Szombat, 2001. április 28. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54. évfolyam 98. szám

"Nem szabad összekötni Temelín ügyét Prága uniós csatlakozásának támogatásával"

Bécs. Erõsen lehûlt a viszony Bécs és Prága között, miután a hét elején kiderült, hogy újabb fûtõelem-szállítmány érkezett a temelíni atomerõmûbe.

Bécsben egyesek már attól tartanak, hogy Jan Kavan cseh külügyminiszter nem vesz részt azon a külügyminiszteri értekezleten, amelyen Ausztria a szomszédos EU-tagjelölt államokkal, valamint Lengyelországgal megvitatná a stratégiai együttmûködés kérdéseit. Miközben az atomenergia ellenfelei a felsõ-ausztriai Wullowitz határátkelõhelyen tegnap estére újabb tiltakozó akciót hirdettek meg, Benita Ferrero-Waldner külügyminiszter a Die Presse címû bécsi lapban leszögezte: nem kell fûteni a hangulatot, célravezetõbb a párbeszéd. Hangsúlyozta azt is, hogy egyes követelésekkel ellentétben nem szabad összekötni Temelín ügyét Csehország uniós csatlakozásának támogatásával. A bécsi kancellári hivatal ugyancsak óvott a helyzet további kiélezésétõl, s közölte, hogy a kormány meg akarja várni a cseh választ arra a jegyzékre, amelyben Ausztria állást foglalt az ígért, s osztrák megítélés szerint nem kielégítõen végrehajtott környzeti terhelhetõségi vizsgálattal kapcsolatban.

A wullowitzi tüntetõk tegnapi megmozdulását engedélyezte a rendõrség, ám a késõ estétõl ma hajnalig tervezett határblokádot nem. A Die Presse szerint Felsõ-Ausztria és Csehország akadályozza a bécsi kormány enyhülést szolgáló törekvéseit. Az ügy a két ország belpolitikai helyzete miatt van kátyúban. Csehországban a héják és a galambok állnak szemben egymással; a Miroslav Gegr kereskedelmi miniszterhez hasonló héják oldalán áll Milos Zeman kormányfõ is, míg Jan Kavan, a diplomácia irányítója és Milos Kuzvart környezetvédelmi miniszter a párbeszéd híve. Ausztriában a kancellárra Josef Pühringer felsõ-ausztriai tartományi elöljáró, Pühringerre viszont az atomenergia-ellenes szervezetek és a zöldek gyakorolnak nyomást. Az egyre élesedõ nyilatkozatháború az utóbbi napokban megsemmisítette az enyhülés – Jan Kavan egy hónappal ezelõtti bécsi látogatásakor mutatkozó – jeleit, s diplomáciai körökbõl származó értesülés szerint nem kizárt, hogy Prága bojkottálja a június elején tartandó bécsi külügyminiszteri értekezletet, noha Bécs még nem kapott ilyen jelzést.

Aggódnak az Európai Unió vezetõi Juscsenko ukrán kormányfõ menesztése miatt

Stockholm. Az Európai Bizottság mélységes aggodalommal fogadta, hogy Ukrajnában leváltották a Viktor Juscsenko vezette kormányt. A Stockholmban kiadott közlemény szerint a kormány bukása visszavetheti a gazdasági és politikai reformokat, amelyek szükségesek az Ukrajna és az Eközötti közeledéshez. Az Efigyelemmel kíséri az Ukrajnában történteket – adta tudtul az unió soros elnöki tisztséget betöltõ Svédország nyilatkozata. "Nagyon aggasztja az uniót, hogy a Juscsenko-kormány bukásával lelassulhat a gazdaság és a politika megreformálását célzó folyamat, amelyben tavaly jelentõs sikereket ért el az ukrán kormány". Az Európai Unió szerint az átmeneti helyzetben lévõ ország számára – fejlõdése érdekében – szükséges és elengedhetetlen a reformok továbbvitele. Az uniós közlemény végezetül beható és építõ tárgyalásokra buzdította Leonyid Kucsma ukrán elnököt, a parlamentet és az ukrán kormányt.

Az ukrán külügyminisztérium szerint az Európai Tanács parlamenti közgyûlésének csütörtökön elfogadott ajánlásai kiegyensúlyozottak és építõ jellegûek, de nem tükrözõdik bennük az a haladás, amelyet Ukrajna az utóbbi idõben kötelezettségei teljesítésben elért – közölte tegnap Szerhij Borodenkov, a tárca sajtóosztályának helyettes vezetõje. Mint ismeretes, a parlamenti közgyûlés tegnap véget ért tanácskozása nem döntött Ukrajna ET-tagságának felfüggesztésérõl, a csütörtöki határozat júniusig adott idõt Ukrajnának az ET-tagsággal járó kötelezettségeinek teljesítésére. A kéthónapos haladékról szóló határozatot Bársony András magyar képviselõ terjesztette elõ.

Pokornitól az MDF és az SZDSZ is többet vár – csak Orbán Viktor elõzi meg

Budapest. Egy hónappal a Fidesz tisztújító kongresszusa elõtt a lakosság 43 százaléka hallott a legnagyobb kormánypárt elnökváltó szándékáról, és csupán minden harmadik megkérdezett tudta megnevezni az egyedüli jelöltet, Pokorni Zoltánt. Azt, hogy a Fidesz elnöke Kövér László, csupán minden második megkérdezett tudta, holott a kisgazdapárt elsõ emberét 91 százalékuk, a MIÉP-ét 82, az MSZP-ét 73, az MDF-ét 62, az SZDSZ-ét pedig 58 százalékuk tudta helyesen megnevezni. A többség (45 százalék) szerint Pokorni megválasztása nem fogja befolyásolni pártja támogatottságát. Az emberek 27 százaléka gondolja azt, hogy a Fidesznek javára válik majd a váltás. A Fidesz szavazói várják a legtöbbet az új elnöktõl – 43 százalékuk bízik a pozitív "forgatókönyvben" –, ám az MDF és az SZDSZ szavazói között is az átlagosnál többen gondolják azt, hogy Pokorni vezetésével a Fidesz több támogatóra számíthat. Az elnökcserével a Fidesz legnépszerûtlenebb politikusát a legnépszerûbb követi az elnöki székben – ha nem számítjuk ide Orbán Viktort. Pokorninál áprilisban már csak Orbán volt népszerûbb Fidesz-politikus (51 százalék).

Prágából arab mûsort sugároznak az iraki lakosságnak

Prága. Csehország és Irak kölcsönösen kiutasították egymás egy-egy diplomatáját – közölte tegnap Prágában a cseh külügyminisztérium. Prága megerõsítette azt a korábbi iraki sajtóhírt, hogy néhány nappal ezelõtt kiutasították Csehországból az iraki konzult, mert diplomata tisztségével össze nem egyeztethetõ tevékenységet végzett. Bagdad erre reagálva szintén kiutasított egy cseh diplomatát, akinek néhány napon belül kell elhagynia állomáshelyét. A cseh– iraki viszony évek óta igen feszült. Bagdad különösen azt veszi rossz néven, hogy Prágából arab nyelvû mûsort sugároz az iraki lakosság számára az amerikai kézben lévõ Szabad Európa Rádió. A cseh sajtó úgy tudja, hogy Bagdad a cseh– iraki gazdasági kapcsolatok fejlesztését a SZER adásának megszüntetésétõl tette függõvé.

Meghosszabbították Szlobodan Milosevics fogva tartását

Belgrád. Hivatalosan meg nem erõsített sajtóértesülések szerint csütörtök este Belgrádban találkozott Milo Djukanovics montenegrói elnök és Zoran Djindjics szerb kormányfõ. E megbeszélés csak néhány nappal követte a montenegrói parlamenti választásokat, amelyeken a Djukanovics nevével fémjelzett, vezetõ függetlenségpárti tömörülés – meglepetésre – csupán szoros gyõzelmet aratott a szerb– montenegrói államszövetség fenntartását szorgalmazó tömörülés felett. A tárgyalások témájáról az értesülések semmit sem közöltek, és idõtartamáról is eltérõ hírek láttak napvilágot. Egyelõre nem lehet pontosan tudni, hogy Montenegróban sor kerül-e a Djukanovics által korábban ígért függetlenségi népszavazásra, illetve kezdenek-e tárgyalásokat a két köztársaság viszonyának átalakításáról.

Közben Vojiszlav Kostunica államfõ Jugoszlávia új alkotmányos alapokra helyezésérõl folytatandó tárgyalásokra szólította fel a politikai tényezõket. Kostunica a tegnapi államünnep alkalmából fordult az ország lakosságához (1992. április 27-én fogadták el a Szerbia és Montenegró alkotta mostani államszövetség alkotmányát). Kostunica azt mondta, hogy a ‘92-es alkotmány közelrõl sem felel meg sem a nemzetközi jogi normáknak, sem a szerbek, montenegróiak és az országban élõ más nemzeti közösségek követelményeinek, ezért új alaptörvényt kell elfogadni.

Belgrádban a hatóságok két hónappal meghosszabbították Szlobodan Milosevics volt jugoszláv elnök fogva tartását. Ezt a bíróság azért rendelte el, mert a volt elnök szökésének vagy a tanúk befolyásolásának veszélyétõl lehet tartani. Milosevicset április 1. óta a belgrádi központi börtönben tartják fogva.

Nem kell az államfõ

Bécs. Az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) volt elnöke és máig irányítója legújabb ötlete szerint meg akarja szüntetni az államfõi tisztséget Ausztriában. Haider szerint az elnök "merõ cirkalom", kizárólag protokolláris teendõket lát el, s egyetlen fontos feladata abban áll, hogy õ a hadsereg fõparancsnoka. Erre kár az adózó polgárok pénzét költeni – véli Haider, s azt javasolja, hogy vonják össze a kancellári és az államfõi tisztséget, a hadsereg fõparancsnokságát pedig amerikai mintára adják át egy nemzetbiztonsági tanácsnak. Úgy tûnik, az FPÖ nem bocsátja meg Thomas Klestil államfõnek, amiért mindent elkövetett, hogy a párt ne kerülhessen be a kormányba. (MTI)

Magyar népszámlálás

Budapest. A 2001. évi népszámlálás elõzetes adatai szerint ez év február elsején az ország népessége 10 millió 197 ezer volt – közölte Mellár Tamás, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnöke tegnap Budapesten. Elmondta: a kérdõívek összegyûjtését és javítását követõen közzétett, ezer fõre kerekített adatok szerint az ország népessége mintegy 178 ezer fõvel csökkent az elõzõ népszámlálás, 1990. január elseje óta, viszont 192 ezerrel több, mint az azóta továbbvezetett adatok alapján 2001 elejére becsült népességszám. Mellár az eltérést az 1990-es népszámlálás nehézkes szervezése miatti alulszámlálással és az azóta bekövetkezett népvándorlással magyarázta. (MTI)

Bocsánatot kér Orbán Viktortól az RTL Klub

Budapest. Szakmai hibát követtünk el, amikor az RTL Klub levetítette Frei Tamás mûsorát; egy ilyen helyzetben elméletileg az is elképzelhetõ, hogy személyi konzekvenciái is lesznek az ügynek, de errõl döntés egyelõre nem született – közölte Szabó Stein Imre, a televíziós csatorna kommunikációs igazgatója tegnap. Hétfõi mûsorában Frei Tamás egy orosz bérgyilkossal folytatott beszélgetést. Ennek során – a riporter kérdésére – a bérgyilkos megjelölte azt az összeget, amelyért megölné a magyar kormányfõt. Az elhangzottakért az igazgató csütörtökön a képernyõn és az MTI-hez eljuttatott közleményében is elnézést kért Orbán Viktor miniszterelnöktõl.

28,596 milliárd forint kártérítést követel a magyar állam

Budapest. A magyar államot képviselõ Szecskay Ügyvédi Iroda tegnap benyújtotta a keresetlevelet a Fõvárosi Bíróságon a Tisza és Szamos folyók tavalyi cianidszennyezését okozó Aurul bányavállalat ellen. Elõzõleg az Aurult hivatalos felszólító levélben értesítették a magyar állam követeléseirõl és lehetõséget kapott arra, hogy a problémákat peren kívül rendezzék, de a felszólításra a cég nem reagált. A perrel azt kívánják elérni, hogy az Aurul térítse meg a magyar államot ért kárt, és a nagybányai székhelyû vállalatot tiltsák el a környezetszennyezõ tevékenység folytatásától a szükséges biztonsági intézkedések megtételéig. A magyar állam kártérítési követelése 28,596 milliárd forint.

Figyelmeztetõ kiadvány jelent meg a cseh fõvárosba látogató külföldiek számára

Prága. Tekintettel arra, hogy a prágai taxisoknak rossz hírük van a világban, a cseh fõváros önkormányzata a nyári idegenforgalmi szezon kezdete elõtt német, angol, francia és cseh nyelven figyelemre méltó kiadványt tett közzé, amelyben tanácsokat ad a Moldva-parti metropolisba látogatóknak, hogyan védekezzenek, védekezhetnek a tisztességtelen gépkocsivezetõk ellen.

A díjmentesen kapható kézikönyv felhívja a városba látogatók figyelmét arra, hogy a legkockázatosabb a Vencel tér, a Nemzeti körút és a Fõpályaudvar környéke. Külön fejezet foglalkozik a Ruzynìi repülõtérrel, ahonnan nagyon sok külföldi viteti magát a városba taxival, s bizony igen gyakran becsapják õket.

A kiadvány rámutat, hogy a repülõtéri taxiknak az aeroport feliratot is viselniük kell, s hogy az út átlagára 500 korona körül van. Elõfordult, hogy ezért az útért több ezer koronát kértek el.

Ilyen esetre egyébként a belvárosban is volt már példa. Az egyik ellenõrzéskor az álkülföldi alig akarta elhinni, amikor egy taxisofõr egy nem egészen egy kilométeres fuvarért szemrebbenés nélkül 8 ezer koronát számlázott.

Prága. A külföldieknek érdemes ügyelniük a zsebtolvajokra, az álrendõrökre és a hamis utcai pénzváltókra is. Ezt a "szakmát" elsõsorban románok, bolgárok, ukránok és más szovjet, illetve jugoszláv utódállamok polgárai ûzik. (MTI)

Töretlen marad a MOL regionális terjeszkedése – további növekedési tervek

Budapest. "Helyes volt az 1999-ben kitûzött célunk, hogy a Magyar Olaj- és Gázipari Rt. (MOL) a közép-európai térségben vezetõ pozíciót szerezzen. Azonban az idõközben bekövetkezett változások – elsõsorban a magyar gázár értékesítési árának szabályozása – a vállalatot stratégiájának részleges felülvizsgálatára kényszerítik" – közölte Hernádi Zsolt, a MOL igazgatóságának elnöke a cég tegnapi rendes éves közgyûlésén. A magyar kormány döntése nyomán a MOL tavaly 117,5 milliárd forint veszteséget szenvedett el a gáz értékesítése területén. Hernádi Zsolt a nemzetközi sajtótájékoztatóján megerõsítette: mivel a gáz forgalmazása nem része regionális terveiknek, ezért hajlandóak megválni ettõl a szegmenstõl. A tárgyalások máris folynak, ám egyelõre nem ismert a potenciális érdeklõdõk köre és a tárgyalások lezárásának határideje. A vállalat a gáz terén tapasztalt kedvezõtlen fordulat ellenére továbbra is nyereséges: 2000-ben 15 milliárd forint adózás utáni profitot könyvelt el. A MOL csúcsvezetése szerint jó lépés volt a Slovnaft megvásárlása. Mosonyi György, a cég vezérigazgatója közölte, a MOL a régióban elsõként teremtett olajipari kapcsolatot a Slovnaft 36,2 százalékos részesedésének megszerzésével. Növekedési terveinek töretlenségét mutatja, hogy a közelmúltban ajánlatot tett a Rafineria Gdanska lengyel kõolajfinomítóban történõ részesedés megszerzésére. Ezzel párhuzamosan a társaság 2000-ben tovább növelte meglévõ részesedését a magyar TVK vegyipari vállalatban is. (shz)

Bajkonur. Az oroszok nem tágítanak amerikai ûrturistájuk menetrendjétõl. A bajkonuri ûrrepülés-irányítók elutasították Dennis Tito mára kitûzött útjának elhalasztását, amit az amerikai ûrhajózási hivatal, a NASA kért a Nemzetközi Ûrállomás (ISS) számítógéprendszerének meghibásodása miatt. Az orosz ûrkutatási hivatal szóvivõje ezt tegnap erõsítette meg, igaz, azért hozzátette, hogy ez a döntés még bármely pillanatban megváltozhat. (MTI)

Budapest/Gödöllõ. Az FKGP-tagok döntõ többségének és a szimpatizánsok tömegének véleményét tükrözi a Kis Újságban a Fideszrõl megjelent újságcikk – mondta tegnap Torgyán József. A cikk állítása szerint a Fidesz le akarja fejezni a kisgazdapártot. Torgyán szerint Orbán Viktor nem térhet ki a Boros Imre Phare-miniszter visszahívását indítványozó kisgazda-döntés teljesítése elõl, errõl tárgyalniuk sem kell, mivel a koalíciós szerzõdés értelmében õ jogosult delegálni és visszahívni a kisgazda minisztereket. Erre reagálva a kormányfõ tegnap Gödöllõn azt mondta, nem igaz, hogy nem akar tárgyalni Torgyánnal. (MTI)

Budapest. Levélben fordult Németh Zsolt külügyi államtitkárhoz Krasznai József, aki aziránt érdeklõdik: a szomszédos országokban élõ romákra is vonatkozik-e majd a státustörvény, ha õk magyar identitásúak. A zámolyi romák szószólója azt állítja, többen keresték meg telefonon Romániából, Szlovákiából, Jugoszláviából és Horvátországból olyan romák, akik évszázadokon át magyarként élték meg mindennapjaikat, magyar identitásúak. (MTI)