Csütörtök, 2001. január 11. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54. évfolyam 8. szám

Kukan szerint kisebb tartalmi változások is történtek, de erre csak most derült fény

Pozsony. A kormány ígéretéhez híven tegnap foglalkozott a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartájával, ám legnagyobb meglepetésre a partnereknek nem sikerült megegyezniük.

"Még decemberben mindenki megkapta a charta javaslatát, és kiderült, kisebb technikai jellegû módosításokra van szükség. Ezért a december 20-i kormányülésen nem foglalkoztunk vele. A múlt héten, amikor az utolsó simításokat végezték, a technikai módosításokon kívül kisebb tartalmi változások is történtek, amire csak most derült fény. A jelenlegi változattal kizárólag a Magyar Koalíció Pártjának tagjai értenek egyet, a többi koalíciós partner azonban állítja, a koalíciós tanács ülésén nem ebben egyeztek meg" – tájékoztatott Euduard Kukan külügyminiszter, a charta elõterjesztõje. Hozzátette, a problémát a 10. cikkely és a hozzá fûzött magyarázó dokumentum egyetlen mondata jelenti, és sajnálatát fejezte ki, hogy emiatt a charta ügyét – melyrõl számtalanszor tágyaltak – jövõ hétre halasztották. Kukan cáfolta, hogy az MKP azt szorgalmazná, a charta emelkedjen a hatályos hazai törvények fölé. "A koalíciós partnerek megegyeztek a charta szövegében, amit a magyar miniszterek kétségbe vontak. Éltek a koalíciós szerzõdésbõl folyó jogukkal, és egyhetes haladékot kértek a kérdéses rész tisztázására" – mondta a tárcavezetõ. A koalíciós tanács említett ülésén Bugár Béla pártelnök, Bárdos Gyula frakcióvezetõ és Farkas Pál, az országos tanács elnöke vett részt; egyikük sem tagja a kormánynak. A három magyar miniszternek elõbb velük kell egyeztetnie, hogy a koalíciós partnerekkel miben állapodtak meg. (sza)

Megjelent a törvénytárban a döntés: csupán 12 százalékkal emelheti árait a UPC

Pozsony. Bárdos Gyula, a parlament kulturális és médiabizottságának tagja lapunknak elmondta: hibásnak tartja a monopóliumellenes hivatal döntését, amely engedélyezte, hogy a UPC felvásárolja az összes kábeltévé-társaságot. Bárdos szerint a UPC körül kialakult helyzet rossz fényben tünteti fel Szlovákiát a külföldi befektetõk szemében. A testület tegnapi ülésének fõ programpontja a társaság által bejelentett áremelés volt. Milan Luknár, a távközlési hivatal vezetõje pár hónap türelmi idõt kért, hogy elemezhessék a UPC gazdálkodását. Az a hivatal gyanúja, hogy nem csupán a sugárzás megemelkedett költségeit akarják fedezni a bejelentett, egyes esetekben 40 százalékos áremeléssel. Václav Bartoò, a UPC vezérigazgatója cáfolta azokat a sajtóértesüléseket, hogy a társaság mérlegelné a Szlovákiából való távozást. Kijelentette, nem azért ruháztak be 70 millió dollárt, hogy kivonuljanak. Elmondta, nem akarják megsérteni a törvényt, délutáni közleményében azonban a UPC bejelentette, nem állnak el az áremelés szándékától., mert erkölcsi joguk van az általuk nyújtott szolgáltatások színvonalának megfelelõ elõfizetõi díjat szabni. Bartoò szerint a szomszédos országokban kétszer ekkora összegeket számláznak. A távközlési hivatal döntése az elõfizetõi árakról tegnap késõ délután megjelent a törvénytárban, a hivatal 12 százalékos áremelést engedélyezett a UPC-nek. Luknár ismét kifejtette, az évközi áremelés mértéke nem haladhatja meg az infláció növekedésének mértékét. Bárdos Gyula szerint jogos, hogy a távközlési hivatal nem engedélyez ennél nagyobb mértékû emelést. "Ebben a kérdésben a polgárok pártján állok, de a kábeltévé elõfizetõit a távközlési hivatal is védeni akarja" – mondta lapunknak az MKP frakcióvezetõje. (jéel; t)

EDU-konferencia Berlinben: szavazás a Magyar Koalíció Pártjának tagságáról

Pozsony. Bugár Béla és Pavol Hrusovský tegnap elutazott Berlinbe, hogy részt vegyen az Európai Demokrata Unió (EDU) konferenciáján. Ennek egyik legfontosabb napirendi pontja az MKP teljes jogú tagságának megszavazása. A Magyar Koalíció Pártjának és a Kereszténydemokrata Mozgalomnak az elnökét elkíséri Agárdy Attila, a párt külügyi titkára és Ján Figel, a mozgalom alelnöke. Õk ketten ma részt vesznek az Európai Néppárt (EPP) kongresszusán is. Az MKP-nak az EDU-ba való felvételét tavaly megvétózták a szlovák kereszténydemokraták, mert a komáromi önkormányzat, mely tagjainak többsége az MKP színeiben került be, nem volt hajlandó jóváhagyni, hogy Cirill–Metód-szobrot állítsanak fel Komáromban. Ján Figel bejelentette, most már egyértelmûen támogatják az MKP felvételét. Bugár Béla nem zárta ki a lehetõséget, hogy a konferencia során a küldöttek elõtt beszámolnak a szlovákiai belpolitikai helyzetrõl. Az MKP-n kívül a Demokrata Párt és a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom is érdeklõdik az EDU iránt. Az EPP kongresszusán több poltikus, többek közt Wolfgang Schüssel, José Maria Aznar, Orbán Viktor és Mikulás Dzurinda is felszólal. A szlovák miniszterelnök az integrációs folyamatokról tart elõadást. (s; t; ú)

Pozsony. Bárdos Gyula közölte: a Kereszténydemokrata Mozgalommal az EDU-tagság támogatásának kérdésében olyan kompromisszumos megoldást kerestek, amellyel elkerülhették a komáromi szoborügyet. Az MKP frakcióvezetõje elmondta, hogy lehetõségként az önálló kereszténydemokrata klub megalapítása mutatkozott: az MKP a frakció támogatásáért cserébe az EDU-tagság támogatását kérte, s meg is kapta. (na)

Több tízezer állástalan került vissza a nyilvántartásba

Pozsony. Tapasztalataink szerint az ország legtöbb régiójában elégedetten zárták le azt a féléves idõszakot, melynek során a tartósan munkanélküli polgárokat közmunkák végzésére alkalmazhatták az önkormányzatok. A legtöbben közterületi karbantartási, újjáépítési és takarítási munkát végeztek. Megállapítottuk, hogy beruházási támogatások híján a legtöbb önkormányzat tényleg csak parkok, árkok takarítására tudott felvenni néhány embert. A törvénynek köszönhetõen a munkanélküliséget tehát sikerült csökkenteni, ám Július Morávek, Vágsellye polgármestere állítja: késõn jött a rendelet, mivel nyáron jóval több munkást tudtak volna alkalmazni. Novemberben a munkanélküliek száma meghaladta a 477 ezret, közülük több mint 64 ezer személyt alkalmaztak. A munkaügyi hivatalok 2 milliárd koronát kaptak közmunkákra, ebbõl az év végéig 1,4 milliárd koronát használtak fel. Januárra viszont több tízezer munkanélküli került vissza a nyilvántartásba. A közmunkákról szóló összeállításunkat az 5. oldalon olvashatják. (j)

MIÉRT VÁLASZTANÁM A MAGYAR ISKOLÁT?

Gyõry Attila író: – Számomra természetes, hogy magyar iskolába íratnám gyermekemet. Magyar vagyok, valójában ez a hitem. Ha idegen nyelven iskoláztatnám, megaláznám ezáltal magamat és õt is, lelkileg mindenképpen megerõszakolnám. Hogyan formálódhatna ki belõle egy teljes, egészséges egyéniség, ha felemás értékekkel indulna, ha számára teljesen eldeformálódna a legalapvetõbb kérdés, amelyet az ember feltesz magának: ki vagyok? Azt szeretném, hogy erõs öntudatú és jellemû ember váljék belõle, s szerintem ezt az alapot csak az anyanyelvén szerezheti meg. Figyelembe sem veszem azt a kishitû, idióta érvet, hogy többet ér el stb. Erre a primitív, általában kisebbrendûségi komplexusokban szenvedõ, frusztrált szülõk által szajkózott szlogenre egyáltalán nincs kedvem reagálni. Maradjunk annyiban, hogy tapasztalataim szerint lelki zombivá válik az a gyerek, aki idegen környezetben, idegen kultúrigényeket tanulva és idegen nyelven kapja meg intelligenciájának alapjait. A versenyt menthetetlenül elveszíti, s végül nem talál maga körül semmit és senkit, az élet eltapossa, s megmarad annak, aki: zombinak. (ú)