Csütörtök, 2001. április 12. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54. évfolyam 86. szám

Nem kell attól tartani, hogy nem lesz nyugdíj

Pozsony. "Az egészségügyi dolgozók fizetésérõl és a pedagógusok bértáblázatáról május 10-ig születik döntés. Annyira kiélezõdött a helyzet, hogy személyesen vállaltam el a bérprobléma megoldásának a koordinálását" – tájékoztatott Mikulás Dzurinda.

A miniszterelnök tegnap Ivan Miklos kormányalelnökkel, Brigita Schmögnerová pénzügy-, Milan Ftácnik oktatási és Roman Kovác egészségügyi miniszterrel tárgyalt a helyzet megoldásáról. "Tudom, hogy az orvosok és a nõvérek fizetését 1997-tõl nem emelték, de tisztában vagyok a gazdasági helyzettel és sok más tényezõvel is. Nem hagyom magam befolyásolni az orvosok és a pedagógusok jelzett nyomásgyakorlásával. A kabinet nem reagál az ehhez hasonló fenyegetõzésekre" – jelentette ki a miniszterelnök, aki korainak tartja a találgatást arról, mibõl fedeznék a bérek emelését.
A Szociális Biztosító (SP) fizetõképességének a biztosítása érdekében a kormány jóváhagyta 2,21 milliárd korona átutalását, tájékoztatott Peter Magvasi szociális miniszter. "A Nemzeti Vagyonalap a Szlovák Takarékpénztár privatizációs bevételébõl április 20-ig egymilliárdot utal át az állami egészségügyi intézmények számlájára, amit a biztosítóval szembeni adósságuk törlesztésére fordítanak. A maradék 1,21 milliárdról – melybõl 700 millió a Szlovák Vasutak biztosítóval szembeni tartozása törlesztésére szolgálna – a kormány a jövõ héten dönt" – mondta a szakminiszter. Egyelõre június végéig van anyagi fedezet a biztosító fizetõképességének szavatolására, tehát addig van pénz a nyugdíjakra. Magvasi szerint az egészségügy és a vasút tehermentesítése után, valamint a biztosítási illetékek hatékony behajtása eredményeképpen év végéig megoldódik a biztosító anyagi helyzete. Magvasi hozzátette, mindez nem veszélyezteti a vagyonalapi kötvények kifizetésének eredeti idõtervét sem. (sza)

20 millió dollárért Dennis Tito amerikai üzletember lesz az elsõ ûrturista

Moszkva. Április 28-án indul a Nemzetközi ûrállomásra a kazahsztáni Bajkonurból Dennis Tito amerikai üzletember, az elsõ ûrturista. Tito 20 millió dollárt fizetett ki az oroszoknak a mintegy 10 napos útért. Eredetileg a március végén megsemmisített Mir ûrállomás vendége lett volna, de most Talgat Muszabajev és Jurij Baturin orosz ûrhajósok társaságában egy Szojuzon indul a kozmoszba. Tito a hatvanas években maga is az amerikai ûrkutatási hivatal, a NASA fejlesztõmérnöke volt. Tavaly õsszel még úgy tûnt, hogy szertefoszlik álma, hiszen az oroszok a Mir megsemmisítésérõl döntöttek. Azonban, hogy a dollármilliók ne ússzanak el, az oroszok elõálltak azzal a javaslattal, hogy az ûrturistajelölt az épülõ Nemzetközi ûrállomás orosz lakómoduljában töltsön el néhány napot.
Az ötlet azonban sem az USA, sem a vállalkozásban részt vevõ többi ország nem támogatja. Azzal érvelnek, hogy az ûrállomás építésének mostani korai szakaszában fölöttébb zavaró egy civil jelenléte, aki állandó felügyeletre szorulna. Az ITAR–TASZSZ jelentése szerint az amerikai féllel legutóbb folytatott egyeztetés során már nem is annyira Titóról volt szó, hanem az úgynevezett ûrturisták utaztatásának általános feltételeirõl.

Rudolf Schuster elfogadta a 4+12 feletti "védnökséget", de 3+1-et javasol

Pozsony. Négy (államigazgatási) kerület és tizenkét (önkormányzati) megye kialakítását javasolja az SOP. Ján Simko alelnök Rudolf Schustert tájékoztatta errõl, egyben felkérte a reformról szóló koalíciós tárgyalások levezénylesére. Az elnök ezt elfogadta, bár a 4+12-vel nem ért egyet, szerinte kerületbõl és megyébõl is 3+1 kell. Ha a négy megyére vonatkozó elképzelése keresztülvihetetlen, akkor azok kialakítását a régiókra bízná, azzal, hogy a megyék határa az államigazgatási egységekét kövesse. Simko reméli, tervéhez valamennyi koalíciós pártot megnyeri. Bárdos Gyula, az MKP frakcióvezetõje sajnálatosnak tartja, hogy Simko kezdeményezésérõl a sajtóból kell tudomást szereznie. "Ilyen tálalásban komolytalan az egész" – nyilatkozta lapunknak. Bárdos nem tartja szerencsésnek az államfõ bevonását sem, mert semmi nem indokolja a koordinálást. (kr)

Európai uniós csatlakozás utáni munkaerõáramlás

Brüsszel. Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy a csatlakozási tárgyalásokon az Elegfeljebb hétéves átmeneti idõszakra szóló mentességet kérjen a szabad munkaerõ-áramlás terén az új tagállamok polgárai számára. A javaslat szerint a jelenlegi tagállamok öt évig korlátozhatnák a csatlakozó országokból érkezõ munkavállalók beáramlását, s ez – egyedi kérésre – két évvel meghosszabbítható. Indokolt esetnek azt tekintenék, ha az érintett tagország munkaerõpiacának öt év utáni teljes megnyitása zavarokat idézne elõ a foglalkoztatási helyzetben. Az általánosan érvényes ötéves idõszak elsõ két éve után a rendszert felülvizsgálnák, és a bizottság javaslatot tehetne az átmeneti idõszak lerövidítésére vagy felfüggesztésére. A bizottság értékelése szerint az ötéves idõszak két évvel történõ meghosszabbítása "erõsen elméleti" eshetõség, s valószínûtlen, hogy alkalmaznák. Tekintettel azonban az egyes tagországokban kialakult politikai helyzetre ez tûnt a korrekt megoldásnak – mondta Günter Verheugen bõvítési biztos.
A rendszer még rugalmasabbá tétele érdekében a bizottság azt is javasolja, hogy az elsõ két év után, az ötéves idõszak végéig bármely tagország bármikor kérhesse annak újbóli felülvizsgálatát. Verheugen szerint az Unió még soha nem javasolt ennyire rugalmas rendszert; Spanyolország és Portugália csatlakozásakor hétéves átmeneti idõszakról állapodtak meg, felülvizsgálatára csak öt év után volt lehetõség.
A javaslat elvileg nemcsak korlátozásokat jelenthet. Az öt-hétéves átmeneti idõszakban ugyanis a jelenlegi tagállamok könnyíthetik is a munkaerõ beáramlását vagy teljesen megnyithatják munkaerõpiacukat. A tervezet nem vonatkozik Ciprusra és Máltára, a két tagjelölt szigetországban ugyanis inkább a munkaerõhiány jelent problémát.
Ján Figel szlovák csatlakozási fõtárgyaló szerint a javaslat megalapozatlan, és felmérések bebizonyítanák, hogy nincs szükség átmeneti idõszakra. Viszont pozitívan nyilatkozott arról, hogy a korlátozás esetleg lerövidíthetõ.

Dolly bárány után öt klónozott kismalac Skóciában

London. Megszülettek a világ elsõ klónozott malacai – jelentette be a PPL Therapeutics, ugyanaz a skót vállalat, amely Dolly bárányt klónozta. A világon elsõ alkalommal e cég tudósai külsõ genetikai jelzõt juttattak az öt malac mindegyikének DNS-állományába. A tavaly bejelentett malacklónozáshoz képest az újdonság az, hogy a kis emlõsök ezúttal genetikailag módosított sejtekbõl kiindulva jöttek létre.
A skót kutatók munkája elõrevetíti a tudomány jövõjét: elképzelhetõ, hogy hamarosan génsebészeti beavatkozással elõállított disznószervekkel segíthetnek szervátültetésre váró betegeken.