Szerda, 2001. április 18. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54. évfolyam 89. szám

Jaroslav Chlebo külügyi államtitkár megkereste lapunkat, mert elsõ kézbõl szerette volna pontosítani értesüléseinket

Tizennyolc hónappal március 30-i budapesti ülése elõtt találkozott utoljára a Szlovák–Magyar Kisebbségi Vegyes Bizottság, melynek szlovákiai küldöttségébõl ezúttal hiányzott néhány állandó tag. Távolmaradásuk okairól a testület szlovák társelnökét, Jaroslav Chlebo külügyi államtitkárt kérdeztük.

Miért volt másfél éves szünet a vegyes bizottság két ülése között?
Jó családoknál az a szokás, hogy nemcsak úgy magától megy az ember vendégségbe, hanem megvárja, amíg hívják. Az elmúlt idõszakban a probléma sohasem a szlovák oldalon mutatkozott. Magyarország – szubjektív vagy objektív okokból – nem tartotta idõszerûnek a tárgyalást. Visszautasítok minden olyan vádat, hogy a szlovák küldöttség nem lett volna hajlandó találkozni magyar partnereivel. Az Új Szóban megjelentekkel ellentétben mi készen álltunk a megbeszélésre, magyar barátaink nem érezték sürgõsnek a dolgot. Az egyik ok az volt, hogy Magyarország a nyelvi charta szlovákiai tárgyalásától tette függõvé a vegyes bizottság következõ ülésének megszervezését. Bizonyára más okok is közrejátszottak, mi azonban nem nyomoztunk utánuk. Egyébként eddig azt sem rögzítettük, milyen gyakran kell összeülnie a vegyes bizottságnak, csak a legutóbbi ülést követõen került be a jegyzõkönyvbe – hozzáteszem, a mi javaslatunkra –, hogy ezek után évente legalább egyszer találkozunk.

A budapesti tárgyaláson a bizottság állandó tagjai közül nem volt jelen Kádek Katalin a kormányhivatal emberi jogi fõosztályának képviseletében, Jarábik Gabriella, a kulturális tárca illetékes fõosztályvezetõje és Pásztor István komáromi polgármester. Miért?
Amikor a vegyes bizottság társelnöke lettem (Ján Figel után – a szerk. megj.) és áttanulmányoztam a testület eddigi mûködését, furcsa tényekre lettem figyelmes. A vegyes bizottság tagjai átlagosan évente egyszer találkoztak, ilyenkor éjjel kettõig-háromig dolgoztak, amíg végre megegyezésre tudtak jutni valamiben. Én hatékonyabbá akartam tenni a testület munkáját, és tevékenységének nagy részét a találkozók közötti idõszakra szerettem volna összpontosítani. A testület szlovák tagjaival demokratikusan megegyeztünk abban, hogy csökkentjük a résztvevõk létszámát, hogy ezzel is gyorsabbá tehessük a munkát. Pásztor polgármester úr esetében az volt a gond, hogy egyéb teendõi miatt nem vett részt a bizottság valamennyi elõzõ ülésén. Ilyen esetben, ha valakivel nem lehet kommunikálni, természetesen nem vehetjük figyelembe álláspontját. Mi egyébként a bizottság szlovák részében mindenkit megkérdeztünk, feltétlenül ragaszkodik-e a részvételhez.

Valamit nem értek. Azt állítja, mindenkit megkérdeztek. Õk hárman nemet mondtak, vagy egyszerûen kihagyták õket a meghívottak listájáról?
Nem tudom pontosan, mi történt Pásztor úr esetében, én természetesen utasítást adtam, hogy vegyük fel vele a kapcsolatot, feltételezem, hogy ez meg is történt, ám a megadott idõpontig nem kaptunk tõle semmilyen állásfoglalást. Márpedig az egész bizottság nem alkalmazkodhat egyetlen emberhez.

Talán mégis célszerû lett volna, ha olyan ügyekben, mint például a Thália Színház és a Selye János Kollégium finanszírozása, a témában jártas szakértõk részvételével születhet döntés. Kérdés, fel szabad-e áldozni a létszámcsökkentés oltárán a szakértõk jelenlétét.
Nem hiszem, hogy helytállóak lennének az értesülései, hiszen Jarábik Gabriella például eddig jelen volt a vegyes bizottság szlovák részének mindhárom ülésén, ahol hozzá is szólt valamennyi témához. A Selye János Kollégium ügye pedig oktatási kérdés, Szigeti László oktatási államtitkárnak – a vegyes bizottság alelnökének – pedig lehetõsége volt kifejteni szakmai és politikai véleményét.

Milyen kulcs szerint választják majd ki a soron következõ tárgyalás résztvevõit?
Legközelebb Pozsonyban ülésezik a vegyes bizottság, így sem az utaztatás, sem a budapesti szállásköltség nem jelent problémát. Ez azt jelenti, hogy egy nagyobb létszámú bizottság lehet jelen a tárgyaláson.

Tehát ilyen takarékossági okok is közrejátszhatnak a delegáció létszámának meghatározásakor?
Természetesen.

Lépjünk tovább. Hogyan halad a vegyes bizottság által megfogalmazott ajánlások teljesítése, és milyen feladatokat kaptak az egyes tárcák az elkövetkezõ idõszakra?
Az eddigi ajánlásoknak körülbelül egyharmadát sikerült teljes egészében teljesíteni, a maradék kétharmadot csak részben, vagy egyáltalán nem. A három héttel ezelõtti ülés fõ napirendi pontja éppen az ajánlások teljesítésének számbavétele volt. Szlovák részrõl három alapkérdést vetettünk fel, az elsõ a magyarországi szlovákság kulturális és nemzeti identitásának megõrzése, amely a szlováknyelv-oktatás, illetve az oktatási rendszer egészének függvénye. A második terület a szlovák nyelvû információkhoz, nyomtatott vagy elektronikus sajtóhoz való hozzáférés kérdése, a harmadik pedig a vallási rendezvények, istentiszteletek kérdése. Szlovákia az elkövetkezõ idõszakban ezekre a területekre összpontosít. Magyarország egész sor ajánlást terjesztett elõ a területi-közigazgatási reformmal összefüggõ kérdésektõl kezdve a szlovákiai magyar mûvelõdési és kulturális szervezetek támogatási rendszerén át egészen a keresztyén református egyházzal foglalkozó tervezetekig.

Hány ajánlást kapott Szlovákia és mennyit Magyarország?
Nem teljesen kiegyenlített az ajánlások száma, hiszen Szlovákia hét, Magyarország viszont csak négy ajánlást kapott a vegyes bizottságtól, én azonban elégedett vagyok az eddig elért eredményekkel.

A komáromi polgármester elmondta, többször keményen bírálta a bizottságot a megoldatlan feladatok halmozásáért

Pozsony/Komárom. Pásztor István, a szlovák–magyar kisebbségi vegyes bizottság állandó tagja azért nem vett részt a testület március 30-i budapesti ülésén, mert nem kapott meghívót. A komáromi polgármester cáfolta a bizottság szlovák társelnökének, Jaroslav Chlebónak azt az állítását, amely szerint nem tudták felvenni vele a kapcsolatot.
A külügyi államtitkár kinevezte a budapesti találkozón részt vevõ tagokat és a keretbe Pásztor István többedmagával nem került be. Chlebo ezt azzal magyarázta, hogy a bizottság hatékonyságának érdekében volt szükség a létszámleépítésre, amiben elõzõleg megállapodtak. A polgármester viszont elmondta, részt vett valamennyi elõkészületi ülésen, de létszámcsökkentésrõl nem egyezkedtek. A történethez hozzátartozik, hogy amikor létrehozták a vegyes bizottságot, Pásztor Istvánt az egyik állandó taggá választották. A külügyminisztérium alkalmazottai azonban egymást beajánlva körülbelül tíz taggal bõvítették a tagok számát. Közben Ján Figeltõl Jaroslav Chlebo vette át a vegyes bizottság szlovák részének irányítását, aki nem értette, minek ennyi minisztériumi alkalmazott a bizottságban. Ezt egyébként a választott tagok sem értették, magyarázta Pásztor István. A létszámleépítés során pedig nem a tárca idõközben bizottsági taggá kivenezett alkalmazottai, hanem a választott tagok maradtak ki a Budapestre utazó delegációból. A polgármester nem érti, mi lehet ennek az oka. Elmondása szerint többször keményen bírálta a bizottságot a megoldatlan feladatok halmozásáért. A bizottság elsõ találkozóján sikerült megfogalmazni nagyon sok, a kisebbségek számára nagyon fontos feladatot, a második találkozón újabb feladatok fogalmazódtak meg, ám ezek nagy része nincs teljesítve. Felvetõdött az is, hogy esetleg át kellene értékelni, mennyire fontosak ezek az ajánlások, tette hozzá Pásztor, aki Duka Zólyomi Árpáddal és Szigeti Lászlóval nagyon keményen szót emelt az ellen, hogy az egyszer már meghatározott feladatokat nem lehet utólag letagadni. A polgármester szerint ekkor kezdõdtek a torzsalkodások. A minisztériumi alkalmazottak többször szerettek volna teljesítettnek nyilvánítani egy-egy feladatot, holott még nem is foglalkoztak vele, amit õk nem néztek el. Pásztor elképzelhetõnek tartja, ez állhat annak hátterében, hogy õt nem hívták meg a budapesti tanácskozásra. A március 21-én kelt levélben a minisztérium tudatta a polgármesterrel, hogy a magyar fõvárosba egy szûkebb, hattagú keret utazik, melybõl õ kimarad, viszont továbbra is számítanak munkájára, javaslataira. Pásztor elmondta, mielõbb magyarázatot kér az államtitkártól arra, milyen jogon hagyta ki.

Mikulás Dzurinda vezeti a legmegbízhatatlanabbak listáját

Pozsony. Az MVK közvélemény-kutató intézet legújabb felmérése alapján a polgárok Robert Ficónak hisznek a legjobban. A Smer elnökét Vladimír Meciar, a HZDS elnöke követi, Anna Malíková, az SNS elnöke a harmadik. A legnagyobb szimpátiazuhanást Rudolf Schuster könyvelhette el, aki a márciusi 18,4%-ról 13,9%-ra esett vissza. A legkevésbé megbízható politikusok listáját Mikulás Dzurinda vezeti, Vladimír Meciar és Bugár Béla elõtt. Robert Fico itt a lista legaljára szorult, csak a megkérdezettek 8%-a nem bízik benne. A három közjogi méltóság közül Mikulás Dzurinda járt a legjobban, hiszen hármuk közül benne bíznak a legtöbben, de a legrosszabul is, hiszen a megbízhatatlansági lista elsõ helyét is megszerezte. A megkérdezettek 18,2%-a nem hisz egyetlen politikusnak sem.

Sokol: politikai követelés

Pozsony. Ján Sokol politikai követelésnek tartja egy magyar püspöki poszt létrehozását Szlovákiában. A pozsony-nagyszombati megyés püspök úgy látja, helytelen az az érvelés, hogy Romániában és Szerbiában is van magyar püspök. Szerinte míg ezekben az országokban a katolikusok többnyire csak magyarok s a többségi nemzet képviselõi a pravoszláv vallási közösséghez tartoznak, Szlovákiában ez egyáltalán nincs így. "A pozsony-nagyszombati egyházmegyében nagyon jól törõdünk a magyar hívõkkel, hiszen nemcsak én, hanem a két segédpüspököm is tud magyarul misézni" – mondta Sokol. A magyar püspöki poszt létrehozását már 10 éve szorgalmazzák a szlovákiai magyarok, s egyik szószólójuk Csáky Pál. A magyar hívõk kérésérõl végsõ soron maga a pápa dönt. (TASR)

Karcsúsítaná az apparátust

Pozsony. Jozef Stank védelmi miniszter tegnapi sajtótájékoztatóján értékelte a munkába lépése óta eltelt száz napját. Elmondta, janár óta több vezetõ poszton személycseréket hajtott végre, új államtitkári posztot hoztak létre a minisztériumban a NATO-csatlakozás gyorsítására, készül a hadsereg átszervezésérõl szóló tervezet, s az ország védelmi tanácsa elé terjesztette a hadsereg légiereje reformjának tervezetét. Stank elmondta, a belsõ ellenõrzések rávilágítottak, hogy több furcsa szerzõdést is kötött korábban a minisztérium, s ezek egy részével a nyomozók is foglalkoznak majd. A védelmi miniszter elismerte, magán a minisztériumi apparátuson is van mit karcsúsítani, hiszen az elmúlt két évben folyamatosan nõtt a létszám. (s, t)

Még nincs eredmény

Budapest. Nem haladtak elõbbre a nyomozók Békéscsabán a Szlovák Kultúra Házát ért atrocitás felderítésében – tudta meg az ETNONET, magyarországi nemzetiségi hálólap a rendõrség illetékesétõl. Bár volt egy halovány nyom, amin elindulhattak, a vizsgálat alá vont fiatalok jó alibivel rendelkeztek. A firkálást magára vállaló RACS levelét grafológus is megvizsgálta, mégsem jutottak egyelõre olyan adathoz, ami alapján új gyanúsítottak kerülhetnének a látókörbe. Ennek ellenére nem készülnek arra, hogy lezárják a nyomozást.
Annak idején, közvetlenül az esemény után még elhangzott, hogy a titkosszolgálatokat is bevetik, most azonban erre alig van esély. Az eset minõsítése is "csak" rongálás. (etnonet)

Térségünkbõl a következõ 10 évben 1,9 milliónyian vándorolnak be az Unióba

Pozsony. Egyelõre nehéz pontosan felmérni, hogy az Európai Unió bõvítése nyomán milyen arányban érkeznek bevándorlók az újonnan csatlakozó országokból.

Mértékadó becslések szerint az elkövetkezõ 10 évben a belépésre váró 10 volt szocialista országból összesen alig 1,9 millió polgár érkezik az Unióba. Ez elhanyagolható az Unió közel 380 milliós lélekszámához viszonyítva, különösen ha azt éves lebontásban vizsgáljuk. Az elõzetes közvélemény-kutatások azt mutatják, fõleg a képzett, nyelveket bíró kelet-közép-európaiak vállalják a nyugati emigrációt, vagyis azok, akikre eleve szükség van a feltartóztathatatlanul elöregedõ és egyes területeken már most munkaerõhiánynyal küszködõ Európai Unióban. Ezért megalapozatlan az Ausztria és Németország által leginkább szorgalmazott és a brüsszeli bizottság által hallgatólagosan jóváhagyott törekvés, amely az új tagok számára 5-7 éves átmeneti idõszakot javasolt az EU-bõvítés után a munkaerõ szabad áramlását illetõen.
Grafikonunkból kiderül, hogy legtöbben természetesen a közel 40 milliós Lengyelországból keresnének maguknak új hazát valamelyik jelenlegi EU-tagállamban. Azonban ha az arányokat tekintjük, akkor Romániában és Litvániában él a legtöbb potenciális emigráló. Szlovákia e tekintetben a középmezõnyben foglal helyet. (só)

Szociálliberális, balközép, európai párt lenne az SOP

Pozsony. Elengedhetetlen az SOP megújulása, belsõ átalakulása ahhoz, hogy teljesíteni tudja választási ígéreteit, és hogy a következõ választásokon megfelelõ eredményt érjen el. Mária Machová privatizációs miniszter a pártreformot hét lépésben képzeli el. "Szociálliberális, balközép párttá kell válnunk, európai irányultságú programot kialakítanunk, meg kell újítani politikai kultúránkat" – mondta Machová. Ján Simko alelnök az adóreformmal kapcsolatban rámutatott, a pénzügyminisztérium elképzelése alapjában véve jó, csak a tervezett ütem lassú. Még nem tudni, a párt képviselõi hogyan szavaznak az adócsökkentést célzó törvénytervezetrõl. Ján Budaj ismertette az SOP és az LDÚ közös programját, mely a munkanélküliség csökkentését célozza. A 30 évnél fiatalabb munkanélküliek – bizonyos feltételek mellett – elõre felvehetnék kétéves munkanélküli-segélyüket, és vállalkozni kezdhetnének. Számításuk szerint a javaslat legalább 20 ezer fiatalon segítene, és a kis- és középvállalkozás is fellendülne. (szá)

Az LDÚ is hajlik a nyolcra

Pozsony. A Liberális Demokratikus Uniót (LDÚ), az SOP-t és a zöldeket egyformán aggasztja a közigazgatási reform. "Az országtérképnek olyannak kell lennie, amilyet a polgárok akarnak" – mondta Ján Budaj LDÚ-elnök az SOP-val tartott elsõ közös sajtóértekezleten. Az LDÚ közös parlamenti frakciót hozott létre az SOP-val, s Budaj szerint ha a tizenkettes modell kevés szavazatot kap a törvényhozásban, õk is a nyolcas felosztást fogják támogatni. (sza)k

A szlovák külügyminisztérium az összes tiszteletbeli konzul kinevezését megvizsgálja

Pozsony. A szlovák külügyminisztérium már vizsgálja, hogy a kameruni tiszteletbeli konzult valóban országa kormánya bízta-e meg a poszt betöltésével. A Plus 7 dní címû hetilap értesülése szerint Kamerun moszkvai nagykövete cáfolta, hogy Eduard Janchant országa nevezte ki tiszteletbeli konzullá. A külügyminisztérium bejelentette, Janchant még Zdenka Kramplová miniszterkedése idején iktatták be, s a jelenlegi vezetés már kérte a moszkvai nagykövetséget, hivatalosan is cáfolja vagy támassza alá az információt. A külügyminisztériumban egyébként létezik egy hivatalos kérvény, a kérdés már csak az, hogy eredetie a dokumentum, vagy valaki egyszerûen hamisította. Eduard Kukan külügyminiszter az üggyel kapcsolatban jelezte, tegnap kiadott rendelete alapján az összes, Szlovákiában tevékenykedõ tiszteletbeli konzul kinevezési dokumentumait leellenõrzik. Az ügy legnagyobb pikantériája, hogy az azt kirobbantó Plus 7 dní utolsó száma szinte összes példányát valakik felvásárolták. (tasr, ú)

A világhálón bárki üzenhet a szlovák titkosszolgálat volt igazgatójának

Pozsony. Máig nem tudni, hol bujkál Ivan Lexa, a szlovák titkosszolgálat (SIS) Interpol által keresett elhíresült exigazgatója, ám aki szeretné jobban megismerni õt és ügyét, ezt ügyvédje, Juraj Trokan internetes honlapjának segítségével megteheti. Az 1999 óta mûködõ weboldalt eddig több mint 10 ezren keresték fel és 250-en a weboldalon található fórumon hangot is adtak személyes véleményüknek, érzéseiknek. Lexa esküdt ellenségei és szimpatizánsai, akik általában fiktív név alatt üzengetnek egymásnak és az ismeretlen helyen tartózkodó Lexának, legtöbbször nyomdafestéket nem tûrõ stílusban. A leggyakrabban használt jelzõk a hülye és az idióta, hogy csak a finomabbakat említsük. Vannak akik tárgyilagos hozzászólásokkal emelik az oldal színvonalát, mások Lexát és társait magasztalják az égig, és vannak, akik olyan jókívánságokkal látják el a SIS volt igazgatóját, hogy például "...falják fel az amazonasi piranhák". A túl durva szövegeket természetesen cenzúrázza az adminisztrátor.
Az oldalon feltüntetett életrajzából kiderül, hogy Lexának komoly érdemei vannak a vegyészet területén. Pontosan három találmány társszülõatyja. Akiket érdekel a téma és felkeresik a www.ak-trokan.sk honlapot, megtudhatják, mi mindennel vádolják Lexát, és azt, mire építik fel ügyvédei a védelmet.

Pénzt keresnek a miniszterek

Pozsony. Az egészségügyben és az iskolaügyben dolgozók fizetésének esetleges emelésérõl ma újra tárgyalni fognak az érintett miniszterek Brigita Schmögnerová pénzügyminiszterrel és Ivan Miklos miniszterelnök-helyettessel. Milan Ftácnik szerint a tárgyaláson már szóba kerülnek egyes, közgazdászok által kidolgozott javaslatok, míg a végsõ megoldás legkésõbb május 10-ére várható. Bár az üggyel kapcsolatban Mikulás Dzurinda kormányfõ nem árult el semmilyen konkrétumot, mind a két érintett miniszter bizakodó. Azonban a pedagógus-szakszervezetek továbbra is készülnek beharangozott figyelmeztetõ sztrájkjukra. (SITA)

Egyenjogúsítsák a homoszexuálisokat

Pozsony. A. Nagy László, a parlament kisebbségi és emberi jogi bizottságának elnöke két képviselõ kollégájával közösen, képviselõi indítványként nyújtja be a homoszexuálisokat érintõ, munkatörvénykönyveket módosító javaslatát. A változtatás lényege, hogy az eddig tiltott diszkriminációk közé bekerülne az a passzus is, mely tiltaná a szexuális orientáció miatti hátrányos megkülönböztetést. A. Nagy jelezte, a bizottság már nem fog foglalkozni a kérdéssel, mivel szerinte nem valószínû, hogy ott megkapná a kellõ támogatást. A javaslat szerinte egyáltalán nem különleges, hiszen több nyugat-európai országban létezik már ehhez hasonló. (SITA)

6,5 év a családi gyilkosságért

Pozsony. Nagyanyja meggyilkolásáért kiemelkedõen magas, 6 és fél éves börtönbüntetésre ítélt a bíróság egy fiatalkorú fiút. A pozsonyi F. c. tavaly decemberben pénzszerzés céljából 13-szor kalapáccsal fejbeverte, majd ezután egy ollóval többször nyakonszúrta a 84 éves nagymamát. A tett színhelyérõl mintegy 8 ezer koronával távozott, melyet az elkövetkezõ pár nap során játékautomatákra, diszkózásra és taxizásra költött. (TASR)

Iglón is aláírásokat gyûjtenek

Igló. Aláírásgyûjtési akciót indítottak tegnap a városban annak érdekében, hogy Igló legyen a létrehozandó Szepes megye székhelye. Poprádon tavaly már 30 ezer aláírást gyûjtöttek össze, a helybeliek azt szeretnék, ha ott lenne a megyeszékhely. A kormány Poprád mellett döntött, Iglón abban is kiegyeznének, ha a két város megosztozna az államigazgatási és felsõbb szintû önkormányzati intézeteken. (TASR)