Péntek, 2001. január 12. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54. évfolyam 9. szám

Lendvai Ildikó, a Magyar Szocialista Párt alelnöke nem akar beállni a kisgazdákat szidalmazók táborába

Az MSZP szerint a Fidesz bûnbakot talált a Kisgazdapártban és elnökében, és saját politikai bajairól akarja elterelni a figyelmet. Lendvai Ildikó, a Magyar Szocialista Párt egyik alelnöke lapunknak adott nyilatkozatában úgy vélte, azoknak a táborából kellene szavazókat nyerniük, akik elfordultak a politikától.

Mi az oka, hogy az MSZP nem él a mostani helyzettel, nevezetesen, hogy a kisgazdák körül botrányok vannak? A szocialisták miért ennyire visszafogottak mostanában ebben a kérdésben?
Egyrészt azért, mert ami a Kisgazdapártban történik, nemcsak az õ bajuk és a kormánykoalícióé, hanem a politikától való elidegenedést, a kiábrándulást is fokozza. Örülnivalója még egy ellenzéki pártnak sincs emiatt. Félünk, hogy a botrányok felemlegetése a politika és a botrányok, a politika és a korrupció közé egyenlõségjelet tesznek. Van egy másik ok is: úgy érezzük, hogy a Kisgazdapártban és elnökében a Fidesz most alkalmas bûnbakot talált arra, hogy a kormány egészét jellemzõ politikai bajokról, klientelizmusról, korrupciógyanúról elterelje a figyelmet. Nem biztos, hogy nekünk a Kisgazdapárton kell elverni a port valami olyasmiért, aminek lehetõvé tételéért nyilvánvalóan a nagyobbik kormánypárt felelõs. Röviden azt mondhatnám, Torgyán attól van, mert Orbán van. Ha most mi lelkesen beállnánk – és persze teljes joggal tehetnénk – a Torgyánt szidalmazók táborába, akkor éppen a fõ felelõsrõl terelnénk el a figyelmet. Még az is lehet, hogy egy kicsit segítenénk a legnagyobb kormánypártnak, amelynek most szemlátomást nincs ellenére, hogy a Kisgazdapártnak, amely mégiscsak egy történelmi múlttal rendelkezõ párt, a szavazóbázisa teljesen szétesik.

Ha a Fidesz ezt elégedetten nézi, nyilván azt reméli, hogy elnyeri a kisgazdaszavazatokat.
Azt hiszem, ez volt a Fidesz egyik nagy tévedése, és ez lesz az egyik nagy csalódása is. Biztos vagyok benne, az, hogy a kisgazdabotrányokat most hozták nyilvánosságra, politikailag nem véletlen. A közvélemény azonban okosabb, mint ahogy azt a vezetõ kormánypárt feltételezte. Az, hogy nem lehet választ kapni a kérdésre, kit bíz meg és hány milliárdért az Országimázs Központ, hogy az autópályaépítés egésze átláthatatlan, hogy közpénzekkel nem számolnak el, tulajdonképpen ugyanaz a jelenség, csak kevésbé látványos formában, mint amikor egy képviselõt tetten érnek milliókkal az aktatáskában. Ezt a közvélemény érzi, tudja, hogy ezzel a kabinettel baj van. A kormány erkölcsileg megbukott, és nem valószínû, hogy a nyilvánvalóan durvább módszerekkel dolgozó Kisgazdapárt helyett most a nagyobbik kormánypártot választja. A baj az, hogy ez a politikai közmorált végképp szétzilálja az emberek szemében, ez egyetlen demokratikus pártnak sem jó, azért sem, mert könynyen lehet, hogy a kisgazdáktól elpártolt szavazók jobb esetben a politikától elfordulók bázisát növelik, rosszabb esetben a MIÉP-et keresik meg. Hiszen a MIÉP igen könnyen hirdetheti a tiszta kezek politikáját, egyszerûen azért, mert még nem volt kormányon. Hogy a Fidesznek jó-e, hogy a MIÉP szavazóbázisa ezáltal megnõ, azt nem tudom.

Lezajlott az MSZP kongresszusa, kitûzték a célokat, irányokat. Másfél évvel a választások elõtt mi az, amivel az MSZP-nek foglalkoznia kell?
A kérdésben benne volt a válasz. Az MSZP-nek választásra való felkészüléssel, a választási program elkészítésével kell elsõsorban foglalkoznia. Az MSZP-nek ahhoz, hogy a választási programjából kormányprogram legyen, nyilván meg is kell nyernie a választást. Ehhez égetõ szükségünk van még négy-öt százaléknyi támogatóra. Az MSZP eddigi legmagasabb támogatottságát érte el az elmúlt év végére, a pártot választók körében 46-48 százalékos volt a népszerûsége. Amikor 1994-ben a párt abszolút többséget szerzett a parlamentben, akkor a támogatottsága 34 százalékos volt. 1994-ben nem egy egységes jobboldallal szemben kellett az egyéni körzetekben nyerni, akkor elég volt, hogy a körzetek nagyobbik részében jelöltjeinknek relatív többségük volt, és ehhez a 34 százalék körüli eredmény elég volt. Most ez nem így van, a 46-48 nem 52, nem jelenti a körzetek nagyobb részében a biztos gyõzelmet. Négy-öt százalék nem sok, de minél jobban áll egy párt, annál nehezebb plusztámogatót szereznie, ráadásul meg kellene találnunk a nem politizáló rétegekhez vezetõ utat. Ez a tartalék 4-5 százalék tudniillik a politikától elfordult, kiábrándult, vagy a politika iránt soha nem érdeklõdött emberek körébõl nyerhetõ meg.

Milyen programot ígér az MSZP, hogy az reális és vonzó is legyen?
Az ország ma szerencsésebb idõket él, mint a sokat emlegetett ‘94-es kormányra jutás idején. A gazdaság fellendülõben van, jó néhány ügyetlen, amatõr vagy politikailag vezérelt kormányzati lépés ellenére is. A nemzeti jövedelem növekedik, aminek elosztásáról lehet gondolkodni. Az alapvetõ különbség a mostani kormánypolitikához képest abban van, hogy kinek jusson ez a többlet. Az öt-, sõt öt és fél százalékos növekedés ellenére ebben a ciklusban a reáljövedelmek csak másfél százalékkal nõttek. Tehát nem az átlagos munkavállaló lett a haszonélvezõje, még ebben a szerény mértékben sem annak, ami – lehet, hogy ez most demagógiának hangzik – az õ munkájának eredménye is. Amit tehát az MSZP ígérni tud, hogy életben tartja a gazdasági növekedést, felhagy azokkal a növekedéskorlátozó beavatkozásokkal, amelyek a Fidesz-kormánytól nem voltak idegenek, ugyanakkor a növekmény elosztásában elsõsorban azokat preferálja, akik elszenvedték a kényszerû megszorításokat. A nyugdíjemelésben nemcsak a mostani kormány által megnyirbált emelés következtében elvett 50 milliárdot adjuk vissza a nyugdíjasoknak néhány százalékos emelés formájában, hanem más módon számoljuk ki az éves nyugdíjemelés mértékét. Minden nyugdíjas gyakorlati tapasztalata, hogy az õ fogyasztói kosara, még ha jól becsülik is meg az inflációt, ezt jobban megérzi. Valóban, a gyógyszerárak, a közüzemi díjak, az élelmiszerárak az átlagos inflációnál magasabb arányban emelkedtek. A nyugdíjas viszont viszonylag kevés lépegetõ exkavátort, hifitornyot vásárol, õ nem az átlagot éli meg.

Hogyan közelítik meg az ifjabb nemzedéket?
Az egyik legfájdalmasabb élményem az elmúlt tíz évben az esélykülönbségek növekedése volt. Már 1998-ban is nagyok voltak a társadalmi különbségek, Magyarországon a legrosszabb és a legjobb jövedelmû tíz százalék között hétszeres volt a különbség, míg az EU országaiban általában 4-5-szörös. Ez egy pályakezdõ fiatal életében igazságtalan és behozhatatlan hátrányt jelent. A rosszul gombolt kabátot újra akarjuk gombolni, olyan családtámogatást ígérünk, mely eljut a valóban nehezen élõ családok gyerekeihez. Szeretnénk megvalósítani azt is, hogy a közoktatási rendszerbõl kilépve minél több olyan készséget kapjon a fiatal, mely "partiképessé" teszi a szegényebb családból elindulót is. Ez azt jelenti, hogy az érettségi mellé ingyenesen kerüljön minden középiskolát végzett diák zsebébe a jogosítvány, az államinyelvvizsga-papír és egy számítógépes alapismeretekrõl szóló papír.

MEGKÉRDEZTÜK

A szennyvíztisztító állomás átadásán tartott beszédében elhangzott, hogy Szenc már belépett az Európai Unióba, mivel annak elõírásai szerint, minden 2000 lakosú településen kell mûködnie egy szennyvíztisztítónak. Csak ennek a követelménynek felel meg az állomás?
Természetesen nem. Itt nemcsak arról van szó, hogy az EU-nak feleljen meg, hanem a kibocsátott szennyezésnek összhangban kell lennie a hazai normákkal is, melyek igazodnak az EU normáihoz. Ez a kérdés mûszaki vetülete, a politikai oldala pedig a már említett 2000-es határszám, Szenc ennek alapján valójában belépett az EU-ba.

A gyakorlatban pontosan mit jelent Szenc városának az új állomás?
Bõvíteném a kérdést, mivel az egész régiónak lefelé helyezkedõ a vízfolyása. A talajvíz, a kutak szennyezettsége jelentõsen csökken az új víztisztító beindításával. A városnak az élet minõségének javulását jelenti, mert el kell fogadnunk, hogy a környezet minõsége egyúttal az élet kvalitásait is emeli.

Mennyire vétkes a környezetvédelmi minisztérium abban, hogy ilyen sokáig – 12 évig – húzódott az átadás?
Soha nem volt elég pénzünk az ilyen beruházásokra. 140 millióba került az itteni víztisztító, és a környezetvédelmi alap mindössze 1 milliárdot oszt el évente. Épp ezért meg szeretném dicsérni Szenc városát a kezdeményezésért, hogy nem vártak az államra, bekapcsolódtak a PHARE-programba, és valójában saját erejükbõl szedték össze a pénzt. A költségek 32%-át adta a minisztériumunk, s annak ellenére, hogy tavaly és tavalyelõtt is nagyon keveset kaptunk, az állomásra is tudtunk gondolni. Egyszerûen nagyon fontos volt, hogy be legyen fejezve.

Hol lesz a következõ szennyvíztisztító átadása?
2500 kérvény jött be a környezetvédelmi alapba, s ebbõl olyan 100-150 helyre tudunk valamilyen dotációt juttatni. Természetesen ezeket a projektumokat nem tudjuk teljes mértékben finanszírozni, de megpróbálunk segíteni a falvaknak. (mz)

Palko és Lipsic is rajta van

Pozsony. A Twist rádió értesülései szerint a rendõrség birtokában van az a "halállista", amelyen azok nevei, akiket Mikulás cernák ügyének vizsgálatában való részvételük miatt ítélt halálra az alvilág. Rudolf Schuster államfõ, Mikulás Dzurinda kormányfõ, Ján carnogurský igazságügy-miniszter és Ladislav Pittner belügyminiszter személyes védelmét már hónapokkal ezelõtt megerõsítették, mert állítólag attól tartanak, hogy a cernák-csoport elrabolhatja õket.
A belügyminiszter tegnap nem kívánta kommentálni a rádió értesüléseit, ám nem zárta ki a lista létezését, amelyen a Twist szerint a vizsgálatot végzõ nyomozó nevén kívül szerepel Daniel Lipsic igazságügy-minisztériumi irodavezetõ, a cernákot vádoló ügyésznõ és Vladimír Palko, a parlament védelmi bizottsága elnökének neve is. (ú)

Átlagosan 30-35 ezer koronával tartoznak az embereknek

Nyitra. Az aranyosmaróti Barmiga cipõgyár 400 alkalmazottja szerdán reggel még munkába állt a kétnapos sztrájk után, amelyre az elmaradt fizetések miatt szánták rá magukat, délután már közölték velük, hogy a tulajdonosok, megrendelõk és a Polnobanka tárgyalásai sikertelenek voltak, így a cég mégis csõdbe jut.
A csupán külföldi megrendelésre gyártó üzem térítetlen villanyszámlája meghaladta a 400 ezer, gázszámlája a 200 ezer koronát, és az alkalmazottak november óta nem kaptak fizetést – ezért is gyanús, hogyére csak a csõd bejelentése után derült fény, a nagytapolcsányi Artimex cég már szállítja is a berendezést egy másik üzemcsarnokba, mint ahogy a megrendelõk is napokon belül küldik a kamionokat a már elkészült áruért. A munkások többségét a cég megszûnése miatt bocsátják el, de voltak olyanok is, akik a fizetések elmaradására hivatkozva mondtak fel. Hogy látják-e még valaha a pénzüket (átlagosan kb. 30-35 ezer koronával tartozik a cég egy embernek), azt nem tudni, de valószínû, hogy bírósági úton kell majd követelniük a bérüket.
A Új Calex hûtõgyár után a Barmiga Kft. a régió második nagyobb üzeme, amelyben az elmúlt egy év alatt tömeges elbocsátásra került sor, a régióban a munkanélküliek aránya így eléri a 25%-ot. (bec)

Csáky Pál: a szöveg többféle magyarázatra ad lehetõséget

Pozsony. "Teljesen tiszta szöveget akarok, s remélem, legkésõbb jövõ keddre a koalíciós tanácson le tudjuk zárni, és meg tudjuk szavazni a kormányban a chartát" – jelentette ki Csáky Pál. A kormány alelnöke hangsúlyozta: a megállapodás egy vitás mondat miatt nem született meg, amely ráadásul nem is a chartában, hanem a kormány hozzáfûzött magyarázatában szerepel. A kompromisszumos szöveg, amelyet az MKP bevonása nélkül a három koalíciós partner megfogalmazott, Csáky szerint többféle értelmezésre ad lehetõséget. A kormányülést természetesen megszakították, bár a Mikulás Dzurinda, Eduard Kukan, Milan Ftácnik, Pavol Hamzík és Csáky Pál alkotta bizottság megpróbált megoldást keresni. "A probléma az volt, hogy Milan Ftácnik oktatási miniszter a Demokratikus Baloldal Pártja (SDL) képviseletében módosító szöveget javasolt, amelynek elsõ változatában a charta sokáig vitatott 10. cikkelyének végrehajtását szerette volna a kisebbségi nyelvek törvényéhez kötni. Úgy gondoltam, ez erõsen szûkíti a szóban forgó cikkely alkalmazását" – mondta lapunknak Csáky. Ftácnik azonban az MKP-t vádolja: az SDL alelnöke szerint Csáky pártja a december 12-én kötött megállapodás határain túl megy, ám leszögezte, a charta elfogadása nem okoz ellentétet a két párt között. Az MKP mindössze ragaszkodott saját álláspontjához, és nem fogadott el kompromisszumos megoldást, fûzte hozzá Ftácnik. (les, TA SR)

Négy-hat hónap türelmet kér a távközlési hivatal

Pozsony. "A probléma megoldása sokban függ attól, mennyire hajlandó velünk együttmûködni a szolgáltató" – említi tegnap kiadott állásfoglalásában a távközlési hivatal. Ismeretes: az UPC Slovensko azzal védekezik, szolgáltatásai javításának érdekében akart nagymértékû áremelést végrehajtani. A Hivatal azonban elõször négy-hat hónapot szeretne eltölteni a döntés megalapozottságának kiértékelésével, csak ezután szabályozná az árakat. Az idõ rövidsége miatt azonban eddig még nem lépett közbe: megmaradt tehát az eredetileg 2000 végéig érvényes árreguláció. A testület állásfoglalása szerint a tárgyalás lassúsága miatt a szolgáltató hibáztatható. Bár a hivatal még tavaly könyvvizsgálatot rendelt el, az errõl szóló jelentést csak január harmadikán, tehát jóval az áremelés végrehajtása után kapta meg. A kábeltelevíziós társaság a saját internetes honlapján megjelent állásfoglalásában elítéli a távközlési hivatalnak az árak szabályozásával kapcsolatos döntését. A nyilatkozat aláírója, a UPC vezérigazgatója, "nem lát más módot", felkéri az elõfizetõket, februártól tartsák magukat az új árakhoz. (TA SR, ú)

A külföldi gyógyszergyártók jelentõs árcsökkentést hajtottak végre

Pozsony. Szlovákia polgárainak naponta 3,8 százaléka van betegállományban, az évi táppénzállomány hossza meghaladja a 24 munkanapot. Míg Ausztriában egy lakos évente legfeljebb ötször keresi fel orvosát, nálunk legalább 17 alkalommal. Az orvosok tavaly 75 millió gyógyszervényt írtak ki.

"Ha valós képet akarunk kapni az egészségügy pénztelenségének okairól, errõl is nyíltan beszélni kell. Elemzést készítettünk, felvázoltuk a megoldásokat, megvalósításukhoz a kormány és a politikusok akaratára van szükség" – vezette fel az idei elsõ sajtótájékoztatót Roman Kovác egészségügyi miniszter. Eredményesnek tartja – az eredeti gyógyszergyártók tiltakozása ellenére – az elfogadott kategorizációt, hiszen több külföldi gyártó annyira lecsökkentette az orvosságok árát (a koleszterinszint-csökkentõket pl. 450-600 koronával), hogy a betegek téritésmentesen jutnak hozzá. Az inzulin 80 koronára esett vissza, az adagoló tollért pedig nem kell fizetni. A tárca gyógyszerpolitikájával kapcsolatban kitért az orvosságok árának (a pénzügyminisztérium állapítja meg – a szerk. megj.) alakulására. A gyógyszer árának 74,6 százaléka a gyártóé, a forgalmazóké 9,7 százalék, a patikusé 15,7 százalék. Tavaly az egészségbiztosítók a gyógyszerekért hozzáadottérték-adó címén 1 milliárd 200 milliót fizettek az államkasszába, a patikusok árrése pedig 1 milliárd 860 koronát tett ki. A gyártók a gyógyszertári orvosságokért 8 milliárd 380 millióhoz, a kórházi szerekért 3 milliárd 700 millióhoz jutottak. A gyógyszerforgalmazók részesedése 1 milliárd 600 millió korona volt. "Tévedés ne essék, nem tiszta haszonról van szó, a láncolat résztvevõi ebbõl állják üzemelési kiadásaikat" – adott magyarázatot a miniszter. A gyógyszer-kategorizációra évente kétszer – májusban és novemberben – kerül sor, a miniszter és csapata változatlanul az árak mérséklésére és a gyógyszerfogyasztás csökkentésére törekszik. Az évi 75 millió vény ugyanis túlzás. Ezért az egészségbiztosítók ellenõrizni fogják az orvosok gyógyszerezési gyakorlatát, s ha túllépik a regionális szintet, magyarázatot kell adniuk. Megvizsgálják a laboratóriumi vizsgálatok célszerûségét is.
Bár a rendszerváltás óta szinte minden tárcavezetõ tervbe vette a sürgõsségi kórházi ágyak számának csökkentését vagy transzformálásukat krónikuságyakká, ez a mai napig nem valósult meg. Az ország kórházaiban 32590 akut, 4745 krónikus és 4900 pszichiátriai beteg számára fenntartott ágy van. "A betegellátás szempontjából elég volna 27 ezer sürgõsségi ágy, viszont háromezerrel növelni lehet a krónikus betegségekben szenvedõk számára fenntartott kapacitást. A munkaügyi miniszterrel folytatott tárgyalások eredménye az is, hogy fél éven belül három (kettõ a felnõtteknek, egy a gyermekeknek) olyan intézetet létesítünk, ahol a viselkedészavarban szenvedõk helyezhetõk el. Akik megfelelõ ellátására a szociális intézetekben nincs lehetõség, bár jelenleg ott élnek" – hangsúlyozta.

Az ügyvédeket nem érdekli, hol van Ivan Lexa

Pozsony. "Nem tudjuk, és nem is érdekel bennünket, hol tartózkodik Ivan Lexa. A mi kötelességünk, hogy jogait védjük" – jelenette ki Lubomír Hlbocan, a volt SIS-igazgató ügyvédeinek nevében. Szerintük Lexát politikai menekültnek kell tekinteni, ezért egyetlen ország sem adhatja ki, s erre már az Interpol szlovákiai irodáját is figyelmeztették. "A Dzurinda-kormány politikai menekülteket produkál" – állítja Juraj Trokan, Lexa másik ügyvédje. A harmadik, Stefan Ondris úgy véli, a védencük elleni vádirat egyharmada olyan adatokat tartalmaz, amelyek a jogrend szerint nem valók bíróság elé. Svetozár Chabada a SIS-igazgató családtagjainak zaklatása miatt fejezte ki nemtetszését. A külföldi szabadságra utazó Lexánét az osztrák határon több mint egy órára feltartóztatták a szlovák vámosok, gépkocsiját átkutatták, elsõsorban a jegyzetfüzeteit, noteszeit nézték át, nyilvánvalóan olyan adat után kutatva, amely férje nyomára vezetne. (gl)

Brutális emberölés, az indíték egyelõre ismeretlen

Besztercebánya. Gyilkossággal vádolnak egy 69 éves római katolikus lelkészt Lovcice-Trubín községben (Garamszentkereszti járás). Stefan K. brutális módon végzett áldozatával: az 58 éves erdészt többször fejbe vágta egy tompa tárggyal. Ezután gyúlékony folyadékkal locsolta le, megpróbálta elégetni, majd a községi hivatal elé rángatta a testet. A férfira hajnalban bukkantak rá, még életben volt, de már nem tudták megmenteni.
A nyomozóknak a pap csak annyit mondott: valami történt köztük, de már nem emlékszik mi. Az ügyészség indítványozta vizsgálati fogságba vételét.

Kuchyòán nem használtak urántartalmú lövedéket

Komárom/Kuchyòa. "Eddig egyetlen katona sem panaszkodott egészségi állapotának romlására azok közül, akik a Komáromi járásból mentek szolgálatot teljesíteni az ENSZ balkáni békefenntartó kötelékeibe" – jelentette ki a járási katonai parancsnokság vezetõje a Balkán-szindróma kapcsán. A járásból nem hivatásos katonák vettek részt az ENSZ boszniai békemissziójában, számuk katonai titok, így nem hozzák nyilvánosságra.
A szlovák hadsereg orvosi kivizsgálást ajánlott fel valamennyi, a Balkánon szolgálatot teljesítõ békefenntartónak. A Rózsahegyi Központi Katonakórházban január 15-tõl naponta tíz, a pozsonyi belügyi kórházban pedig naponta öt személyt képesek kivizsgálni, hematológiai vizsgálaton, rákszûrésen esnek át, és vesemûködésüket ellenõrzik. Elsõként a koszovói KFOR-kötelékekben szolgálatot teljesítõk kerülnek sorra, a jelenleg is Koszovóban tartózkodók hazatérésük után esnek át átfogó ellenõrzésen.
A kuchyòai katonai repülõtér parancsnoka tegnap kijelentette, az amerikai légierõ erdõháti hadgyakorlatain nem használtak gyengített urántartalmú lövedékeket. A mérések során nem tapasztaltak a térségben magasabb sugárzási szintet. A község polgármestere elmondta, senki sem betegedett meg a lakosok közül. Emellett a meglehetõsen drága urántartalmú lövedékeket páncélozott jármûvek ellen használják, Kuchyòán azonban pléhhordókra lõttek az amerikai vadászgépek, mindössze jelzõbombákkal.

Nem alkotmányellenes a választási törvény

Kassa. Az alkotmánybíróság tegnap elutasította a harmincöt ellenzéki képviselõ beadványát, akik alkotmányellenesnek vélték Dzurinda-kormány által elfogadott parlamenti választási törvény 41. cikkelyének két bekezdését. A szóban forgó paragrafus öt százalékban határozza meg a parlamenti küszöböt abban az esetben, ha a pártok egyedül indulnak a választásokon. Ha kettõ vagy három párt köt koalíciót, a küszöb 7 százalék, ha négy vagy több, 10 százalék. A HZDS szerint a választási koalíciót alkotó pártok számának többszöröse szerint kell emelkednie a köszübnek, ahogy azt a Meciar kormány által elfogadott törvény tartalmazta. Azaz két párt esetében 10, háromnál 15 százalék. Szerintük a jelenlegi választási törvény diszkriminatív, mivel három kis párt koalícióra lépése esetén elegendõ a szavazatok hét százaléka, azaz két-három százalékos pártok is bekerülhetnek a parlamentbe, ha összefognak.
Az alkotmánybíróság plénuma nem talált ellentétet a választási törvény cikkelye és az alkotmányban között. A döntés részletes indoklása technikai okok miatt egyelõre várat magára. Ján Mazák, a taláros testület elnöke kommünikében közölte, a törvény jogszerûségének alapja ez esetben az, hogy lehetõvé teszi a széles politikai spektrum részvételét a törvényhozásban, a politikai erõk szabad versenyének respektálása mellett. (-juk)

Népszámlálás: marad az 1991-ben alkalmazott módszer

Pozsony. A Roma Pártok Egyezsége tiltakozik a kormány december 20-i rendelete ellen, melyben csak háromfajta kétnyelvû – szlovák–magyar, szlovák–ruszin és szlovák–ukrán – népszámlálási ív használata mellett döndött. Gejza Adam, a szervezet elnöke szerint ezzel a roma kisebbséget diszkriminálják.
Ondrej Srebala, a Szlovák Nemzeti Emberjogi Központ igazgatója úgy véli, jogilag nem helytálló érv, hogy a roma nyelvet azért nem használják hivatalos érintkezés során – és az említett íveken –, mert nincs kodifikálva. Srebala továbbá figyelmeztetett: a statisztikai hivatal az idei népszámlálás során ugyanazokat a módszereket kívánja alkalmazni, mint 1991-ben, amikor a hivatalos adatok szerint mindössze 82 ezer polgár vallotta magát romának, amit Srebala a tényleges állapot durva szépítésének minõsített. (sza)

Panaszt emelt a RIS a Vítazoslav Moric elleni eljárás beszüntetése miatt

Pozsony. "Szlovákia Roma Kezdeményezése (RIS) január 1-jén írásban emelt panaszt az illetékes ügyész ellen, aki ejtette a vádat a rasszizmus szításával gyanúsított Vítazoslav Moric SNS-képviselõvel szemben" – jelentette be Alexander Patkoló, a RIS elnöke. Hozzátette, a szervezet új kormánymegbízotti hivatal kialakítását szorgalmazza, amit 58 roma polgári társulás és 11 roma párt is támogat. Természetesen a jelenlegi hivatal, melynek élén Vincent Danihel áll, megszûnne, és az új szélesebb hatáskörökkel rendelkezne. "A különbség a hatáskörök mennyisége és az lenne, hogy mindezt törvény garantálná" – tette hozzá Patkoló. Elképzelésüket a HZDS, az SDL, a KDH és az SOP képviselõivel is ismertették – a RIS szerint ezek a pártok alkotják majd a következõ kormánykoalíciót. "Gasparovic úr pozitívan értékelte a javaslatot, és megígérte, mindent megtesz, hogy a HZDS szakértõi törvénnyé dolgozzák, majd képviselõi indítványként a parlament elé terjesszék" – mondta a RIS-elnök.
A Gejza Adam vezette Roma Pártok Egyezsége szervezet is Vincent Danihel menesztését javasolja. Adam elmondása szerint a jelenlegi kormánymegbízott többet ártott, mint használt, és morális károkat okozott a roma nemzeti kisebbségnek. "Munkája nem alapos, nincs átfogó stratégiája, mely biztosítaná a romák fejlõdését" – mondta Adam, hozzátéve: ezzel szemben a Nemzetközi Roma Unió (IRU) az államfõ kezdeményezésére hosszú távú megoldást dolgozott ki. Patkoló szerint azért akarják meneszteni Danihelt, mert hamarosan százmillió koronás külföldi támogatást kap hivatala, és "természetesen mindenki szeretné megkaparintani ezt az összeget." (sza)

Saktor úgy véli, idén nem írják alá a kormánnyal az általános egyezményt

Pozsony. Rudolf Schuster nem osztja Mikulás Dzurinda véleményét, mely szerint az elõttünk álló év a gazdasági növekedés éve lesz. Az államfõ úgy véli, nehezebb lesz, mint a tavalyi. Ezzel a nézettel a szakszervezetek képviselõi is egyetértenek, akiket tegnap fogadott az. Schuster szerint az év eleji lényeges áremelkedésekbõl sem lehet arra következtetni, hogy az idén fellendülés vár ránk, hiszen szerinte a családok kiadásai havonta 1400 koronával nõnek. Nem bízik abban sem, hogy megemelik a reálbéreket, mivel a választások elõtti évben népszerûtlen intézkedéseket szokás jóváhagyni. Ugyanakkor, mint mondta, teljes mértékben támogatja a kabinetet, hogy az idén képes legyen elérni valamennyi kitûzött célját. A Szakszervezeti Szövetségek Konföderációja (KOZ) azonosul az államfõ elemzésével. Örvendetes lenne a reálbérek emelése, amint azt a kormány célult tûzte ki, viszont a költségvetésben erre nem különítettek el keretet. "A KOZ szerint a kormány lazán állt hozzá az általános szerzõdés teljesítéséhez, és legtöbb vállalásának nem tett eleget" – jelentette ki Ivan Saktor, a KOZ elnöke. A konföderáció már jelezte, a 2001-re szóló általános egyezmény megkötése a tavalyi teljesítésétõl függ. "Tehát valószínû, hogy semmilyen szerzõdést nem írunk alá" – jelentette ki Saktor. A kabinet azt sem tette meg, amit megtehetett volna. Példaként a munkajog reformját említette. "A kormány becsapott minket" – szögezte le a KOZ elnöke. (szm)

Ismét betegeskedik az államfõ, a tegnapi kivizsgálások szerint enyhe vírusos betegségben szenved és láza is van. Tegnapi programját nem változtatták meg és kezdetnek csupán lázcsillapítót kapott, az orvosok javaslatára nem hagyja el az elnöki palotát. (SITA)

RÖVIDEN

Pozsony. Ezentúl egy PVC-bõl készült játék össztömegének legfeljebb 0,1%-át alkothatják ftalátok, hangzik a kormány tegnap elfogadott rendelete. A ftalátokat a PVC lágyításához használják a játékgyártás során, ám ezek – nyál hatására – könnyen kioldódhatnak, és lerakódhatnak a szervezetben. Roman Kovác egészségügyi miniszter szerint a rendelet minden, hivatalosan hároméves kor alatti gyermekek számára készült játékot érint. Utalt arra is, hogy az EU tagállamai már fogadtak el hasonló intézkedéseket, ám ezek hatályba lépését minduntalan elhalasztják. (SITA)

Bécs. A tervezett osztrák–szlovák szociális megállapodás elõkészítésére az osztrák fõvárosba utazott Peter Magvasi szlovák munkaügyi miniszter. Két osztrák kollégájával a két ország közötti munkaerõcserérõl, a közvetlenül a határ mentén élõ lakosság lehetõségeirõl tárgyalt. Értesülések szerint az egyezménynek az 1998-ban Magyarország és Ausztria által elfogadott dokumentum az egyik kiindulópontja. Magvasi az osztrák fél nemrég végrehajtott nyugdíjreformjának tapasztalataira is kíváncsi volt. (TA SR)

Pozsony. Örömet okozna Rudolf Schuster államfõnek, ha a kassai vasmûvel a Slavín-hegyen álló ház vételi szerzõdését meg lehetne semmisíteni. Bár a rezidenciájának szánt villa – saját bevallása szerint – kívülrõl tisztességesen néz ki, azonban inkább választana egy háromszobás lakást a városközpontban. A vasmû illetékesei szerint a villa továbbra is a tulajdonukban áll, a szerzõdés aláírására nem került sor. (SITA)

Pozsony. A Demokrata Párt (DS) is ellenzi, hogy továbbra is a Devín Bank legyen megbízva az orosz államadósság deblokációjával, mert eddig sem teljesítette ezt a feladatát, és további megbízása nyilvánvaló állami protekcionizmus lenne. Az MKP és az SOP szintén ezen a véleményen van, így az SDL és az SDK miniszterein múlik, megszavazza-e a kormány a Devín Bank mandátumának meghosszabbítását. (TA SR)

Pozsony. A Szlovák Nemzeti Párt (SNS) követeli, addig ne küldjenek újabb szlovák békefenntartókat Koszovóba, amíg nem tisztázódik, pontosan mi okozza a Balkán-szindrómát. A párt tiltakozik az ellen, hogy az európai kontinensen gyengyített urántartalmú lövedékeket használjanak. (SITA)

Pozsony. Nõtt a felderített bûncselekmények száma a tavalyi évben 1999-hez viszonyítva. Két évvel ezelõtt a rendõrségnek az esetek 50,1 százalékát sikerült felgöngyölítenie, e szám 2000-ben 53%-ra nõtt. Ugyanakkor csökkent a bûncselekmények száma: tavaly 88 817 eljárás indult, míg egy évvel korábban 5199-cel több. Nemi erõszak vádjával 129 esetben kezdõdött nyomozás, ám mindössze hatot tudtak lezárni, a 143 gyilkosságból 114-et sikerült felderíteni. (SITA)

Pozsony. Hivatalos látogatásra érkezik Szlovákiába január utolsó napján az orosz külügyminiszter. Igor Ivanov és szlovákiai kollégája, Eduard Kukan a kétoldalú kapcsolatok lehetséges bõvítésérõl tanácskozik majd, de valószínûleg a nemzetközi politika aktuális kérdéseire is kitérnek. Ivanov szlovákiai látogatása után Svájcba és Csehországba utazik. (TA SR)

Pozsony. Ludovít cernák gazdasági exminiszter fiának ügye máig megoldatlanul hever a Pozsonyi IV. Kerületi Ügyészségen. Ismeretes: a 19 éves fiú súlyos közúti balesetet okozott – elütött egy gyalogost, aki belehalt sérüléseibe. Testi sértés vádjával indult eljárás ellene. A baleset óta nyolc hónap telt el, ám a nyomozók eddig mindössze két tanút hallgattak ki, elegendõ adat még nem áll rendelkezésükre. (SITA)