Péntek, 2001. január 12. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54. évfolyam 9. szám

Görögország január elsejétõl tagja az Európai Monetáris Uniónak. Példája bizonyítja, van kiút az alagútból

1998 májusában Görögország volt az egyedüli uniós tagállam, amely a közös európai valutához való csatlakozás egyetlen feltételét sem teljesítette, s ezért nem válhatott az euróövezet tagjává. Az Unió fekete bárányaként ismert, elégtelenre vizsgázott Hellász azóta példás tanulóvá vált.

Görögország 1981-ben csatlakozott az Európai Közösséghez (EK), s azóta mindig is a legutolsónak számított a "hátul kullogók" csoportjából. Az athéni kormányt tekintették az egyesült Európa feneketlen hordójának, amely anélkül nyeli el a Brüsszeltõl kapott hatalmas támogatásokat, hogy annak jelentõsebb látható eredménye lenne. A görög kormányoknak sosem akadt elég erejük a politikailag népszerûtlen, kiegyensúlyozott gazdaságpolitika felvállalásához. Költségvetési szigorról szó sem lehetett, hiszen kellett a pénz a bajba jutott állami vállalatok veszteségeinek a pótlására, a különbözõ ártámogatásokra, és a háborgó szakszervezeteket is meg kellett nyugtatni az alkalmazottak béremelésével. A görög gazdaság azonban túl gyenge lábakon állott ahhoz, hogy a túlburjánzó költségvetési kiadásoknak stabil hátteret biztosítson, ezért állandósult a költségvetés magas hiánya, tartósan magas volt az infláció és hatalmasra duzzadt az államadósság.
A közösség brüsszeli kasszájából kapott támogatásokat felhasználva az EK szegényebb tagállamai közül Írország szédületes fejlõdésen ment keresztül, de Spanyolország és Portugália gazdasági helyzete is jelentõsen javult, miközben Görögország gyakorlatilag egy helyben topogott. Amikor a maastrichti szerzõdést (1992) követõen az Európai Közösség átalakult Európai Unióvá, a tagállamok meghatározták a leendõ közös európai pénznemhez történõ csatlakozás szigorú feltételeit. Az államadósság nem haladhatta meg a bruttó hazai termék (GDP) 60%-át, vagy gyorsan csökkennie kellett, az államháztartás hiánya nem lehetett magasabb a GDP 3%-nál, az infláció legfeljebb 1.5%-al, a hosszú távú kamatlábak pedig 2%-al haladhatták meg a három legalacsonyabb fogyasztói árnövekedést produkáló tagálllam átlagát.
Görögország persze fényévnyi távolságra volt a maastrichti kritériumok teljesítésétõl. 1994-ben a közszféra költségvetésének a hiánya meghaladta a GDP 11%-át, a görög államadósság élérte a GDP 113%-át és enyhén növekedett(!), a makacs inflációt pedig csak 1995 után sikerült tartósan 10% alá szorítani. Amikor 1998 májusában kiválasztották az Európai Monetáris Unió 11 tagját, Görögország kimaradt az elit klubból, mivel a négy közül a csatlakozás egyetlen feltételének sem tudott megfelelni. Az euróövezetbõl való kimaradás jókora pofon volt Hellásznak, de végül is pezsdítõleg hatott. A közös valutához való csatlakozás kényszere felrázta a görög politikát, még a Pánhellén Szocialista Párt (PASZOK) is felébredt Csipkerózsika-álmából.
A korábban, fõként a Papandreu-kormányok idején, az osztogató gazdaságpolitika mesterének számító szocialisták is képesek voltak arra, hogy hagyományos programjukat feladva felvállalják a szükséges (de sokszor népszerûtlen) intézkedéseket. A kilencvenes évek – fõként az évtized második fele – az állami vállalatok privatizációjának, a költségvetési kiadások lefaragásának és a közszféra karcsúsításanak a korszaka volt.
Az eredmények hamarosan megmutatkoztak. Az infláció 4% alá csökkent, a gazdasági növekedés üteme felpörgött, a tavalyi évben 4% körül alakult, s az már valóságos csodának számít, hogy az elõttünk álló évre költségvetési többletet várnak a korábbi hatalmas hiányok helyett. A javuló gazdasági helyzet lehetõvé tette, hogy az athéni kormány elérje deklarált célját. Görögország ez év január elsejétõl – teljesítve a csatlakozás feltételeit – tagja lett az Európai Monetáris Uniónak. Ez jelentõs fordulat a görög gazdaságtörténelemben. A napfényes Hellász végérvényesen olyan országgá válhat, ahol kiszámítható a gazdaságpolitika, hosszú távon alacsony az infláció, és ez csak kedvezõen hathat a gazdasági növekedésre.
A frankfurti Európai Központi Bank, amely immár átvette a görög monetáris politika irányítását is, valamint a monetáris unió szigorú követelményei garanciát jelentenek arra, hogy a költségvetési politika ezentúl nem válhat az athéni kormányok kizárólagos hazárdjátékává, s Görögország végérvényesen megszabadulhat a hatalmas költségvetési hiányok, a vágtató infláció és a reménytelen eladósodás rémképétõl. A görög sikerek egyben jól példaként szolgálhatnak arra is, hogy szinte nincs olyan elkeserítõ gazdasági helyzetben levõ ország, amely okos gazdaságpolitika alkalmazásával, és az uniós támogatások segítségével ne tudna radikálisan jobbítani helyzetén, ha megvan a kellõ politikai akarat, s az eltökéltség a sokszor népszerûtlen intézkedések véghezviteléhez.

Németország tavaly 3,1 százalékos gazdasági növekedést ért el – ez a legjobb eredmény az újraegyesítés óta

Berlin. A német GDP 3,1 százalékkal nõtt tavaly, 3,982 billió márkára (2,036 billió euró). Az eredmény a német egyesítés óta a legjobb. Elemzõk korábban 3 százalékot valószínûsítettek.
A német gazdaság 1999-ben 1,6 százalékkal nõtt, 1998-ban pedig 2,1 százalékkal bõvült. Tavaly három munkanappal kevesebb volt, mint 1999-ben: enélkül 3,3 százalékos lett volna a növekedés. A német statisztikai hivatal jelentése szerint a GDP a negyedik negyedévben 2,5 százalékkal volt nagyobb, mint 1999 utolsó negyedében. A harmadik negyedévben még 2,8 százalékos volt a GDP-növekedés az elõzõ év harmadik negyedéhez képest. A pénzügyminisztérium közleménye szerint a további növekedési kilátások is jók, mindazonáltal az idén a növekedés "kisebb lassulása" várható, mert csökken a külföldi kereslet, múlik az euró gyengeségének hatása és Európa-szerte szigorú a pénzügypolitika. Elõzetes összesítés szerint tavaly 2,4 százalékkal bõvült a bruttó beruházás az 1999-es 3,3 százalékos ütem után. A termelõberuházások viszont 9 százalékkal nõttek tavaly az 1999-es 6,7 százalék után. A lakossági fogyasztás 1,9 százalékkal nõtt tavaly az 1999-es 2,6 százalék után, a közfogyasztás pedig 1,3 százalékkal bõvült az 1999-es 0,1 százalékos csökkenés után. Az építõipari beruházások 2,5 százalékkal visszaestek az 1999-es 0,5 százalékos többlet után. Az export 12,9 százalékkal bõvült tavaly az 1999-es 5,1 százalékos növekedés után, az import pedig 10 százalékkal gyarapodott, 8,1 százalékos 1999-es növekedése után. Az elõzõ évvel ellentétben, tavaly a növekedés egyik legfontosabb eleme volt a külkereskedelem: profitált a világméretû fellendülésbõl, a növekvõ német versenyképességbõl és az euró gyengeségébõl – állapította meg a közlemény. Elõrejelzések szerint 2000-rõl 56-57 milliárd eurós kereskedelmi többlet várható, az 1999-es 65,4 milliárd euró után.
Elemzõk idénre 2,5-2,7 százalékos gazdasági növekedést jósolnak Németországnak. A kormány 2,75 százalékot valószínûsít. Az elõrejelzések valószínûsítik, hogy az Európai Központi Banknak nem kell emelnie irányadó kamatát a közeljövõben. Az UMTS-konceszsziók 99,4 milliárd márkás bevételének köszönhetõen az államháztartás 50,9 milliárd márkás többlettel zárt, ez a GDP 1,3 százaléka. Az egyszeri bevétel nélkül 1,2 százalékos, 48,5 milliárd márka hiány lett volna. Egy évvel korábban 1,4 százalékos volt a hiány: 55 milliárd márka.

Az Erste Bank a középkelet-európai befektetésekrõl – Csökkent a kockázat, de továbbra is indokolt az óvatosság

Bécs. Az osztrák takarékpénztárak Erste Bankja 2001-ben nem túl jó befektetési klímára számít, s elemzõi a közép-kelet-európai térséget tekintve azt ajánlják, hogy a befektetõk maradjanak a konzervatív és defenzív befektetéseknél.
A nem túl jó légkört az elemzõk várakozása szerint az amerikai konjunktúra esetleges kemény földet érése, s ennek az európai növekedésre gyakorolt hatása okozza. Ugyanakkor az egyes piacokra jellemzõ egyéni kockázati tényezõk ellenére pozitív jeleket is látnak a térségben, valamint jó esélyeket egyes szektorokban és vállalatoknál. A bank térségbeli négy legfontosabb piaca – Lengyelország, Magyarország, Csehország és Horvátország tõzsdei fejleményeit továbbra is a nemzetközi hangulat határozza meg. Az Erste Bank közép-kelet-európai nemzetgazdaságokkal foglalkozó szakértõje, Ivan Fabijancic Magyarországon számít a legnagyobb, 5,0 százalékos gazdasági növekedésre. Lengyelországban 4,5, Csehországban 3,4 és Horvátországban 3,3 százalékos bõvülést vár. Szlovákiában 3 százalék körüli növekedés várható. A kockázat a térségben az utóbbi öt évben erõsen csökkent, de ágazatonként változó. A javulás fõleg a nemzetközi könyvviteli elõírások bevezetésének, külföldi tulajdonoknak és menedzsmentnek, másrészt a helyi jegybankok restriktív pénzpolitikájának, végül a például a korrupcióból adódó kockázatot csökkentõ ellenõrzéseknek köszönhetõ – mondták a szakértõk. A befektetõknek elsõ helyen a bankszektort ajánlják, amely az egész térségben profitál a továbbra is jó gazdasági környezetbõl, s a jó eredményeket 2001-ben is elõsegítik a kamatcsökkentések. Az olaj- és gázszektorban a lengyel PKN-t tartják a legjobbnak, de ajánlják a MOL-t is, mivel mindkét konszern profitál majd a gázés kõolajárak csökkenésébõl, mivel egyiknek sincs saját kitermelése és így vásárolnia kell a nyersanyagot. Az energetikában a térség legjobb befektetésének a cseh CEZ-t tartják, amely nyilván profitál majd a temelíni atomerõmû áramexportjaiból. A gyógyszeripar terén a horvát Plivát ajánlják a magyar Egis és Richter elõtt, mivel a Plivának nagy a fejlesztési kapacitása. E szektorban az elemzõk szerint újra megnõ a FÁK-piac jelentõsége, amely kétszámjegyû növekedést ígér. A közép-kelet-európai térségben a technológia-szektor eztán is a nyugati piacok trendjeit követi majd, s az Erste Bank leginkább a lengyel Computerland, Prokom és Agora cégeket, valamint a magyar Graphisoftot javasolja, míg a távközlési szektorban az alapvetõ minõség miatt elsõ helyen a Matávot ajánlja a bank.

Már Niki Laudát is vizsgálja az osztrák ügyészség

Bécs. Az osztrák AUA állami légitársaság és a csoportjához tartozó Lauda Air közötti háborúság legújabb csatája az elõzõhöz hasonlóan a bíróság elõtt zajlik. Már nem csak Herbert Brammer és Mario Rehulka AUA-vezérigazgatók ellen folyik eljárás, hanem Nicki Laudát is vizsgálja az ügyészség. Lapértesülések szerint Lauda ellen névtelen feljelentés nyomán kezdõdött a vizsgálat. Az ügyész csupán annyit mondott, hogy bekérte azt a könyvvizsgálói jelentést, melyet Lauda eltávolítása elõtt rendeltek meg az egykori Forma–1-es bajnok ellenlábasai, mivel a cég veszteségérõl eltérõ adatok kerültek forgalomba. A Die Presse szerint Lauda ellen a részvénytörvény megsértése, látszatüzletekkel elért személyes nyerészkedés és csalás miatt folyhat vizsgálat. Lauda úgy nyilatkozott, a feljelentésben pénzek elfogadásával vádolták. Mindez nem más, mint az AUA két vezérének visszavágása, hogy így tereljék el a figyelmet az ellenük kezdett eljárásról – mondta az egykori versenyzõ. Brammer és Rehulka ellen az ügyészség és az értékpapír-felügyelet folytat vizsgálatot. Feltételezik, hogy az AUA a részvénytörvény megsértésével vásárolta saját pakettjéhez azokat a további részvényeket, amelyekkel megszerezte a Lauda Air fölötti ellenõrzést.

Az osztrák Erste Bank az utóbbi évek komoly felvásárlásai révén Közép-Európa vezetõ pénzintézetei közé került

Pozsony. Az osztrák Erste Bank der österreichischen Sparkassen vezetõi tegnap Pozsonyban a szlovák pénzügyminisztérium és a Nemzeti Vagyonalap képviselõivel aláírták azt az adásvételi szerzõdést, amelynek értelmében az osztrák fél 425 millió euróért (18,4 milliárd szlovák korona) hozzájut a Szlovák Takarékpénztár (SLSP) részvényeinek 87,18 százalékához.

Tegnap az Erste Bank készpénzben máris kifizette a takarékpénztár vételárának 10 százalékát. Az osztrák pénzintézet a szlovákiai vásárlás révén további 1,8 millió ügyfélhez jut. Brigita Schmögnerová pénzügyminiszter a következõképpen kommentálta az ügylet lezárását: "A takarékpénztár eladása rendkívül fontos lépés. Az a tény, hogy a bank iránt három jelentõs külföldi pénzintézet is érdeklõdött, jól jelzi, hogy Szlovákia gazdasága ígéretesen fejlõdik és az ország töretlenül halad az Európai Unió irányába." Jozef Kojda, a Nemzeti Vagyonalap elnöke a privatizációból befolyó 18,4 milliárd korona sorsáról szólva közölte: a pénzösszeg felhasználási módjáról február derekáig dönt a kormány. Szerinte jó lenne, ha az összeg legalább egy részét a lakossági vagyonalapi kötvények törlesztésére fordítanák. Az Erste Bank az elmúlt 3 évben 600 ezer ügyfélrõl 8 millió ügyfélre tornázta fel magát, miután Csehországban, Horvátországban és Magyarországon is terjeszkedett. A legnagyobb szerzeménye a ceská Sporitelna takarékpénztár volt, 3,5 millió klienssel. A bankfelvásárlásoknak köszönhetõen az Erste Bank Európa 10 legnagyobb lakossági bankja közé került, mérlegfõösszege eléri a 73,1 milliárd eurót. Andreas Treichl, az Erste Bank vezérigazgatója az aláírást követõen közölte: Közép-Európában több felvásárlást már nem fontolgatnak, következik a konszolidáció idõszaka.
Az új tulajdonos az SLSP-ben az elkövetkezõ 5 évben 6,5 milliárd koronát fektet be. Andreas Treichl nem adott egyértelmû választ arra a kérdésre, vajon az elkövetkezõ idõszakban esetleg komolyabb leépítésre számíthatnak-e a takarékpénztárban vagy sem. Azt viszont kijelentette: az Erste Bank közép-európai pénzintézetté vált, vagyis a késõbbiek során a takarékpénztár szlovákiai ügyfelei igénybe vehetik az osztrák bank ausztriai, horvát, magyar és cseh érdekeltségeinek szolgáltatásait is. A legnagyobb szlovák pénzintézet mérlegfõösszege 2000 szeptemberében 185,5 milliárd korona volt, ami a szlovák pénzpiac 22 százalékát jelenti. A 6500 fõt foglalkoztató, 530 fiókkal rendelkezõ SLSP 2000-ben végre nyereséges volt, adózás elõtti nyeresége 3,3–4,9 milliárd korona közöttire becsülhetõ.
Brigita Schmögnerová pénzügyminiszter a tegnapi aláírást követõen hozzátette: a takarékpénztár konszolidálása 36,7 milliárd koronába került. Az állami költségvetésbõl tavaly 8,4 milliárd koronát áldoztak, az idén pedig 9,8 milliárdot fordítanak a bankkonszolidációra. A további hazai bankprivatizációs tervekrõl szólva közölte: az Általános Hitelbank (VÚB) iránt érdeklõdõ stratégiai befektetõkkel folytatott tárgyalások jól haladnak, a Beruházási és Fejlesztési Bank (IRB) ugyan nem olyan vonzó, mégis van iránta érdeklõdés, végül a Postabankban lévõ állami részesedés értékesítése valószínûleg 2002 elsõ felében várható. (shz)

A reformok üteme nem felelt meg teljes mértékben a minisztérium elképzeléseinek

Pozsony. A tavalyi év a vállalkozói környezet és az energetika reformjának jegyében telt – nyilatkozta Lubomír Harach gazdasági miniszter, amikor a tavalyi év eredményeit értékelte a tárca szempontjából. Szerinte mindkét területen sikerült jelentõs elõrelépést tenni, még ha a reformok üteme nem is felelt meg teljes mértékben a tárca elépzeléseinek. Jelentõs tartalékok rejlenek ugyanis még a tárcaközi egyeztetésben.
Tavaly sikerült elfogadni az új energetikai politikát és az energiaipari vállalatok erre épülõ transzformációját. A miniszter külön kiemelte az európai uniós csatlakozás gazdasági tárcára esõ részét. A minisztérium felügyelete alá esõ fejezetek közül, az energetikán kívül, az összes többit elõzetesen lezárták. Szlovákia így elõzetesen lezárta a kis- és középvállalkozásokkal, a fogyasztóvédelemmel, az iparpolitikával és a külkapcsolatokkal foglalkozó fejezeteket. Az energetika esetében Szlovákia két átmeneti idõszakot kért. Az Európai Unió ebbõl már jóváhagyta a 90 napos kötelezõ olajtartalékok felhalmozása esetében a halasztást. A szlovák energetikai piac hozzáférhetõségérõl a külföldiek számára azonban még folynak a tárgyalások. Harach szerint a hazai vállalkozások fejlesztéséhez jelentõs mértékben hozzájárult az idegenforgalmi program is, amelyre 1991 óta 300 millió koronát fordítottak és 4 ezer munkahelyet sikerült létrehozni. A kormány erre az idei évre 45 millió koronát különített el. A gazdasági tárca reményei szerint még idén sikerül beindítani az építkezési munkálatokat a malackai (Malacky) autóipari parkban. Ez 3200 embernek adna munkát a VW Slovakia Rt.-nél és további 1200-nak az ipari parkban. (mi)

Kezdõdik a legnagyobb hazai idegenforgalmi kiállítás

Pozsony. A január 18. és 21. közt a pozsonyi INCHEBA-ban megrendezésre kerülõ Slovakiatour idegenforgalmi kiállításon 210 résztvevõ több mint nyolcezer négyzetméteren mutatja be hazai és külföldi ajánlatát – jelentette be a kiállítással kapcsolatos tegnapi sajtóértekezleten Ernest Nagy, az INCHEBA menedzsere. Idén különválasztották az ajánlatokat, az egyik pavilonban a szlovák és a cseh régiók láthatók, a másikban pedig a külföldi idegenforgalmi központok kínálata tekinthetõ meg. Két olyan ország is lesz, amely elsõ alkalommal mutatkozik be Pozsonyban: Ciprus és Vietnam. A Slovakiatour elsõ két napja a szakmai közönségé, a látogatók pedig a másik két napon szemlélhetik a kínálatot. Ehhez szervezték a kísérõ rendezvényeket is, az elején szakmai konferenciákat tartanak, a vége felé pedig a mûsorok kerülnek napirendre.
Látványosnak ígérkezik a szintén ebben az idõben sorra kerülõ DANUBIUS GASTRO élelmiszeripari és vendéglátóipari kiállítás, amelyen 100 kiállító több mint négyezer négyzetméteren mutatkozik be. Ezen az ágazathoz kötõdõ berendezéseken és szolgáltatásokon kívül több bemutatóra és éves díj kihirdetésére is sor kerül.
Az idegenforgalmi kiállítással egyidõben 500 négyzetméteren vadász- és sportfegyvereket mutatnak be, erre az akcióra hároméves szünet után kerül sor. (tuba)

A növekvõ olajárak hatása

Pozsony. A szlovákiai töltõállomásokon tavaly lényegesen kevesebb benzint adtak el, mint egy évvel korábban. A visszaesés egyes benzinkutaknál elérte a 20%-ot – nyilatkozta Daniel Krajniak, a Szlovák Olajipari Szövetség igazgatótanácsának elnöke. Tavaly ugyan nõttek a bevételek, Krajniak szerint ez azonban kizárólag a magas benzináraknak köszönhetõ. A csökkenõ eladásokat rengeteg tényezõ befolyásolta: a kormány rossz gazdasági döntései, a kõolaj magas felvásárlási ára, a lakosság elszegényedése és a korona gyengülése. (TA SR)

A BMW autógyártó még nem jelezte sikertelenségünket

Pozsony. Szlovákia máig semmilyen hivatalos értesítést nem kapott a BMW gépkocsigyártótól, amely jelenleg megfelelõ helyszínt keres új vállalata számára – nyilatkozta Lubomír Harach gazdasági miniszter. A több milliárdos befektetésre Szlovákiából két ajánlatot juttattak el a BMW-hez. Az egyiket a gazdasági tárca felügyeletével, a másikat pedig az Ost-West-Wirtschaftsclub küldte el. Harach szerint Szlovákiának így továbbra is van esélye a befektetés elnyerésére, amely félmilliárd eurót jelentene az országnak, és 3 ezer embernek adna munkát.
A cseh Mladá fronta Dnes napilap szerint ugyanakkor a BMW vállalatának építéséhez keresett helyszín kiválasztásánál már csak négy ország maradt fenn a rostán: Magyarország, Csehország, Németország és Spanyolország. A szakemberek az említett országokban két-két helyszínt vizsgálnak A pályázatra eredetileg 200 város és régió jelentkezett egész Európából. (mi)

GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK

Pozsony. A külkereskedelmi mérleg hiánya tavaly elérte a 35-40 milliárd koronát – derül ki a gazdasági tárca elõzetes jelentésébõl, amit Peter Bròo, a minisztérium államtitkára hozott nyilvánosságra. Az elõzõ évhez képest ez mintegy 8-10 milliárd koronával kisebb deficitnek számít. Bròo szerint a szlovák gazdasági növekedés motorja tavaly épp a külkereskedelem volt. A szlovák kivitel elérte az 545 milliárd koronát, ami 31%-os éves növekedésnek felel meg. A behozatal ugyanekkor 26 százalékkal nõve, 580 milliárd koronát tett ki. (mi)

Pozsony. A kiskereskedõk bevételei a tavalyi év novemberében tovább nõttek – derül ki a statisztikai hivatal legfrissebb jelentésébõl. Az év utolsó elõtti hónapjában bevételeik elérték a 43,7 milliárd koronát, ami az év legjobb havi eredményének számít. Az egy ével korábbi bevételekhez képest ez több mint 7 százalékos növekedésnek felel meg. Fordított a helyzet a nagykereskedelemben, amelynek a bevételei az elõzõ évhez képest 13,7 százalékkal, 58,1 milliárd koronára csökkentek. (ú)

Pozsony. A Globtel tavaly 2,715 milliárd koronányi bruttó nyereséget halmozott fel. Bevételeik az említett idõszakban elérték a 7,487 milliárd koronát. Az elõzõ évhez képest ez jelentõs növekedésnek számít, 1999-ben ugyanis 5,92 milliárdos bevételek mellett, 1,99 milliárd koronás nyereséget értek el. (SITA)

Prága. A BMW mellett az Audi és a Toyota is további expanzióra készül, és Csehország is ott van az esélyes országok közt – áll a Mladá Fronta cseh napilap tegnapi számában. Az autógyártók tervei azonban még gyerekcipõben járnak és hivatakos felkérés egyelõre nem érkezett az országba. Az Audi magasabb kategóriájú autókra, a Toyota pedig Yaris márkájának gyártása érdekében szeretne új gyárat építeni. (MF)

Pozsony. Az építõipari termelés az elõzõ évhez képest tavaly novemberben, 9,6%-kal nõve, elérte a 7,1 milliárd koronát. A statisztikai hivatal elemzése szerint míg a tavalyi év elsõ felében az ágazat termelése folyamatosan csökkent, a második félévben már minden hónapban növekedést könyvelhetett el. Az adatok Harna István éptésügyi miniszternek és azoknak az elemzõknek adnak igazat, akik a 2. félévre növekedést jeleztek elõre. (ú)

Pozsony. A BMW autógyár a tavalyi évet rekordeladással zárta, amikor viszonteladóin keresztül világszerte 822 ezer gépkocsit adott el. Az elõzõ évhez képest ez 9,4%-os növekedésnek felel meg. A legtöbb gépkocsit, 240,6 ezret, Németországban adta el, a 2. helyen az USA áll, 190 ezer gépkocsival. (SITA)

Frankfurt. Egyes félelmekkel ellentétben az USA-ban nem lesz recesszió, az amerikai kamatdöntéseknek nem lesz közvetlen hatása az Európai Központi Bank (EKB) intézkedéseire – véli az EKB vezetõ gazdasági szakértõje. Hangsúlyozta, hogy az USA gazdasága ugyan gyengül, de szó sem lesz recesszióról. Csupán arról van szó, hogy az igen erõs amerikai gazdasági növekedés normális szintre áll be. Az eurózónában mérséklõdik a gazdasági növekedés, de az ütem így is meglehetõsen magas marad. (MTI)

Washington. Azok a független gazdasági szakértõk, akik közül sokan szkeptikusan fogadták a Bush elnökjelölt kampánya során bejelentett adócsökkentési tervet, mára többen megváltoztatták véleményüket és úgy vélik, hogy pontosan ez az, amire most szükség van. George W. Bush azt ajánlotta, hogy 10 év alatt 1,3 ezer milliárd dollárral csökkentsék az adókat. A szakértõk 1999-ben és 2000-ben aggályukat hangoztatták. Miután a gazdasági bõvülés csillapodott, az elemzõk úgy vélik, hogy a Bush-féle adócsökkentés a gyógyír az amerikai gazdaságra. (MTI)

Bécs. Privatizálják az Austria Tabakot – az ÖIAG állami vagyonkezelõ eladja 41,1%-ot kitevõ tulajdonát. Hírek szerint szinte sorban állnak az érdeklõdõk, mivel a konszern 2000-ben is javított elõzõ évi eredményein. Az ÖIAG stratégiai befektetõt keres, és el akar kerülni egy újabb tõzsdei kibocsátást. Az érdeklõdõk között van a német Reemtsma, a brit Gallagher, a francia-spanyol Altadis, az állami kézben lévõ olasz dohányipari konszern, valamint az amerikai Philip Morris, a British American Tobacco és a Japan Tobacco. Úgy hírlik azonban, az AT vezetése európai vevõt akar. (MTI)

Washington. A nemzetközi pénzintézet visszafogja a feltörekvõ piacok idei gazdasági növekedési ütemére vonatkozó korábbi elõrejelzését a fejlett országok, így az USA és Japán gazdaságnövekedési lassulása miatt. A Világbank egy-két hónapon belül ismerteti legújabb becslését. A növekedési elõrejelzés átlagban mintegy fél százalékkal csökken majd, de lesznek olyan országok, ahol ez eléri az 1%-ot. Decemberben a Világbank a feltörekvõ országok esetében átlagosan még 5%-os gazdaságnövekedést jósolt 2001-re. (MTI, Reuters)

New York. A Time Warner érdekeltségek közé tartozó CNN News Group – tévés és internetes tevékenysége átszervezése nyomán – jelentõs elbocsátásokra készül. A Wall Street Journal szerint 500-1000 embernél több menesztése nem várható, de a csoport interaktív tevékenységében nagy leépítés van kilátásban. A 4000 alkalmazottat foglalkoztató CNN decemberben arra figyelmeztette munkatársait, hogy agresszív változtatásokra készül, és az elbocsátásokra akár már a jövõ héten is sor kerülhet. (MTI)

Tokió. Japánban csaknem 60 millióra emelkedett a mobiltelefon-tulajdonosok száma az elmúlt évben. Ez 19,66%-kal több, mint egy évvel korábban, amikor 48,46 millió elõfizetõt tartottak nyilvánt. A vezeték nélküli szolgáltatás a japán gazdaság egyik leggyorsabban növekvõ területévé vált. (MTI)