Hétfő, 2001. április 2. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54. évfolyam 77. szám

Viharos ülést tartott az MKP Országos Tanácsa

Pozsony. Ha a kormány tegnap a közigazgatási reformtervezet SDL és SOP által támogatott 8 megyés változatát szavazta volna meg, komolyan felvetõdhetett volna az MKP kilépése a kormányból – röviden így lehetne összegezni az MKP Országos Tanácsa szombati ülését.

A Dzurinda-kabinet tegnap úgy döntött, a 12 megyés modellt juttatja a parlamentbe, azonban a helyzet továbbra is bonyolult. Az MKP Országos Tanácsa szombaton minimális többséggel szavazta meg, hogy kormánytagjai támogassák a közigazgatási reformtervezet 12 megyével számoló változatát, ha a kabinet elfogadja az MKP három feltételét. Ezekrõl a feltételekrõl a párt vezetése nem volt hajlandó konkrétumokat elárulni.
A hatórás OT-ülés után a határozati javaslat mellett 39 tanácstag, ellene 30 szavazott. Öten tartózkodtak, a voksoláskor jelenlévõ 75 tag közül egy nem szavazott. Lapunk értesülései szerint a párt parlamenti frakciója körülbelül fele-fele arányban támogatta a javaslatot. Csáky Pál, az MKP miniszteri klubjának elnöke az ülést követõen lapunknak elmondta, õ nem szavazta meg a határozatot. Értesüléseink szerint Bárdos Gyula frakcióvezetõ sem támogatta, és Duray Miklós is ellene szavazott. "Az országos tanács egyetértett a Csallóköz és a Mátyusföld szétdarabolásával" – kommentálta a szavazást Duray. "Bodrogköz és Ung-vidék lakosságának nem lesz lehetõsége beleszólni saját ügyeibe. Politikailag nagyon alacsony színvonalon vannak az országos tanács tagjai" – jelentette ki Duray, aki a sajtóirodának elmondta, az MKP feltételei között szerepel, hogy Kelet-Szlovákiában oldják meg Bodrogköz, Királyhelmec és Nagykapos kérdését, továbbá ne darabolódjon szét a Csallóköz. A Dunaszerdahelyi és a Galántai járást a Nyitrai, Bodrogközt és Királyhelmec térségét a Kassai megyéhez kellene csatolni. "Már nem beszélünk az úgynevezett Komárom megyérõl" – mondta a párt alelnöke.
Értesüléseink szerint MKP-n belüli hatalmi harc lehet az oka annak, hogy az OT csak minimális szavazatkülönbséggel tudott dönteni. Névtelenséget kérõ küldöttek elmondták: Csáky Pál átállása az ún. radikálisokhoz azt jelentheti, Csáky a következõ tisztújító közgyûlésen megpályázza a pártelnöki tisztséget. Azi ülésen különféle vádak hangzottak el azok címére, akik a 12-es rendszert támogatták: Csáky Pál szerint gazdasági érdekek játszanak szerepet, konkrétan a Transpetrolhoz közel álló csoportosulásnak nevezte õket. Értesüléseink szerint többen helyi érdekek miatt nem szavazták meg a határozatot, hiszen egyes szûkebb régióknak nem felelne meg a 12 megye. Bugár Béla lapunknak elmondta: az Országos Tanács nem a reformról döntött, hiszen a parlamenti szavazásról nem esett szó, csupán a miniszterekérõl. Elmondta: mivel a 8-as megyerendszer nem fogadható el, csak úgy lehetett "helyzetbe hozni" az MKP frakcióját, ha a 12-es rendszer kerül a parlamentbe, hiszen a baloldal és az SOP akár ellenzékkel együtt is támogatná a nyolcas javaslatot. Ezt pedig az OT több határozatban is elutasította. "Valójában mindkét csoportosulás a szlovákiai magyarság érdekeit tartja szem elõtt, más-más szemszögbõl" – mondta Bugár. Hozzátette, nem szabad megengedni, hogy a nyolcas javaslat a parlament elé kerüljön, hiszen ez kormányválságot idézhet elõ. (jl,nr)

Az SDL és az SOP éles kirohanásai Dzurinda ellen

Pozsony. A tegnapi kormányülés lapzártakor is tartott, ám lapunk értesülései szerint a kabinet a 12-es modell mellett döntött. Tizenkét miniszter szavazott erre a tervezetre, az SDL és az SOP 8 minisztere ezt végig ellenezte. Éles kirohanásokat intéztek Mikulás Dzurinda kormányfõ és az MKP ellen. A magyar miniszterek az MKP OT határozatának értelmében egyöntetûen a 12 megye létrehozására szavaztak. Pavel Koncos elhagyta a kormányülést, a mezõgazdasági tárca vezetõje állítólag egy finn küldöttséget fogadott. (rn)

Oroszország óva int bennünket a NATO-tagságtól

Moszkva. Oroszország rosszallását fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a szlovák parlament a közelmúltban jóváhagyott nemzetbiztonsági stratégiában a NATO-csatlakozást jelölte meg. A moszkvai külügyminisztérium a szlovák képviselõk szavazását sajnálattal vette tudomásul, de reméli, hogy Szlovákia még mérlegelni fogja a belépést. Szerinte az új európai kapcsolatrendszer biztonságot nyújt minden országnak anélkül, hogy bármilyen katonai tömb tagja lenne. "Szlovákiának szuverén joga megválasztani szövetségeseit, és eldönteni, mely nemzetközi szervezethez kíván csatlakozni. Ugyanakkor reméljük, hogy Pozsony számításba veszi más országok biztonsági érdekeit is" – tartlamazza a moszkvai közlemény.
Oroszország növekvõ aggodalommal figyeli a NATO terjeszkedését, és kezdettõl fogva ellenzi a kelet-európai és balti államok csatlakozását.

Homályos a szokás eredete

Pozsony. A tegnapi nap volt az, amelyen az emberek büntetlenül átverhetik egymást, és csak reméljük, hogy ez nem vonatkozik a Dzurinda-kabinet feszült tanácskozására. Nem tudni pontosan, honnan ered a szokás, hogy valakit "április bolondjává" tegyenek. Feltételezik, hogy gyökerei a Mars isten tiszteltére rendezett ókori római "bolondok ünnepére" vezethetõk vissza, mások Indiában keresik eredetét. Végül sokan egyszerûen a szeszélyes áprilisi idõjárást "teszik felelõssé" a tréfákért. Nem ritka, hogy konkrét eseménnyel hozzák összefüggésbe április elsejét, mint például Franciaországban. 1564-ben IX. Károly francia király rendeletileg január elsejére tette át az újévi ünnepet, amelyet addig április elsején ültek meg. Mindenesetre az is valószínû, hogy a bolondozás összefügg a tavaszi és húshagyó keddi szokásokkal. (ú, mti)

MIT CSINÁL MOST?

1992-tõl 1996-ig az Egyesült Nemzetek Szervezetének hatodik fõtitkára, Kofi Annan elõdje. A 79 éves egyiptomi diplomatát a Clinton-kormányzat – a szervezet képviselõinek akarata ellenére – nem hagyta tovább szolgálni az ENSZ élén, mivel elégedetlen volt tevékenységével. Madeleine Albright külügyminiszter egy évvel hajlandó lett volna meghosszabbítatni megbízatási idejét, azonban ezt Boutros Boutros-Ghali nem fogadta el. Clintonék azt vetették a szemére, hogy nem lépett fel elég erélyesen a boszniai békefenntartó hadmûveletek során. Késõbb egy interjúban a volt fõtitkár beismerte, gyengesége valóban ártott az ENSZ hírnevének. 1999-ben megjelent könyvében – melyért félmillió dollárt kapott – bosszút állt: árulónak nevezte Albrightot és kétségbe vonta diplomáciai képességeit is. A diplomata családjától nem idegen a politika, fia, Yusef Boutros-Ghali Egyiptom gazdasági és kereskedelmi minisztere. Boutros Boutros-Ghali 1997-tõl a frankofón országokat tömörítõ Francophonie szervezet fõtitkára. (jl)

A volt jugoszláv elnököt legalább 30 testõr õrizte, a börtönben nincsenek elõjogai

Belgrád. Tegnap hajnalban véget ért a Szlobodan Milosevics sorsa körüli belgrádi dráma: a volt jugoszláv elnök vérontás nélkül megadta magát az igazságügyi szerveknek, a vizsgálóbíró 30 napos vizsgálati fogságot rendelt el.
Belgrádi tévék egymás után sugároztak olyan felvételeket, amelyeken terepjárók kíséretében három személygépkocsi hagyta el a rendõrség által körülvett elnöki rezidenciát, illetve hajtott be késõbb a belgrádi központi börtönbe. Az õrizetbe vételérõl szóló elsõ hírek elõtt az újságírók öt lövést hallottak a rezidencia felõl. Dusan Mihajlovics szerb belügyminiszter szerint a lövéseket Milosevics Marija nevû lánya adta le dühében, de a lövedékek senkit sem találtak el. Egyes hírek szerint Milosevicset 30-50 fegyveres testõr õrizte.
A rendõrség még szombaton hajnalban egy sikertelen kísérletet tett a volt államfõ elõállítására. Milosevics péntek délutántól kezdve két napon át nem volt hajlandó átvenni a bírósági idézést, megadni magát a hatóságoknak. Egyelõre nem tudni, hogy mi volt a döntõ tényezõ, amely rábírta a megadásra. Családja és testõrei még tegnap is a jugoszláv elnöki rezidenciában tartózkodtak.
A belgrádi vezetés kilátásba helyezte, hogy Milosevicset õrizetbe vétele után fegyveres felkelésre való buzdítás miatt is elítélik. Az ügyészség több mint 1 milliárd márkás károkozással vádolja a volt szerb és jugoszláv vezetõt, a vádirat szerint Milosevics önmaga és hozzá közel álló személyek anyagi gyarapodása, valamint az általa vezetett Szerb Szocialista Párt hatalmon tartása érdekében követett el bûncselekményeket. Túllépte hatáskörét, megszegte a jugoszláv törvényeket, a szerb és jugoszláv alkotmányt megsértõ utasításokat adott ki.
A jugoszláviai háborús bûnösöket üldözõ hágai Nemzetközi Törvényszék szerint Belgrádnak feltétlen kötelessége átadni Milosevicset a nemzetközi bíróságnak. Carla Del Ponte fõügyész szerint az exelnök háborús jellegû bûntettei súlyosabbak a hazai, csak a jugoszláv igazságszolgáltatásra tartozó bûneinél. A belgrádi álláspont szerint viszont a volt elnök csak azután kerülhet külföldre, hogy otthon már bíróság elé állították az ellene felhozott korrupciós vádak ügyében. Del Ponte nem zárta ki, hogy Milosevics ellen egyidejûleg kezdõdjön per Belgrádban és Hágában.
Milosevics õrizetbe vétele közelebb hozza Jugoszláviát az Európai Unióhoz – jelentette ki tegnap Brüsszelben Romano Prodi. Az Európai Bizottság elnöke egyben felszólította Belgrádot, biztosítsa, hogy Milosevics ellen háborús bûnökért is vádat emeljenek. Szerinte elengedhetetlen, hogy az egykori jugoszláv elnököt a hágai Nemzetközi Törvényszék elõtt is felelõsségre vonják. George Bush amerikai elnök ugyancsak szorgalmazta, hogy az emberiség ellen elkövetett bûnökért vonják felelõsségre a volt jugoszláv államfõt.
Az exállamfõ ügyvédje szerint Milosevics semmiféle elõjogot nem élvez a börtönben, ám fogadhat látogatókat, kaphat könyveket, újságokat, saját ruháját viselheti.