Csütörtök, 2001. április 26. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54. évfolyam 96. szám

Patkoló szerint Csáky, Kukan és Pittner felelõs az újabb roma kivándorlásért

Brüsszel/Pozsony. Egyelõre nem fenyeget az a veszély, hogy Belgium néhány napon belül ismét vízumkényszert vezet be Szlovákiával szemben – jelentette ki tegnap a Brüsszelben tárgyaló Ján Figel külügyi államtitkár.

Johan Vande Lanotte belga kormányalelnök ugyanakkor kijelentette, Belgiumnak szándékában áll a vízumkényszer felújítása, csak így tud hatékonyan védekezni a roma kivándorlási hullámmal szemben. "A vízumkényszer bevezetését hamarosan kezdeményezzük" – mondta az alelnök. Az uniós országok Szlovákiát március 14-én sorolták át azok közé az országok közé, amelyekkel szemben nem vezetnek be vízumkényszert. Ez azt jelenti, hogy azóta vízum nélkül utazhatunk Európába – Nagy-Britannia és Írország kivételével, melyek vízumpolitikája független az EU-tól. De a "fehérlistára kerülés" azzal jár, hogy ha egy uniós állam vízumkényszer bevezetésére szánja el magát, a többi EU-tag is követi, ha ezt az Unió vezetõ szervei jóváhagyják. Ebben az esetben még a szomszédos Ausztriába sem utazhatnánk szabadon, néhány tucat kérvényezõ egy egész ország nyarát rontaná el, és több utazási iroda a csõd szélére kerülhetne.
Alexander Patkoló, a RIS roma szervezet vezetõje szerint mindez általános elégedetlenséghez, faji gyûlölködéshez vezethetne. A RIS annyit ismer el, hogy néhány roma valóban spekulatív okokból kér menekültjogot, a többi azonban emberi jogai megsértése, a diszkrimináció, a rasszista megnyilvánulások és az embertelen körülmények miatt távozik. Hogy a roma szervezet vajon mit kíván tenni a menekültturizmus megállításáért, Patkoló ezt válaszolta: "Semmit sem tehetünk. Esetleg majd a hírügynökségeken keresztül felszólítjuk a romákat, hogy ne menjenek Belgiumba." Patkoló szerint Eduard Kukan külügyminiszter és Csáky Pál kormányalelnök is felelõs a kialakult helyzetért, akik ahelyett, hogy a jogtiprást orvosolnák és a romakérdést rendeznék, Európát járva a migráció anyagi összefüggéseire hívják fel a figyelmet. Patkoló távozásra szólította fel Csákyt, amit a kormányalelnök szakmai felkészületlenségével, a romaprobléma ignorálásával és magyarságával indokolt. Patkoló szerint Csákynak nem volt joga egy "állítólagos független nemzetközi szervezettel" ellenõriztetni Vincent Danihel roma kormánymegbízott hivatalát sem, és versenypályázatot hirdetni az új megbízott kiválasztására. Úgy véli, a kormány hibát követett el, amikor a kisebbségi kormányalelnöki funkciót egy magyarra bízta.
"A magyaroknak nincs szükségük önálló karra, tanulhatnak Budapesten is. A romáknak viszont egyáltalán nincs lehetõségük anyanyelvükön képezni magukat" – jelentette ki Patkoló, aki jobbnak tartaná, ha Csáky helyett egy "független szlovák" tölthetné be a kormányalelnöki posztot. "Ladislav Pittner pedig amikor bejelentette Szlovákia fehérlistára kerülését, nemcsak a gazdasági összefüggésekre hívta fel a figyelmet, hanem következõ mondatában azt is hozzátette: Dánia nem hagyott fel korábbi menekültpolitikájával. Pittner maga adott útmutatót, hova és hogyan utazzanak ki a romák" – mondta Patkoló. (sza)

Adórefrom – csak lépésben

Pozsony/Kassa. A pénzügyminisztérium az adóreform keretében ösztönzõ intézkedéseket foganatosít azon vállalkozók számára, akik gyártósorokba, technológiai berendezésekbe fektetnek, közölte Brigita Schmögnerová pénzügyminiszter. A kisiparosok – ha befektetnek – már jövõre a jogi személyek szintjére, azaz 29%-ra mérsékelhetik jövedelemadó-alapjukat, tette hozzá. Schmögnerová továbbra is elutasítja, hogy a jogi személyek adóalapját a jelenlegi 29%-ról 19-re csökkentsék; a jogi személyekkel kapcsolatos adószabályok rendezésére csak 2003-ban kerül sor. Ivan Miklos gazdasági miniszterelnök-helyettes sem ért egyet a Demokrata Párt (DS) kezdeményezésével, amely a 19%-os adóalapot szorgalmazza. Szerinte a cél jó, de ezt a szintet csak fokozatosan és nem egy ugrással lehet elérni. Ezzel párhuzamosan indokolt volna a természetes személyek adóterhein is könnyíteni. (c, t)

MEGKÉRDEZTÜK

A Szlovákiai Roma Kezdeményezés elnöke szerint Ön elhanyagolja a roma kisebbséget, szinte kizárólag a magyarokkal foglalkozik. Alexander Patkoló emiatt lemondásra szóltotta fel Önt.
Örülnék, ha Patkoló úr elsõsorban megoldást kínálna a roma etnikumot érintõ problémák közül akár egyre is. Jó lenne továbbá, ha állást foglalna a HZDS-szel kebelbarát SNS vezetõinek kijelentéseivel kapcsolatban. A RIS együttmûködési szerzõdést írt alá a HZDS-szel a választások elõtti idõszakra, azaz koalíciós partnereknek tekinthetõk, az SNS pedig mindeközben rezervátumokat ajánl a romák számára. Egyébként nem hiszem, hogy a miniszterelnök-helyettesnek feladata lenne minden célt tévesztett nyilvános kijelentésre reagálni.

A vízumkényszer esetleges újbóli bevezetésével kapcsolatban a belga kormány tagjai eltérõen nyilatkoznak. Önnek milyen információi vannak?
Már tavaly tudomásunkra jutott, hogy a belga kabineten belül eltérnek a vélemények e tekintetben. Számunkra a miniszterelnök véleménye mérvadó. Belgiumnak jelen pillanatban nincs oka semmiféle hisztérikus reakcióra, hiszen a menedékjogért folyamodó szlovák állampolgárok száma erre nem ad okot. Kormányunk nem fogja megengedni, hogy néhány ember felelõtlen lépése miatt veszélybe kerüljön az egész társadalom szabad utazásának lehetõsége. Komoly lépéseket tervezünk, holnap nálam találkozik a belügyminiszter, a külügyi államtitkár, a hadügyminiszter, az igazságügy-miniszter, a titkosszolgálat vezetõje, illetve Ivor tábornok úr a rendõrség részérõl. (juk)

Ján carnogurský ismét felkereste a Luníkot

Kassa. Ján carnogurský igazságügy-miniszter a tegnapi kihelyezett kormányülést követõen a hírhedt Luník IX lakótelepre is ellátogatott. A többségben romák által lakott, az utóbbi évek során Európa-szerte ismertté vált lakótelep tisztaságának érdekében a miniszter 1999 õszén már "konkrét lépéseket tett", saját kezébe véve a szemeteslapátot. Kassa vezetése a gettósított lakótelepen rekedt nem roma polgárok részére három évvel ezelõtt szerzõdésben ígért cserelakásokat a város más kerületeiben, idõközben azonban elfogytak a városi tudajdonú lakások, ezért az egyre türelmetlenebb luníki "fehérek" zöme az igazságügy-miniszterhez fordult segítségért. Akik ezt tették, jól jártak, mára ugyanis valamennyien elköltözhettek a rossz hírû, zajos és szemetes lakóteleprõl, amelynek közbiztonsága és kinézete egyébként az utóbbi fél év alatt látványosan javult. Az átköltöztetésben oroszlánrészt vállalt Rudolf Bauer kereszténydemokrata parlamenti képviselõ, volt kassai fõpolgármester is. Ján carnogurský továbbra is figyelemmel kíséri a lakótelep életét, ezt a helyi önkormányzat tagjaival való találkozás során is hangsúlyozta. Tegnapi ülésén egyébként a kormány 72,7 millió koronát hagyott jóvá a kassai kerület alapiskoláinak felújítására, a legnagyobb összeget, 45 millió koronát éppen az évek óta túlzsúfolt luníki iskola bõvítésére szánják. (juk)

Szabó Tibor HTMH-elnök a készülõ státustörvényrõl

Budapest. A státustörvény nem fogja etnikai alapon megkülönböztetni a szomszédos országok állampolgárait – jelentette ki Szabó Tibor. A Határon Túli Magyarok Hivatala elnöke hangsúlyozta: a javaslat összhangban van a magyar állam nemzetközi kötelezettségvállalásaival és egyetlen paragrafusa sem ad okot semmiféle gyanúra. Emlékeztetett, hogy a törvénytervezet elõkészítése során tájékoztatták az EU-t és a szomszédos államokat, és nem érkezett kifogás. "A törvény a magyar jogszabály része lesz, nem terjeszthetõ ki idegen országokra, tehát megalapozatlan kijelentés, hogy sértené a szomszédos országok szuverenitását" – mondta. Szabó Tibor kijelentette: sem reménykedni, sem attól tartani nem kell, hogy hirtelen 7 millió erdélyi vallja majd magát magyarnak. A tervezet összhangban van a kisebbségvédelmi keretegyezményekkel, és a kisebbségek támogatása nem diszkrimináció.

Szlovákia 9-10 milliárd koronás tagdíjat fizetne

Pozsony. Az uniós tagság elérése után Szlovákiának elõzetes elemzések szerint évente az ország bruttó nemzeti termékének 1,1%-át kellene befizetnie tagdíjként a közös kasszába. Brigita Schmögnerová pénzügyminiszter szerint ez az öszszeg 9-10 milliárd koronának felel meg, ami hatalmas terheket ró az ország költségvetésére. Schmögnerová kijelentette, semmikép sem szeretnék az összeget új adófajta bevezetésével elõteremteni. A kormány inkább arra számít, hogy kezdetben az Unió teljesen elengedi a tagdíj fizetését, vagy ha mégis fizetnünk kellene, akkor kisebb összeget, mint a már említett 9-10 milliárd korona. A kérdésrõl legutóbb az uniós és reformországok pénzügyminisztereinek malmõi találkozóján tárgyaltak. A tagdíj fizetésérõl azonban további tárgyalások várhatók az Epénzügyminisztereivel. (mi)