Szerda, 2001. április 11. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54. évfolyam 85. szám

A pedagógusbérekrõl és a kisebbségi mûsorokról is

Pozsony. A koalíciós tanács tegnapi ülésének házigazdája, a Magyar Koalíció Pártja arra kérte a Demokratikus Baloldal Pártját és a Polgári Egyetértés Pártját, hogy vezetõi tisztázzák a közigazgatási reformmal kapcsolatos álláspontjukat.

Az MKP feltétlenül hallani szerette volna, miként viselkednek a két kormánypárt képviselõi a magasabb területi egységekrõl szóló törvényrõl tartandó parlamenti szavazáskor. Nyáron még ugyanis mindkét párt 12 megye létrehozását támogatta, mára viszont a 8+8-as rendszer kialakítása mellé állt. A kabinet múlt héten úgy határozott, a 12 megyés változatot terjeszti a parlament elé, annak ellenére, hogy a két említett párt ezt ellenezte. Ezt követõen Pavol Hamzík, a Polgári Egyetértés Pártjának elnöke azzal vádolta meg a Szlovák Demokratikus Koalíciót, a Kereszténydemokrata Mozgalmat és a Magyar Koalíció Pártját, hogy politikai kockázatot vállalnak, mivel a parlamentben nem tudják szavatolni a modell jóváhagyását. A törvényhozás májusi ülésén vitatja meg a közigazgatási reformmal kapcsolatos jogszabályokat.
A koalíciós partnerek a pedagógusok bérének emelésérõl is tárgyaltak, s ez a pedagógus-szakszervezet reményei szerint bekerül a közalkalmazotti törvénybe is. Az érdekképviselet célja fokozatosan emelni a fizetéseket, amíg szintjük el nem éri az átlagbér 1,2-1,5-szörösét. Mintegy 8900 koronás átlagbérükkel ugyanis az oktatásban dolgozók a gazdaság második legrosszabbul fizetett alkalmazottai.
A szakszervezetnek eddig a Magyar Koalíció Pártjának és a Demokratikus Baloldal Pártjának támogatását sikerült elnyernie. A két párt egyöntetû véleménye, hogy orvosolni kell a pedagógusok és az oktatás nem pedagógiai dolgozóinak problémáit. Szerintük a pedagógusok bérének módosulását is rögzítõ közalkalmazotti törvénynek 2002. január elsején kellene hatályba lépnie. Ján Gasperan, a pedagógus-szakszervezet elnöke figyelmeztetett, a május 16-ára meghirdetett országos pedagógussztrájkról hozott végleges döntés attól is függ, kapnak-e bizonyos garanciákat.
A Szlovák Demokratikus Koalíció javaslatára a koalíciós tanács ülésén a Szlovák Televízióról és a Szlovák Rádióról szóló törvény is terítékre került. Erre azért volt szükség, mert Csáky Pál miniszterelnök-helyettes múlt héten megvétózta a jogszabályok elfogadását, mivel nem garantálták a nemzetiségimûsor-szórást. Az MKP-nak azóta sikerült megegyeznie a kulturális minisztériummal a közszolgálati médiumokról szóló törvényjavaslatok kisebbségi adásokat érintõ kiegészítésében. (szm)

Schuster, Dzurinda és Migas a lehetõ legdrágább közlekedési eszközt választotta

Pozsony. Rudolf Schuster köztársasági elnök, Mikulás Dzurinda kormányfõ és Jozef Migas házelnök tegnap reggel egy speciális vasúti szerelvénnyel indult el a fõvárosból Garamszentkeresztre, hogy részt vegyen a munkaadók szövetségének közgyûlésén.
Bár a kormányõrség parancsnoka már többször is elmondta, hogy a közjogi méltóságok számára a vasúti közlekedés a lehetõ legdrágább, mivel speciális ellenõrzéseket kell végrehajtani a vonatokon és állandóan a szerelvény mellett kell haladnia egy szolgálati gépkocsinak is, Schusterék tegnap mégis a vasutat választották. Frantisek Zemko szerint a vonatnál még a repülõgép is olcsóbb.
A köztársasági elnök kijelentette, õ már megszokta a vonatot, s szokásaiból nem enged. "Különben is a vonat kényelmesebb, lehet benne olvasni, járkálni, és sosem kerül dugóba" – jegyezte meg. Jozef Migas szerint is elõnyös a vonat, mivel útközben beszélgethettek, amire egyébként nagyon ritkán van idejük.
A munkavállalók közgyûlésén a küldöttek elé került az az anyag is, amely az ország gazdaság- és iparpolitikájával foglalkozik, s melyrõl a munkavállalók tegnapelõtt tárgyaltak az államfõvel és a parlament vezetõivel. (t; ú)

A pénzügyminiszter asszony félreértette a határozatot

Pozsony. A Demokratikus Baloldal Pártja nem szavaz együtt a kormánykoalíció többi pártjával a parlamentben a Demokrata Párt által benyújtott adótörvény-módosítási javaslatokról, nyilatkozta Brigita Schmögnerová pénzügyminiszter. Schmögnerová továbbra is azzal fenyegetõzik, ha elfogadják a demokraták javaslatát, lemond miniszteri posztjáról. A demokraták 29-rõl 19-re kívánják csökkenteni a társasági adót, a pénzügyminisztérium ezzel szemben jövõre csak a kisebb bevételû alkalmazottak esetében csökkentené a jövedelamadót. (Errõl bõvebben a 7. oldalon olvashatnak.) A pénzügyminiszter szavaira reagálva Ján Richter központi titkár cáfolta, hogy a párt országos vezetõsége döntést hozott volna a kormánykoalíció többi tagjával való szavazás elutasításáról. Richter szerint Schmögnerová pontatlanul magyarázta a testület határozatát. Jóllehet, a párt vezetõi hétfõn aggodalmukat fejezték ki a Langos-féle módosítás jóváhagyása miatt, de nem utasították arra a pártfrakciót, hogy hagyja figyelmen kívül a koalíciós tanács döntéseit. Egyébként a pénzügyminiszter tegnapi nyilatkozata után lényegesen gyengült a szlovák korona. (mi; ú)

Tegnaptól vízummentesen

Kassa. Bár az Európai Unió 15 országát csak tegnap óta kereshetjük fel egységesen vízum nélkül, egy utazási iroda máris jelezte, újra több roma érdeklõdött a belgiumi, hollandiai, dániai és finnországi utazási lehetõségekrõl. Egy másik iroda vezetõje szerint a romák tisztában vannak azzal, hogy az EU-tagállamok megszigorították menekültpolitikájukat, így egyelõre nem jelentkeznek tömegesen az utazásokra, inkább kivárják az elsõ híreket. (SITA)

Schuster és Hrusovský a reformról és a bizalomról

Pozsony. Rudolf Schuster államfõ a Pavol Hrusovskýval, a parlament alelnökével folytatott tegnapi megbeszélése után bejelentette, május 24-én szólal fel a törvényhozásban. A Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke ismételten jelezte, pártja továbbra is a Nizòanský nevével fémjelzett 12+12-es reformot támogatja, bár a megyei vezetõk megválasztásának módját szeretné megváltoztatni. Pavol Hrusovský a találkozó után tartott sajtótájékoztatón figyelmeztetett, a parlamentben komoly gondok jelentkezhetnek a törvénytervezet megtárgyalása során, ezért nem tartja helyesnek, hogy a jogszabály elfogadását összevonják egy esetleges bizalmi szavazással. Szerinte elõször a kormányon belül kellene megegyezniük a koalíciós partnereknek s csak ezután vinni a parlament elé az ügyet. Ezenkívül a két politikus az általános belpolitikai helyzetrõl, a kormánykoalíció tagjai közti problémákról, valamint a parlamentben kialakult helyzetrõl is tárgyalt. (s; ú)

Milliókat fizetnek ki

Pozsony. Miklós László elismerte, hogy a környezetvédelmi minisztériumból a kormány elé kerülõ törvényjavaslatok egy részét nem a tárca jogászai készítik elõ, hanem magánirodák, amelyek ezért szép pénzt kapnak. Tavaly a minisztérium ilyen "szolgáltatásokra" mintegy 3,8 millió koronát költött el. A miniszter szerint azért van szükség külsõ munkatársak bevonására, mert a minisztérium törvény-elõkészítõ osztályán túl kevés alkalmazott dolgozik, s nincs elegendõ idejük az egyszerûbb munkákra sem, így nem tudnak foglalkozni a szükséges törvények elõkészítésével sem. A magánirodák egyes törvényjavaslatokért néhány tízezer koronát, de akár több százezret is kaphatnak. Miklós László elmondta, a minisztériumnak nincs pénze arra, hogy professzionális törvényalkotókat alkalmazzon belsõ munkatársként. 500 ezer korona feletti "megrendelések" esetében pályázatot írnak ki, s a jelentkezõk közül csak ezután választják ki a legmegfelelõbbet, viszont ha a tervezett munka értéke nem haladja meg a félmillió koronát, az eddigi tapasztalatok alapján kérik fel a jogászokat. A miniszter szerint ugyanez a helyzet a többi minisztériumban is, sõt helyenként sokkal nagyobb pénzeket tudnak kifizetni. (tr; ú)