Szombat, 2001. március 24. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54. évfolyam 70. szám

cimlap.htm

Címlap

Nyolcvan kilométeres magasságban elõbb a napelemek törtek le, majd felhevült a bázis burkolata, és égõ golyóvá vált a 140 tonnás monstrum

Tûzcsóvaként fejezte be a Mir ûrállomás

Moszkva/Auckland. A Mir ûrállomás megszûnt létezni, miután a tegnap reggeli fékezõimpulzusokat követõen – közép-európai idõ szerint háromnegyed hétkor – belépett a Föld atmoszférájának sûrûbb rétegeibe.

MTI-JELENTÉS

Az ûrállomás 80 kilométeres magasságban égni kezdett, s darabjaira töredezett. Elõbb a napelemek törtek le, majd felhevült a bázis elemeinek burkolata, és tûzgolyóvá vált a csaknem 140 tonnás ûrmonstrum. Az orosz földi irányítóközpont szerint a Mir az elõre kiszámított ballisztikus pályán semmisült meg, az ûrállomás maradványai a Csendes-óceán kijelölt körzetébe csapódtak.
Az orosz szakemberek mérései szerint a törmelékraj központja a déli szélesség 40. és a nyugati hosszúság 160. fokának metszésénél volt. Ez másfél ezer kilométerre délnyugatra "csúszott" az eredetileg számított szóródási centrumhoz képest, de így is benne volt a hozzávetõleg egymillió négyzetkilométeres becsapódási zónában. Az eltolódás azzal magyarázható elsõsorban, hogy az ûrbázis hajtómûveibõl teljesen kiégették az üzemanyagot, így azok a tervezettnél valamivel hosszabb ideig mûködtek, nagyobb lett a fékezõdés, meredekebb a pálya, de ennek eredményeként jócskán leszûkült az ûrszemét szóródási körzete is.
A Mir egyes lángoló darabjai átszáguldottak a Fidzsi-szigetek legnagyobb szigete fölött, de a jelzések nem szóltak arról, hogy hullott volna rá belõlük. A Mir utolsó perceit észlelte egy pilóta is, aki 8000 méter magasan repült a Fidzsi-szigeteki Nadi fölött. Az õ elmondása szerint az ûrállomás darabjai nagy magasságban, még napsütésben is rendkívüli fényt sugározva, óriási sebességgel haladtak, hosszú füstcsóvát húzva maguk után. A pilóta másodpercekig látta a megsemmisülõ darabokat. Nem esett semmiféle kár abban a 27 halászhajóban, amely a becsapódás körzetében tartózkodott a Csendes-óceánon. Az elõzõ napon a dél-csendes-óceáni szigetország hatóságai aggodalommal szóltak a halászhajók veszélyeztetettségérõl. A 27 új-zélandi halászhajó halrajok üldözése közben a becsapódási zónába tévedt, és a szigetország hatóságai sokáig nem tudtak kapcsolatot teremteni velük, hogy figyelmeztessék õket a feltételezett veszélyre.
A koroljovi irányítóközpontban az orosz hagyományoknak megfelelõen halotti torral ünnepelték meg a Mir zökkenõmentes megsemmisítését, s emellett gyûjtést kezdtek, hogy egy emlékmûvel, vagy más méltó módon örökítsék meg az utókornak az ûrkutatás történetének fontos szakaszát jelképezõ bázis emlékét. A Mir megsemmisülését egyáltalában nem követte "halotti csend", érezni lehetett a megkönnyebbülést, hogy minden rendben lezajlott.


A külügyminisztérium is elítéli a kassai vandalizmust

Trebula bocsánatot kért

ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS

Kassa. Zdenko Trebula fõpolgármester bocsánatot kért Varga Györgytõl, a Magyar Köztársaság fõkonzuljától a kassai külképviseleti hivatal, a magyar gimnázium, a Thália Színház épületének és a magyar könyvesbolt összefirkálása miatt. "Nem akarom sem eltúlozni, sem alábecsülni e szégyenteljes cselekedetet, ám az errõl szóló bosszantó hír felzaklatott. Kassa toleranciájáról, többkultúrájúságáról, és a különbözõ nemzetiségek közötti kiegyensúlyozott kapcsolatairól ismert, és az ehhez hasonló megnyilvánulások kivételesnek számítanak" – olvasható a levélben, melyet Jozef Filas alpolgármester nyújtott át. Trebula nemcsak a fõkonzultól kér bocsánatot, hanem azoktól is, akiket megbotránkoztattak a történtek. A város biztosítja a kassai polgárokat, mindent megtesz a demokrácia, a tolerancia, a humanizmus és a békés együttélés érdekében. "Megpróbálunk mindenkit meggyõzni gyümölcsözõ együttmûködésünk fenntartásának és fejlesztésének szükségességérõl" – írta Trebula.
A külügyminisztérium szintén elítéli a sajnálatos kassai esetet, és nem kételkedik a rendõrség alaposságában, valamint a bûnösök mihamarabbi felelõsségre vonásában. A tárca annak a meggyõzõdésének is hangot ad, hogy az ilyenfajta vandalizmus nem veszélyezteti a színvonalas, kétoldalú magyar–szlovák kapcsolatokat. (t; sz)


Megnyílt az állam- és kormányfõk csúcsértekezlete

EU: a járvány árnyéka

HÍRÖSSZEFOGLALÓ

Stockholm. Tegnap megnyílt az Európai Unió állam- és kormányfõinek értekezlete. A soros svéd elnökség döntõen a gazdaság- és társadalompolitikai kérdések megvitatásának szánta a kétnapos csúcsértekezletet. Göran Persson kormányfõ kezdeményezésére meghívást kapott Vlagyimir Putyin orosz elnök, valamint Borisz Trajkovszki macedón államfõ is. Putyinnal munkaebéden találkoztak a tizenötök, Trajkovszki pedig a délutáni munkaülés végén számolt be az országában kialakult válságos helyzetrõl. Aligha maradnak ki a megbeszélések témái közül az uniós mezõgazdaságot sorozatban sújtó állat-egészségügyi problémák. A Nagy-Britanniában egyelõre feltartóztathatatlannak tûnõ száj- és körömfájásjárvány a csúcs elõtti napokban ért el két újabb tagállamot, Hollandiát és Írországot, további szigorú megelõzõ intézkedésekre kényszerítve az Európai Uniót és saját hatáskörükben az érintett országokat is. A csúcs alapvetõen gazdasági jellege abban is tükrözõdik, hogy az állam- és kormányfõk, valamint a külügyminiszterek mellett valamennyi tagország a pénzügyminiszterével is képviselteti magát. További információk a 6. oldalon. (m; ú)


Mont Blanc-alagúti baleset

Egy cigaretta okozta a tüzet

Chamonix. Egy Volvo teherautó szellõzõablakán hanyagul kidobott parázsló cigaretta okozta 1999. március 24-én a Mont Blanc-alagútban keletkezett pokoli tûzvészt, amelyben 39 ember lelte halálát. A katasztrófa okainak kiderítésére felkért szakértõk a napokban tették le az asztalra 1000 oldalas jelentésüket. Megállapításaikból kiszivárgott: hozzájárult a tragédiához, hogy kilenc percbe telt, amíg az alagútban az összes lámpa pirosra váltott, ezért számos további gépkocsivezetõ hajtott a szerencsétlenség helyszínére. (MTI)


Vízlépcsõügy – Budapest áttanulmányozta a szlovák választ, és tárgyalást javasol

Koncos: Pozsony kártérítésre számít

ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ

Pozsony/Budapest. A magyar fél már áttanulmányozta a Bõs–Nagymarosi Vízlépcsõrendszerrel kapcsolatos szlovák választ. Lapunk értesülése szerint Budapest már a napokban diplomáciai úton értesíti Dominik Kocinger szlovák kormánybiztost errõl, és tárgyalásra tesz javaslatot.
Mint megtudtuk, a szlovák félnek megküldik a Budapest által javasolt kormányközi egyezmény tervezetét is. A dokumentum az 1999 decemberében a szlovák félnek átadott, Jogi alapelvek címû dokumentumot veszi alapul, amelyet a legutóbbi szlovák válasz alapján aktualizáltak, módosítottak – tudtuk meg hírforrásunktól, aki azonban a szöveg véglegesítésére hivatkozva nem részletezte, hogy milyen vonatkozásban történt módosítás.
A vízlépcsõrendszerrel kapcsolatban a napokban Pavel Koncos földmûvelési miniszter a szlovák törvényhozásban kijelentette, hogy Szlovákia várhatóan igényt tart majd magyar kártérítésre amiatt, hogy Magyarország nem építette fel az alsó-dunai duzzasztómûvet. Koncos miniszter nem bocsátkozott részletekbe, s a tárca szóvivõje sem árult el többet. Anna Majkútová lapunknak csak annyit mondott, hogy várják a magyar választ, amelyet vélhetõen újabb tárgyalások, egyeztetések követnek. (gyor)

Nem zárható ki a nullamegoldás sem

Pozsony. Korábbi értesülések szerint nemcsak Pozsonyban, Budapesten is összesítették a károkat. A két fél valószínûleg javaslatot tesz egy, a kormánybiztosok fennhatósága alá tartozó bizottság létrehozására, amely összesíti a kárigényét. Nem zárható ki a "nullszaldós" megoldás sem. Egyes források szerint ez elsõsorban Pozsonynak kedvezne. (gy)


CÍMLAP VÉLEMÉNY RÉGIÓ BELPOLITIKA KÜLPOLITIKA GAZDASÁG
MELLÉKLET KULTÚRA TÉMA PANORÁMA SPORT HOROSZKÓP
KEZDÔLAP ARCHÍVUM IMPRESSZUM VISSZHANG