Szombat, 2001. április 28. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54. évfolyam 98. szám

Nincs gond az aknázómolyokkal azokban a gyümölcsösökben, ahol idõben alkalmazzák a megfelelõ rovarölõ szereket

Az aknázómolyok összefoglaló név azokat a molykártevõket takarja, amelyeknek lárvái az almafák (és más gyümölcsfák) levelében élnek, és táplálkozás közben különféle alakú aknákat készítenek.

Az aknázómolyok újabb, nagyobb mértékû károsítását 1996-ban észleltük elsõsorban nagyüzemi gyümölcsösökben az ország déli, almatermesztõ körzeteiben. Azóta az egész országban jelentõsen elszaporodtak, jelenleg már a csonthéjas ültetvényekben is kimutathatók.

Közép-Európában mintegy tíz molylepkecsalád – a Lithoclletidae, Nepticulidae, Leucopteridae, Gracilariidae, Lyonetiidae, Tischeriidae, Coleophoridae, Gelechiidae –, ezeken belül 57 lepkefaj fordul elõ. A korszerû, intenzív kémiai védelemben részesített nagyüzemi ültetvényeken azonban kevés faj károsít. Nálunk az almalevélmoly (Litchocolletis blancardella), az almalevél-sátormoly (Litchocolletis corylifiolella) és a lombfa-fehérmoly (Leucoptera scitella) fajokat észleltük. Kártételük jelentõs volt a nagyüzemekben és az agyonpermetezett árutermelõ kisüzemekben, kiskertekben egyaránt.

Az aknázómolyok által megtámadott növény levelén, többnyire a levél színén, kezdetben apró, barna folt látható. Késõbb a foltok megnagyobbodnak és a kártevõ a fajra jellemzõ alakot veszi fel. A levél bõrszövete a folt fölött kifehéredik, áttetszõvé válik, az alsó szöveti résztõl hártyszerûen elkülönül. Itt húzódik meg a moly alig néhány milliméter nagyságú hernyója, a levéllemez középsõ részét pusztítva. A hernyó járatai leginkább koncentrikus körökhöz hasonlóak, amelyekben a kártevõ barna ürülékszemcséi fölhalmozódnak. Erõs fertõzés esetében a nyár második felében az egymáshoz közeli foltok összeolvadnak. A levéllemez kezdetben részlegesen, késõbb teljesen elsárgul, végül idõ elõtt lehull (tavaly már július végétõl hullottak a levelek egyes erõsen megtámadott gyümölcsösökben).

Annak okát, hogy a levélaknázómolyok tömegesen elszaporodtak, a nem megfelelõen idõzített élõsködõirtóban, a gyenge biológiai hatású permetezésekben, valamint a kórokozó téves diagnosztizálásában kell keresni. Gyakran elõfordul, fõleg kistermelõknél, hogy az aknázómolyok hernyóinak kártételét gombabetegségnek vélik. Különösen érvényes ez az almások levelét károsító hólyagos levélmolyra (Leucoptera scitella), amelynek tünetét a fusikládiumos, illetve a varasodás kórképével tévesztik össze. A megyfalevélen károsító aknázómoly okozta folt és a cilindrospóriumos levélfoltosság tünetei is meglepõen hasonlóak. Természetesen ilyen esetben a növényvédelem nem a kártevõ, hanem a gombabetegség ellen irányul. Az ilyen tévedésnek sikertelenség a következménye.

Komáromban és környékén, tavalyi megfigyeléseink alapján, a következõ almamolyfajok károsítottak: almalevélmoly, lombosfa-fehérmoly, almalevél-sátorosmoly.

Az almalevélmoly aknái a levél fonáki részén vannak. A levél színén megközelítõleg egy négyzetcentiméter nagyságú, mozaikos rágásnyomokat hagynak. A kártevõ bábállapotban telel át a lehullot levelekben. Járásunkban az idén már április 9-tõl megkezdõdött az áttelelt nemzedék lepkéinek repülése. Kedvezõ idõjárás esetén a kártevõnek négy nemzedéke is kifejlõdik. Az almalevélmoly tojásait egyesével rakja a levél fonákjára. A kis hernyók kelés után azonnal befúrják magukat a levélbe, és megkezdik károsításukat.

Az almalevél-sátorosmoly igen súlyos károkat – idõ elõtti levélhullást – okozhat az alma- és a körteültetvényekben. A levél színén levõ akna csónakosan összehúzhatja a levelet. A kártevõ bábja a lehullott levélben telel, de a kifejlett hernyó is átvészelheti az enyhe telet. A kikelõ hernyó befúrja magát a levélbe és aknát készít. A kártevõnek három nemzedéke fejlõdhet. Az alamalevémolynál 5-7 nappal késõbb jelenik meg.

Noha a lombosfa-fehérmoly nálunk szinte valamennyi nagyüzemi gyümölcsösben már régebben is megtalálható volt, az utóbbi években ismét túlszaporodott. Fõ tápnövénye az alma, meggy, cseresznye, de elszaporodva megtámadja a szilvát, körtét, õszibarackot is. Nálunk csak két héttel késõbb kezd rajzani.

Az aknázómoly kárképe a leírás alapján könyen felismerhetõ. Az idõben kihelyezett illatszercsapdák megbízható adatokat adnak arról, hogy a kártevõ ellen mikor kell védekezni. Nagyon jó eredményt érünk el az ún. kitinszintézist gátló permetszerek használatával. Ezek ugyanis nem károsítják a természetes ellenségeiket, és a használati idejük is szélesebb a többi permetszerhez viszonyítva. A rajzáscsúcs idõszakában alkalmazott kitinszintézist gátló készítményekkel tavaly kitûnõ eredményeket értünk el nagyon erõs fertõzések esetében is. Ennek köszönhetõen a karvai, bagonai és csicsói almaültetvényekben egész vegetációs idõszakban "szüneteltettük" a radikális rovarölõszerek (például a Talstar, Karate, Decis, Dimecron stb.) használatát. Szeptembertõl már megfigyelhetõ volt a fátyolkák visszatelepedése is. A természetes ellenségeknek, az élõsködõknek (Apanteles circumscriptus, Holcothorax testaciepes) ugyanis meghatározó szerepük van a túlnépesedés megakadályozásában. Ebbõl kiindulva gyümölcsöseinkben meg kell szervezni a ragadozók és az élõsködõk rajzásának figyelését, és ebben az idõszakban szüneteltetni kell a radikális rovarölõ szerek – organofoszfát és szintetikus piretroidok – kijuttatását. Ugyanis a predátorok nagymérvû elszaporodása esetén csak igen ritkán alakulnak ki erõs aknázómoly-fertõzések a gyümölcsösökben.

Az ország különbözõ körzeteiben más és más aknázómolyfajok is elszaporodhatnak. A Komáromi járásban tavaly végzett nagyüzemi kísérletek megerõsítik azokat a feltételezéseket, hogy az aknázómolyokkal nincs gond ott, ahol kellõ szakértelem és irányítás alatt megfelelõ idõben használják a megfelelõ rovarölõ szereket. Körültekintéssel használjuk a rovarölõ szereket – a védekezést ajánlatos a növény-egészségügyi elõrejelzés alapján idõzíteni. Ne használjunk "durva" permetszereket, inkább a biológiai hatású ún. zöld készítményeket alkalmazzuk, ezzel segítjük a hasznos paraziták elszaporodását. Ilyen permetszer a Nomolt 15 SC (0,1%), Dimilin (0,025%), Insegar (0,03%), Match 050 EC (0,04%). Ezek a szerek a kitinszintézis folyamatát gátolják egy helyen, míg a Rimon 10 EC (0,05%) a kitinszintézist két helyen gátolja. Valamennyi permetszer kis kiszerelésben is kapható a gazdaboltokban. E készítmények használata az integrált, valamint a biológiai növényvédelemben is engedélyezett.

A szerzõ a Központi Mezõgazdasági Ellenõrzési és Fajtaminõsítõ Intézet (ÚKSUP) komáromi részlegének munkatársa

Megkerülik a privatizációs feltételeket a Becher-gyárban?

Karlové Vary. A Ján Becher nevével fémjelzett likõrgyár szeretné eladni az üdítõitalokat gyártó részlegét. Ha nem talál vevõt a részlegre, május végén leáll a termelés – jelentette be David Binar, a gyár szóvivõje. Az otovicei részleg 1999-ben mindössze 5 százalékában részesedett a cég összbevételén, amely megközelítette az 1,1 milliárd koronát, tavaly pedig 20 millió koronás veszteséget termelt. Az üdítõgyártás beindítását privatizációs feltételként szabta a cseh állam, e követelménynek megfelelõen a likõrgyárnak tavaly 15 millió liter üdítõitalt kellett elõállítania. "A feltételt teljesítettük, ám a termelés nem rentábilis, ezért leállítjuk" – mondta Binar.

A cég vezetése 12 havi átlagbérnek megfelelõ lelépõt ígér az elbocsátásra kerülõ munkásoknak.

Szárnyra kap a struccágazat Magyarországon

Budapest. Sikeres és gazdaságos a strucctenyésztés Magyarországon. Az elsõ példányok 1993 decemberében érkeztek déli szomszédainkhoz. A Magyar Strucc- és Emutenyésztõk egyesületének adatai szerint ma mintegy 400-500 telepet tartanak számon Magyarországon.

Egy tenyészállat értéke minimum 600 ezer forint, de származástól függõen értéke ennek többszörösét is elérheti. Egy strucccsalád – egy kakas és két tojó – éves szinten száz tojást termel, amelyeknek 80 százaléka keltethetõ, de legalább 50 csibét kell elõállítani családonként. Az állatok 12–14 hónapos korban vágásérettek, és körülbelül száz kilogrammosak. Vágási kihozataluk 35-40 százalékos, de a húson kívül nyerhetõ még 1,2-1,3 négyzetméternyi bõr, 1,5 kilogramm toll és 6-8 darab, 30-50 centiméter nagyságú fehér evezõtoll. A bõr négyzetmétere 90 ezer forint, egy 50 centiméternél hosszabb evezõtoll pedig 8,5 dollárba kerül. A hús sem olcsó, a vágóhidak élõsúlyban 6,5 márkát fizetnek az állatokért.

Ebben az évben kezdõdött a strucc folyamatos vágóhídi vágása, így havonta 5-8 tonna strucchús kerül a beföldi piacokra. Idén körülbelül száz tonna strucchús jut el a fogyasztókhoz. Az export azért nem indult még be, mert a vágást végzõ vágóhíd még nem szerezte meg az EU-minõsítést. (MN)

AGRÁRMORZSÁK

Pozsony. Idén reális esélye van annak, hogy a mezõgazdasági és élelmiszeripari termékek külkereskedelmét tekintve Szlovákia történelmének legrosszabb évét zárja – véli Emil Dufala, a Szlovák Mezõgazdasági és Élelmiszeripari Kamara igazgatója. Az agrárágazat az elsõ negyedév külkereskedelmét 6,3 milliárd koronás hiánnyal zárta, ami a tavalyi év azonos idõszakához képest 2,1 milliárd koronával roszszabb eredménynek számít. Az elsõ három hónapban az ágazatban 10,4 milliárd korona értékû árut hoztak be, míg a kivitel 4,1 milliárd koronát tett ki. Az elõbbi 33, az utóbbi 13%-kal nõtt. (s)

Pozsony. Az állam tavaly 122,3 millió koronát fizetett ki a burgonyatermesztõknek a tavalyi szárazság okozta károk enyhítésére. A hivatalosan jegyzett termés 334,6 ezer tonna volt, aminek április közepéig kellet volna elegendõnek lennie. A márciusi ellenõrzések azonban további 80 ezer tonnányi burgonyát mutattak ki a raktárakban. Az államnak így a piaci rendtartás értelmében kilogrammonként 2 koronával kell támogatnia a kivitelt, és kilónként 2 koronáért felvásárolja azt a termést, amit a kvótával rendelkezõ termelõknek nem sikerül eladniuk. (SITA)

Brünn. Hat befektetõ jelezte, hogy érdeklõdik a brünni Zetor traktorgyár iránt. Az érdeklõdés azután élénkült meg, hogy a gyárban ismét beindult a termelés, és a cég tulajdonosai megállapodtak a tartozások törlesztésérõl. (ZN)

Budapest. Élelmiszer-biztonsági ellenõrzést folytat Magyarországon az Eszakértõi bizottsága. A vizsgálat a teljes élelmiszerláncot átfogja, a takarmány-elõállítástól a bolti értékesítésig és éttermi felszolgálásig. Az ellenõrzéssel az Ea magyar hatóságok élelmiszer-biztonsági stratégiáját kontrollálja. A felmérés eredményét néhány héten belül nyilvánosságra hozzák. A földmûvelésügyi tárca május 2-tõl megkezdi valamennyi kis- és közepes vágóhíd ellenõrzését. Azt azonban csak júniustól, tehát az eredetileg tervezettnél egy hónappal késõbb ellenõrzi majd a tárca, hogy a marhavágóhidak eleget tettek-e a kergemarhakór miatti szigorításoknak a vágási technológiában. (Vg)

Vevey. Eladásait 4,5 százalékkal növelte az év elsõ negyedében a világ legnagyobb élelmiszeripari konszernje, a svájci Nestlé. Értékben ezek elérték a 19,4 milliárd eurót. Ennek alapján azt várják, hogy idén ismét terveik felett teljesítenek. Tavaly több mint 4 százalékos növekedést ért el eladásaiban a Nestlé, elsõ alkalommal haladta meg elõzetes terveit. Nettó eredménye 22 százalékkal javult tavaly, és elérte az 5,76 milliárd svájci frankot. (MTI)

Az elsõ fél évben látott arcoknak meghatározó szerepük van az ember életében

Közismert, hogy a csecsemõk vonzódnak az emberi arcokhoz. A legújabb kutatások azonban azt is elárulták, milyen meghatározó szerepük van az elsõ fél évben látott arcoknak abban, hogy felnõttkorban felismerjék az embereket.

Amerikai kutatók olyan, hályoggal született embereket vizsgáltak, akiknek látását csak hat hónapos korukban sikerült helyre állítani. A vizsgálatból kiderült, hogy a páciensek nem tudtak különbséget tenni az ugyanarról az arcról készült fényképfelvételek között, ha az arcvonások beállítását akár csak enyhén megváltoztatták. Richard Le Grand, a kutatás vezetõje 9 és 21 év közötti pácienseknek két fényképsorozatot mutatott. Mindkét sorozat egy-egy személy arcképeibõl állt, de az arcvonások a képeken másképp helyezkedtek el. (A páciensek hályoggal jöttek a világra, amit féléves korukban eltávolítottak.)

"A hályog miatt az adott idõszakban vakok voltak" – magyarázza Le Grand. "Valószínûleg érzékelték a fényt és a sötétséget, de ennél többet nem. A hályog eltávolítása óta azonban mindegyiküknek legalább 8 éve tökéletes a látása." A vizsgálat résztvevõi meg tudták különböztetni az arcvonásokat, de "nehezen különböztették meg az arcokat, amikor a képeken különbözõ beállításokban szerepeltek". Bár maga az arcfelismerés képessége "is hosszú idõ alatt fejlõdik ki teljesen, és ezeknek az embereknek – miután csak életük elsõ hat hónapjában nem láttak – rengeteg idejük volt, hogy a lemaradást behozzák, mégsem fejlõdött ki bennük a térlátásnak ez a speciális fajtája". "Ez a terület sok hasonlóságot mutat a beszédértés fejlõdésével" – kommentálta a vizsgálatot Patricia Kuhl, a Washington Egyetemen az elme, az agy és a tanulás vizsgálatára létrehozott központ igazgatóhelyettese. "A csecsemõk beszéd-értésével kapcsolatos vizsgálataink szintén azt mutatják, hogy az élet korai hónapjai rendkívül fontosak a világról szerzett információk feltérképezésében."

"Annak az agyterületnek, amely a formák felismerésére szakosodik, korai vizuális élményekre van szüksége. Normális esetben a csecsemõk sok arcot látnak, amelyekhez természettõl adódóan vonzódnak is. Ez pedig elõsegítheti az agyi mechanizmus kifejlõdését" – magyarázza Le Grand.

"Az emberi agynak a megfelelõ típusú információra van szüksége a fejlõdés egy bizonyos fokán, hogy a beszéd és a látás megfelelõen fejlõdjék. Ha egy gyermeket megfosztunk a szükséges külsõ ingerektõl, az megváltoztathatja a gyermekek képességeit. Persze nem minden esetben végleg – néha korrigálható a hiányosság –, de a hatások szembetûnõek és mérhetõek."

Le Grand elmondta, páciensei kompenzálták a térérzékelési problémát úgy, hogy "különbözõ felismerési stratégiákat használnak, például kiválasztják az arc egy részletét, mondjuk a szájat, és a késõbbiekben a másikat az alapján azonosítják. Úgy birkóznak meg a problémával, hogy az arc egyes részeinek alakjára, és nem azok elhelyezkedésére koncentrálnak."

Pusztító hatással lehet az érett példányok orvvadászata az ormányosok populációira

Az elefántcsaládok léte nagyrészt az idõsebb nõstény állatok tapasztalatán múlik. Ezek a matrónák õrzik a csoport szociális tudását, és ez a tudás létfontosságú az új generációk felnevelése szempontjából – számoltak be kenyai és angol kutatók eredményeikrõl a Science tudományos folyóiratban. Kenya Amboseli Nemzeti Parkjában a kutatók 28 éve figyelik az elefántok társas kapcsolatait. Az elefántok gyakran ötven évnél is tovább élnek. A család nõi tagjai kisebb csordát alkotnak, és együtt maradnak. Korábbi kutatásokból már kiderült, hogy az idõsebb nõstények jobban ismerik a környezetüket, és nagyobb sikerrel vezetik a csapatot megfelelõ élelemforrásokhoz. Az idegen állatok gyakran barátságosak, de nemegyszer elõfordul, hogy belekötnek a csoportba, és zaklatják az elefántborjakat. Hogyan különböztetik meg az ismerõs csoportokat a táma-dó idegenektõl? Az elefántok ún. kapcsolatra hívó jelekrõl ismerik meg egymást. Ezek a jelek az emberi fül számára hallható tartománynál mélyebb hangokat is tartalmaznak, melyeket az állatok nagyobb távolságról is meghallanak. Korábbi kutatások szerint egy nõstény elefánt emlékezetére támaszkodva száznál több ilyen jelet képes megkülönböztetni. Az elefántcsaládok az idõs nõstények emlékezetére és szociális tudására vannak utalva – az õ segítségükkel tudják helyesen megítélni, hogy a közeledõ csordák veszélyt jelentenek-e. Az õ ítéletükön múlik, hogy védekezõ gyûrûbe helyezkednek, vagy békésen legelésznek tovább. A kutatók hifi-felszerelés segítségével különbözõ elefántcsoportok hívójeleit játszották le, hogy ellenõrizzék, vajon a nõstény elefántok meg tudják-e különböztetni az ismerõs hangokat az idegenek hívásaitól. A megfigyelésekbõl kiderült, hogy azok a családok voltak a legjobbak, ahol idõs tehén volt a vezetõ. A különbség hatalmas volt. Azok a családok, amelyeket legalább 55 éves nõstény vezetett, több mint ezerszer nagyobb valószínûséggel rendezõdtek védekezõ gyûrûbe idegen hívójelek esetén, mint amikor ismerõs elefántok hangját hallották. "Eredményeink egyértelmûvé teszik, milyen pusztító hatással lehet az érett példányok orvvadászata az elefántpopulációkra" – figyelmeztetnek a kutatók. (O)

Szakemberek szerint a Staphylococcus aureus a világ legveszélyesebb baktériuma

Japán kutatók feltérképezték két antibiotikum-rezisztens baktériumtörzs teljes genetikai állományát, amelyek a világ egyik legveszélyesebb baktériumának változatai. Az egyre nagyobb mérvû antibiotikum-rezisztencia napjaink gyógyításának egyik legnagyobb problémája. Kutatók szerint öt évünk van arra, hogy valami teljesen újfajta baktériumellenes módszert fejlesszünk ki, másképpen a kórokozók nyerik az egyre elkeseredettebb "fegyverkezési versenyt". Hiába jelennek meg újabb és újabb típusú antibiotikumok, a gyorsan változó baktériumtörzsek képesek hozzájuk alkalmazkodni. Klinikai szempontból az egyik legfontosabb baktériumnemzetség a Micrococcaceae családba tartózó Staphylococcus. A Staphylococcus nemzetség két nagy csoportra osztható, az egyikbe tartoznak a Staphylococcus aureus törzsek, amelyek számos szövetféleség megfertõzésére képesek. A Staphylococcus aureus kóros hatásai fõleg a baktériumsejtek által termelt toxikus anyagoknak köszönhetõk. Ezek hatására elsõként súlyos görcsök és hányás lépnek fel. A Staphylococcus aureus különösen gyakran fordul elõ tüdõgyulladás, agyhártyagyulladás, ízületi gyulladás kórokozójaként. A legnagyobb probléma, hogy a legtöbb Staphylococcus aureus törzs penicillinrezisztens, mivel a penicillinszármazékokat lebontó enzimeket termel. Legveszélyesebb törzsei, az ún. "szuperbaktériumok" is kórházi környezetben, 1997-ben jelentek meg, s gyakorlatilag már a legújabb antibiotikumoknak is ellenállnak. A legtöbb szakember szerint a Staphylococcus aureus jelenleg a világ legveszélyesebb baktériuma. A japán Juntendo Egyetem kutatói a Lancet c. orvosi szaklapban tették közé két szuperbaktérium-törzs teljes genetikai információját. Mindkét teljesen feltérképezett kórokozó esetében a Staphylococcus aureus különbözõ antibiotikumoknak ellenálló változatairól van szó. A genetikai állomány eddigi analízise alapján úgy tûnik, a baktériumok DNS-ének egyes szakaszai más élõlényekbõl származnak, amelyek között még az ember is szóba kerülhet. Amennyiben az organizmusok valóban "elloptak" némi genetikai állományt tõlünk a múltban, úgy világosabbá válhat, miért alkalmazkodnak jól gazdaszervezetükhöz, s miért képesek ilyen ellenállni a gyógyszereknek. Az új eredmény lehetõséget teremt olyan gyógyszerek kifejlesztésére, amelyekkel szemben a baktériumok nem mutatnak ellenállást. (O)