Csütörtök, 2001. április 19. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54. évfolyam 90. szám

További tárgyalások a pedagógus- és orvosfizetésekrõl

Pozsony. A kormány május 9-i ülésén dönt a pedagógusok bértáblázatának módosításáról, illetve az orvosok és ápolónõk bérének emelésérõl

Ezt tegnap Mikulás Dzurinda kormányfõ jelentette ki azt követõen, hogy kétórás megbeszélést folytatott gazdasági helyettesével Ivan Miklossal, valamint Brigita Schmögnerová pénzügy-, Roman Kovác egészségügyi és Milan Ftácnik oktatási miniszterrel.
A tanácskozás résztvevõi egyértelmûen kinyilvánították, feltétlenül szükség van ezekre a lépésekre, ezért a pedagódusok és az egészségügyi dolgozók bére rendezésének kérdése is bekerül a jövõ évi költségvetés prioritásai közé. Tegnap óta azok a keretek is ismertek, melyek között mozoghatnak a miniszterek, miközben kidolgozzák elképzeléseiket, mondta a kormányfõ. A két szakminiszter megoldási javaslatait május 2-án, a következõ munkatárgyaláson bírálják el, 9-én pedig a kabinet elé terjesztik a végleges indítványt. Dzurinda nem említette, mennyivel és mikortól emelnék a béreket, de biztosított afelõl, neki is érdeke, hogy a pedagógusok és az egészségügyi dolgozók egyaránt lényegesen megérezzék a béremelést. Arra sem adott határozott választ, mibõl fedezik a béremelést. Szerinte a szükséges eszközöket elsõsorban a két ágazat belsõ forrásaiból lehet elõteremteni.
Az egészségügyi miniszter több takarékossági intézkedést is felvázolt. Ezek között az ágyszámcsökkentés, a létszámleépítés, az egyes kórházak összevonása, a kihasználatlan kórházi osztályok bezárása is szerepel. Az egészségügyi dolgozók bérének emelése a parlament tavalyi határozatából is adódik, melyben a törvényhozás arra kötelezte a kormányt, hogy 3,4 milliárd koronát fordítson erre a célra. Mikulás Dzurinda viszont a határozatot ajánlásként értelmezi, és elutasítja azokat a vádakat, hogy csak az idõt húzza. A kormányfõ azt is elutasította, hogy a kormány az egészségügyi dolgozók és a pedagógusok sztrájkfenyegetéseinek nyomása alatt cselekszik. "Lényeges béremelésrõl csakis felelõsségteljesen, a gazdasági eredményektõl függõen lehet dönteni" – hangsúlyozta a miniszterelnök.

A végleges döntést a Szentszéknek kell meghoznia

Pozsony. Csáky Pál miniszterelnök-helyettes hibának tartja, hogy politikai szándékot keresnek a magyar püspöki cím létrehozására tett törekvések mögött. Ez elsõsorban a katolikus egyház ügye, és a végsõ szót a Vatikán mondja ki. Rámutatott, hogy 400 ezer magyar nemzetiségû katolikus hívõnek joga van saját püspökre. "Nem hiszem, hogy ezt a kérdést a sajtón keresztül, aláírásgyûjtéssel vagy politikai gyûlésekkel kellene rendezni, inkább korrekt tárgyalásokkal. Két héten belül elkészül az a memorandum, mely felsorolja a szlovákiai magyar katolikus részegyház problémáit. Nem helyes azt állítani, hogy a jelenlegi állapot megfelel a 21. század követelményeinek. Megoldatlan a pasztoráció, a hitoktatóképzés, a papi utánpótlás, a papok Magyarországra vándorolnak el, nincsenek színvonalas kiadványok. Ezek nem politikai problémák, hanem a modern egyházéi. A szlovák katolikus egyház érdeke 400 ezer hívõnek olyan pozitív hozzáállás biztosítása, mellyel meg tudja tartani õket. Bízom benne, hogy a püspöki kar nem provincionális, nemzeti bezárkózástól fûtött nézetek alapján, hanem a katolikus egyház 2000 éves tapasztalataiból kiindulva, a 2. vatikáni zsinat szellemében viszonyul a kérdéshez" – nyilatkozta lapunknak Csáky, hozzátéve, a memorandumot a szlovákiai püspökökhöz és a Vatikánba is eljuttatja. Csáky tavaly novemberben a Vatikánban a II. János Pál pápánál is lobbizott ez ügyben, és ígéretet kapott a kérdés rendezésére. "Úgy gondolom, hogy lesz magyar püspökünk" – tette hozzá. (sza)

Vagyonalapi kötvények

Pozsony. A hetvennégy évesek bármelyik nap megkaphatják az értesítést, hogy átvehetik vagyonalapi kötvényük ellenértékét. Vannak azonban olyan részletek is, amelyekre érdemes odafigyelni, ellenkezõ esetben minden bonyolultabbá válik. Az illetékesek viszont mindenkit megnyugtatnak: a pénz nem vész el, az esetleges félreértések tisztázódása után késõbb is igényelhetõ. A témával lapunk 7. odalán foglalkozunk. (tl)

Csaknem üres a kassza

Pozsony. Az állam számláján tegnap csupán 3 milliárd korona volt, s a bankoknak csaknem ugyanennyit kellett átutalnia. Peter Svec közölte: "1998 óta mindig jelentõs tartalékunk volt. Azonban a napokban a minimálisra olvadt. Ennek dacára az állam fizetõképes." A pénzügyminisztérium szóvivõje szerint átmeneti problémáról van szó, melynek hátterében az áll, hogy a jegybank és a minisztérium nem koordinálta lépéseit. (SITA)

Színt kell vallaniuk az egyetem vezetõinek a kar ügyében

Pozsony. "Eddig türelmesen vártunk, de három hónap elég hosszú idõ, hogy most már megszólaljunk" – jelentette ki Szigeti László, az oktatási minisztérium államtitkára az MKP tegnapi sajtótájékoztatóján a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem vezetõségének címezve.
A felsõoktatási intézmény hivatalosan a mai napig nem reagált a kormány januári határozatára, amely magyar pedagógusok képzésére hivatott önálló magyar kar létrehozását javasolta Nyitrán, 10 millió korona anyagi támogatást helyezve kilátásba. Milan Ftácnik oktatási miniszterrel március 2-án tett nyitrai látogatása során Szigeti László úgy tapasztalta, hogy a karellenes hisztéria nemcsak a városban terjed, hanem az egyetemen belül is. A vezetõség – tartva a felkorbácsolt nacionalista indulatoktól – nem mer egyértelmû állást foglalni az ügyben. A szakmai feltételek hiányára nem hivatkozhat, mert azok kialakíthatók, itt azonban a jóakarat hiányáról van szó az egyetem vezetõsége részérõl, mondta Szigeti.
Az államtitkár hangsúlyozta, az MKP nem veszi fel a kesztyût, nem reagál a támadásokra, a kar ellen tiltakozó aláírásgyûjtésre és a nyomásgyakorlás egyéb formáira, hanem ismét tárgyalni kíván az intézmény vezetõivel, ezúttal nyílt állásfoglalásra szólítva fel õket. A találkozóra valószínûleg a jövõ héten kerül sor. Arra a kérdésre, mi történik, ha az egyetem elutasítja a magyar kar létrehozását, Szigeti László elmondta, az MKP-nak erre az eshetõségre is van forgatókönyve, ismertetését azonban egyelõre nem tartja célszerûnek, mert még mindig bízik az egyetemi vezetõk józanságában. Abban az országban, ahol több mint húsz egyetem és csaknem száz kar mûködik, nem okozhat problémát a magyar kar beindítása, hangsúlyozta.
A Besztercebányai Kerületi Hivatal döntését a füleki gimnázium igazgatójának kinevezésérõl Szigeti László egyértelmûen jogellenesnek minõsítette. E véleményét a minisztérium ellenõrzõ osztálya is megerõsítette, és levélben szólította fel a hivatal elöljáróját a jogsértõ döntés visszavonására, õ azonban mindeddig nem tett eleget a felszólításnak.

Leleplezett álkonzul

Pozsony. Kamerun tegnap megerõsítette, hogy nem járult hozzá pozsonyi konzulátus létrehozásához. Az ország moszkvai nagykövete, akinek hatáskörébe Szlovákia is tartozik, tájékoztatta a külügyminisztériumot, hogy Eduard Jahchan 1998-ban kérte, képviselhesse az afrikai országot, ám erre sosem kapott felhatalmazást. "Amint a tárca kézhez kapja a nagykövet írásos állásfoglalását, bevonják az álkonzul engedélyét" – jelentette ki tegnap Boris Gandel. A külügyi szóvivõ nem zárta ki, hogy Jahchan korrupció és csalás útján lett konzul. A 30 éves, pozsonyi születésû Jahchan (eredeti nevén Danis) az utolsó Meciar-kabinettõl kapott engedélyt arra, hogy tiszteletbeli konzulként képviselje Kamerunt. Eduard Kukan külügyminiszternek nem volt oka felülvizsgálni a Zdenka Kramplová által kiadott megbízást, tehát az álkonzulátusért nem a jelenlegi miniszter a felelõs. Egyébként Eduard Kukan elrendelte valamennyi tiszteletbeli konzul ellenõrzését. A 23 konzul között ismert személyiségek is vannak. Andrej Hryc, a Twist rádió vezérigazgatója a Seychelle-szigeteket, Karol Kállay fotómûvész Finnországot, Jozef Majský vállalkozó pedig Ciprust képviseli. (szm)