Péntek, 2001. január 12. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54. évfolyam 9. szám

A kétszáz éve elhunyt Domenico Cimarosa fõmûve, a Titkos házasság ma is gyakran szerepel a színházak mûsorán

Mozart olyannyira szabadulni vágyott a salzburgi érsek szolgálatából, hogy – ha már emberségesebb gazdára nem lelt – inkább a létbizonytalanságot választotta. Saját bõrén tapasztalta ugyanis, hogy a fõúri munkaadók szeszélyeinek kiszolgáltatott muzsikus helyzete alig különbözik az utolsó lakájétól.

A Mozartnál hét évvel idõsebb Domenico Cimarosa is lázadó szellem volt ugyan, de odáig azért nem merészkedett, hogy lerázza magáról az udvari szolgálat jármát. Épp ellenkezõleg: minden tõle telhetõt megtett azért, hogy udvari karnagyként nyerjen alkalmazást. Mozart csak álmodozhatott errõl a jól fizetett állásról, Cimarosának szinte az ölébe hullott. Ebbe valószínûleg az is közrejátszott, hogy 1791-ben, amikor Bécsbe érkezett, Mozart már halott volt, az egykori nagy Mozart-rivális, Antonio Salieri megvált az udvari operától, és Haydn Angliában tartózkodott. Cimarosa elõtt tehát szabad volt az út. Bár a kalapos király utódja, II. Lipót császár a Habsburgok többségétõl eltérõen nem volt zeneértõ, sõt túlságosan zenekedvelõ sem, ráadásul szigorú takarékossági intézkedései miatt gyors hanyatlásnak indult a császárváros addig virágzó zenei élete, Cimarosának szerencséje volt. Élete fõmûvének számító, sziporkázóan szellemes vígoperájával, a Titkos házassággal meg tudta nevettetni a gondterhelt uralkodót. Lipót, aki toszkánai nagyherceg korában nem volt hajlandó alkalmazni Mozartot, és prágai koronázására írt operáját, a La clemenza di Titót képtelen volt élvezni (felesége, a császárné egyenesen "porcheria tedescának", német disznóságnak titulálta Mozartnak ezt a mûvét), az itáliai mester sodró lendületû darabjától annyira el volt ragadtatva, hogy a bemutató után a társulat összes tagját meghívta vacsorára, majd végezve az evéssel, megparancsolta, elejétõl végig adják elõ újra. Úgy látszik, a "botfülû" császárnak mégsem lehetett annyira rossz ízlése. Cimarosa operájának zenéje ugyanis rendkívül hasonlít Mozart muzsikájának stílusára, ami nem csoda: mindketten ugyanazt az adott korra jellemzõ zenei köznyelvet beszélték, és Mozart is sokat tanult Nicola Piccinnitõl, az opera buffa nagy mesterétõl, akinek az ifjú Cimarosa Nápolyban a tanítványa volt. (A Titkos házasság szerzõje egy másik jelentõs olasz komponistának is tanítványa volt – Sacchininak, aki Párizsban Piccinni riválisaként lépett fel, s mint elõtte a nagy Gluck, õ is gyõztesként került ki a párviadalból.)
Cimarosának, akinek az életében szerencse és balszerencse szinte állandóan együtt járt, ragyogóan indult bécsi karrierje II. Lipót hirtelen halálával véget ért. De ez az egy esztendõ is kárpótlást jelentett egy másik uralkodónál – az orosz Nagy Katalinnál – elõzõleg töltött csaknem négy évért, amely nem volt különösen sikeres. A szeszélyes cárnõ kitörõ lelkesedéssel fogadta, kegyének jeleivel halmozta el az olasz komponistát, ám egy idõ után ráunt, és elégedetlenségének kifejezést is adott ítéleteiben. Ez – no meg romló egészségi állapota – bírta rá Cimarosát, hogy búcsút mondjon Szentpétervárnak, és Bécsben próbáljon szerencsét. (Hatása és mûveinek Oroszországban maradt kéziratai jelentõs impulzusokkal gazdagították a születõ orosz nemzeti operát.) Bécs után Nápoly következett, ahol úgy tûnt, Fortuna ismét rámosolygott: a Titkos házasságot 1793-ban öt hónap alatt 110 alkalommal adták elõ, ami szenzációs sikernek számított. A lelkes fogadtatás további operák komponálására ihlette az amúgy is nagy munkabírású zeneszerzõt. A hat boldog, termékeny esztendõnek a nápolyi forradalom vetett véget. Cimarosa, aki egy mosónõ és egy munkabaleset következtében fiatalon elhunyt kõmûves fiaként jól ismerte a nyomort, és a felvilágosodás humánus eszméit vallotta, a forradalom oldalára állt. Luigi Rossi szövegére Republikánus himnusz címmel egy forradalmi dalt komponált, amelyet nyilvánosan elõadatott. A lázadás leverése után e kórusmû és egy körözött forradalmár rejtegetése miatt halálra ítélték. A drákói ítéleten az sem változtatott, hogy Ferdinánd király visszatérésének hírére, gyors pálfordulással, egy kantátát szerzett az uralkodó dicsõítésére. Egyes források szerint az orosz cári udvar, mások szerint az egyházi mûveit nagyrabecsülõ klérus közbenjárására négy hónap múltán kiszabadult a börtönbõl, de el kellett hagynia Szicíliát. Nápolyi házát feldúlta, zongoráját, hangszereit tönkretette a titkos iratok, levelek után kutató rendõrség. Cimarosa Padovába, majd Velencébe ment, egykori viharos sikereinek színhelyére, de sehol sem találta a helyét. Mindig is hajlamos volt a depreszszióra (mint – a sors különös fintora folytán – késõbbi utódai, a legkacagtatóbb olasz vígoperák szerzõi, Rossini és Donizetti is), és a nápolyi események teljesen összetörték, egészsége is megrokkant. Megbízást kapott egy opera komponálására, de nem lelte örömét a munkában, az Artemisia befejezetlen maradt. 1801-ben halt meg. Alig hunyta le a szemét, lábra kapott a suttogva továbbított hír: a híres zeneszerzõ nem természetes halállal halt meg, politikai ellenfelei megmérgezték, sõt akadtak, akik azt terjesztették, hogy Carolina nápolyi királyné orgyilkosai végeztek vele. A hatalom, hogy eloszlassa a híreszteléseket, amelyek negyedévvel a temetés után sem csitultak, nyilvánosságra hozatta a halált okozó betegséget megnevezõ halotti bizonyítványt.
Sírjának helye ismeretlen. Nem mintha a szegények névtelen sírjába temették volna, mint Mozartot vagy Vivaldit Bécsben. Velencében az egyház nagyszabású gyászünnepséggel búcsúztatta, hisz úgyszólván a saját fiának tekintette õt. Ha annak idején a papok nem figyeltek volna fel a kis aversai félárva fiú gyönyörû hangjára, rendkívüli muzikalitására, és nem karolják fel, aligha lett volna belõle az a zeneszerzõ, akit Mozart, Beethoven és Rossini egyaránt nagyra becsült, az utóbbi kettõ fel is használta egy-egy motívumát. Mindössze az történt, hogy a végsõ nyughelyének helyet adó templomot késõbb más célokra alakították át, és koporsója elveszett. Sziporkázó, sokszor mozarti mélységeket érintõ zenéje azonban megmaradt.

A Pátria rádió kétnapi kínálatából válogathatnak

Szombat reggel 8 órakor a Hétrõl hétre címû publicisztikai magazinban összefoglaljuk a hét legfontosabb eseményeit. Beszélgetés hangzik el arról, mit jelent az MKP-nak az Európai Demokratikus Unión belüli tagság. Elemzést hallanak a szlovák kormány idei négy legfontosabb feladatáról, aztán a téli sportokról beszélget a stúdióvendégekkel a szerkesztõ, Haják Béla. Dercsikára látogatunk a Hazai tükörben 11.30-kor, majd a nótakedvelõknek sugárzunk a déli hírek után. A 13 órakor kezdõdõ Irodalmi mozaikban Hatvany Lajosról esik szó, és Tõzsér Árpáddal is elhangzik egy beszélgetés. 13.30-kor Tallózó. Népszerû slágerek szólnak 14.05-tõl. 15 órakor ismét jelentkezik a nyugdíjasok mûsora, Õszidõ címmel. Megszólal Budinszky Ernõ orvos, aki már rég pihenhetne, de még mindig praktizál, és két pedagógus is nyilatkozik, akik annak idején a Pozsonyi Pedagógiai Gimnáziumban osztálytársak voltak. A 16 órai híreket követõen a Köszöntõt sugározzuk.
Vasárnap 8.15-kor A héten történt. Édes anyanyelvünk a témája annak az összeállításnak, amelyet gyerekeknek sugárzunk 8.30-tól. 9 órakor megismételjük a katolikus félóra egy korábbi adását. A farsanggal, a karnevállal kapcsolatos komolyzenei szerzeményekrõl lesz szó a Zenei galériában 9.30-kor. A Randevú témája a tehetség. Megszólal Lovász Veronika, aki egy neves tehetségkutató-verseny gyõztese, Ginzery Enikõ cimbalommûvész és Chooby, akinek most jelent meg elsõ CD-je. Csenger Ferenc 10.05-tõl várja a fiatalokat a készülékek mellé. 14.05-kor Mayer Judit olvassa fel nyelvmûvelõ írását. A kultúra világa címmel jelentkezik 15 órakor Hominda Katalin mûsora. A vasárnapi adásban a közelmúltban elhunyt Platzner Tibor díszlettervezõre emlékeznek kollégái. Hazai tájakon 15.30-kor – a népzenei összeállításban a kánai menyegzõ népi ájtatosság szokását mutatjuk be Nyitracsehibõl. (-tek)

Február elsején kezdõdik a 32. Magyar Filmszemle

Budapest. A február 1-jén kezdõdõ, immár 32. Magyar Filmszemlét az eddigieknél jóval szerényebb költségvetésbõl, várhatóan szûk szakmai körben rendezi meg a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMK) és a Magyar Filmmûvészek Szövetsége (MFSZ) – mondta Szomjas György, az MFSZ fõtitkára. Ismertetése szerint jelenleg 50 millió forint áll a szervezõk rendelkezésére, jóllehet a szemle költségvetése még a legszûkebbre szabottabban is 70-75 millió forintra tehetõ. Az anyagi nehézségek ellenére a mostani hat nap során harmincnégy játék-, harminchét dokumentum- és ismeretterjesztõ, huszonöt kísérleti és kisjáték-, valamint tizenhat animációs film kerül vászonra Budapest több vetítõhelyén – jelezte a rendezõ. Szomjas György megfogalmazása szerint, ha adódtak is problémák, zavarok a szervezés körül, az csak azért történt, mert túl sok igénynek kellett volna eleget tenni, ez azonban lehetetlen vállalkozás lett volna. – A hazai filmes szakma beszorítottságban dolgozik, jobb idõkre várva, takaréklángon ég – szögezte le a rendezõ. Véleménye szerint a magyar filmek születését egyebek között az gátolja, hogy a szakmában – például a közalapítvány alultámogatottsága miatt – óriási a forráshiány.
Az idei esemény helyszíne a Mammut Budai Moziközpont és a bezárás elõtt álló Átrium mozi lesz. A tavalyi szemlén felélesztett szakmai vitákat a volt Ganz-gyártelep helyén épülõ millenniumi rendezvényközpont egyik csarnokában tartanák.
A február 1-jén kezdõdõ vetítéssorozat programjában a nagyjátékfilmek versenyében 27 alkotás mérettetik meg, további 7 filmet információs vetítésen tûznek mûsorra. A dokumentumfilmek között 30 mozgókép száll ringbe, amelyekhez öt ismeretterjesztõ munka is csatlakozik, illetve két úgynevezett nem fikciós alkotást versenyen kívül vetítenek. Tizenhét kísérleti és nyolc kisjátékfilm ugyancsak versenybe száll a legjobbnak járó címért. A közönségnek várhatóan az idén is tartanak vetítéseket, ezúttal is a Puskin moziban.

FELHÍVÁS

A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége Országos Választmányának Elnöksége felkéri a Szövetség alapszervezeteit és területi szerveit, a szülõi munkaközösségeket, a társadalmi és kulturális szervezeteket, hogy tegyenek javaslatot a 2001. évi Czabán Samu Pedagógiai Díjra.
A díj a statútum szerint odaítélhetõ pedagógusoknak vagy pedagógusközösségeknek:
nevelõi-oktatói eredményekért, kreatív és alternatív pedagógiai módszerek eredményes alkalmazásáért;
elméleti neveléstudományi, didaktikai, módszertani, publicisztikai tevékenységért;
szakköri, kulturális, pedagógiai-közéleti és érdekképviseleti aktivitásért.
A díj odaítélésérõl az SZMPSZ OV Elnöksége dönt 2001 februárjában; átadására a Szlovákiai Magyar Pedagógusok VII. Országos Találkozóján kerül sor Rozsnyón, 2001. március 30-án.
A jelöltrõl kitöltendõ ûrlapot (alapinformációk és indoklás) a szövetség területi elnökeinél, valamint az SZMPSZ OV irodájában igényelhetnek az érdeklõdõk.
Beküldési határidõ:
2001. január 28.
Cím:
SZMPSZ, P.O. BOX 49, 945 01 Komárno 1.
Fax: 0819 7713572
E-mail: szmpsz@nextra.sk

XXVI. DUNA MENTI TAVASZ

A Csemadok Országos Tanácsa megbízásából a Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya és a Pódium Színházi Társaság meghirdeti a XXVI. Duna Menti Tavaszt a gyermekszínjátszó együttesek, kisszínpadok, bábjátszó együttesek és szólóbábosok fesztiválját. A seregszemlére jelentkezési lapok a Csemadok területi választmányain szerezhetõk be.
Jelentkezési határidõ: 2001. február 28.
A jelentkezési lapok beszerezhetõek a Csemadok területi választmányainak titkárságain.
A jelentkezési lapokat kérik a következõ címre küldeni: OV Csemadok, Trhovisko 825/8, P.O. BOX 16., 929 01 Dunajská Streda
A korábbi évektõl eltérõen a csoportok válogatására regionális fesztiválokon kerül sor, amelynek idõpontja: 2001. április 15. és május 5. között.
A fesztivál idõpontja és helyszíne: 2001. június 6–9., Dunaszerdahely
Pontos információkkal a Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya szolgál (tel+fax: 0709/552 24 78, mobil: 0905/ 358 529)

SZÍNHÁZ

HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Háztûznézõ 19 KIS SZÍNPAD: Picasso a Lapin Agile bárban 10, 19

THÁLIA SZÍNHÁZ: A szürke ló (vendégjáték Bátkán és Hanván) 10.30, 15

JÓKAI SZÍNHÁZ: Csongor és Tünde 10, 19

ANDREJ BAGAR SZÍNHÁZ: Hegedûs a háztetõn 18.30

JÁSZAI MARI SZÍNHÁZ: Rómeó és Júlia 15

MOZI

HVIEZDA: Az utálatos após (amerikai) 15.45, 18, 20.30 OBZOR: Charlie angyalai (amerikai) 15.30, 18, 20.30 MLADOST: A kupa (bhutáni-ausztrál) 15.30, 17.30, 20 CHARLIE CENTRUM: A Grincs (amerikai) 17 Alvin Straight története (amerikai) 18.30, 20.30 Magnólia (amerikai) 17.30 X-Men – A kívülállók (amerikai) 17.15 Megszállottság (francia) 21 Tájkép (szlovák) 18 Stalker (szovjet) 20

CAPITOL: A hatodik nap (amerikai) 15.45, 18, 20 ÚSMEV: Az utálatos após (amerikai) 16, 18, 20 IMPULZ: Múmia (amerikai) 16.15, 19.15 DRUŽBA: Acid House (amerikai) 15.30, 17.45 Megszállottság (francia) 20 TATRA: A hatodik nap (amerikai) 15.30, 17.45, 20

DUNASZERDAHELY – LUX: A sejt (amerikai) 19.30 ROZSNYÓ – PANORÁMA: Ûrcowboyok (amerikai) 17, 19.15 LÉVA – JUNIOR: Hó hull a cédrusra (amerikai) 16.30, 19 GALÁNTA – VMK: Öcsém születése (cseh) 17.30, 20