ÚJ MAGYAR KÉPES ÚJSÁG
horvátországi magyar hetilap

VEZÉRCIKK

„Mutassuk meg, hogy nem félünk”

A Horvát Újságírók Szövetsége a fenti mottóval szervezett csendes demonstrációt Zágrábban egyik újságíró kollégánk, Dušan Miljuš fizikai bántalmazása miatt. Persze nem ez volt az első eset, és valószínűleg az utolsó sem, hogy megvertek egy újságírót.
Éppen a minap tette fel nekem a kérdést az egyik munkatársam egy sajtótájékoztatón, hogy az újságírók mind ennyire lököttek? Erre én csak azt tudtam válaszolni „viccesen”, hogy normális ember nem végez ilyen munkát.
A törvényhozói, a végrehajtó és a bírói hatalmi ágakhoz már régóta odasorolják negyedikként a sajtót, a médiát. Csakhogy amíg az első háromnak ahhoz, hogy akaratát érvényesítse, megvannak az eszközei, addig ez az újságírókra nem vonatkozik. A sajtó, a médiák ellenőrző szerepére újabban gyakran használják a „nyilvánosság őrkutyája” (public watchdog) kifejezést is. Én meg szívesen használnám „a politikusok, köztisztségeket viselők lelkiismerete” szinonimát is, legalábbis szeretném azt hinni, hogy ez valóban így is van.
Ez némi elégtétel volna mindazért, amit egy újságíró elszenved(het) munkája során. Ékes bizonyítéka ennek a múlt héten baseball-ütőkkel összevert újságíró is, de egyéb megfélemlítési módszerekkel is élnek egyesek.
Nekem is volt már részem többfajta megfélemlítésben is. Nem egyszer fenyegettek meg telefonon és levélben, kollégámra verőlegényeket is akartak küldeni. Pedig ha belegondolunk, mi csak ennek a parányi magyarságnak az „őrkutyái” vagyunk, akik próbálunk rámutatni a különböző hiányosságokra, törvénytelenségekre, visszaélésekre stb.
Az biztos, hogy nem szeretnek minket, és csak érdekből tűrnek el bennünket a hivatalosságok. Megpróbálják segítségünkkel a közvéleményt saját oldalukra állítani. Ha pedig a dolgok mégsem az ő szájízük szerint alakulnak, a nyomásgyakorlás legkülönbözőbb eszközeihez nyúlnak a média „megszelídítése” érdekében.
Az újságírókra nagy felelősség és teher hárul. Meg kell felelniük a kiadónak, a különböző érdekcsoportoknak, és ha a sajtómunkás gyenge jellem, könnyen elveszítheti objektivitását, és valódi „bértollnokká” válhat, aki nem meggyőződésből ír, hanem megrendelésre ontja a célszemély(eke)t rágalmazó, lejáratni akaró cikkeket. Sokszor az ilyen szolgalelkű újságíróknak is „köszönhető”, hogy bizony kopik a szakma tekintélye.
Egy újságíró soha nem írhat olyat, hogy az mindenkinek tetsszen, mindig vannak elégedetlenek, akik ilyenkor megragadják a telefonkagylót, és minden vélt vagy valós sérelmüket, mérgüket a nyakunkba zúdítják. A legrosszabb esetben, ahogy a „mellékelt ábra” mutatja, megveretik az újságírót, hogy az „megtanulja a leckét”. Az ilyen véglények nem élnek az újságírók által állított, leírt dolgok cáfolatának a lehetőségével, amihez természetesen mindenkinek joga van, és az ilyen jellegű írásoknak a főszerkesztő köteles helyet biztosítani lapjában. És jogi útra is terelhetjük az ügyet, bírósági úton is bebizonyíthatjuk igazunkat. A telefonon történő fenyegetések és a megrendelt verések aljas és elítélendő eszközök, amelyeket az igazságszolgáltatás is üldöz.

BELFÖLD

Az uniós tagságra még várni kell
Horvátország semmiképpen sem lehet az Európai Unió tagja 2011 előtt – jelentette ki az Európai Parlament (EP) horvát csatlakozásért felelős tagja, Hannes Swoboda. Emlékeztetett rá, hogy ő mindvégig azért szállt síkra, hogy a tárgyalások az idei év végéig fejeződjenek be, hogy a csatlakozási szerződést még az EP jelenlegi összetétele elfogadhassa, amely 2009 áprilisában ül össze utolsó alkalommal. Swoboda szerint azonban, mivel a tárgyalások Horvátország és az EU között majd csak a jövő év derekára érnek véget, a szerződést csak az új összetételű európai testület fogadhatja el, amely pedig 2009 júniusában ül össze először. Emiatt nem valósulhat meg az ország uniós tagsága 2010-ben, mert nincs elegendő idő arra, hogy a szerződést minden EU-s tagállam parlamentje ratifikálja.
Ugyanakkor az EU megerősítette, hogy az ország teljesítette a feltételeket újabb tárgyalási fejezetek megnyitásához. Ezek a tőke szabad áramlására és a regionális politikára, illetve a strukturális segélyekre vonatkozó részek.

Szerbek gyűlése Zágrábban
Zágrábban került sor a horvátországi szerbek választott képviselőinek a háború befejezése (1997) óta legnagyobb összejövetelére, amelyen a szerbek 1682 képviselője vett részt. Vendégként ott voltak a horvát állami csúcs és a pravoszláv egyház képviselői, illetve Szerbia és Bosznia-Hercegovina magas rangú tisztségviselői.
Milorad Pupovac, a Szerb Nemzeti Tanács vezetője kiemelte, hogy a szerbek választott képviselőinek legfőbb feladata a szerb kisebbség helyzetének előremozdítása. Itt elsősorban a menekültek visszatérésére, azok lakhatási gondjainak a rendezésére és kisebbségi jogaik kiteljesedésére gondolt.
Mint mondta, a horvátországi szerbeknek elegük volt a megosztottságból, aktívan be kívánnak kapcsolódni az élet minden szférájába. Síkraszállt a kisebbségek szegregációjának megszüntetéséért és választójoguk pozitív értelemben vett megkülönböztetéséért.
Stjepan Mesić elnök arról beszélt, hogy Európában határmódosítások nem lesznek, ugyanis azok az egyesüléssel eltűnnek. Mint hozzátette, e régió többé nem lesz lőporos hordó.
A legerősebb visszhangot Milorad Dodik, a boszniai szerb entitás elnökének felszólalása keltette, aki arról beszélt, a történelem igazolni fogja, hogy a szerbek voltak a volt Jugoszlávia szétesésének legnagyobb károsultjai. Mint mondta, a szerbek most a nemzetközi médiaszínpadon a rossz fiúk, mert senki sem akarta őket megérteni, hozzátéve, hogy ma is vannak olyanok, akik azt állítják, hogy a boszniai Szerb Köztársaság nem állam.
E megnyilvánulását elítélte Ivo Sanader kormányfő, valamint Miroslav Lajčak, a nemzetközi közösség boszniai főmegbízottja is.

Milliók a világjáró hajók után
Becslések szerint a Horvátországba irányuló hajóutakból mintegy 32 millió euró bevétele származik az országnak, a következő tíz évben akár a 200 millió eurót is elérheti a nemzetközi hajós körutakból származó bevétel.
A horvátországi partoknál 2007 első kilenc hónapjában közel 500, körutazást lebonyolító külföldi hajó kötött ki, és ezek a tengerjárók összesen több mint félmillió vendéget hoztak az adriai kikötőkbe. A Horvát Idegenforgalmi Közösség adatai szerint a hajós körúton lévő turisták átlagosan 1,6 napot töltöttek az országban.
A legtöbb utazó Dubrovnikra volt kíváncsi, ide 440 tengerjáró hajó futott be, Korčulán 91, Zadarban 74, Splitben 69, Pulán pedig 54 óriáshajó utasai tettek látogatást. A statisztikai adatok szerint 2006- hoz képest csaknem 15 százalékkal nőtt az átlagosan közel ezer utast szállító hajókon érkező turisták száma, az általuk a horvát felségvizeken töltött éjszakák száma pedig összesen majdnem 16 százalékkal növekedett.
- BAJTAI KORNÉL

INTERNETES TALLÓZÓ

Fordulat - koalíció vagy kettészakadás?

Párbeszéd és nyitás – így fogalmazta meg Fodor Gábor, az SZDSZ szombaton megválasztott elnöke legfontosabbnak tartott feladatait. Ugyanakkor csak a jövő heti frakcióülésen dőlhetnek el a leglényegesebb dolgok - mind a párt belső viszonyait, mind a szocialistákkal való kapcsolatfelvételt illetően.
„Új műsorhoz új férfi kell” - mondja az ismert dal: ennek szellemében választott új elnököt az SZDSZ küldöttgyűlése. Fodor Gábor győzött. Új ember tehát a liberális párt élén, akinek egyáltalán nem lesz könnyű visszaszereznie a szabad demokraták támogatottságát, amely egy-két százalékra esett vissza a korábbi 6-7-ről, továbbá a gyakorlatban is meg kell valósítania a konstruktív ellenzékiséget. 346 szavazattal 344 ellenében, 3 érvénytelen szavazólap mellett két szavazatnyi többséggel nyerte el az SZDSZ elnöki posztját Fodor Gábor, aki köszönetet mondott mindazoknak, akik rá szavaztak, és azoknak is, akik nem.

Győzelmet aratott az RMDSZ az MPP felett
Az RMDSZ a magyar szavazatok csaknem 85 százalékát, míg az MPP alig több mint 15 százalékát szerezte meg. A két szervezet versengése azonban nem mozgósította az erdélyi magyarságot, amely összességében az országos átlagnál alacsonyabb arányban járult az urnákhoz. Mindkét magyar szervezet megyei pártlistáin összesítette a legtöbb voksot: az RMDSZ 430 ezret, az MPP csaknem 85 ezret. Ezt politikai szavazatként, az országos választások főpróbájaként szokás értelmezni Romániában: ennek fényében az RMDSZ 5,14 százalékával épphogy átlépné a parlamenti küszöböt, az MPP 1 százalékával pedig meg sem közelítené. A két szervezet együttes eredménye is a jelenleginél kevesebb magyar honatyát juttatna a bukaresti parlamentbe. Az RMDSZ mégis elégedett, mert bebizonyosodott, hogy az erdélyi magyarok nem díjazzák a megosztást.
Kiszámíthatatlan és megbízhatatlan lett az ország

Az SZDSZ európai parlamenti képviselője szerint Magyarország mostanra megbízhatatlan és kiszámíthatatlan lett a többi ország szemében. Szent- Iványi István elmondta: a magyar kormány az ukrajnai narancsos forradalom óta következetlen és túl óvatos külpolitikát folytat. Az SZDSZ európai parlamenti képviselője kiemelte: 2004-től kezdett romlani a kormány megítélése, ami az ukrajnai narancsos forradalomhoz való hűvös viszonnyal magyarázható. Meglepetést keltett, hogy amíg Lengyelország és Litvánia támogatta a kijevi eseményeket, a magyarok visszafogottan reagáltak - tette hozzá.

Porozumenie, azaz megértés
Megérkezett a Szlovák Nemzeti Párt pénzbeli adománya Pilisszentkeresztre, hogy segítse a helyi szlovák kisebbség kultúrájának megtartását. A pilisi nemzetiségi településeket meglátogatta Dušan Čaplovič, a szlovák kormány alelnöke is.
Porozumenie, azaz megértés - ez egy pilisszentlászlói civil kezdeményezés neve. A kis településen élő szlovákok és egy helyi műfordító, Franyó Rudolf ötlete volt, mert úgy érzik, a megimerés vezet egymás megértéséhez.
Szlovákok a magyarokkal, sőt szerbekkel, német ajkúakkal, dalmátokkal éltek együtt. A kis Pilis-hegység mint egy kis kohézió összevonta őket, és itt nézeteltérés hajdanában sem volt. A szlovák kormány alelnöke szerint nagyon fontos gesztus, hogy a magyar kormány támogatja a pilisszentkereszti szlovák ház felépítését.
„Kiss Péter kollégám 80 milliós felajánlása nagyon jelentős, most mi is tesszük a dolgunkat. Hiszen a szlovák kormány kinyilvánította, amennyiben a magyar kormány támogatást ad, mi ugyanennyit adunk majd” – közölte Dušan Čaplovič, a szlovák parlament elnöke.
- Összeállította: Andócsi János

Régiónkban történt

Baby-boom Baranyában
A háborús éveket követő demográfiai katasztrófát követően, amellyel Baranya kénytelen volt szembesülni, az elmúlt évek során végre emelkedő tendenciát mutat a születések száma e régióban. Ennek egyik megbízható mutatója az óvodákba beíratott kicsinyek számának a növekedése. Egyelőre a kisebb településeken ez nem akkora probléma, mint a városokban. Így első ízben az előző tanév kezdetekor történt meg, hogy a pélmonostori Tücsök nevű óvodában helyiséghiány lépett föl. Dárdán a háború befejezése óta első alkalommal történik meg, hogy a következő tanévre több mint száz óvodást írattak be. Emiatt mindkét településen a bővítésen gondolkodnak. A pélmonostori városi vezetés már megtette ebbe az irányba az első lépéseket, ugyanis folyamatban van a bővítéshez szükséges földterület megvásárlása.
A bölcsődés tagozat esetében tapasztalható a legnagyobb gond a helyiséghiány miatt, ezért a jelenlegi óvoda udvarában épül egy új objektum erre a célra – jelentette be Davorin Bubalović polgármester.
Dárda esetében a probléma még nem annyira égető, de ennek ellenére itt is tervben van a jelenlegi épület kibővítése. Anto Vukoje községi elnök örül az ilyen jellegű gondoknak. Mint mondja, az elmúlt három évben mintegy 50 fiatal család költözött Dárdára, és legkésőbb két éven belül elvégzik a bővítést.
A bellyei Gerlice óvodában évről évre növekszik a beíratott kicsinyek száma, a fiatal családok folyamatos betelepülésének köszönhetően. Az idei tanévet mintegy 80 óvodás fejezi be, illetve további 50 a kopácsi, a várdaróci és a laskói kihelyezett tagozatokon. Bellyén vannak a legnagyobb gondok a helyiségekkel, ezért új építését tervezik. A hercegszőlősi óvodába jelenleg 120 gyermek jár, emellett első ízben nyílik tagozat Čeminacon, ahol folyamatban van az építkezés. Itt jelenleg mintegy 100 érdekelt család gyerekéről van szó. Batinán 20 gyermek számára kezdeményezték a szülők az óvoda megnyitását. Utoljára 1991-ben működött itt tagozat, ezért a létező épület felújításra szorul, amihez segítséget ígért a megyei vezetés.

Fekvőrendőrök Dárdán
Dárda az első baranyai település, amely fekvőrendőröket kapott, mégpedig a Petőfi Sándor utcában. Azért került ide, mert itt közlekedik a legtöbb általános iskolás diák. Emellett ez az utca új burkolatot is kapott. Dárdán aszfaltburkolatot kap a Horvát ifjak utcája is, amely minden esőzés után úszik a sárban és a vízben. Ez Dárda és Bellye közös beruházása, amelynek összértéke 240 000 kúna. A következő fázisban a Honvédő háború áldozatainak utcáját fogják felújítani, amely jelenleg a legforgalmasabb dárdai utca, amelynek a burkolata javításra szorul, különösen most, a gázvezeték lefektetésére irányuló munkálatok befejezését követően.

Felrobbant egy akna
Az illetékes állami igazgatóság közleménye szerint egy harmincéves dárdai fiatalember a Nemetinnél lévő egyik faiskolában, amelynek az alkalmazottja, az ültetvényen való munkavégzés közben egy aknát ásott ki a földből, és mivel annak robbanófejét megérintette, az felrobbant. A fiatalember elvesztette három ujjpercét.
- BAJTAI KORNÉL

ANDÓCSI JÁNOS JEGYZETE

Kucsera „találmánya”: az iskola tanulók nélkül is működik

Az elmúlt néhány hét alatt kiderült, hogy alig van közömbös magyar ember Horvátországban: a Központ kálváriája mellett szinte senki sem tud elmenni szó nélkül. Mindenkinek van véleménye róla. Ezt aztán vagy nyilvánosan, vagy szűkebb, esetleg baráti körben el is mondja. Az emberek túlnyomó része sajnálja, hogy a politika beköltözött az iskola falai közé, amit az ún. igazgató el is ismert, vagyis azt, hogy őt a politika helyezte oda, vagyis oktrojálta rá a Központra. Az Iskolatanács tagjai a szülők és a tanárok (túlnyomó többségének) a véleményét figyelembe véve nem írják alá a munkaszerződését annak az embernek, akit olyan politikusok próbálnak a magyar oktatásügy meghatározó alakjává tenni, akik maguk nem íratták magyar középiskolába gyerekeiket: Sója Dénesről és Juhász Sándorról van szó. De Kucsera is horvát középiskolába járatja a lányát!
A „rendpárti Kucsera” üres kommunikációs szlogen kiagyalóinak és kisszámú szimpatizánsának jelentem, a Központban június 1-jéig is rend volt, csakhogy ez nem párosult emberek megfélemlítésével, arrogáns stílussal és a kollégák napi rendszerességgel való feljelentésével az inspekciónál!
Az új iskolaigazgató, talán egyedüliként Horvátországban „bebizonyította”, hogy az iskola működik gyerekek nélkül is. A múlt hét első és második munkanapján a szülők ugyanis csendes tiltakozásuk jeléül nem engedték a tanulókat iskolába. Ezzel a tettükkel fejezték ki véleményüket Kucserával és a politikával kapcsolatban. Az ő reakcióját akár borítékolni is lehetett volna: azt merészelte mondani, hogy félrevezetett szülőkről van szó, és sokkal több gyerek volt a Központban, mint ahogy azt az újságok és az iskolatanács tagjai állították! Megkezdődött tehát a szülők kioktatása (is), ami folytatódna, ha a minisztérium mégis maradna hibás és semmivel sem igazolható döntésénél. E hét végéig valamilyen lépést tennie kell az oktatási tárcának a botrányos ügyben.
Itt tartunk most, az ún. igazgató első tíz napja után, aki félelmében  képzetlen és korlátolt emberekkel vette magát körül. Tavaly ilyenkor a beiratkozásokról és a továbbtanulásról szólt a közbeszéd, idén pedig egy olyan romboló politikáról, amely ellehetetlenít minden értelmes, szakmai tervezést. Nem számítanak a Központban eddig folyt igényes munkával kapcsolatos vagy a tanulók eredményeiről tanúskodó tények, mivel egy olyan méltatlan helyzet foglyává vált a horvátországi magyar középiskolai oktatás, amelyből nagyon nehéz lesz kiutat találni. A dolgozók megfélemlítése, megalázása, embereknek a kirúgását célul kitűző „igazgatáspolitika”, a szülőkkel szembeni arrogancia és kioktatás egyenlő a rombolással. E rombolás első áldozatai közé fog tartozni a Központ nagy gonddal létrehozott általános iskolai tagozata is, itt már szeptembertől súlyos problémák várhatók, a középiskolainak a leépülése hosszabb folyamat lesz. 
Kucsera (Bandi) meg továbbra is hazudik, mint a vízfolyás. A múlt hét kedden tartott tantestületi ülésen elhangzott monológjában kétszer is hivatkozott az illetékes államtitkár szavaira, amelyek szerint a kimaradások miatt elképzelhető, hogy néhány nappal meghosszabbítja a minisztérium a tanítást. Az egészből egy szó sem volt igaz: az államtitkár nem tárgyalt Kucserával, így természetesen a fenyegetésnek szánt hosszabbításról sem lehetett szó. Az államtitkár levélben utasította rendre Kucserát!

Kengyiában a helyzet változatlan

Az ún. békés reintegráció óta tart a kengyiaiak kálváriája. Az ott élők mind magyar nemzetiségűek. Krešimir Bubalo, Eszék-Baranya megye zsupánja az első horvát tisztségviselő, aki ellátogatott erre a Duna-parti területre.
A HATÁRPROBLÉMÁK TÖBB MINT EGY ÉVTIZEDE HÚZÓDNAK
A kengyiaiak a megoldatlan határproblémák vétlen áldozatai, elvileg batinai lakosok, horvát állampolgárok, csakhogy egy országhatár választja el őket a többi batinaitól/kiskőszegitől, ugyanis a Duna másik, vajdasági partján élnek. Az adminisztrációs jellegű nehézségek mellett a határprobléma miatt megélhetési gondokkal is küzdenek.
JÚNIUS 1-TŐL MÉG TÚRÓT SEM HOZHATNAK ÁT A PIACRA
Pörzsölt Sándor és felesége is Kengyiában élnek. Földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoznak.
- Amíg a két ország el nem dönti, hogy a terület kié, addig ez csak a „senki földje” marad. Szerencsénk, hogy legalább a vajdasági állatorvosi szolgálat kiterjesztette ránk is hatáskörét. A tejet és a túrót azelőtt anyósom Batinára vitte eladni, most már ezt se engedélyezik. A fiunk az eszéki magyar iskolaközpontban tanul, mi fizetjük az albérletét, ami anyagi szempontból érzékenyen érint bennünket – mondja Pörzsölt Sándor.
Az adminisztratív jellegű gondok is nagyban megnehezítik az ott élők mindennapjait. Tóth Kontra Rózsa egy évtizedig élt hontalanként.
- Batinán születtem, ott lettem anyakönyvezve, de most azt állítják, hogy nem vagyok jogosult a horvát állampolgárságra. Évekig voltam hontalan, a férjem után felvettem a szerb állampolgárságot, de több évig nem utazhattam.
Van egy darab szántóföldünk Batinán, amit nem örökölhetek meg, hiszen ehhez nincs jogom. Tizenegyen vagyunk testvérek, és vannak olyanok is közöttünk, akik nem Horvátországban születtek, mégis megkapták a horvát állampolgárságot. Én Bezdánban élek, de Kengyiában vannak a földjeim, amelyeket a férjemmel művelünk – mondta el Tóth Kontra Rózsa.
AZ ELSŐ HORVÁT TISZTSÉGVISELŐK KENGYIÁBAN
Krešimir Bubalo, Eszék Baranya megye zsupánja nemrég ellátogatott a Darázsi járásba, ahol akkor Sipos Sándor, a járási magyar kisebbségi önkormányzat elnöke és Virág Tibor, Kiskőszeg polgármestere tájékoztatták a kengyiaiak áldatlan állapotáról. A zsupán már akkor megígérte, hogy találkozni fog ezekkel az emberekkel, és személyesen jár el az ügyükben. Június 5-én Željko Kraljičak megyei mezőgazdasági ügyekért felelős elöljáró társaságában meg is jelent a helyszínen. A kiskőszegiek részéről a két elnök, Sipos Sándor és Virág Tibor mellett még Živić István és Molnár György is tagjai voltak a delegációnak.
Utóbbi polgármestersége alatt sokat tett a kengyiai magyarok helyzetének javítása érdekében.
A küldöttséget horvát újságírók kísérték. Amikor a két tisztségviselő személyesen is meggyőződött az ott élők helyzetéről, közülük az egyik, a zsupán a következőket nyilatkozta: „Nincs varázspálcánk, hogy azonnal változtatni tudjunk a helyzeten, de nagyon rövid időn belül, a két hét múlva tartandó megyei közgyűlésen már tárgyalni fogunk ezeknek az embereknek a problémájáról, és megkísérlünk rájuk megoldást is találni. Nem értem, hogy miért ne kaphatnának például a kengyiaiak is a mezőgazdasági támogatásokból a batinaiakhoz vagy a darázsiakhoz hasonlóan, hiszen ugyanarról a járásról, ugyanarról a megyéről van szó.”
Mindkét tisztségviselő megígérte, ezeknek az embereknek a gondjairól nem fognak megfeledkezni.
Látogatásunk végén az egyik tanyasi ház verandáján birkapörkölttel vendégelték meg az ott lakók a zsupánt és a kíséretéhez tartozó újságírókat is.
- KRIJÁK KRISZTINA

Laskó
A piacozók negyedik nemzedéke

A laskói Pécsi családban már a negyedik generáció foglalkozik zöldségtermesztéssel, állandó árusai a pélmonostori piacnak.
Bár a hipermarketek nagyban megnehezítik a kisvállalatok és az őstermelők helyzetét, mégis vannak köztük olyanok, akik állják a sarat. Ilyen a laskói Pécsi család is, amely már több mint száz éve foglalkozik zöldségtermesztéssel, és az elődöknek már egy évszázaddal ezelőtt is standjuk volt a pélmonostori piacon. Termelési módszereiknek köszönhetően nem lesz művi az áru, és ez, vagyis a természetes szín- és ízvilág különbözteti meg termékeiket a hipermarketekéitől.
MINDEN SZERDA ÉS SZOMBAT A PIACÉ
Valentina a felelőse a termények forgalmazásának, ő az, aki a paicon árul minden szerdán és szombaton, az év összes hónapjában. Az édesapa, György sertéstenyésztéssel is foglalkozik, és ebben az ágazatban is a természetesség híve. Félig nyitott ólakban hazai élelemmel eteti a sertéseket, és azt vallja, hogy a vevők értékelik a hamisítatlan baranyai minőséget. Persze nem lennének igazi mezőgazdászok, ha nem termelnének pirospaprikát is.
Akik szintén saját kertjükben termelnének zöldségféléket, azoknak a Pécsi család palántákkal tud szolgálni.
Valentina szabadidejében gyönyörű rózsákat nevel, amelyekből a ház elé is került, hogy az arra járók gyönyörködhessenek bennük.

- GETTO DARIO

Kórógy
A falusi turizmus szlavóniai úttörője

A régi parasztházak átalakítása, korszerűsítése falusi turizmus céljából a Drávaszögben már rég nem számít újdonságnak, de Kelet- Szlavóniában még igen. Most Kórógyon egy fiatal, 28 éves közgazdász, vállalkozó, Silović Mihaela nagy fába vágta fejszéjét: tájházat hozott létre.
XIX. SZÁZADI MAGYAR TÁJHÁZ
- Alaposan utánanéztem a hagyományoknak, több mint egy évig dolgoztam a terveken. Elsősorban a XIX. századi magyar falusi házak eredeti külsejét szerettem volna idevarázsolni, a paraszti udvart is beleértve – mondja büszkén a tájház tulajdonosa, Silović Mihaela.
TÖBB EZREN LÁTOGATTAK EL A MEGNYITÓRA
A megnyitóra, amelyre a múlt hét végén került sor, több mint háromezer ember látogatott el, köztük Vukovár-Szerém megye zsupánja, Božo Galić is.
- Magam is meglepődtem, amikor emberek százai, ezrei özönlöttek a tájház miatt Kórógyra a múlt vasárnap. Egész nap tele volt a ház, az udvar, de az egész környék is kíváncsi emberekkel. Valóban nagyszerűen sikerült a megnyitó, és ez önmagában nagy hírverésnek számít. A látogatóknak már most szállást és teljes ellátást kínálunk, valamint amennyiben igény van rá, kipróbálhatnak bizonyos ház körüli teendőket, és használhatják a lovardánkat is. A tájházat horvát és magyar nyelvű szórólapokon is hirdetjük – tudtam meg Mihaelától.
RENDEZVÉNYSZERVEZÉS
A fiatalasszony vendéglátással is foglalkozik, lakodalmak és egyéb nagyobb események megszervezését is vállalja, de az ételkészítés a legfőbb „profilja”. Bár az akaraterő, a kitartás nem hiányzik Mihaelából, segítség nélkül nem valósíthatná meg nagyszabású terveit.
- Nekem a tájház és a vendéglátás nagyon régi álmom. Sajnos, a falusi turizmus vidékünkön még nincs azon a szinten, hogy biztos megélhetést remélhetnék belőle, így egyelőre mellékfoglalkozásként űzöm. A helyi általános iskola titkáraként dologozom, míg a tájházra csak munka után jut idő. Sokat segítettek a szüleim és a barátaim, de anyagi támogatás is érkezett a Tordinci járásból és a megyétől is.
- MOLNÁR MÓNIKA

Halfőző verseny Petlovacon

Az elmúlt hét végén tartották a második járási halfőző versenyt, amelynek házigazdái idén a petlovaci horgászok voltak.
A horgászok kezdeményezésére tavaly indult el a verseny. Védnökséget felette a Petlovaci járás vállalt. Az eseményről Pálinkás Krisztián, a járás elöljáróságának magyar tagja számolt be nekünk.
- A kezdeményezők a járáson belül működő két horgászegyesület tagjai voltak. Az egyik egyesület a petárdai, amely a járás nyugati településeinek (Petárda, Újbezdán és Torjánci), a másik pedig a petlovaci, amely a járás keleti részében található települések (Petlovac és Lőcs) horgászait gyűjti össze. A megállapodás alapján minden évben másik település és másik egyesület ad otthont az eseménynek. Tavaly a torjánci horgászok, idén pedig a járás székhelyén a helyi pecások vállalták a szervezést – mondja Krisztián.
Járási támogatás a rendezvényeknek
A járás igyekszik az efféle könnyű „fajsúlyú” társadalmi eseményeket kellő figyelemmel kísérni és támogatni. Ezek közé tarozik a járási nagypályás focitorna is, amelyet úgyszintén minden évben másik település csapata rendez augusztus hó 5-én. A tavaly indult képzőművészeti alkotótábor, vagy a nagy hagyományú, helyi jellegű rendezvények, mint a petárdai és petlovaci busójárás, illetve az újbezdáni emberbál és a májusfa-kitáncolás is ide tartozik.
26 versenyző
Összesen 26 versenyző indult, főleg a járás területéről. Ez nagyon szép számnak számít, mivel halhiány miatt az utolsó pillanatban majdnem le kellett fújni a versenyt. Végül azonban sikerrel zárult a rendezvény, hiszen a hal is időben érkezett, és az eső is elállt.
A szakácsok féltve őrzött titkos receptjeik alapján igyekeztek a négytagú zsűri szimpátiáját elnyerni. Az összesítések után kiderült, hogy az idei év győztese a helyi Pavlić Branko lett.
A verseny vége felé már a jövőről kezdtek beszélgetni a jelenlevők, a soron következő megmérettetésnek várhatóan Petárda vagy Újbezdán lesz a színhelye.
- M. M.

Falusi turizmus: poreči továbbképzés

Hugyik Imre, a dályhegyi Petőfi Sándor Magyar Kultúregyesület elnöke egy olyan Isztriai-félszigeti továbbképzésen vett részt, amelyen a falusi turizmussal kapcsolatos ismereteiket bővíthették a hallgatók. A Polgári Mozgalom Dály Fejlődéséért nevű szervezet hozta tető alá a négynapos programot.
- Húszan vettünk részt a szemináriumsorozaton, köztünk volt az Erdődi járás elöljárója, Jovan Jelić is. Fárasztó volt a négy nap, de megérte, mert nagyon tanulságos és izgalmas új dolgokkal ismerkedhettünk meg. Naponta több előadáson vettünk részt, valamint számos, a falusi turizmussal sikeresen foglalkozó vállalkozóhoz is ellátogattunk. Egyikük például a védett fajnak számító szürkemarhát tartott – tudtam meg Hugyik Imrétől.
A szelíd és rendkívül gazdag szlavóniai táj igazi terepe lehetne a falusi turizmusnak.
Egyelőre azonban még csak kevesen mernek belevágni az itt még újdonságnak számító gazdasági ágba, kevés a pályázni, vállalkozni merő ember, ami ottani magyarságunk képviselőire is vonatkozik.
- M. M.

Várdaróc
Lehetetlenné vált az iskola megközelítése

Esős időben lehetetlen parkolni a várdaróci iskola előtt. A panasztétel megtörtént, megoldás egyelőre azonban nem várható.
Bár már örülhetünk a nyárnak, esős napok még mindig gyakran előfordulnak. Az égi áldás következtében pedig a várdaróci iskola előtti parkoló medencévé változik, amelyben fürödni lehetne, parkolni azonban annál kevésbé. A probléma nem új keletű. A szülők nem tudnak megállni kocsijukkal az iskolánál, ez természetesen a pedagógusokra is vonatkozik. Lassan már mindenkinek fogytán a türelme az áldatlan állapot miatt. Az illetékesek azonban nem hajlandók segíteni.
„Oldja meg az, aki építette”
Micheli Zsolt, Várdaróc polgármestere még márciusban írásban is felhívta a Bellyei járás figyelmét a problémára, valamint kérte, hogy oldják meg a gondot. Elutasításban volt része, és azt is csak szóban közölték vele.
- A járásban annyit reagáltak a panaszra, hogy „javítsa meg a parkolót az, aki építette”. Tudni kell, hogy ez kb. 15 évvel ezelőtt történt. Az elutasítást is csak szóban kaptam meg, írásban még válasz sem érkezett. Azóta három hónap telt el. A probléma azóta is annyiszor megjelenik, ahányszor esőzésre kerül sor. A szülők már nagyon zúgolódnak és arra készülnek, hogy ha nem történik előrelépés, petíciót adnak be, így próbálva az illetékesek figyelmét felkelteni – tudtam meg a polgármestertől.
Bár már eltelt három hónap, talán nem kell még egyszer ennyinek eltelnie ahhoz, hogy megjavítsák a parkoló aszfaltburkolatát, és hogy ismét problémamentesen lehessen megközelíteni az iskola épületét.
- M. M.

Vukováron fogadta a feleket az eszéki magyarigazolvány-iroda

A múlt kedden a nemrég alakult vukovári HMDK-alapszervezet kérésére az eszéki magyarigazolvány-iroda kihelyezett kérvényfogadást tartott. Az alapszervezet vezetője, Jakumetovics Rózsa elmondta, hogy a kérvényfogadás megszervezése csak egyike az egyesület ez évi tervei között helyet kapott feladatoknak. Az egyesület tagságának egy része már rendelkezik magyarigazolvánnyal, többségük viszont még nem, ezért is gondolták úgy, hogy a fogadónap megszervezésének tevékenységük első megnyilvánulási formái között kell lennie.
Az elnök asszony azt is elmondta, hogy idei terveik közt szerepel egy énekkar létrehozása, aminek érdekében néhány alkalommal már próbákra is sor került, továbbá egy magyar nap megszervezése, és természetesen az egyesület további népszerűsítése a Duna-parti városban.
- PÁLINKÁS KRISZTIÁN

EURO 2008

A sorrendben 14. labdarúgó Európa-bajnokságnak ezúttal Ausztria és Svájc ad otthont. A sportág történetében másodszor fordul elő, hogy két ország közösen rendezi a kontinenstornát. Az országonként négy-négy helyszínen lezajló 31 mérkőzést a világ 180 államában közvetítik, s becslések szerint összesen 8 milliárd nézője lesz a tornának.
Az Eb-t rendező országok válogatottjai automatikusan bejutottak a legjobb 16-ba, tehát nem kellett selejtezőt játszaniuk. A torna június 7-én kezdődött Bázelben, a Svájc-Csehország mérkőzéssel, amelyen - annak ellenére, hogy sokkal jobban játszottak a cseheknél - a szerencse nem kedvezett a házigazdáknak.
Érdekesség, hogy a szintén házigazda osztrák válogatottnak ez az első Eb-tornája, hiszen korábban egyszer sem sikerült kvalifikálniuk magukat az európai labdarúgás e legnevesebb versenyére. Az Európa-bajnokság előtt a világranglista 92. helyén álló osztrák válogatottat mindenki a mezőny kivülállójának tartotta, sőt szurkolótábora még a bajnokság előtt aláírásgyűjtést szervezett az országban, hogy lépjenek vissza, mert semmi keresnivalójuk ebben a mezőnyben. Ám ez sem tántorította el őket, és rendkívül elszántan és nem is rosszul játszottak a horvátok ellen, de (a svájciakhoz hasonlóan) vereséggel mutatkoztak be. Azt azért tegyük hozzá, hogy a horvátok teljesítménye nem volt éppen kimagaslónak mondható, és bizony ha ilyen játékot fognak produkálni a németek és a lengyelek ellen is, akkor gond lehet majd a továbbjutással.
Hogy ki lesz a legjobb, azt most még nehéz megjósolni. Az utóbbi négy Eb-ből kettő hatalmas meglepetéssel végződött, hisz 1992-ben a dánok, legutóbb pedig a görögök léphettek a dobogó legfelső fokára, ezért a szakemberek óvatosak az esélylatolgatásokat illetően. A fogadóirodák Németországot tartják a legesélyesebbnek, amely három arany- és két ezüstérmével az Eb-sorozat legeredményesebbje.
A kontinensbajnokság érdekessége, hogy új kupát vehet majd át a győztes. Az eddigi, 1960 óta vándorló kupa most «nyugdíjba vonul», és az UEFA svájci központjának egyik vitrinjébe kerül. Az új kupát egy londoni ékszerház készítette egyfajta speciális ezüstből. A 7,6 kilogrammos díj 31 ezer eurót ér. Hátoldalára a kupa és az eddigi Európa-bajnokok nevét gravírozták be.
Az már biztos, hogy minden mérkőzés telt házas lesz. 142 országból több mint 10 millió jegyigénylést fogadtak a szervezők. Június 29-ig, az Eb bécsi döntőjéig Ausztriában és Svájcban 4500 különvonat közlekedik majd. Az UEFA 184 millió euró prémiumban részesíti a résztvevő csapatokat, és gólonként 4000 eurót ajánlott fel a Vöröskereszt javára.
Zajlanak tehát a csoportmérkőzések, és Horvátország lázban ég. Csütörtökön este 19 órakor Klagenfurtban a horvát válogatott összeméri erejét a nagy Németországéval. Ha sikerül a Bilić vezette válogatottnak - aki tíz esztendeje részese volt a horvát futball eddigi legnagyobb sikerének, a franciaországi világbajnoki bronzéremnek - legyőznie a németeket, a továbbjutás biztosítva van.
- VARGA JÓZSEF

GAZDAROVAT

A lisztharmat

Szép nevet adtak e kártékony gombabetegségnek, amely megtámadja legszebb virágainkat és kedvenc gyümölcsfáinkat.
Ha a lisztharmatról beszélünk, azt gondolhatnánk, hogy ez a gomba a csapadékos tavaszok betegsége. Pedig éppen a nyári, igaz, nedves időjárás az, amelyik kedvez e kórokozó támadásának. Az árnyéki növények, különösen, ha szélárnyékban is vannak, a leginkább veszélyeztetettek.
Érzékenyebbek a fertőzésre
A rózsa, gerbera, szegfű, orgona, a gyógynövénynek használatos körömvirág és macskagyökér, a zöldségek közül a sárgarépa, paprika, borsó és petrezselyem, a gyümölcsök közül pedig az alma, körte, kajszi, őszibarack, szőlő, köszméte és ribizke fokozottan hajlamos a lisztharmatos megbetegedésre. A felsoroltakon kívül még számos növényen feltűnhet a betegség, de nem valószínű, hogy jelentős kárt okozna.
A tökéletes biztonságot ugyan nem lehet garantálni, mégis sokat tehetünk, hogy elkerüljük kertünkben a lisztharmat fertőzését.
Mit tehetünk?
Ha tehetjük, vásárláskor válasszunk a lisztharmatnak ellenálló növényfajtákat.
A veszélyeztetett növényeket ültessük nyitott, napsütötte helyre (kerüljük az olyan helyet, ahol falak és sövények gátolják a szabad légmozgást).
A növényeket ne egymás hegyére-hátára ültessük, hanem inkább szellősen álljanak egymás mellett. Tavasszal az egymáshoz túl közel hajtó növényeket ritkítsuk ki.
Jobb, ha a reggeli órákban öntözzük kertünket, mert így a nap során felszárad a növények felületén maradt felesleges víz.
A lisztharmat megelőzésére és megfékezésére használhatunk kertészeti gombairtó vegyszereket is. A fungicideket és növényvédelmi olajokat permetléként kell a növény leveleire juttatnunk.
Házi módszer
Mielőtt azonban a vegyszerekhez fordulnánk segítségért, próbáljuk ki a következő természetes módszert:
Egy lapos evőkanál szódabikarbónát keverjünk el 2 liter vízben. Az elkészült oldatba cseppentsünk 2 cseppnyi konyhai mosogatószert is. Töltsük készítményünket a permetezőbe, és szórjuk meg a beteg növény leveleit mindkét oldalról. Kéthetente megismételhetjük az eljárást.
Amikor késő ősszel rendbe rakjuk a kertet, gondoljunk a következő évi lisztharmat-fertőzésre, és tegyük meg a szükséges óvintézkedéseket. Amikor a növényzet lombja száraz, vágjuk le a fertőzött növényi részeket, metsszük vissza a beteg hajtásokat.
Ha megtesszük a tőlünk telhetőt, elérhetjük, hogy a lisztharmat nemcsak váratlan, de ritka vendég is lesz kertünkben.

Tolnai Tünde
Agrármérnök