ÚJ MAGYAR KÉPES ÚJSÁG
horvátországi magyar hetilap
VIII. évfolyam 21. szám 2003. május 22. |
Most, az elsõ horvátországi kisebbségi önkormányzati választások után, az eredmények ismeretében, fejet hajtunk a horvátországi, elsõsorban is a drávaszögi magyarság elõtt, nemzettársaink tisztessége és kiállása elõtt.
Mert igazunk volt, mert nem csalatkoztunk.
Mert valóban más fából faragtak bennünket, olyanból, amely hitét és bizalmát nem adja szószátyár, másokat becsmérlõ és gyalázó, a mindenkori hatalmat rovásunkra kiszolgáló kufárok kezébe.
Köszönet érte.
Ígérjük, hogy a HMDK és képviselõi a jövõben is minden tudásukkal és képességükkel szolgálni fogják magyarságunkat azon értékek mentén, amelyeket sokan keresztényi, polgári értékrendnek neveznek.
Egyformán számítunk a jövõben minden jelöltünk munkájára. Azokéra is, akik mandátumot szereztek, és azokéra is, akiknek ez most nem sikerült. Köszönjük, hogy vállalták a megmérettetést, és gyõzelemhez segítettek bennünket. Magyarságunk velük sokat nyert.
De ajtónk nyitva áll mindazok elõtt is, akik tegnap még ellenfelek voltak, de mától fogva velünk együtt kívánnak fáradozni nemzet(iség)ünk fennmaradásáért.
Jakab Sándor, a HMDK ügyvezetõ elnöke
A magyar kisebbségi önkormányzati választások eredményei Eszék-Baranya megyében
Eszék-Baranya megye
1. Kucsera Bandi (HMDK) 1077
2. Pasza Árpád (HMDK) 1030
3. Ádám Jenõ (HMDK) 1028
4. Keresztes Árpád (HMDK) 955
5. Andócsi János (HMDK) 922
6. Lisztovics Attila (HMDK) 900
7. Markos Sándor (HMDK) 885
8. Sója Lajos (HMDK) 874
9. Kriják Krisztina (HMDK) 849
10. Sója Dénes (MESZ) 846
11. K. Kettõs János (HMDK) 844
12. Ognjenoviæ Zsuzsanna (HMDK) 842
13. Kovaèeviæ Anna (HMDK) 833
14. Ádám Sándor (HMDK) 828
15. Jankovics Róbert (HMDK) 824
16. Pálinkás Krisztián (HMDK) 797
17. Kollár Attila (HMDK) 794
18. Horvát István (HMDK) 768
19. Cickai Csaba (HMDK) 754
20. Kuruc Lajos (HMDK) 753
21. Kelemen Dezsõ (HMDK) 736
22. Tibor Anna (HMDK) 726
23. Tóth Attila (MESZ) 725
24. Proszer Szanela (HMDK) 721
25. Juhász Sándor (MESZ) 693
26. Ries György (HMDK) 674
27. Farkas Ildikó (MESZ) 648
28. Kátói László (HMDK) 642
29. Kettõs Imre (MESZ) 633
30. Zoriæ Margit (HMDK) 618
31. Heka Dénes (MESZ) 606
32. Emert Rudolf (MESZ) 598
33. Sipos Zoltán (MESZ) 558
34. Kispál Hubert (MESZ) 549
35. Rajki Zoltán (MESZ) 549
36. Ágh Izabella (MESZ) 532
37. Bisztricán Hajnalka (MESZ) 505
38. Pechó Ferenc (MESZ) 503
39. Pintér János (MESZ) 499
40. Tripolszki Márta (MESZ) 474
41. Farkas Tivadar (MESZ) 455
42. V. Szákovics Hajnalka (MESZ) 454
43. Takács József (MESZ) 427
44. Magdika Dániel (MESZ) 419
45. Kutin Zsuzsanna (MESZ) 416
46. Móricz József (MESZ) 412
47. Raucher Emma (MESZ) 396
48. Pozsár Iván (MESZ) 390
49. Jeszenszki András (MESZ) 384
50. Csapó Mária (HMSZ) 362
51. Zsilinszki Zoltán (HMSZ) 359
52. Zabján Árpád (MESZ) 342
53. Kollár Kinga (HMSZ) 312
54. Csörgits József (HMSZ) 304
55. Ferenc Ladislav (HMSZ) 287
56. Kelemen Dávid (HMSZ) 280
57. Mikuska József (HMSZ) 273
58. Ferenc László (HMSZ) 272
59. Varga József (HMSZ) 265
60. Kispál Lajos (HMSZ) 261
61. Bajusz Sándor (HMSZ) 256
62. Tomiæ Erzsébet (HMSZ) 247
63. Ferenc József (HMSZ) 238
64. Kollár Ljudevit (HMSZ) 238
65. Inotai Lajos (HMSZ) 234
66. Rázer Dragutin (HMSZ) 231
67. Verner József (HMSZ) 223
68. Mékány Lajos (HMSZ) 222
69. Bognár Magdaléna (HMSZ) 215
70. Dominkovics Ernõ (HMSZ) 212
71. Lápis János (HMSZ) 199
72. Martin Károly (HMSZ) 188
73. Makovec Ildikó (HMSZ) 168
74. Kosiæ Julianna (HMSZ) 151
75. Kluiser Rozália (HMSZ) 142
A megyei kisebbségi tanácsba 22 HMDK-s és 3 MESZ-es képviselõ került.
Bellyei járás
Választásra jogosultak száma: 1689.
Összesen szavazott 535 személy.
Érvénytelen: 15.
A választáson az alábbi eredmények születtek:
1. Vass Zoltán 345
2. Déra Kornélia 334
3. Tolnai Tünde 325
4. Kettõs László 324
5. Tórizs István 311
6. Cövek János 303
7. Péter Szabolcs 302
8. Tolnai Eleonóra 286
9. Varga Attila 256
10. Ferenc Tibor 248
11. Mékány Lajos 144
12. Dominkovics Ernõ 114
13. Ferenc László 114
14. Makovec Ildikó 104
15. Tokai István 100
16. Razer Dragutin 96
17. Kluiser Rozalia 87
18. Mikuska József 78
19. Ferenc József 75
20. Varga József 69
Az eredmények alapján a kisebbségi tanács tagjai az alábbi személyek lettek:
Vass Zoltán (HMDK), Déra Kornélia (HMDK), Tolnai Tünde (HMDK), Kettõs László (HMDK), Tórizs István (HMDK), Cövek János (HMDK), Péter Szabolcs (HMDK), Tolnai Eleonóra (HMDK) Varga Attila (HMDK), Ferenc Tibor (HMDK). HMDK: 10 képviselõ.
Ceminaci járás
Választásra jogosultak száma: 89.
Összesen 21 személy szavazott.
A választáson az alábbi eredmények születtek:
1. Bábli Iván 12
2. Božièeviæ Ildikó 8
3. Ferenc Iván 9
4. Horvát András 6
5. Jobszt László 9
6. Kovács Árpád 16
7. Kuzman Gyula 8
8. Novák Katarina 9
9. Pócs József 9
10. Szabó Karoly 8
Az eredmények alapján a fenti 10 jelölt – akik a MESZ színeiben indultak – alkotja a kisebbségi tanácsot.
Darázsi járás
Választásra jogosultak száma: 828.
Összesen 234 személy szavazott.
Érvénytelen szavazat 7.
A választáson az alábbi eredmények születtek:
1. Kollár Attila 107
2. Csete Róbert 99
3. Sipos Sándor 98
4. Vida Mária 87
5. Polgár Tibor 83
6. Radièev Mária 80
7. Tatai Ilonka 79
8. Molnár György 78
9. Jeszenszki András 76
10. Radièev Igor 74
11. Gebl Matija 70
12. Takács György 68
13. Lénárt Ferenc 64
14. Horvát Erzsébet 63
15. Gorjanac Attila 62
16. Kátói László 61
17. Zsadányi Stevan 59
18. Tardik Zoltán 57
19. Kokiæ Julianna 55
20. Keresztes József 52
Az eredmények alapján az alábbi tíz személy lesz a kisebbségi tanács tagja: Kollár Attila (HMDK), Csete Róbert (HMDK), Sipos Sándor (HMDK), Vida Mária (HMDK), Polgár Tibor (HMDK), Radièev Mária (Kiskõszeg ME), Tatai Ilonka (HMDK), Molnár György (HMDK), Jeszenszki András (Kiskõszeg ME), Radièev Igor (Kiskõszeg ME). HMDK: 7, Kiskõszeg ME: 3.
Dárdai járás
Választásra jogosultak száma: 523.
Összesen 125 személy szavazott.
A választáson az alábbi eredmények születtek:
1. Ádám Ilona 70
2. Bakai László 55
3. Berkes Antal 53
4. Berki János 43
5. Bóni János 76
6. Bóni Tibor 67
7. Dobi István 63
8. Dobi Tibor 63
9. Emert Rudolf 42
10. János Károly 52
11. Könyvásó László 19
12. Könyvásó Simon 17
13. Kistót János 29
14. Korpás Mihály 51
15. Tomik Lajos 44
16. Tót Róbert 50
17. Tót Zoltán 54
18. Zabján Árpád 52
19. Zabján Andrea 41
20. Zabos Péter 31
Az eredmények alapján az alábbi tíz személy lesz a kisebbségi tanács tagja:
Ádám Ilona (HMDK), Bakai László (HMDK), Berkes Antal (HMDK), Bóni János (HMDK), Bóni Tibor (HMDK), Dobi István (HMDK), Dobi Tibor (HMDK), Jánosi Károly (MESZ), Tót Zoltán (HMDK), Zabján Andrea (MESZ).
(HMDK:MESZ – 8:2)
Ernestinovói járás
Választásra jogosultak száma: 397.
Összesen 139 személy szavazott.
Érvénytelen: 2.
A választáson az alábbi eredmények születtek:
1. Bajusz János 91
2. Baronji Ervin 28
3. Baronji Sándor 21
4. Baronji Zoltán 44
5. Bocka Lajos 46
6. Dezsõ László 55
7. Egyed Zoltán 41
8. Ferenc Ladislav 66
9. Ivo Ilija 34
10. Kelemen Dávid 84
11. Kelemen Dezsõ 60
12. Kelemen Mihály 27
13. Kovács Zoltán 75
14. Lapis János 50
15. Palizs-Tóth Zorica 48
16. Šuica Julianna 28
17. Váci Éva 64
18. Váci Ferenc 27
19. Váci Sára 49
20. Zsidó Zsuzsanna 32
Az eredmények alapján az alábbi tíz személy lesz a kisebbségi tanács tagja: Bajusz János (HMSZ), Kelemen Dávid (HMSZ), Ferenc Ladislav (HMSZ), Váci Éva (HMSZ), Kelemen Dezsõ (HMDK), Dezsõ László (HMDK), Kovács Zoltán (HMDK), Lapis János (HMSZ), Váci Sára (HMSZ), Paliž-Tóth Zorica (HMSZ)HMSZ: 7, HMDK: 3
Hercegszõlõsi járás
Választásra jogosultak száma: 1858.
Összesen szavazott 670 személy.
Érvénytelen: 13.
A választáson az alábbi eredmények születtek:
1. Andócsi János 322
2. Bistrican Hajnalka 190
3. Farkas Ildikó 273
4. Golub István 173
5. Heka Dénes 219
6. Kováts István 240
7. Lisztovics Attila 288
8. Móricz József 124
9. Pehó Ferenc 262
10. Rabbi Ferenc 202
11. Rajki Zoltán 259
12. Rikert Ernõ 227
13. Szabó Julianna 189
14. Szûcs Endre 295
15. Sipos Lajos 265
16. Sója Dénes 324
17. Sója Lajos 265
18. Tóth Attila 324
19.Troszt Flórián 220
20. Varga György 224
Az eredmények alapján a kisebbségi tanács tagjai az alábbi személyek lettek:
Sója Dénes (MESZ), Tóth Attila (MESZ), Andócsi János (HMDK), Szûcs Endre (HMDK), Lisztovics Attila (HMDK), Farkas Ildikó (MESZ), Sója Lajos (HMDK), Peho Ferenc (MESZ), Rajki Zoltán (MESZ) Kováts István (HMDK). HMDK: 5, MESZ: 5
Petlovaci járás
Választásra jogosultak száma: 340.
Összesen 122 személy szavazott.
Érvénytelen: 2.
A választáson az alábbi eredmények születtek:
1. Bábli Ferenc 57
2. Bábli Sándor 53
3. Bábli Zoltán 36
4. Bognár Pál 31
5. Dudás István 42
6. Gregoriæ Snježana 27
7. Hafner Mária 64
8. Horvát Borbála 59
9. Kanizsai Anna 40
10. Kovács Gabriella 46
11. Kovács Róbert 57
12. Kovács Zoltán 67
13. Nagy Lajos 45
14. Nagy Lídia 34
15. Pálinkás András 59
16. Pálinkás Krisztián 76
17. Pintér János 38
18. Sakoviæ-Vajzenbach Hajnalka 50
19. Sipos Tünde 45
20. Zadravec Aranka 62
Az eredmények alapján az alábbi tíz személy lesz a kisebbségi tanács tagja:
Pálinkás Krisztián (HMDK), Kovács Zoltán (HMDK), Hafner Mária (HMDK), Zadravec Aranka (HMDK), Horvát Borbála (HMDK), Pálinkás András (HMDK), Bábli Ferenc (HMDK), Kovács Róbert (HMDK), Bábli Sándor (HMDK), Szákovics Hajnalka (MESZ) HMDK: 9, MESZ: 1
Jagodnjaki járás
Választásra jogosultak száma: 56.
Összesen 31 személy szavazott.
A választáson az alábbi eredmények születtek:
1. Sági Mária 26
2. Sági Béla 23
3. Farkas Zoltán 20
4. Makó István 18
5. Makó Attila 17
6. Makó Nándor 17
7. Sági Dániel 17
8. Kovács Ferenc 14
9. Makó Ilona 14
10. Bozsik László 13
Az eredmények alapján a fenti 10 jelölt – akik a HMDK színeiben indultak – alkotja a kisebbségi tanácsot.
Popovaci járás
Választásra jogosultak száma: 106.
Összesen 48 személy szavazott.
A választáson az alábbi eredmények születtek:
1. Csutorás jános 43
2. Fejes László 40
3. Slenger Josip 37
4. Varga Mihály 36
5. Faddi-Oršiæ Valéria 34
6. Sabolek Julianna 34
7. Bíró József 33
8. Karakas Lajos 33
9. Marton Sándor 33
10. Faddi József 31
Az eredmények alapján a fenti 10 jelölt – akik a HMDK színeiben indultak – alkotja a kisebbségi tanácsot.
Eszék város
A választáson az alábbi eredmények születtek:
1. Magdika Dániel 73
2. Tripolszki Márta 61
3. Farkas Tivadar 59
4. Tausz Imre 55
5. Farkas Ibolya 54
6. Ferenc László 53
7. Kovács Irén 53
8. Kutin Zsuzsanna 52
9. Sipos János 49
10. Szûcs Márton 47
11. Istóka Lajos 46
12. Kercel Stjepan 45
13. Uglik Laszló 45
14. Hanak Josip 43
15. Koncek László 43
16. Szabó Ilonka 43
17. Szántó Tibor 43
18. Nagy Gitta 33
19. Zoriæ Margit 32
20. Szûcs Albert 29
21. Varga Sándor 28
22. Deák János 23
23. Csapó Nándor 20
24. Cseh Anna 17
25. Mazanek Eszter 17
26. Gersics Sztella 15
27. Sallinger Margit 15
28. Ordaniæ Magdolna 14
29. Suk Ivica 14
30 Cseh Jovan 12
Az eredmények alapján a kisebbségi tanács tagjai a következõk lettek:
Magdika Dániel (Népkör), Tripolszki Márta (Népkör), Farkas Tivadar (Népkör), Tausz Imre (Népkör), Farkas Ibolya (Népkör), Ferenc László (Népkör), Kovács Irén (Népkör), Kutin Zsuzsanna (Népkör), Sipos János (Népkör), Szûcs Márton (Népkör), Istóka Lajos (Népkör), Kercel Stjepan (Népkör).Népkör: 12 képviselõ
Pélmonostor város
1. Juhász Sándor 182
2. Szloboda Tibor 181
3. Fehér János 179
4. Ágh Izabella 175
5. Sièajmov Ibolya 170
6. Keszler Pál 166
7. Merki Laura 164
8. Kettõs Imre 161
9. Bábli Mária 160
10. Veizenbach János 160
11. Pálinkás István 157
12. Császár Ferenc 154
13. Jankovics Róbert 152
14. Kovács Ferenc 151
15. Csaplár Sándor 149
16. Bognár Sándor 148
17. Kovacsevics Anna 142
18. Varga Sándor 137
19. Simon Gyula 136
20. Pauskovics János 128
21. Lajos Gábor 125
22. Bozsik Péter 124
23. Martin Iván 123
24. Horvát Adrián 118
25. Oros Károly 118
26. Bõjtös Attila 117
27. Esküdt Júlia 115
28. Gerber Judit 115
29. Bosnyák András 114
30. László István 108
Juhász Sándor (MESZ), Szloboda Tibor (HMDK), Fehér János (HMDK), Ágh Izabella (MESZ), Sièajmov Ibolya (HMDK), Keszler Pál (MESZ), Merki Laura (HMDK), Kettõs Imre (MESZ), Bábli Mária (HMDK), Veizenbach János (MESZ), Pálinkás István (HMDK), Császár Ferenc (HMDK), Jankovics Róbert (HMDK), Kovács Ferenc (HMDK),Csaplár Sándor ( MESZ).HMDK: 9, MESZ: 6
Teljes létszámú (25 tagú) megyei önkormányzat alakítására Vukovár-Szerém, Belovár-Bilogora, a Tengermelléki-Fennsíki és Isztria megyékben, valamint Zágrábban is jogunk van. Egy-egy képviselõ alkotja majd a megyei önkormányzatot Split-Dalmát, Kapronca-Körös, a Sziszeki-Moszlovacsai és a Verõce-Drávamellék megyékben. Mint tudjuk Kucsera Bandi Eszék-Baranya megyében 1077 szavazatot kapott. A fent említett megyékben összesen kevesebben mentek ki választani, mint ahányan Kucserát támogatták voksaikkal! Mindebbõl – ismételten hangsúlyozzuk – egyértelmûen az következik, hogy aki Eszék-Baranya megyében gyõzött, az megnyerte a horvátországi magyar önkormányzati választásokat.
Az Eszék-Baranyai megyei listán induló Kucsera Bandi (HMDK) több szavazatot kapott (1077), mint ahányan az összes többi megyében az urnákhoz járultak nemzettársaink közül.
Velünk Eszék-Baranya megye, velünk a baranyai járások, velünk Pélmonostor városa – velünk az ország!
Egy, a magyarországi középiskolások számára készült nyelvtankönyvbõl másoltuk ide azt a részt, amely ékesen bizonyítja, hogy a horvátországi magyarság által lakott területek közül már csak Baranyát „érdemes" megnevezni - a többi vidék a „futott még" kategóriába tartozik -, és hogy a könyv tudós szerzõi is tisztában vannak a szomorú valósággal: Kárpát-medencei értelemben (õshonos) magyarlakta területnek itt már csak a Drávaszög számít. De még annak számít, és „kistestvére" a Székelyföldnek (Erdély), a Csallóköznek (Felvidék, Szlovákia), Észak-Bácskának stb. Nevezett vidékek jellemzõje – a mi Drávaszögünket is ideszámítva –, hogy számos (inkább számtalan) településen a beszélt nyelv a magyar, ezt használják a boltban, a postán, a fodrásznál, a vendéglõben, és – nagyon fontos – az ifjabb nemzedékekhez tartozók is az egymás közti kommunikációban, már csak azon egyszerû oknál fogva is, hogy az ország, a többség nyelvét nem igazán ismerik.
Mi viszont tudjuk, hogy Baranyánkhoz Dráván túli részek is „csatlakoztak" közigazgatási értelemben, és hogy itt is élnek nemzettársaink, csak szórványban, az anyanyelvi iskoláztatás lehetõsége nélkül (Eszék város négy éve üdítõ kivételt képez) , de azért a magyart még sokan beszélik, és õrzik, ápolják hagyományainkat, népi kultúránkat.
Az új, független Horvátországban a két, egymástól a Dráva folyó által elválasztott tájegységet Eszék-Baranya megye keretei között „egyesítették", ahol a horvátországi összmagyarságnak több mint a fele él! Az a magyar szervezet, amely Baranya és a szóban forgó megye egyéb részein élõ magyarság döntõ többségének a támogatását megszerezte, amely itt gyõzni tudott – méghozzá fölényesen – , az Horvátországban megnyerte az önkormányzati választásokat. Ezt a tényt még legádázabb honi és anyaországi ellenfeleink/ellenségeink is kénytelenek lesznek tudomásul venni!
Ezt a szervezetet Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének (HMDK) hívják.
A HMDK 22 : 3-ra verte a MESZ-t Eszék-Baranya megyében. Tulajdonképpen lesöpörte. Pedig Juhászék elképesztõ nagyképûséggel és önbizalommal indultak neki a megmérettetésnek (elõször merték a nevüket is adni jelöltjeikhez), valószínûleg abban a hiszemben, hogy Budapestrõl nemcsak anyagi segítség érkezik (kaptak egy kis pénzmagot a fiúk), hanem hús-vér szavazók is! Szinte bódult állapotba kerültek meszeseink az elmúlt egy esztendõ folyamán budapesti elvtársaik hatására („túlszerették" õket Varga Imréék?), mert józan ésszel ilyenben nem reménykedhettek volna!
A végleges eredménylistát számos szempontból lehetne elemezni, ám erre most nem jutott idõ, mivel közvetlenül lapzártánk elõtt érkezett meg a hivatalos és végleges kimutatás. Ahhoz azonban nem kell hosszasan vizsgálódni, hogy megállapítsuk, milyen döbbenetes mértékben fogják uralni a megalakítandó megyei önkormányzatot a HMDK csúcsvezetõi, illetve a vidéki tagszervezetek elnökei, tagjai. Magáért beszél a tény, hogy az „ezren túliak társaságába" a szervezet országos titkára és elnöke, valamint Ádám Jenõ elnökségi (alapító) tag, közmegbecsülésnek örvendõ pedagógus került. Juhász Sándor MESZ-elnök 25.-ként jutott be a negyedszáz tagot számláló önkormányzatba. Utolsó helye jelképes erõvel bír.
Az önmagát HMSZ-nek nevezõ szervezet égisze alatt indulók a 75-ös listán az 50-75. helyeken végeztek (elvégeztettek).
P.Á.
Országos rekord
Egyetlen horvátországi, magyarok által (is) lakott településen sem mentek el annyian szavazni nemzettársaink, mint a baranyai Pélmonostoron: mintegy 400-an járultak az urnákhoz, a szavazásra jogosultaknak kb. a 40%-a (a barnyai magyar falvakban rosszabb volt a részvételi arány, egy-egy településen mindössze 100-200 ember élt kisebbségi jogával). A HMDK jelöltjei fényes gyõzelmet arattak a városban élõ összmagyarság székházát bitorló Juhász Sándorék fölött, és a hajnali órákig ünnepeltek. Közkívánatra valaki elszavalta Petõfi egyik versét is, hogy aszongya: Megy a juhász szamáron, / Földig ér a lába, / Nagy a legény, de nagyobb, / Boldogtalansága., stb., stb.
Választópolgáraink elhessegették a pénzkeselyûket
Csörgits József saját kezûleg írt és szerkesztett (?), Gyepû névre hallgató szennylapját csak az éjszaka leple alatt merték bedobálni/bedugdosni a baranyai magyarok otthonaiba, hiszen a sajtótermék annyira sötét, hogy világos nappal nagy feltûnést keltett volna, meg persze nagyon elszégyellték volna magukat a terjesztõk, ha rajtakapják õket.
Fentiek ellenére a választópolgárok eleget tettek gyepûszakértõnk elsõ oldalon olvasható felszólításának, hogy „hessegessük el fölülünk a pénzkeselyûket." Ugyanis az Eszék-Baranya megyei listán induló Csörgitset a magyar szavazók az 54. azaz az ötvennegyedik helyre utasították, Tomity Erzsit pedig a 62.-re. Ha nem 25, hanem 50 emberbõl állna az önkormányzat, akkor sem jutottak volna be! (Csörgits többi jelöltje is ilyen sorsra jutott.)
P.Á.
Megtartották az anyanyelvápolók elsõ konferenciáját
Május 17-én, szombaton, a Horvátországi Magyar Pedagógus Fórum szervezésében a HMOM Központban elsõ ízben gyûltek össze megbeszélésre az úgynevezett magyar anyanyelvápoló pedagógusok.
- A konferencia célja elsõsorban a problémák, gondok megosztása, a tapasztalatcsere, valamint a közelgõ Anyanyelvápoló Szemle idõpontjának, helyének közös meghatározása volt. Horvátországban tizenöt iskolában tizenkét pedagógus végzi ezt a rendkívül felelõsségteljes, sok energiát, kitartást, türelmet igénylõ munkát. Közülük tizenegyen vettek részt a megbeszélésen és valamennyien értékesnek, érdekesnek tartották az ilyen jellegû összejöveteleket, és természetesen a jövõben is találkozni kívánnak egymással legalább évente egy alkalommal.
Külön örömet jelentett mindenkinek a Vajdaságból érkezõ, szintén anyanyelvápolással foglalkozó pedagógusok jelenléte. Szuhomeli Judit Csonoplyán, Varga Rajnai Rózsa Zomborban mûködik. Bemutatkoztak, majd munkájukról beszéltek, és megajándékozták az itteni kollégákat néhány, a Vajdaságban használt tankönyvvel, és kifejezték abbéli reményüket, hogy a jövõben ismét szorosabb együttmûködésre kerül majd sor – nyilatkozta lapunknak Kovacsevics Anna szervezõ.
A konferencia résztvevõinek Varga Erna, az újonnan kinevezett tanügyi tanácsos (tanfelügyelõ) is bemutatkozott és ígéretet tett, hogy az elhangzottak alapján elsõdleges feladatának fogja tekinteni az anyanyelvápolók munkájának segítését.
Kriják
Lácházán is megünnepelték a járás napját
Múlt hét szombaton a Lacházi (Vladislavci) járásban elsõ alkalommal ünnepelték meg a járás napját. Az ünnepségre Nagykanizsáról is érkeztek vendégek.
- A város képviseletében alpolgármesterként én jöttem el, több képviselõtársammal együtt. Hoztunk magunkkal egy énekkart, de népi tánccal és népzenével is fellépünk majd a kultúrmûsorban. Ez a kapcsolat a délszláv háború alatt alakult ki, ugyanis Nagykanizsa több száz lacházi menekültet fogadott be, a gyerekek ott jártak iskolába. Úgy gondolom, hogy jó szívvel emlékeznek vissza a nagykanizsai évekre. A meghívásnak nagyon szívesen tettünk eleget, hiszen tíz év óta most kerestek meg bennünket elõször. A háború alatt vendégül láttuk õket, most õk úgy gondolták, meghálálják ezt azzal, hogy meghívnak bennünket, együtt ünnepeljük járásuk napját. Természetesen a jövõben is szeretnénk ápolni ezt a kapcsolatot, hiszen egy ilyen baráti viszony mindkét országnak és népnek elõnyös lehet. Azt hiszem, hogy Horvátországot és Magyarországot sok minden köti össze, többek közöttt a múlt, a kulturális és mûvészeti, valamint történelmi emlékek. Emellett nagyon sok közös tulajdonsága van a horvát és a magyar népnek – mondta Röst János alpolgármeser.
- A tanács úgy döntött, hogy ez a dátum lesz a járás napja. Amióta a járás létezik, ilyen még nem volt, és szeretnénk ezt a jövõben minden évben megismételni. Egész héten voltak programok, május 13-tól. Ma van a záró nap, mely szentmisével kezdõdött, majd emléktáblát avattunk elesetteink emlékére, majd kultúrmûsorral folytatjuk – nyilatkozta Pfaff János, a Lacházai járás elöljáró-helyettese.
A kultúrmûsorra a lacházai általános iskolában került sor. A szervezésbõl a járáshoz tartozó Haraszti település kultúregyesülete és annak vezetõje, Kelemen János is kivette a részét.
Kriják
Vasárnap nagyszabású kultúrmûsor lesz Kopácson
Az országos HMDK, a kopácsi Helyi Választmány és az Arany János Mûvelõdési Egyesület, valamint a Baranya Megyei Társadalmi Egyesülések Szövetsége (TESZ, Pécs) szervezésében látványos kultúrdélutánra kerül sor május 25-én, 16 órai kezdettel a falu mûvelõdési házának nagytermében. A rendezvény teljes neve:
X. JUBILEUMI MAGYAR NÉPZENE ÉS NÉPTÁNC ÜNNEPE
Fellépõ együttesek és szólisták:
A csúzai Jókai Mór Kultúregyesület Hajnalcsillag Gyermektánccsoportja
A laskói Petõfi Sándor Mûvelõdési Egyesület Gyermektánccsoportja
A HMDK csúzai Csárdás Ifjúsági Népi Táncegyüttese
Az Alfalusi Vegyes Kar
Az újbezdáni mûvelõdési egyesület kórusa
Tomasics Korina népdalénekes
Berze Nagy János Népdalkör, Pécs-Vasas
Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnázium népzenei együttese, Pécs
Harka Mûvészeti Alkotói Kör:
Harka néptánccsoport
Harka nõi népdalkör
Harka kisegyüttes
Völdi Izabella népdalénekes, Harkány
Józsa Gergely Néptánc Egyesület, Kozármisleny
Patkós Richárd duda, Pogány
A rendezvényt Pasza Árpád, a HMDK elnöke nyitja meg, a mûsort dr. Várnai Ferenc népzenekutató, zeneszerzõ méltatja, mûsorvezetõ Zilahi Lajos (Pécs).
A rendezõk minden érdeklõdõt szeretettel várnak.
Lomtalanítás Kopácson
A kopácsi Helyi Választmány és a Bellyei járás szervezésében lomtalanításra kerül sor Kopácson 2003. május 24-én, szombaton. Felkérik a lakosságot, hogy a hulladékot tegyék a ház elé, és segítsenek azt a traktorokra felrakni. Az akció reggel 8 órakor kezdõdik.
Napló
Tausz Imre rovata
A közmondás szerint a májusi esõ aranyat ér, és mivel ez a bölcsesség több száz éves tapasztalatok alapján született, van benne igazság. Az idén azonban mostoha volt az idõjárás, mert a hónap elsõ felében verõfényes napok és tikkadt meleg jelezték, hogy ebben az évben csak az akácvirágzás lehet „sikeres", a termõföldek azonban megrepedeztek a szárazságtól, és a vetések a nedvesség hiányában kiszáradnak.
Nagy kár érheti tehát a mezõgazdászokat, hiszen sok helyen ki kellett szántani a drágán elvetett magot. Ilyen az õ sorsuk, az egyik évben a nagy szárazság, a másikban a gyakori esõzés, a harmadikban a jégesõ teszi tönkre és viszi el a termést, s így a fölmûves jövedelem nélkül marad. A becslések szerint mintegy 1,4 milliárd kúna kára lesz az országnak a mostoha idõjárás miatt.
A fejlett országokban azonban a természeti csapásokat némileg enyhítik. Elsõsorban csatornázzák a megmûvelhetõ területeket, és a nagy esõzések után lecsapolják a felesleges vizet, szárazság idején pedig öntözõberendezésekkel javítanak a helyzeten, a jégkárt pedig a bizosító fedezi. Nálunk az ilyen védekezési mód még gyerekcipõben jár, mert nincsenek csatornák és öntözõberendezések sem a termõföldeken. A statisztikusok szerint a szántóföldeknek csak a 0,7 százaléka csatornázott, a miniszter szerint két százaléka, de mind a két adat egyenlõ a nullával. Tehát nagy beruházásokra van szükség ebben az ágazatban, különben nem tudunk lépést tartani a nyugati termelõkkel, enélkül pedig mindig kitesszük magunkat a külföldi piac kénye-kedvének és a könyörtelen kereskedõknek, akik behozatallal enyhítenek ugyan a hiányon, de rontanak a földmûvesek helyzetén. Ilyen körülmények között a mi termelõink lassan elszegényednek, fõleg Szlavóniában és Baranyában, mert itt van az ország gabonaraktára. Hiába a bankkölcsön, a különbözõ térítmények, ha az évi hozamot elviszi a szárazság. Az állam kölönbözõ kedvezményekkel enyhíti az aszályból származó károkat, de ez csak tûzoltás marad, ha nem alkotunk ésszerû távlati terveket.
Amennyiben azt akarjuk, hogy idegenforgalmunk eredményes legyen, nem elég csak szállodákat és autópályákat építeni, a turisták szeretik a jó hazai kosztot, olyan élelmiszert, ami csak erre a vidékre jellemzõ és hozzáférhetõ az ára. Kedveltek a tájjellegû borok, a dalmát prsuta, a pági sajt, a szlavóniai kulin és a sligovica, vagy a tengerparti gyógyfûvel ízesített pálinka. Az élelmiszer bõ választékával és a hazai ízekkel lehetünk sajátosak, amirõl megismernek bennünket. A kenyér és péksütemények széles skálája is tetszik korunk nomádjának, tehát meg kell termelni az alapanyagot, ehhez pedig bizotsítani kell a kedvezõ feltételeket hosszú távra. Nem szabad megengedni, hogy az idõjárás szeszélyei befolyásolják a jövõt.
Tudtommal a hazai földmûves fizeti a vízgazdálkodónak a kivetett adót, de ebbõl csatornázásra kevés jut, pedig akkor lehet csak rend, ha a pénzeszközöket célszerûen költik el. Sajnos, nálunk még nincs pontos kimutatás arról, hogy mekkora összeget fordítanak öntözésre. Az az érzésem, hogy a már meglevõ adót szívesen toldaná meg a termelõ, ha kedvezõ feltételekkel kölcsönöket kapna e célra; meg kell tehát szervezni a pénzelés e formáját, mégpedig az állami szakszolgálatnak. Amíg nem lesznek hatásos intézkedések e gazdasági ágazatban, addig nem lesz rend. Az egésznek a levét mi isszuk meg, mert a kis hozamok magasabb árakat idéznek elõ, és ezt piaci bevásárlásaink során a zsebünkön érezzük meg.
Nem szabadna megengedni, hogy fohászkodással alakítsuk jövõnket, és hol az éghez, hol a zágrábi kormányhoz forduljunk majd’ minden évben segélyért, hogy enyhítsenek bajainkon. Az idén országunk területén tizenhárom megyében hirdettek ki elemi csapást, minek következtében e vidékek földmûvesei különbözõ kedvezményeket kapnak a központi költségvetésébõl és az „aranytartalékból", de ez nem oldja meg az égetõ kérdést, és nem függetleníti a hozamot a természet szeszélyeitõl. Ezen csak az ember segíthet.
Quo vadis horvátországi magyarság?
Andócsi János jegyzete
Vasárnap éjjel, amikor ezeket a sorokat írom, még nem tudni, hogy hányan mentek el szavazni, és azt sem, hogy kik is lesznek azok a honi magyarok, akik az elkövetkezõ négy évben a kisebbségi tanácsok tagjaiként a magyarság érdekében fognak tevékenykedni. Egy biztos: nagyon sokan nem éltek szavazati jogukkal, ami betudható egyrészt a tájékoztatás hiányának, másrészt meg nincsenek meg azok a nemzeti reflexek, amelyek veszély esetén „bekapcsolódnak". Aggodalomra pedig lenne ok: fogy magyarságunk, a munkanélküliség óriási, a lakosság elöregedik, alacsony a születésszám, magyarságunk „táborokra" szakadt. Természetesen nincsenek illúzióim a kisebbségi tanácsokat illetõen - nem fogják megoldani az említett problémákat -, de a választások ismételten felvetették azt a fontos kérdést, hogy hova vezet ez a mozdulatlanság és ez az apátia, ami minket, Horvátországban élõ magyar nemzeti közösséghez tartozó állampolgárokat jellemez?! Engedjék meg, hogy A. Gergely András sorait idézzem itt, melyek igencsak elgondolkodtatóak: „A megmaradt közösségi vagy etnikai kultúra csak úgy élhet tovább, ha nem kényszerül idegen, ráerõltetett minták szerint mûködni, ha nem kell egyedeinek kettõs szereptudattal élnie, ha mint közösség nem kisebbrendûségében érzi meghatározottnak magát, hanem a hozott identitás erejével, a viselkedés mintáival egészítheti ki az „autentikus lét" lehetõségeit." A legveszélyesebbnek a szellemi és lelki kisebbségiséget érzi, mert a „ csonka kultúrával és az etnikai szereptudatot kifejezõ intézményrendszer nélkül a privát körre, a családra, baráti vagy munkahelyi környezetre marad az etnicitás megerõsítésének a feladata. Ám ha ezek sem hordozhatnak etnikus jegyeket, végveszélybe kerül az etnicitás, belenyugvó vagy öntudatlan reménytelenség lehet úrrá rajta…" A kisebbségi „nemzethalál" vízióját idéztem volna? Remélem, a vízió csak vízió marad, de ehhez mind nekünk, mind a többségi nemzetnek keresnie kellene a megoldást. Sajnos azonban egyetlen horvát párt sem vállalta következetesen, hogy a hazai etnikai-kisebbségi érdekképviseletet valamilyen szinten programjába foglalja, egyetlen adekvát kormányzati intézmény sem tudja kezelni a hazai kisebbségeket és az etnikai kulturális közösségeket érintõ kérdéseket. Megszületett ugyan a régóta várt kisebbségi törvény, de úgy érzem, mintha senki sem tudna vele hirtelen mit kezdeni.
A kisebbségekkel való „bánásmód" nagymértékben befolyásolhatja az EU döntéshozóit Horvátország csatlakozását illetõen. Ezért a most megalakuló tanácsoknak kijelölt teret valószínûleg kitágítják. Nagyra becsült volt egyetemi tanárom, Bíró Gáspár a következõt vallja errõl: „A kisebbségi érdekérvényesítés politikai aspektusainak legalapvetõbb kérdése, hogy ugyanis a centralizált döntésrendszerû (vagy döntéshagyományú) politikai berendezkedésben a kisebbségi érdekek képviselete a többségi érdekeken múlik, s ha a többségiség gyõz a kisebbségen, az nemcsak kényszerûen politikai kisebbséggé válik, hanem strukturális kisebbséggé is lesz, márpedig politikailag korántsem stabil az olyan állam, amelynek területén nagy számban élnek olyan embercsoportok, amelyek ott nem érzik jól magukat."
Az állam és a politikai pártok is remélhetõleg felismerik, hogy a jövõ Európájában az etnikai másság nem bélyeg, hanem érték. Ennek azonban bennünk is tudatosulnia kell, hogy megõrizhessük azt, amit apáink, nagyapáink hagytak ránk. Érezzük óriási értéknek azt, hogy egy ilyen gazdag múltú és kultúrájú nemzetnek vagyunk a részei, és ne engedjük elveszni ezt ezekben a nehéz idõkben. Ehhez remélhetõleg segítséget kapunk azoktól is, akiket múlt vasárnap megtiszteltünk bizalmunkkal.
A házelnökségtõl a miniszterelnöki székig - Tisza István
Bosznia-Hercegovina 1908. évi annektálása után megélénkült a nemzetközi diplomácia és felgyorsult a fegyverkezés. A Balkán háborús tûzfészekké vált. A „tûzfészek" a Monarchia és Oroszország ütközõpontjában helyezkedett el, és mindegyik igyekezett minél nagyobb befolyást szerezni ott. A Balkán-háborúkat lezáró békeszerzõdések azonban új konfliktusok magvát hintették el, s különösen a két említett hatalom között élezte ki a meglevõ feszültségeket. Ferenc József a központi hatalmak számára a kedvezõ külpolitikai konstelláció kialakulását kérte.
A nemzetközi feszültség növekedése, a balkáni háborús tûzfészek kialakulása közepette a Monarchia hadvezetõsége, valamint Tisza István és a Nemzeti Munkapárt is szükségesnek tartotta immár a véderõ fejlesztését, akár a házszabályok módosítása által is. Ennek jegyében került sor 1912 tavaszán a miniszterelnök, majd a házelnök cseréjére. Az elõbbi tisztséget Lukács László pénzügyminiszter vállalta el, míg házelnökké 1912. május 22-én Tisza Istvánt választották, aki a házszabály-revízió útján is vállalta a véderõfejlesztést és egyéb, a háborús felkészülést tartalmazó törvények parlamenti elfogadtatását. Nem riadt vissza a parlamenten kívüli ellenzék mozgásszabadságának korlátozásától, a 67-es liberalizmus visszaszorításától sem.
Megválasztása másnapján általános politikai sztrájk robbant ki, fõleg Budapesten, tiltakozásul Tisza házelnöksége és nem titkolt céljai miatt. Súlyos összecsapásokra került sor a rendõrség és a munkások között, több halálos áldozatot is követelve. A „vérvörös csütörtök" ellenére a házelnök – feladva korábbi liberális felfogását – nem adta meg az ellenzéki képviselõk számára a felszólalás jogát, sõt a renitenskedõket a parlamenti õrség segítségével eltávolíttatta, kihurcoltatta a parlamenti ülésterembõl. Ezután a munkapárti képviselõkkel elfogadtatta a véderõjavaslatot. Hasonló módon iktatták törvénybe a háború esetére szóló kivételes intézkedésekrõl, majd a hadiszolgáltatásokról szóló törvénytervezeteket. E törvények lehetõséget adtak a hatóságoknak rendkívüli intézkedések bevezetésére. Eszerint a kormány betilthatta új egyesületek alakítását, és betilthatta a neki nem tetszõ gyûléseket is. Lehetõséget adott továbbá a statáriális eljárásokra és a széles körû internálásra. Rendeletekkel korlátozták az egyesülési és gyülekezési jogot, törvényt hoztak a királyság intézményének a védelmérõl, tiltották a köztársasági propagandát. Kötelezte a laptulajdonosokat az egyes sajtótermékek elõzetes bemutatására, ezzel bevezették a cenzúrát; elõírták az együttes felelõsséget, vagyis az inkriminált sajtótermékekért a szerzõ mellett a szerkesztõt és a kiadót is felelõsségre vonták. S végül, sajtóügyben megszüntették az esküdtszékek mûködését, a törvény a sajtóvétségekben az eljárást a rendes bíróságok elé utalta.
Tisza hamar felismerte a dualizmus rendszerével szembeforduló nemzetiségi irányzatok különös erejét, de kezelésükre nem az erõs kéz politikáját, hanem az engedményeket tartotta célravezetõnek. A horvátországi kormányzati viszonyok konszolidálásával, valamint a Román Nemzeti Párt vezetõivel folytatott egyezkedéseivel ezért a kiegyezés megszilárdítására, a dualizmust bomlasztó erõk visszaszorítására törekedett. Horvátországban Tomasics horvát bánnak átmenetileg sikerült helyreállítania az alkotmányos igazgatást. Tisza nemzetiségi politikájának középpontjába azonban a magyarországi románok ügyét helyezte. Szerinte ugyanis könnyebb nyugvópontra jutni a román kérdésben, mint tartós békét kötni a Szerbia szomszédságában élõ délszlávokkal.
Tisza személye az utókor számára sok vitára adott okot, mert ugyan kereste a nemzetiségekkel a közös álláspontot, a másik oldalon meg a szabadságjogokat vonta meg a polgároktól. Személye a magyarországi politikai csatározások homlokterébe is kerül néha, de hagyjuk a történészszakmára e nagy formátumú politikus helyének a kijelölését.
Andócsi János