Szombat, 2001. április 14. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54. évfolyam 87. szám

Chlebo szerint túl költséges lett volna az egész bizottságot Budapestre utaztatni

Pozsony. Jaroslav Chlebo külügyi államtitkár szerint Magyarország miatt ülésezett az utóbbi 18 hónapban mindössze egyszer a magyar–szlovák kisebbségi vegyes bizottság.

A testület szlovák társelnöke lapunknak elmondta, magyar oldalról a késlekedés egyik oka a nyelvi charta körüli szlovákiai vita lehetett. "Biztosan más okok is közrejátszottak, mi azonban nem kutattunk utánuk" – mondta Chlebo, s hozzátette, két héttel ezelõtt megegyezés született, hogy ezentúl évente legalább egyszer találkozik a vegyes bizottság. A március 30-i budapesti ülésen sem a kormányhivatal kisebbségi fõosztályának képviselõje, sem a kulturális tárca felelõs munkatársa, sem pedig a komáromi polgármester nem volt jelen.
Jaroslav Chlebo lapunknak elmondta, nem látta elég hatékonynak a bizottság munkáját, ezért volt szükség a résztvevõk létszámának csökkentésére. Errõl szerinte demokratikusan megállapodtak a bizottságban. Pásztor István komáromi polgármester, a testület állandó tagja az államtitkár szerint nem vett részt a bizottság valamennyi elõzõ ülésén, és nem tudnak kommunikálni.
"Nem tudom pontosan, mi történt Pásztor úr esetében, utasítást adtam, hogy vegyük fel vele a kapcsolatot, feltételezem, hogy ez megtörtént, ám a megadott idõpontig nem kaptunk tõle semmilyen állásfoglalást. Az egész bizottság nem fog alkalmazkodni egyetlen emberhez" – jegyezte meg Chlebo. Egyúttal elismerte, az utazási és a budapesti szállásköltségek is szerepet játszottak a bizottság ülésén részt vevõk számának meghatározásakor.A külügyminisztérium államtitkárával készült beszélgetésünket lapunk szerdai számában olvashatják. (jéel)

Május 1-jén folytatódnak a szakszervezeti tiltakozások

Pozsony. "Mivel a kormány nem tartotta meg a tavaly megkötött általános egyezményben megígértek egy részét, a szakszervezeti konföderáció nem írja alá az idei megállapodást" – jelentette be Ivan Saktor a háromoldalú érdekegyeztetõ tanács csütörtöki ülése után. A szakszervezeti vezér közölte, ennek ellenére nem fagyasztják be a szocális párbeszédet a kormánnyal
Az ügyben Mikulás Dzurinda nem borúlátó, jóllehet az érdekvédelmi központ május elsejére tiltakozó megmozdulásokat szervez. A miniszterelnök szerint a kormány az egyezményben lefektetett kötelezettségek közül 49-et teljesített, hétnek a teljesítése folyamatban van, s csak 4 kötelezettség esetébe nem sikerült elõrelépni.
Ezzel szemben a szakszervezetek úgy látják, a kabinet 26-ot teljesített, 13-at részben, 13-at pedig egyáltalán nem. Szerintük a munkanélküliség és az adók csökkentésére, valamint a bérek emelésére tett ígéretek közül egyik sem vált valóra. Az érdekegyeztetõ tanács harmadik tagja, a munkaadók szövetsége szerint a kötelezettségek közül 30-nak teljesen, 13-nak részben tett eleget a kormány, 7-et pedig egyáltalán nem teljesített.
Mikulás Dzurinda a továbbiakban elmondta, bár a reálbérek tavaly 4,9%-kal csökkentek, az adócsökkentéseknek köszönhetõen a nettó kereset csak 0,3%-kal volt kisebb, mint korábban. Szerinte, ha nem számítjuk a közmunkát végzõket, akkor a keresetek 0,5%-kal emelkedtek.
A kormányfõ örömmel állapította meg, hogy az iparban dolgozók bére kiemelkedõen, 5%-kal nõtt. Egyúttal megerõsítette, a kabinet idén az egészségügyi és oktatási dolgozók keresetének emelésére összpontosít. Az egészségügyi intézmények privatizálásával kapcsolatban a szakszervezetek úgy vélik, a létesítményeket elõbb meg kellene szabadítani tartozásaiktól, s csak azután következne az értékesítés. (s; t; ú)

Ján Figel az 5-7 évrõl

Pozsony. Ján Figel nem tartja gazdaságilag megalapozottnak az EU-tagállamok indítványát, hogy a szabad munkavállalással kapcsolatban átmeneti idõszakot vezetnek be a belépõ közép-európai országok esetében. A külügyminisztérium államtitkára emellett örömmel fogadta az Európai Bizottság tegnapelõtti javaslatát, melynek alapján az átmeneti idõszak flexibilis lenne. Ján Figel szerint az új elgondolás megfelelõ kiindulási alap lehetne a további tárgyalásokhoz, de figyelembe kell venni azt is, hogy ez még csak javaslat. Nagyon fontos lesz a csatlakozás utáni elsõ két év, hiszen akkor a tapasztalatok és valódi adatok alapján lehet majd eldönteni, megalapozott volt-e a félelem. Szlovákia számára a csatlakozás elõtti idõszakban kétoldalú szerzõdésekben kell tisztázni a munkavállalás lehetõségeit. Az Európai Bizottság javaslata szerint egyelõre 5 évig tartana az átmeneti idõszak, s ezután dönthetnének a régi tagok, melyik új tag esetében szeretnék meghosszabítani további 2 évvel ezt az idõszakot. (s; ú)

Dzurinda és Andrassy a Demokrata Párt javaslatáról

Pozsony. Mikulás Dzurinda a lépcsõzetes, céltudatos, felelõsségteljes acsódökkentést támogatja. A kormányfõ szerint a korábbi lépés, amikor a jövedelemadót 40%-ról 29%-ra csökkentették, pontos és helyes volt, hiszen kiderült, hogy ennek nyomán több pénz folyt be az államkasszába. Hangsúlyozta, az adócsökkentésnek felelõsségteljesnek kell lennie, nem pedig populista törekvésnek. A Demokrata Párt nemrég képviselõi indítványként beterjesztette az adó 19%-ra való csökkentésére vonatkozó javaslatát. Brigita Schmögnerová ezzel kapcsolatban közölte, ha a parlament elfogadja, õ beadja lemondását. Dzurinda nem érzi úgy, hogy minden miniszterének a kijelentésére reagálnia kellene. A Demokratikus Baloldal Pártja szerint korai lenne foglalkozni Brigita Schmögnerová fenyegetõzésével. Lubomír Andrassy alelnök elmondta, a párt ezt a problémát csak a jövõ héten tûzi napirendre, majd a koalíciós tanács ülésén is felveti. Andrassy hozzátette, elfogadhatatlan a demokraták javaslata, s az ilyen és hasonló indítványokat hazardírozásnak tartja. Ludovít Kaník szerint pártjának javaslata nem egyszerûen csak az adócsökkentésrõl szól, bár mindenki csak ezt látja. A Demokrata Párt elnöke jelezte, az adócsökkentés mértékérõl szakmai szinten hajlandó tovább tárgyalni. (s; t; ú)