Szerda, 2001. április 18. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54. évfolyam 89. szám

Egymást vádolják az izraeliek és a palesztinok a legújabb összecsapásokért

Gáza. Újabb halálos áldozatai vannak az izraeli–palesztin ellentéteknek a Gázai övezetben. Eddig 480-an vesztették életüket a szeptember végén kitört palesztin felkelésben. Simon Peresz izraeli külügyminiszter szerint nem kell tartani újabb háborútól.

Izraeli katonák lelõttek egy 14 éves fiút a Gázai övezetben a Karni átjárónál. Szemtanúk szerint a helyszínen nem voltak összecsapások. Közben izraeli harckocsilövedék megölte a palesztin biztonsági szolgálat egyik tagját Gáza északi részén. Izraeli katonák átadták palesztin összekötõ tiszteknek egy ifjú palesztin holttestét, közölve: a 19 éves fiatalembert hétfõ éjjel lõtték agyon a ciszjordániai Tulkarem mellett, miközben késsel támadt egy izraeli katonára. A Gázai övezetet gyakorlatilag három részre szakították az izraeli katonák, miután lezárták a legfontosabb utakat. Délen az egyiptomi határnál izraeli harckocsik hoztak létre blokádot Ráfáh és Han Junisz között, északabbra pedig Morag zsidó településnél vágták el az utat. Ugyancsak úttorlaszt hoztak létre a Gáza városát a déli településekkel összekötõ úton Necarim település magasságában.
Az izraeli hadsereg közölte, mindaddig nem távozik az elõzõ este megszállt, teljes palesztin önkormányzat alá tartozó gázai területrõl, amíg a palesztinok onnan izraeli településeket lõnek. Az izraeli katonák arra hivatkozva szállták meg a Gázai övezet északi részén lévõ palesztin autonóm területet, hogy palesztinok aknagránátokat zúdítottak onnan a dél-izraeli Szderot környékére.
A Hamász palesztin fegyveres szervezet vállalta magára Gázában kiadott közleményében a Dél-Izrael elleni hétfõi aknatámadásokat, amelyekre az izraeli hadsereg gázai akcióival válaszolt.
Simon Peresz izraeli külügyminiszter szerint nem válik totális háborúvá Izrael harca arab szomszédaival szemben. Peresz úgy vélte, nem fenyeget olyan háború, mint az 1948-as függetlenségi, az 1967-es hatnapos vagy az 1973-as jom kippuri háború, mert "a világ megváltozott: azokban az idõkben még dúlt a hidegháború Oroszország és az Egyesült Államok között". Hangsúlyozta, a hétfõi támadás lövedékei mélyebben értek el izraeli területet mint korábban bármikor a felkelés kezdete óta. "Mindennek van határa" – mondta a külügyminiszter, de hozzátette: ha nem lesz miért válaszcsapást mérni, Izrael nem tesz majd ilyen lépést. "Ma is az a nézetem, hogy a jelenlegi helyzetbõl csak diplomáciai úton lehet kijutni. Természetes, hogy amikor védekezni kell, védekezünk" – mondta Peresz.
A Moszkvában tárgyaló Faruk as-Saraa szíriai külügyminiszter "legitimnek" nevezte a libanoni Hezbollah támadását az izraeli hadsereg ellen a Sebaa-tanyák körzetében. A Libanon, Szíria és Izrael határán lévõ területet Damaszkusz Izrael által megszállt libanoni területnek tekinti.
Az ENSZ fõtitkára Izraelt és Libanont is bírálta a határmegállapodások megsértéséért. Kofi Annan megdöbbenését fejezte ki a szíriai célpontok elleni izraeli támadások miatt. A világszervezet fõtitkára a legnagyobb önmérsékletre szólította fel a szembenálló feleket. Az Egyesült Államok a Hezbollah felelõsségét emelte ki a közel-keleti erõszakos cselekmények elharapódzásával kapcsolatban. "Bármilyen nagy fontosságot tulajdonít is az Európai Unió a konfliktusmegelõzésnek, a közel-keleti erõszak újabb fellángolásával szemben gyakorlatilag tehetetlen – ismerte el közvetve egyik illetékese.

Jeruzsálem. Az izraeli hadsereg megerõsítette, hétfõn este légi és szárazföldi támadást hajtott végre a gázai övezetben, de jelezte, hogy nem akar palesztin területeket elfoglalni, a katonák az akció befejeztével távoznak onnan. Az izraeli hadsereg közleménye szerint a Gázai övezetben végrehajtott támadás válasz volt arra, hogy a palesztinok elõzõleg egy izraeli települést lõttek. (MTI)

Eddig kevés közszereplõrõl derültek ki terhelõ bizonyítékok Romániában

Bukarest. Romániában egy ortodox pap nyilvánosan elismerte, 1989-ig a Securitate, a hírhedt titkosrendõrség besúgója volt. Annak idején Romániában a kommunista államhatalom utasítására 700 000 fõs besúgói hálózatot hoztak létre, s szerzeteseket, papokat is kényszerítettek az együttmûködésre. Az egykori titkosszolgálati akták vizsgálata mostanában folyik, de eddig kevés közszereplõrõl derültek ki terhelõ adatok. Eltûnt viszont több jelenlegi politikus aktája, valamint egyes személyekrõl olyan terhelõ adatok láttak napvilágot, melyek a késõbbiekben közönséges rágalomnak minõsültek. Teoctist pátriárkát már korábban is hevesen bírálták, mert együttmûködött a Securitateval. Az újabb feljegyések szerint hajdan tagja volt egy nácibarát antiszemita csoportnak, amelynek tagjaként részt vett 1941-ben egy bukaresti zsinagóga elleni támadásban. A pogrom 120 emberéletet követelt. Egy másik jelentés szerint az egyházfõ szerzetesként hasonló nemûekkel létesített szexuális kapcsolatot. A sajtóban megjelenõ állítások nagy felzúdulást keltettek. Az ortodox egyház rágalmazásként kezeli az ügyet, míg Ion Iliescu elnök nyilvánosan vette védelmébe a 87 esztendõs pátriárkát. A botrány után leváltották az egykori Securitate iratainak feldolgozásával foglalkozó intézmény egyik munkatársát, aki kiszivárogtatta az információkat.
Egy ortodox pap viszont megtörte a múltjával kapcsolatos sokéves hallgatást. Paptársaihoz és a közvéleményhez címzett levelében beismerte, éveken keresztül a Securitate besúgója volt. Szerinte annak idején több társát is erõszakkal kényszerítette az államhatalom a kollaborálásra. Eugen Jurca levelében azt írta: "nem lehetséges nemzeti megbékélés annak az erkölcsi kettõsségnek kiûzése nélkül, amelyben több mint egy évtizede tengõdünk. Az igazságnak napvilágra kell kerülnie, bármilyen fájdalmas és szégyenletes is.(...) A szabadság és egyéni méltóság e folyamatának az egyházban kell elkezdõdnie."

Nem gyemekrabszolgák voltak a nigériai hajó utasai

Cotonou. A benini Cotonouban kikötött az a hajó, amely több mint két hétig hánykolódott Nyugat-Afrika partjainál. A benini hatóságok azonban nem gyermekrabszolgákat találtak a fedélzetén, hanem jórészt olyan felnõtteket, akik az olajban gazdag Gabonba akartak eljutni, hogy munkát vállaljanak. A nigériai zászló alatt közlekedõ MV Etireno mintegy kétezer kilométer megtétele után visszatért indulási helyére. A kameruni és a gaboni hatóságok a múlt héten nem engedték kikötni a hajót, az utasok többségének tegnapi vallomása szerint azért mert illegális bevándorlóknak tartották õket.

Amerikai küldöttség érkezett Pekingbe a gépügy miatt

Peking. Amerikai katonai és diplomáciai küldöttség érkezett Pekingbe, s igyekszik kieszközölni annak a kémrepülõgépnek a visszaadását, amely április elsején összeütközött egy kínai vadászgéppel, és kényszerleszállást hajtott végre kínai területen. A hattagú küldöttség, amelyhez csatlakozik az Egyesült Államok pekingi nagykövetségének két diplomatája is, ma találkozik a Lu Su-min magas rangú külügyminisztériumi tisztviselõ vezette kínai delegációval. Megvitatják majd a légi baleset okait, valamint a jövõbeli hasonló incidensek elkerülésének lehetséges módozatait. A kínaiak és az amerikaiak továbbra is egymásra hárítják a felelõsséget az EP-3-as amerikai felderítõgép és az F-8-as kínai vadászgép összeütközéséért.

Magyar a legénysége a balesetet szenvedett hajónak

Bécs. Az elsõ jelentésekkel ellentétben mindössze néhány száz liter fûtõolaj került a Dunába egy német zászló alatt, magyar kapitánnyal és legénységgel közlekedõ tolóhajó-szerelvény hétfõre virradó éjszaka történt balesete során a felsõ-ausztriai Aggsbachnál – jelentette az osztrák sajtó. Az 1,7 millió litert szállító, kétmotoros hajóból és 6 tankhajóból álló szerelvény legelsõ tankhajójának rögzítése elszakadt, s ettõl a tartályhajó a parthoz csapódott. A kapitány a szerelvény visszafelé mozdításával próbálta kiszabadítani a tankhajót, s eközben nekiment egy kikötõstégnek. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a tankhajó oldalán keletkezett mintegy 40 centiméteres lék a víz szintje felett van, különben az itt gyors folyású víz jóval többet kimosott volna a tartályból. A legénységnek sikerült a sérült kamrából átszivattyúzni az extra könnyû fûtõolaj javát átszivattyúzni a többi kamrába.

Az Országimázs Központ reklámfilmje Szlovéniában

Budapest. Szlovéniában tegnap kezdték vetíteni az Országimázs Központ reklámfilmjét, amely a "Magyarország – jogodban áll szeretni" szlogennel válaszol az Amnesty International (AI) közelmúltbeli kampányára. A filmen egy nõi arcot és lábfejet simogató sárga rózsa, valamint a "Magyarország – 1000 éve Európa szívében" felirat látható, majd a következõ mondatok hangzanak el: az emberi jogok a szereteten, az õszinteségen és a megbecsülésen alapulnak; Magyarország – jogodban áll szeretni.
Az Országimázs Központ ezzel kívánja ellensúlyozni az AI szlovéniai kampányát, amelyben egy véres lábfej illusztrálta az állítólagos rendõri brutalitást Magyarországon. A reklámfilm bemutatóján elhangzott: Magyarország maximálisan támogatja az Amnesty International erõszakellenes kampányait és fellépéseit, s egyetért azokkal az elvekkel, amelyek az emberi jogokat védik. Az Országimázs Központ szlovéniai kampányának célja az AI-hirdetés negatív hatásának a csökkentése.

Elián González hónapokon át húzódó drámája volt a tavalyi esztendõnek az a történése, amelyet az újságíró szakma a legtöbbre értékelt

New York. Elián Gonzáleznek, a Floridába sodródott, majd Kubába visszajuttatott kisfiúnak a hónapokon át húzódó drámája, illetve a dráma végkifejlete volt a tavalyi esztendõnek az a történése, amely az idei Pulitzer-díjak legfõbb forrásának bizonyult. A New York-i Columbia Egyetem Pulitzer-bizottságának javaslata nyomán hétfõn hirdették ki (a Magyarországról elszármazott) Joseph Pulitzer amerikai zsurnaliszta emlékét õrzõ díj – a szakma legrangosabb kitüntetése – idei nyerteseit az újságírás és rokon mûfajok kategóriáiban.
A szalagcímes hír mûfajában a Miami Herald címû lap gárdája kapta a Pulitzer-díjat, azért a kiegyensúlyozott beszámolóért, amely arról szólt, miképpen rohanták meg tavaly húsvétkor az amerikai kommandósok azt a floridai házat, ahol a rokonok tartották a kis Eliánt. (E rokonok nem akarták visszaadni a kisfiút az õt követelõ kubai apjának, de a washingtoni igazságügyi tárca erõvel szerzett érvényt a gyermek visszajuttatása melletti hivatalos álláspontnak.) A címlapfotó mûfajában szintén e kommandós akció, a gyermek hatósági elragadása szolgált Pulitzer-díjra érdemesített témának: a kitüntetést Alan Diaz, az AP fotósa nyerte, aki jelen volt a rajtaütésnél, és jó érzékkel örökítette meg annak döntõ pillanatát.
A köz szolgálatának jegyében mutatott újságírói teljesítmény kategóriájában a The Oregonian címû portlandi lap kapta idén a Pulitzer-díjat, az amerikai bevándorlási hivatal tevékenységében mutatkozó visszásságok feltárásáért. A leleplezõ-oknyomozó riportok alkotói közül a bizottság a Los Angeles Times újságírójának, David Willmannek ítélte a pálmát, a receptre felírható gyógyszerek közé sorolt veszélyes készítményekrõl szóló írásáért. A külföldi eseményekrõl szóló beszámolókért, két szerzõt díjaztak: a The Wall Street Journaltõl Ian Johnsont, a kínai Falunkung szekta elleni hatósági fellépésrõl szóló cikkéért, a Chicago Tribune-tól pedig Paul Salopeket, az afrikai politikai küzdelmeket és népbetegségeket bemutató írásaiért.

Feloldották a kijárási tilalmat

Cincinnati. Charlie Luken polgármester feloldotta az egyesült államokbeli Cincinnati városban az utcai zavargások miatt négy nappal korábban elrendelt éjszakai kijárási tilalmat, amitt azért vezettek be, mert a megelõzõ napokban utcai zavargások voltak, miután egy fehér rendõrtiszt agyonlõtt egy fegyvertelen, 19 éves néger fiút. (MTI)

Castro ismét forradalmi

Havanna. Fidel Castro kubai vezetõ, aki 40 esztendeje nyilvánította ki forradalma szocialista jellegét, arra buzdította a latin-amerikai országokat, állítsák meg az amerikai cápát, amely föl akarja falni õket az összamerikai szabadkereskedelmi megállapodással. "Azért gyûltünk össze, hogy megerõsítsük a szocializmust" – jelentette ki Castro százezres nagygyûlésén, heves kirohanásokat intézve George Bush amerikai elnök ellen. (MTI)

Schröder felkeresi apja sírját

Berlin. A német kancellár föl akarja keresni édesapja sírját, amelyet most fedeztek föl a romániai Mezõcsán településen. "Boldog vagyok, hogy végre tudom, hol van az édesapám sírja. Hamarosan föl fogom keresni, magánemberként, remélem, ezt a jogomat tiszteletben fogják tartani" – mondta Gerhard Schröder. (MTI)

Párját ritkító per Brüsszelben

Brüsszel. A közép-afrikai Ruandában hét éve történt népirtás négy különbözõ szintû felelõse – egyetemi fizika tanár, egy vállalkozó és két apáca – ellen megkezdõdött a büntetõ per tárgyalása Brüsszelben, az egykori gyarmati hatalom fõvárosában. A párját ritkító perben 12 esküd dönti el, hogy a négy ruandai mekkora felelõsséget visel a vérfürdõkért, amelyek mintegy 800 ezer ember életét követelték. (MTI)

Illegális bordély Grazban

Bécs. Grazban illegális bordélyházat lepleztek le: a kitoloncolási õrizetbe vett 20-30 év közötti lányok magyarok és szlovákok. A lányok nyomban vallomást tettek, mert a rendõrség kimerítõ bizonyítékokat talált. A bordélyház tulajdonosa, egy osztrák férfi azt állította, nem tud semmit. (MTI)

Robbanás egy petárdaraktárban

Lisszabon. Két halálos áldozatot követelt egy petárdaraktárban bekövetkezett robbanás Portugália északi részén. A Ponte de Lima város közelében történt robbanás sebesültjeinek száma húszra tehetõ, közülük négynek az állapota súlyos. (MTI)