Szerda, 2001. április 4. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54. évfolyam 79. szám

Ki akarja befolyásolni a Magyar Koalíció Pártja politikáját?

Pozsony. Duray Miklós szerint az MKP-ban olyan pálfordulás következett be, aminek sem pártpolitikai, sem magyarságpolitikai okai nincsenek. Konkrétumok nélkül gazdasági érdekek szem elõtt tartásával gyanúsította meg a párt egyes tagjait a szombati OT-n.

Lapunk kérdésére, milyen gazdasági és személyes érdekekrõl van szó, Duray elmondta, a kormánypártok holdudvarában gazdasági lobbik alakulnak ki és ezeknek mindig a hatalomközeliség kedvez. Ekkor tudnak gazdaságilag manõverezni, gyarapodni és lehetõségekhez jutni. Egy pártnak és egy olyan közösségnek, mint a felvidéki magyarság, más érdekei vannak. Az az egészséges, ha a gazdasági lobbik a párt mellékvizein jellenek meg. Ha õk akarják befolyásolni a párt politikáját, az rendkívül veszélyes, mondta.
"Amint 1999-ben felmerült a közigazgatási reform kérdése, az MKP megfogalmazta álláspontját, mely szerint a Csallóközt és a Mátyusföldet nem lehet szétosztani, vagyis a hat járásnak egy megyébe kell tartoznia, a középsõ országrészben Gömör-Nógrád megyét kell kialakítani, keleten pedig Bodrogköznek és Ung-vidéknek szintén egybe, Kassa megyébe kell tartoznia. Az MKP-nak ez szakmailag és politikailag megalapozott határozata volt" – nyilatkozta tegnap lapunknak Duray. Hozzátette, idén márciusban azonban fordulat állt be, amely sem politikailag, sem szakmailag nem volt megalapozva. "Ez arra enged következtetni, hogy a fordulat más érdek mentén következett be. Az önmagában nem elegendõ magyarázat, hogy a miniszterelnöknek segítsünk a túlélésben " – hangsúlyozta az MKP ügyvezetõ alelnöke.
Mivel a gyanúsítgatásokkal kapcsolatban a Transpetrol neve hangzott el, megpróbáltuk elérni az állami vállalat igazgatóját, Czucz Istvánt, õ azonban szabadságon van. (szm)

Ha Mikulás Dzurinda bizalmi szavazást kér, az SDL megbuktatja a kormányt

Pozsony. A Demokratikus Baloldal Pártja (SDL) nem tágít a 8 megyés területi reformtól. Tajai részérõl olyan kijelentések is elhangzottak tegnap, hogy ha Mikulás Dzurinda kormányfõ bizalmi szavazással köti össze a 12 megyés reform parlamenti elfogadását, a kormány bukására voksolnak majd.
Az SDL elnöke szerint a kormánykoalíció legfontosabb feladata felszámolni azt az "erõszakos pártpolitikai döntést", amellyel a Meciar-kormány 1996-ban 8 kerületet hozott létre. Jozef Migas tegnap ennek ellenére megerõsítette, pártja továbbra is a 8+8-as területi felosztást támogatja, azonban még nem döntötte el, hogy a területi reform parlamenti tárgyalásakor az SOP-val közösen nyújt-e be módosító indítványokat. Migas szerint a kormány megsértette a koalíciós tanács politikai megállapodását, amikor vasárnapi rendkívüli ülésén elfogadta Szlovákia 12 kerületre osztását. "A kormányülésen szakmai és taktikai megfontolásból nem éltünk a vétó jogával" – mondta a pártelnök, aki szerint a kormány a reformot leszûkítette a lehetséges területi felosztások modelljeinek kérdésére, és csak másodsorban foglalkozott a hatáskörök átruházásával, holott a közigazgatási reform lényege éppen az önkormányzatok megerõsítése. Ráadásul, tette hozzá Migas, az SDKÚ és az MKP kétoldalú megállapodásával megkerülte a kormánykoalíció politikai grémiumát. Lubomír Andrassy nem zárta ki, hogy az SDL saját 8 megyés javaslattal áll elõ. A baloldaliak alelnöke úgy véli, ha a nyolcas modellt támogatja az ellenzék, az annak a jele lesz, hogy olyan tervezeteket dolgoztak ki, amely nemcsak a kormánykoalíció, hanem más pártok számára is elfogadható.
Az SOP megtartaná az ország jelenlegi területi felosztását, ezért képviselõi a parlamentben nem szavazzák meg a kormánykoalíció 12+12-es reformmodelljét, mondta tegnap Pavol Hamzík. A pártelnök valószínûnek tartja, hogy a 8+8-as változat képviselõi indítványként kerülhet a törvényhozás elé. Az SOP reformpárti, hangsúlyozta Hamzík, a párt miniszterei ezért nem szavaztak a kormányjavaslat ellen. A Twist rádió értesülései szerint a parlamentben a HZDS is elõterjeszt egy nyolc kerülettel és megyével számoló reformtervet. Az SDKÚ állásfoglalásában helyteleníti a vasárnap elfogadott 12+12-es kormányhatározat kétségbevonását. A szakszervezetek a területi reform 3+1-es modelljéhez ragaszkodnak, jelentette ki tegnap Ivan Saktor, a KOZ elnöke.
A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) tegnap üdvözölte a 12+12-es megoldást, azonban Mychal Sýkora ZMOS-elnök szerint a kormány törvénytervezetének tartalmaznia kellett volna a hatáskörök átruházását az önkormányzatokra. A Szlovákiai Városok Szövetsége (ÚMS) a decentralizáció fontosságának jegyében Viktor Nizòanský kormánybiztos eredeti reformelképzelésének parlamenti támogatására szólított fel. (les, t, s, ú)

Nem kell az EU-tagjelölteket mûvileg csoportosítani

Brüsszel. Günter Verheugen szerint az EU-tagjelölteknek nem kell feltétlenül csoportosan csatlakozniuk, egyenként is beléphetnek az Unióba, ha teljesítik a csatlakozási feltételeket. Az EU bõvítési fõbiztosa úgy véli, minden országot külön kell elbírálni, és nem szabad mûvileg kialakított csoportokba sorolni õket. Azokkal az országokkal, melyek elsõként fejezik be a csatlakozási tárgyalásokat, azonnal alá kellene írni a csatlakozási szerzõdést. A legsikeresebb tagjelöltekkel már 2002 végén befejezõdhetnek a tárgyalások, így ezen országok már részt vehetnének az Európa Parlamentbe történõ 2004-es választásokon. Verheugen értékelése szerint a 13 jelentkezõ közül 10-nek van esélye erre, míg Románia, Bulgária és Törökország lemaradása behozhatatlan. Mindenképpen szükségesnek tartja, hogy a csatlakozó országgal szemben 5-7 éves átmeneti idõszakot vezessenek be a szabad munkaerõ-áramlás területén, ellenkezõ esetben több EU-tagállam lakossága ellenezné a bõvítést. A fõbiztos jelezte, több ország átmeneti idõszakot kér például a környezetvédelem terén, s ha ezt nem kapják meg, 2010 elõtt nehezen csatlakozhat bármelyikük.
Verheugen elképzelhetõnek tartja, hogy ezen a területen kivételeket tegyen az Unió, hiszen nem fenyegeti a belsõ piac mûködését és a gazdasági szabadversenyt. Szlovákia kilenc területen kíván átmeneti idõszakot kérni.

További alkalmazottakat vett fel az új cég

Komárom. A pozsonyi székhelyû új Szlovák Hajógyár Rt. a héten újabb alkalmazottakat vett fel és a hónap végéig 300 személy foglalkoztatását tervezi. Rendelkezésre áll 2600 tonna hajóépítéshez szükséges nyersanyag, így rövid idõn belül szeretnék megkezdeni a gyártást. Egyelõre három úszómû befejezésén dolgoznak, a munkásoknak közvetlenül a hajóépítést finanszírozó pénzintézetek fizetnek hetente.
A hajógyárban tegnap elterjedt a hír, hogy április harmadikán kihirdették a régi cég, a Szlovák Hajógyár Rt. elleni csõdeljárást, de hivatalos értesítés még nem érkezett a Pozsonyi Kerületi Bíróságtól. Ha a hír igaznak bizonyul, a munkavállalók megkönnyebülhetnek, mert az állami garanciaalapból megkaphatják kéthavi elmaradt bérüket. (km)