Csütörtök, 2001. március 22. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54. évfolyam 68. szám

Hatvanötezer tonna kenyérgabona a tartalékalapból, áprilistól internetes eladás

Pozsony. Kizárólag gabonafeldolgozók, tehát malmok vehetnek majd a stratégiai tartalékalapból kínált 65 ezer tonna kenyérgabonából. A piacszabályozási alap tanácsa 5 ezer koronában határozta meg a gabona tonnánkénti minimálárát.

A kormány döntése értelmében 65 ezer tonna búzával csökkennek az állami tartalékalap készletei. Pontosabban az alap ennyi búzát ad kölcsön az állami piacszabályozási alapnak, amely nyílt gabonaeladást hirdet a malmok számára. Az elsõ ilyen eladásra vélhetõleg már a jövõ héten sor kerülhet, áprilistól pedig megindul az internetes üzletkötés Jaromír Kosin, a piacszabályozási alap elnöke szerint az 5 ezer koronás árhatár hatással lesz majd a gabona jelenlegi piaci árára is, amely 5200-5300 korona körül mozog, de néhány héttel ezelõtt a gabonafeldolgozók már 6 ezer koronát is fizettek az étkezési búza tonnájáért. A kormány jóváhagyása azt jelenti, hogy az új termés betakarításáig 15 ezer tonna étkezési gabonát kell behozni külföldrõl, mégpedig Csehországból. Kosin közlése szerint az erre vonatkozó szerzõdéseket már megkötötték. A importgabona ára – a berakodási és belföldi szállítási költségeket is beszámítva – 6300-6500 korona lesz. A piacszabályozási alap elnöke nem feltételezi, hogy az importgabona ára hatással lenne a liszt, valamint a sütõipari termékek árára.

Pozsony. A piacszabályozási alapnak az év végéig kell visszaadnia az étkezési búzát a tartalékalapnak. Mivel az elõbbi alap most 2-3 évvel ezelõtti termésû búzát kap, ugyanakkor tavaly szigorodott az élelmiszer-ipari búzára vonatkozó állami szabvány, így voltaképpen jobb minõségû búzát kell visszaszolgáltatnia a most kölcsönbe adott 65 ezer tonnáért. (gyor)

Pittner a magyarellenességrõl és a vandalizmusról

Pozsony. "Minél közelebb kerülünk a soron következõ választások idõpontjához, annál több hasonló támadásra lehet számítani. Nemcsak a kisebbségekkel szembeni ellenséges hangulat nyilvánul meg, hanem általában fokozódik a gyûlölet is azokban, akik elégedetlenek a jelenlegi politikával, gazdasági helyzettel" – reagált Ladislav Pittner a pozsonyi Petõfi-szobor meggyalázására. Tekintettel arra, hogy egy idõben több helyen is ablakokat törtek be, emlékmûveket firkáltak össze, megvizsgálják, nem elõre kitervelt cselekményekrõl van-e szó. A minisztériumot a titkosszolgálat is rendszeresen tájékoztatja az ilyen cselekményekkel kapcsolatos ismereteirõl, és a szolgálat – ha valóban ilyen tettrõl van szó – a Petõfi-szobor esetében is adatgyûjtésbe kezd. A. Nagy László, a parlament emberjogi bizottságának elnöke elvárja, hogy a kormány, az államelnök vagy a parlament állást foglaljon az intoleráns és nacionalista megnyilvánulások ügyében is. (sza; jl)

Újabb átülések

Pozsony. Napokon belül elhagyja a Polgári Egyetértés Pártját két parlamenti képviselõje, Jirko Malchárek és Peter Kresák. Malchárek Pavol Rusko most alakuló pártjába készül, a pártlistán függetlenként megválasztott Kresák pedig a Dzurinda-féle Szlovák Demokratikus és Keresztény Uniójába lép át. Sajtóértesülések szerint mindkettõjük távozásában nagy szerepet játszik a Polgári Egyetértés Pártjának szinte nullaszázalékos támogatottsága. (ú)

A. Nagy László az ellenzéki pártok legújabb javaslatairól

Pozsony. A Magyar Koalíció Pártja parlamenti frakciójának állásfoglalása szerint a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom és a Szlovák Nemzeti Párt megkezdte választási kampányát, amikor rendkívüli parlamenti ülést akar összehívni Bugár Béla és Csáky Pál leváltására. A. Nagy László, a törvényhozás emberjogi és nemzetiségi bizottságának elnöke emlékeztetett, nem Bugár Bélát, hanem az MKP-t tüntették ki Budapesten az Esterházy János-emlékünnepségen, Frantisek Miklosko, a Kereszténydemokrata Mozgalom képviselõje pedig a szlovák–magyar megbékélés elõsegítéséért kapott elismerést. A. Nagy László tájékoztatott Emberi Jogok Szlovákiai Központjával kapcsolatos kérdésekrõl. Az intézményt 1994-ben az ENSZ és Szlovákia hozta létre. Elmondta, a központ nem tesz eleget az alapító okiratában foglaltaknak, ezért van szükség arra a törvénymódosításra, amely az intézmény jogállásának pontosításával is foglalkozik, és amelyrõl mostani ülésén tárgyal a parlament. A központ igazgatótanácsának 11 tagja közül hatot állami intézmények delegálnának. A törvénymódosítást a központ és az ellenzék elutasítja, azt állítva, hogy a kormány fel akarja számolni az iroda függetlenségét. (j)

MEGKÉRDEZTÜK

Folyik-e párbeszéd a nyitrai Konstantin Egyetemen a magyar szekció és a rektor között a létesítendõ magyar kar ügyében?
Számtalan alkalommal tárgyaltunk. Ez a kérdés azonban nem a mi találkozóinkon dõl el, hanem másutt, így e megbeszélések eredményességérõl nem beszélhetünk. A rektor úr nagyon nyílt és egyenes, nem mond mást a sajtónak, mint amit nekünk. Álláspontjának lényege, hogy pillanatnyilag az egyetem nem tekinti idõszerûnek a magyar kar létrehozását, de a jövõre vonatkoztatva nem zárja ki ennek lehetõségét. Jó hírként viszont elmondhatom, hogy olyan nagy mennyiségû szakpárosítás, mint amenynyi a 2001/2002-es tanévre kerül meghirdetésre, még nem volt a nyitrai magyar pedagógusképzés történetében. A magyar szekció által kidolgozott szakpárosításokat az egyetem vezetõsége egy az egyben elfogadta. Tehát a régebbi, Liba-féle vezetõséghez képest lényeges szemléletváltozás tapasztalható a magyar nyelvû pedagógusképzéshez való viszonyulásban. A kar megnyitásával kapcsolatban azonban egyelõre ilyen pozitív szemléletváltozás nem mutatkozik. (vk)

Ötéves kisfiút ölt meg

Nyitra. Tizennégy és fél évi börtönbüntetésre ítélték a 32 esztendõs Peter F.-et. A vádlott tavaly májusban Radosna község közelében brutális módon meggyilkolt egy ötéves kisfiút. A mezõre csalta, megkötözte, levetkõztette, majd a gyermek testét nézve onanizált. Amikor a fiú rákiáltott, hogy mindent elmond a szüleinek, a férfi kést rántott, s kilencszer szúrt. Peter F. a fõtárgyaláson megtagadta a vallomást, bár korábban beismerte tettét. (SITA)

Chilei kormánytiltakozás

Moszkva/Santiago. A Mir ûrállomás tegnap reggelre a megsemmisítése szempontjából kritikus, 220 kilométeres pályamagasságra sülylyedt. A koroljovi orosz ûrközpont szakértõi így hozzáláthattak az utolsó három fékezõimpulzus elõkészítéséhez, a megsemmisítés végsõ szakasza röppályájának pontos kiszámításához. Az orosz földi irányítóközpont szerint a Mir és a hozzá kapcsolt Progressz teherûrhajó – ez utóbbi hajtómûvei döntõ szerepet játszanak a 137 tonnás ûrmonstrum fékezésében – berendezései normálisan mûködnek, s zavartalan a rádiókapcsolat is. A Mir pénteken reggel – közép-európai idõ szerint fél nyolc és nyolc között – semmisül meg a Csendes-óceán fölött. A Mir azon törmelékei, amelyek nem semmisülnek meg a Föld légkörében (ez várhatóan 20 tonna körüli ûrszemét), a Csendes-óceán déli részébe zuhannak, közel egymillió négyzetkilométeres zónába.
A chilei kormány tiltakozását fejezte ki az orosz hatóságoknál a Mir megsemmisítésének terve miatt. Soledad Alvear külügyminiszter kijelentette, Chile nem fogadja el azt, hogy a Csendes-óceánt ûrszemét lerakóhelyének használják. Egyúttal sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy semmiféle nemzetközi jogszabály sem szabályozza ezt a kérdést. A tiltakozás további jeleként Chile moszkvai nagykövete nem jelenik meg az ûrközpontban. (MTI)