek beözönlése. Így a vidék hamar talpra állt. 1746-ban a szőlőterület 800 katasztrális hold volt. A szőlők zöme a gazdag városi polgároké volt, akik bérmunkásokat foglalkoztattak. 1891-ben a filoxéra a szőlők nagy részét kipusztította.
A borvidéknek két körzete van. A balatonmelléki körzethez 18 település tartozik, és részben a Zala folyó kanyarulatában, részben a Keszthelyi-hegységhez tartozó Vindornyalaki-medencében terül el, valamint a Zalaapáti-hát lankáin húzódik. A Mura-vidéki körzethez pedig 8 település tartozik, amely Szlovéniával és hazánkkal határos.
Éghajlata kiegyenlített, különösebb szélsőségektől mentes. Magyarország legcsapadékosabb borvidéke, így az aszálykárt ezen a vidéken csak hírből ismerik.
Borai
Ez egy tipikusan fehérbortermelő vidék. Fő fajtái az olaszrizling, a rizlingszilváni, a szürkebarát és a rajnai rizling. Az újabb telepítésekben pedig már chardonnay és a sauvignon-fajták is szerepelnek. Aki ezen a vidéken jár, feltétlen kóstolja meg a pintest, mely egy igazán különleges hungaricum. Valamint itteni specialitás még a tónai bor.
Boronapincék
A népi építészet e jellegzetes képviselőivel ma már csak ezen a vidéken találkozhatunk. A boronapincéket szálfákból ácsolták össze, kívül-belül agyaggal tapasztották. Ma már csak mutatóban áll közülük néhány, amelyek az elmúlás különös hangulatát árasztják. A terület 1998-as borvidékké válásával megnyílt a lehetőség, hogy az itt található értékek, méltó kezekbe kerülve, megőrződjenek.