Szerda, 2001. március 21. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54. évfolyam 67. szám

A Konszolidációs Bank ügyfelei 2005-ig csupán a megegyezett kamatok részleteit törlesztik

A mezõgazdaságba nyújtott ún. régi hitelek kezelésének problémáját - amelyeket az elõzõ rendszerben folyósítottak az agrárvállalatok beruházási vagy készletezési költségeinek finanszírozására - a földmûvelésügyi tárca és a Konszolidációs Bank által közösen kidolgozott javaslat alapján kívánják rendezni, adta közre nemrégiben Augustín Grman, az említett pénzintézet vezetõje. A kidolgozott javaslat a földmûvelésügyi tárca hatáskörébe tartozó azon mezõgazdasági, vadászati, halászati, erdészeti és fakitermelõi termelõvállalatok hitelterheinek rendezésére kínál megoldást, amelyeket még nem soroltak be a különleges jogállású, tehát csõdeljárás vagy felszámolás alatt álló szervezetek közé. A javaslatot négy változatban dolgozták ki, a bankok szerkezeti átalakítását irányító munkacsoport tanácskozásán azt a változatot hagyták jóvá, amelynek nincsenek költségvetési vonzatai.
A régi hitelek kezelésére a jóváhagyott változat szerint az eddig meg nem fizetett hitelkamatok törlesztéseit 2006-2010 közötti idõszakra befagyasztják, prolongálják. Úgyszintén befagyasztják az említett idõpontig a hitelek törlesztését, egyúttal 2001-tõl 2005-ig megállítják ezek elõírását is.
A Konszolidációs Bank ügyfelei tehát 2005-ig csupán a megegyezett kamatokat fizetik a pénzintézetnek, s csak ezután kezdik meg a valódi tartozásaik törlesztését. A hitelek befagyasztásának feltétele, hogy az érintett vállalatokat az életképes, illetve fizetõképes hitelezõ kategóriába sorolják, amelynek minõsítését a tárca vezetésével közösen kidolgozott mutatók alapján bírálják el.
A pénzintézet már felvette a kapcsolatot a mezõgazdasági ágazatban tevékenykedõ egyes kiválasztott ügyfeleivel, hogy a fent említett javaslat szellemében a hitelekre törlesztési idõrendet állítsanak fel. (szó)

Agrárkereskedelmi társaságok a Mezõgazdasági Szövetkezetek Szövetségében

Az elmúlt hétvégén Pozsonyban tartotta országos tanácskozását a legnagyobb agrártermelõ szervezeteket tömörítõ Mezõgazdasági Szövetkezetek Szövetsége. A konferencián az agrárágazat jelenlegi bonyolult helyzetének elemzése mellett a a szervezet új szerkezeti felépítésének kérdéseit is megvitatták a küldöttek.
A mezõgazdasági termelés az elõzõ évi szárazság okozta károk, majd az idén kirobban húsbotrány (BSE, száj- és körömfájás) miatt rendkívül nehéz helyzetbe került, s annak ellenére, hogy az említett betegségeket nálunk még nem diagnosztizálták, a húsfogyasztás csökkenése alapján már most csaknem félmilliárd korona kárt jeleznek elõre a termelõk. Sõt, a húsvét elõtti pecsenyebárány-kivitel korlátozása illetve betiltása tovább rontja majd az említett kedvezõtlen mérleget.
Az ágazat tavalyi mérlege egyébként a statisztikai kimutatások alapján javuló tendenciát mutat, ebben minden bizonnyal jelentõs szerepe van az aszálykárok mérséklésére az ágazatba folyósított több mint 2 milliárd korona rendkívüli támogatásnak, ugyanakkor a szerkezetváltás szintje még mindig nem tükrözi hûen a tárca fejlesztésével kapcsolatos elképzeléseket.
A Mezõgazdasági Szövetkezetek Szövetségének országos konferenciáján a szervezet alapszabályának módosításával lehetõvé tették, hogy az agrárkereskedelemmel foglalkozó társaságok is tagjaivá válhassanak a szövetségnek. Ezáltal az ország amúgyis legnagyobb agrárszövetsége tovább erõsödött, elsõsorban annak érdekében, hogy az agrárvállalkozói környezet feltételeinek alakításában még nagyobb hatékonysággal vegyen részt.
A közgyûlésen a szövetség elnökévé Václav Fabricit választották. (yl)

A belépésre váró országok 7-8 milliárd euro közvetlen támogatást igényelnek

A feltételezések szerint az EU-hoz való elõcsatlakozási folyamat keretében a mezõgazdasággal kérdések összehangolásával kapcsolatos tárgyalások az idén júniusban Szlovákiával, Litvániával és Lettországgal is megkezdõdnek. A jelentések szerint az EU mezõgazdasági bizottságának tisztségviselõi úgy vélik, hogy a csatlakozással kacsolatos jogi és szabványozási folyamat összehangolásának kérdésében nem várhatók különösebb viták, így ezeket az év végére el is fogadhatják. Komolyabb összecsapásra számítanak azonban az egyes országok agrátermelésének EU-ba való besorolásával kapcsolatos vitában, amelyek elsõsorban a számukra juttatott közvetlen támogatások és a megszabott terméskvóták kérdésében csúcsosodnak ki. A belépésre váró országok ugyanis mintegy 7-8 milliárd euro összegû közvetlen támogatást igényelnek versenyképességük megõrzésének támogatására (az unió jelenleg közvetlen támogatására és vidékfejlesztésre összesen 43 milliárd eurot költ), a reális összeg az elkövetkezõ idõszakban 3,5-4 milliárd euro lehet. A költségvetési támogatások összehangolását fokozatosan hosszabb idõszakra széttagolva képzelik el az uniós tagországok. A megnövekedett kiadások miatt ugyanis növelniük kellene a közösség költségvetésébe juttatott költségvetési részesedésüket. (szl)

Új módszer a kelés biztonságának növelésére

A tavaszi vetések hatékonyságát az idõjárás viszontagságai befolyásolják. Van amikor a csapadékhiány gátolja a növények csírázóképességét, némely esetben viszont a tavaszi esõk után a talajon keletkezett cserepesedés akadályozza a növények kelését. Az utóbbi években gyakorlati kísérletek zajlanak fõleg az egyes tavaszi vetésû vetõmagok kelésbiztonságának növelésére sugárkezelt kiegészítõ vetõmagokkal. A módszer lényege, hogy az adott növény pl. a cukorrépa vetõmagját sugárkezelt mustár- vagy repcemaggal együtt vetik el. A korábbi kelésû intenzívebb mustár, vagy repce erõteljesebb intenzív keléssel szinte utat tör a késõbb kelõ cukorrépának, majd a pontosan adagolt sugárkezelés hatására elpusztul.
A cukorrépatermesztõk egyik nagy gondja tavasszal a termõtalaj cserepesedése miatti növényállomány-kiesés ezáltal mérsékelhetõ. A növényvédõk és növényterjesztõk magyarországi szaklapja, a Gyakorlati Agrofórum szerint Magyarországon már évi 10-15 tonna ionizáló energiával kezelt vetõmagot használnak a cukorrépatermelõk a répa kelésbiztonságának segítésére. A módszer a szárazság miatt nem kelõ répáknak nem segít, azonban ahol a talaj cserepesedése okozza a kelés elmaradását, vagy a gyenge kelést, ott a különösen nagyobb költségráfordítás nélkül kivédhetõk a nagyobb károk. A módszer alkalmazásának nincsenek technológiai akadályai. A sugárkezelt repce- vagy mustármag a cukorrépa vetési költségeinek 10-15 százalékos árán már beszerezhetõ. (szi)

Legfontosabb a berepülések pontos elõrejelzése és a kezelések megfelelõ idõben történõ elvégzése

Az enyhe tél és a kedvezõ tavaszi idõjárás valamint a kellõ mennyiségû tápnövény megfelelõ körülményeket teremt a kártevõk számára. A repce hagyományos kártevõi - repcefénybogár, repcedarázs, földibolhák - mellett egy újabb károsító, a repceszárormányos okoz évrõl évre egyre nagyobb gondokat a termelõknek. Az õszi védekezésben ma már a jó minõségû csávázószereknek van a legnagyobb jelentõségük, bár elhúzódó kelés esetén az állománykezelés is szükségessé válhat. Tavasszal már a vegetáció indulásának kezdetén betelepülnek a repcébe a legfontosabb kártevõk, a fénybogár és a szárormányos. Az ellene való védekezésben a legnagyobb hangsúlyt az idõzítés kapja. Az enyhe télben a rovarok csaknem teljes létszámban áttelelnek, ezért alaposan fel kell készülni az ellenük való hatékony tavaszi védekezésre. Mivel a tavaszi idõszakban a növények mindig sokkal érzékenyebbek a rovarok kártételére, nagyon fontos, hogy ezek minél alacsonyabb szintre legyenek viszszaszorítva.
A legfontosabb feladat, hogy a rovarok betelepülését minél pontosabban elõre jelezzük, majd a szükséges kezelést pontosan elvégezzük.
A szakirodalom és a gyakorlati tapasztalatok alapján a repce legfontosabb tavaszi kártevõi (a repcefénybogár és a repceszárormányos) már 8-10 o C-on elhagyják telelõhelyeiket és megkezdik berepülésüket a repcetáblákra. 13-15 o C-on pedig már tömegesen repülnek. A kártevõk szempontjából kedvezõ tél és korai tavasz miatt azok az idén is várhatóan korán megjelennek. A berepülés elõrejelzésének legjobb eszköze a sárgatál. A mosószeres vizzel telt tálat a tábla facsoporthoz vagy erdõhöz közelebb esõ oldalára kell kihelyezni.
Ezt követõen - a hõmérsékletet figyelve - 1-2 naponként ellenõrizni kell a fogást, és ennek alapján megkezdeni a védekezést.
A kezelést az elsõ szárormányos csapdába esését követõ 7-10 nap múlva el kell végezni. (Ha a repce virágbimbói már megjelentek, a fénybogárral is számolni kell.)
Ha azonban a csapdábaesést követõen a a hõmérséklet jelentõsen visszaesik, várjunk a kezeléssel, mivel 5-8 fok alatt a bogarak nem károsítanak. Amikor azonban a hõmérséklet ismét eléri a 10 fokot haladéktalanul védekezni kell.
A hûvösebb idõjárás miatt és a repce fejlettségi állapotától függõen a kártevõk még rejtetten károsítanak, ezért feltétlenül olyan készítményt kell alkalmazni, amelynek gázosodó hatása már alacsony hõmérsékleten is biztos hatékonyságot nyújt.
A kártevõk csaknem az egész vegetáció alatt folyamatos települnek be az állományokba, de a legnagyobb kárt a virágzást megelõzõ idõszakban okozzák. A fénybogár pollen után kutatva a még ki nem nyílt bimbók termõit is átrágja, a szárormányos pedig ekkor helyezi el a tojásait a levélnyelekbe. A szárormányos lárvája ezután a növényvédõ szerek által elérhetetlen helyen, a szár belsejében károsít. Hatékonyan tehát csak az imágó ellen lehet védekezni. A rovarölõ készítménynek megbízható tartamhatással kell rendelkeznie, hogy a folyamatos betelepedés miatt ne kelljen 2-3 naponként védekezni. A piretroid alapú szerek használata ebben az idõszakban nem ajánlott, ezeket inkább a virágzáshoz közeli idõszakban alkalmazzák. (yl)

A kõolajszármazékok fogyasztói adójáról

A szlovák parlament mezõgazdasági bizottsága a múlt héten félbeszakította a kõolajszármazékok fogyasztói adóját szabályozó kormány által benyújtott törvényjavaslat megvitatását, amelyet az említett fogyasztói adónak az Európai Unió jogszabályaival való harmonizálás érdekében terjesztettek elõ .
A mezõgazdasági bizottság tagjai többen is rámutattak a törvényjavaslat egyes pontjainak gyakorlati megvalósításával járó várható problémákra. Egyes vélemények szerint a mezõgazdasági termelõknek járó ún. "zöld gázolaj", tehát a fogyasztói adó egy részének visszafizetése a termelõknek nemcsak a mezõgazdasági erõgépekben felhasznált üzemanyagra kellene vonatkoznia, hanem a mezõgazdasági szállításban felhasználtra is. Ezt azonban a pénzügyminisztérium ellenzi, s az EU jogrendszerére hivatkozik, amelyhez a szlovákiait is hozzá kell igazítani. A közeljövõben a pénzügyi tárca szakemberei az agrárkamara és a mezõgazdasági bizottság képviselõivel megvitatják a kérdés rendezésének lehetõségét, ehhez kikérik az Európa bizottság írásos véleményét is. (lac)

A termelõ egy szerzõdéssel a növénytermesztéshez szükséges összes alapanyagot, tehát a vetõmagot, vegyszert és a mûtrágyát is beszerezheti

Idén a szlovákai gabonapiacon több mint 100 ezer tonna mezõgazdasági termény, fõleg gabonafélék felvásárlását tervezi osztrák tulajdonú RWA Slovakia Kft. A cég vetõmagforgalmazási osztályának vezetõjével, Lelkes Péterrel a társaság célkitûzéseinek megvalósítását szolgáló stratégiáról beszélgettünk.

A hazai gabonapiacon évek óta uralkodó feszültség ismeretében milyen megfontolások alapján mûködik a társaságuk, milyen elképzelések megvalósításával próbálja elérni a kitûzött célokat?
Társaságunk 1998-ban 100 százalékos osztrák tõkerészesedéssel alakult. Mivel az RWA-nak a környezõ országokban már voltak leányvállalatai, mi lettünk a következõ láncszem az RWA International hálózatában. Ausztrián kívül Csehországban, Lengyelországban, Magyarországon és Szlovéniában is van leányvállalata a cégnek. Tevékenységünk elsõsorban a mezõgazdasági termelés, ezen belül a növénytermesztés bemeneti és kimeneti tényezõivel való kereskedelemre irányul. Ebbe beletartozik a vetõmagokkal, vegyszerrel, mûtrágyával, mezõgazdasági gépekkel, alkatrészekkel, kenõanyagokkal és motorolajokkal, egyúttal a növénytermesztési termékekel való kereskedelem is. Gyakorlatilag abból indultunk ki, s ez a cég filozófiájából adódik, hogy az egyre szakosodó világban mindenkinek azt kell csinálnia, amihez a legjobban ért, tehát a termelõ termeljen, a kereskedõ pedig üzleteket kössön. A szlovákiai agrárágazat helyzetét ismerve eléggé bonyolult a helyzet, hiszen a termelõknek komoly anyagi gondjai vannak, a pénzforgalom az egész ágazatban akadozik, s ez új hozzáállást is kíván. Mind a termelõk, mind a forgalmazók részérõl. Mi ebben a helyzetben komplex szolgáltatást kínálunk a termelõknek, ugyanakkor tõlük is korrekt hozzáállást várunk a vállalt kötelezettségeik teljesítésében.

A termelõk és a szállítók kapcsolatában már eddig is mûködtek az ún. barter-üzletek. Mi az új az önök által mûködtetett rendszerben?
Lényege, hogy az említett komplex szolgáltatás keretében a termelõ nálunk egy szerzõdéssel a növénytermesztéshez szükséges összes alapanyagot, tehát a vetõmagot, vegyszert és a mûtrágyát, de akár a gépet és üzemanyagot is beszerezheti, ezek árát a termesztésre leszerzõdött termény megszabott mennyiségével törlesztheti, ugyanakkor a többi termését is általunk értékesítheti. A tapasztalatok szerint az eddigi barter-üzletek résztvevõi csak szükséges rossznak tartották a terménykereskedelmet, gyakorlatilag csak a pénzforgalom akadozása késztette rá õket, hogy ilyen üzleteket kössenek, mivel csak így juthattak hozzá a pénzükhöz. Mi a már említett filozófia értelmében komplex csomagot kínálunk, ebben pontos és világos követelményrendszer alapján meghatározzuk a tartozik-követel feltételeit és ezek teljesítését.

Milyen feltételekkel kötnek szerzõdést a partnerekkel?
A szerzõdésben hektáronként 5 ezer korona értékû elõleget folyósítunk a termelõnek vetõmag, vegyszer, mûtrágya formájában. Ezt az adott összegnek megfelelõ értékû terménnyel a betakarítás után törlesztheti, ugyanakkor hajlandók vagyunk a szerzõdött mennyiségen felül is átvenni a kitermelt árut. Természetesen az elõlegre bizonyos garanciát, tehát a leszerzõdött mennyiségre zálogjogot kérünk. Mivel megbízható pénzügyi háttérrel rendelkezünk, elõnyünk, hogy eddig az adott szavunkat mindig be tudtuk tartani, tehát a meghatározott idõben a termék felvásárlása után ki is fizettük a termelõnek a pénzt. Olajosok esetében ez 14 nap, egyéb terményeknél pedig 30 napos határidõben történt. Idén több mint 100 ezer tonnányi termény, fõleg gabonaféle felvásárlását tervezzük. Ennek meghatározó részét a tavaszi árpa, búza, kukorica, napraforgó, repce és rozs teszi ki.

A hazai gabonapiacon uralkodó feszültség alapján reálisnak látja az említett cél, a 100 ezer tonna felvásárlását?
Jelenleg már több mint ezer partnerünk van, akikkel az elején említett terménymennyiségnek mintegy a felét szerzõdéssel, másik felét pedig szabad felvásárlással szeretnénk biztosítani. Jól alakulnak a kapcsolatok az újonnan alakuló termékértékesítõ szervezetekkel, Rimaszombatban például a hanvai Agroobchod több termelõt tömörítve áll velünk szerzõdéses kapcsolatban, de természetesen az egyéni termelõket is kiszolgáljuk. Területi képviselõink révén vagy a cég központjában minden érdeklõdõnek szívesen állunk a rendelkezésére. (szl)

Komplex növényvédelem a burgonytermesztés technológiájában

A Bayer cég az elmúlt években komoly figyelmet szentelt a burgonyatermesztésnek, ennek eredményeként az idén három új termék kerül bevezetésre a szlovák piacon. Ezek a PRESTIGE 290 FS, a MELODY FIT 69 WP és a CALYPSO 480 SC, valamint a gyakorlatban már jól ismert SENCOR 70 WP és MONCERE N250 FS, melyek révén immár teljes programot kínál a burgonya növényvédelmére. Az újdonságokról és a burgonya teljes körû növényvédelmi módszerérõl Beata Bédiová és Miroslav Luckai a cég növénytermesztési részlegének munkatársai adtak rövid tájékoztatást.
A burgonya csávázása elsõsorban a rizoktóniás betegségek kialakulása ellen irányul, ugyanakkor a csávázás által jelentõsen javul a kitermelt gumók minõsége és piacképessége. A PRESTIGE 290 FS, amely egyrészt a már ismert MONCEREN 250 FS készítmény hatóanyagát, a pencycuront tartalmazza, ugyanakkor másik hatóanyaga az imidacloprid alapú inszekticid, amely kiváló hatást mutat a talajlakó kártevõk, fõleg a drótférgek ellen. Ez a szer szisztematikus hatású, akropetális terjedésû, tehát a föld feletti részekre is kiterjed, és mind a szívogató, mind pedig a rágcsáló kártevõk ellen a vegetáció teljes ideje alatt hat. Az imidacloprid hosszú ideig, akár 12 hétig perzisztens a növényben, tehát megbízható megoldást jelent a vegetáció alatt a burgonya fertõzéseinek hordozói és a burgonyabogár ellen.
A pencycuron hatóanyagú MONCEREN 250 FS készítmény a leggyakrabban alkalmazott szer a rizoktóniás betegséggel szemben, egyúttal a közönséges varasodás ellen is hat. A rizoktónia a szár föld alatti részeit támadja. Erõs fertõzés esetén a gumó vagy ki sem hajt, vagy csupán jóval kevesebb hajtást növeszt. Ha a növényeket a kelés után támadja meg a rizoktóniás betegség, többnyire kis és deformált gumókat növesztenek.
A burgonya gyomosodása ellen a SENCOR 70 WP használatos. Ez az egyetlen szer, amelyet a burgonyában preemergensen és posztemergensen is alkalmazhatunk. Hatóanyaga a metribuzin a leveleken és a gyökereken át egyaránt hat, tehát nem függ az idõjárási viszonyoktól.
A szer hatékony az összes jelentõs kétszikû gyomnövény ellen, a hatóanyaga hosszútávú (az adagolástól függõen 10-12 hetes) reziduális hatással rendelkezik.
Nagyon hatékony a szer osztott alkalmazása, amikor 0,5 kg/ha adagban preemergensen, 0,3 kg/ha adagban pedig posztemergensen juttatjuk ki. Posztemergens alkalmazáskor azonban a hõmérséklet lehetõleg ne haladja meg a 25 oC-ot. Posztemergens alkalmazáskor egyes fajták bizonyos fokú citotoxicitást muattanak a szerrel szemben, ez azonban 10-14 napon belül elmúlik, fõleg nyirkosabb idõjárás esetén. 0,5 kg/ha adag esetén a következõ fajták érzékenyek: nagyon korai - Karmela, Krasa, Minerva, Vitesse, koraiak - Katarina, Kreta, Livera, Veronika, középkoraiak -Picasso, Rosella, közepesen késõiek - Nicola, Remarka, Van Gogh. Az érzékeny fajták jegyzékét minden évben aktualizálják. Ezeket a fajtákat 0,25 kg/ha adaggal azonban kezelhetjük, ha osztott kezelésben alkalmazzuk.
A burgonyavész szinte minden évben komoly betegsége a burgonya- ültetvényeknek. A Bayer cég az idén új készítményt mutat be MELODY FIT 69 WP néven, amelynek hatóanyaga az iprovalicarb. A készítmény szisztematikus hatású, a növényekbe nagyon jól felszívódik, a föld feletti részekbe egyenletesen eloszlik, miközben kontakt-elemét továbbra is az ismert mancozeb alapú hatóanyag alkotja. Az iprovalicarb hatékony a Peronospora spp., Bremia spp., Pseudoperonospora spp. gombafajok ellen, tehát a burgonyavész ellen is, mivel gátolja a gombák fejlõdését különbözõ életszakaszaikban, meggátolja a spórák csírázását, fékezi a csírasejtek fejlõdését, akadályozza a micélium bejutását és terjedését a levélszövetekben, meggátolja a fertõzések kialakulását, csökkenti az új spórák kialakulását, egyéb szerekkel kombinálva hatékonysága fokozható, ezáltal további betegségek (pl.alternáriás levélfoltosság) ellen is hat.
Rovarölõ szerekkel és levéltrágyával is keverhetõ, lágyító hozzáadásával hatása növelhetõ. A MELODY FIT 69 WP az elsõ két vegyszeres kezelés idõszakára ajánlott, a szár intenzív növekedésének idõszakában, 10-14 napos idõközönként, az idõjárási viszonyoktól és a fertõzés veszélyétõl függõen 2 kg/ha adagban.
A CALYPSO 480 SC új készítmény a burgonyabogár elleni hatékony szerek kínálatát gazdagítja. A thiacloprid hatóanyagú folyékony szer teljesen új alapanyagú készítmény, a növények jól viselik és felszívják, a bogarakra és a kikelt lárvákra minden fejlõdési stádiumban legalább 4 héten át hat, gombaölõ szerekkel és levéltrágyával keverhetõ. A CALYPSO 480 SC 0,1 l/ha adagban bármikor alkalmazható a burgonyabogár ellen, legmegfelelõbb idõszak erre a lárvák kelése, amikor azok még nem okoztak túl nagy károkat. A szer hosszútávú hatása megbízható védelmet nyújt a késõbb kelõ lárvák ellen is, egyetlen permetezéssel a károkozó teljes generációja ellen védekezni lehet. (feld. -sz)

Értékesítési szervezetek

Míg a fejlett nyugati országokban a zöldség- és gyümölcstermesztõk terményeit magas szintû mûszaki háttérrel és megfelelõ minõségû raktári kapacitással rendelkezõ értékesítési szervezetek végzik, nálunk ezen a téren az utóbbi évek próbálkozásai ellenére nem sok elõrelépés történt. Az országban mintegy háromezer tonna gyümölcs vagy zöldség klimatizációs feltételek közötti tárolására alkalmas raktárhelyiség van, (az igény ennek a tízszerese), a többi termést nem mindig megfelelõ feltételek között raktározzák a termelõk és a forgalmazók. Legnagyobb gond az alma tárolásával van, ez a gyümölcs a hazai gyümölcspiac forgalmának több mint a felét teszi ki.Az utóbbi két évben a tárca költségvetési támogatásként több mint 100 millió koronát juttatott a zöldség és gyümölcs raktározási kérdéseinek megoldására. A támogatás ellenére azonban továbbra is akadozik az értékesítési szövetkezetek létrehozása és mûködtetése. Kivételek természetesen akadnak, ilyen például a komáromi járás zöldségtermelõit tömörítõ ógyallai Slovzel társulás. A gyümölcsfélék forgalmazására a termelõk tavaly Sk-Friut néven Ostraticében hoztak létre közös értékesítési szervezetet,amely tevékenységével a gyümölcspiac ellátását célozta meg. (yl)

A tehéntej a leggazdaságosabban elõállítható állati eredetû termék, a táplálkozásban központi helyet tölt be

Általános fejlõdési irány a tejtermelésben fejlett államokban, hogy a tejtermelõ üzemek száma állandóan csökken, ugyanakkor a megmaradó üzemek állatállománya és termelési kapacitása növekszik. Ez a szûk tejtermelési orientáció szükségessé teszi, hogy az ilyen irányba fejlõdõ üzem átértékelje nemcsak a szarvasmarhatenyésztésen belül a szoros kombinációs kapcsolatokat pl. a tejtermelés és a borjúnevelés, hanem az ágazatok közötti kapcsolatokat is pl. a tejtermelés és a takarmánytermesztés között. Mivel a fõ termék a nyers tehéntej a tenyésztõnek ismernie kell nemcsak a tejképzõdés folyamatát, hanem annak összetételét és a komponensek képzõdésének fiziológiali mechanizmusát is, hogy ezek ismeretében a tejtermelést fokozni lehessen.
Köztudott, hogy a tehéntej a leggazdaságosabban elõállítható állati eredetû termék, ami a humán táplálkozásban központi helyet tölt be. Az ember céltudatos tenyészmunkával oly mértékben megnövelte a tehenek tejtermelését, hogy azok az utódaik tejszükségletének többszörösét adják, amellett a laktációs idõ is megnyúlt. A jól irányított holstejn állományok az USA-ban átlagosan 305 napos termelése meghaladja a 11000 litert, Szlovákia legjobb 10 tenyészetének tejtermelése 7288-9207 liter között mozog. Ez azt jelenti, hogy egy 600 kg-os tehén laktációja során képes a termelt tej szárazanyagában a test szárazanyag-tartalmának több mint az ötszörösét leadni.

A tejképzõdés
A tõgy mirigyhámja a laktáció megkezdésétõl az elapasztásig regenerálódás nélkül folyamatosan mûködik. A laktációs csúcs idején minden egyes mirigyhámsejt másodpercenként a tejcukor, fehérje és tejzsír molekuláinak millióit szintetizálja és adja le az alveolusok üregébe. A tejképzés a létfentartás után a legkedvezõbb energetikai hatásfokkal mûködõ fiziológiai folyamat. A naponta termelt tej energiája 2-3 szorosa a létfentartás energiájának.
A tõgy bõr alatti kötõ- illetve zsírszövetében fejlõdõ tejmirigyeket igen bõséges vér- és nyirokhálózat veszi körül. Ez a két tényezõ, a mirigyvégkamrák össztérfogata és a vérellátás az alapja a genetikailag meghatározott, igen tág határértékek között mozgó tejtermelõ képességnek. Természetes, hogy az adott termelési potenciál csak akkor realizálható, ha azt a tápanyagellátás lehetõvé teszi, és ha a mirigyhám egészséges.
A tej a mirigyek szekrétuma, amihez az alapanyagot a vér szolgáltatja. Kiszámították, hogy egy liter tej képzõdéséhez kb. 500 liter vér áramlik keresztül a tõgyön, ez azt jelenti, hogy napi 30 liter tej termeléséhez 15000 liter vér átáramoltatására van szükség.
A tejképzõdés folyamatos, a tejleadás azonban idõszakos, és a szopás, illetve fejés kiváltotta ingerek hatására indul meg. A mirigyhám folyamatos mûködésének feltétele, hogy nagyobb legyen a nyomás a sejtekben, mint az alveolusokben. Ha a tej a járatokban felszaporodik, és megfelelõ idõben nem következik be a tejleadás a nyomás hatására megszûnhet a tejképzõdés, ez az összefüggés többek között magyarázatot ad arra, hogy a fejések számának növelésével miért növelhetõ a napi tejhozam.
A tejképzõdés már az ellés elõtt megkezdõdik. A felkészülés elsõ fázisában megindul azoknak az anyagoknak a mobilizálása és a tõgyben való raktározása, amelyek majd a föcstejben kerülnek kiválasztásra. Ez a folyamat már két héttel az ellés elõtt megindul. A tejképzõdés szoros összefüggésben van a szaporodási ciklussal, ezért a tejtermelés fokozásának egyik elõfeltétele a reprodukciós mutatók javítása, illetve szintentartása.
A tej vízben valódi oldatot képezõ tejcukrot, sókat és különbözõ diszperz rendszereket képezõ fehérjéket, valamint emulzióban levõ zsírokat tartalmaz. A tehéntej vegyi elemzése napjainkban nagyon gyors és pontos mûszerekkel történik. Mivel biológiai anyagról van szó sok tényezõ befolyásolja összetételét. Az ellést követõ néhány napon a tej tartalmazza az anyai ellenanyagokat - ezt a tejet föcstejnek nevezzük -, ami az újszülött számára nagyon fontos, és összetétele eltér az átlagos tehéntejtõl. Általánosságban a tehéntejre és a föcstejre a következõ mutatók a jellemzõek:

Az utóbbi években a Dunaszerdahelyi járásban többek között nem sikerül maradéktalanul teljesíteni a tejkvótát sem, és a tehénállomány is jelentõsen csökken

Nemrégiben a vásárúti szövetkezet adott otthont az INSEMAS Kft. hagyományos évzáró és egyben évnyitó ünnepségének. A rendezvényen mintegy 250 szakember vett részt az ország minden tájáról, legtöbben a délnyugat-szlovákiai járások (DS, NZ, GA, KN) mezõgazdasági üzemeit, valamint a mezõgazdasághoz kapcsolódó hivatalokat és szervezeteket képviselték.
A rendezvényt Emil Lauko mérnök az INSEMAS Kft. vezérigazgatója nyitotta meg. A földmûvelésügyi minisztérium nevében Varjú János hivatalvezetõ mondott ünnepi beszédet, melyben kiemelte az INSEMAS Kft. szerepét a régió mezõgazdasági fejlõdésében. Elismeréssel nyilatkozott a vállalat tevékenységérõl, melyet a szarvasmarhaállomány nemesítése terén és a szakemberek fejlõdését elõsegítõ oktató-nevelõ munkában fejtett ki.
Kovács János mérnök az INSEMAS 04-es dunaszerdahelyi üzemének igazgatója megköszönte a jelenlévõ üzleti partnerek bizalmát. Rámutatott arra, hogy az INSEMAS Kft. sikere abban rejlik, hogy olyan szolgáltatásokat nyújt ügyfeleinek, amelyek kölcsönösen elõnyösek mindkét fél számára. Ennek megfelelõen nyitott a cég vezetése bármilyen szakmai megmérettetésre. Véleménye szerint a járás tehenészeteinek tejtermelõi genetikai teljesítõképessége sokkal nagyobb, mint amilyet jelenleg valójában mutat, ezért a termelési viszonyok javításával ezt jobban ki kell használni, mindez pedig a tenyésztõk feladata. Megállapítható, hogy a járásonban hasonló körülmények között gazdálkodó, megközelítõleg azonos genetikai képességû állományok vannak, mégis túl nagyok a tejtermelésben kimutatott különbségek az egyes üzemek között. Ennek okait szakmai körökben kell megvitatni. A jobb eredmények elérését a tapasztalatok átadása, a hibák elemzése segítheti elõ. Kovács János bejelentette, hogy a tenyésztõk kezdeményezése alapján cégük vállalta egy most induló járási szintû tejtermelõi verseny fõ támogatójának szerepét, amely közös megegyezés alapján az INSEMAS OPEN nevet viseli. A dunaszerdahelyi Regionális Mezõgazdasági és Élelmiszeri Kamara, valamint a földmûvelésügyi minisztérium dunaszerdahelyi regionális osztálya védnökséget vállalt a verseny fölött. Hangsúlyozta, hogy ez a verseny nem csak értékelni kíván, hanem teret is biztosít a szakemberek számára, hogy rendszeresen találkozhassanak, és így a közös problémákat megvitathassák.
Pomichal István mérnök, a Somorjai Kék Duna Szövetkezet fõállattenyésztõje, aki egyben az INSEMAS OPEN ellenõrzõ bizottságának elnöke is, elmondta, hogy az említett verseny létrehozását az a tény is motiválta, hogy a Dunaszerdahelyi járás 1996-ban elvesztette vezetõ helyét az egy tehénre esõ évi tejtermelésben. Jelenleg az ország 72 járása közül a 10-dik helyre szorult. Ez nem azt jelenti, hogy a járás tehenészete minõségileg nem fejlõdött, hanem azt, hogy más járásokban a fejlõdés gyorsabb volt. Az utóbbi években a járásban többek között nem sikerül maradéktalanul teljesíteni a tejkvótát sem, és a tehénállomány is jelentõsen csökkent. A Dunaszerdahelyi járásban 2000-ben 66,6 millió liter volt a kamara által megítélt tejkvóta, ami megközelítõleg 600 millió korona értéket képvisel, melyet csak 95,83 %-ra sikerült teljesíteni, mivel a termelõk csak 63,82 millió liter tejet értékesítettek. Annak ellenére, hogy a minõségi tejtermelésnek helye és a piaca biztosított, úgy a járás területén, mint annak közelségében. Az sem mindegy, hogy a közelgõ uniós csatlakozáskor milyen magas tejkvótát tudunk elérni. Tudatosítanunk kéne, hogy a tejtermelés a Csallóköz egyik éltetõ ereje.
A járási tejtermelõ üzemek versenyének célja, hogy a tenyésztõket magasabb tejhozam elérésére ösztönözze, s ezáltal sikerüljön teljesíteni a járási tejkvótát, illetve a versenyben résztvevõ tenyésztõket az elért eredmények alapján rendszeresen értékeljék és a legjobbakat díjazzák.
A versenyt elõkészítõ munkákban szinte minden érdekelt fél aktívan részt vett. Az INSEMAS OPEN szervezõbizottsága tavaly decemberben alakult, tiszteletbeli elnöke Papp István mérnök a Dunaszerdahelyi Regionális Mezõgazdasági és Élelmiszeri Kamara elnöke, alelnöke pedig Varsa Miroslav mérnök a Földmûvelésügyi Minisztérium Dunaszerdahelyi Regionális Osztályának igazgatója lett. Az IMSEMAS OPEN titkárának Lengyel Lajos mérnököt választották (tel.: 0709/5521154, fax: 0709/5520748).
Csaplár Árpád mérnök az állami állattenyésztési teljesítményvizsgáló intézet regionális igazgatója , Póda Bélával és Dénes Csaba mérnökkel, a Szlovák Holstein Szövetség nemzetközi tenyészállat-bírálójával fogják folyamatosan ellenõrizni a tenyésztési adatok helyességét és elvégzik azok hitelesítését.
A tejkvóta teljesítésének értékelését Patasi Ilona mérnöknõ, a Dunaszerdahelyi Regionális Mezõgazdasági és Élelmiszeri Kamara igazgatónõje és Kloszterman Miklós mérnök, a Mezõgazdasági Minisztérium Dunaszerdahelyi Regionális Osztályának felelõse végzik majd az INSEMAS OPEN 2001 versenyszabályzata alapján.
Az állategészségügyi felügyeletet Dr. Rajský Dusan és Dr. Kertész Kálmán látják el. Az esetleges vitás kérdésekben és óvás esetén az ellenõrzõ bizottság foglal állást, melynek tagjai Görözdi Péter mérnök a Csilizközi Részvénytársaság fõállattenyésztõje és Bíró Pál a Búslaki Iskolagazdaság állattenyésztõje.
Az INSEMAS OPEN 2001 három kategóriában, két különdíjjal került kihirdetésre. A verseny díjaiként kiosztásra kerülõ vándorserlegeket a kamara és az INSEMAS ajánlotta fel.
A versenyfelhívás nagy érdeklõdést váltott ki a tejtermelõk körében. Az alapszabályban kitûzött határidõig a Dunaszerdahelyi járás minden tejkvótával rendelkezõ tejtermelõ üzeme, amely állományszinten haszonellenõrzést végez – ez feltétele volt a jelentkezésnek – bejelentkezett az INSEMAS OPEN tejtermelõi versenybe.
Reméljük, hogy a jelenlegi nehéz gazdasági feltételek ellenére a tejtermelõk szaktudásának és kezdeményezésének köszönhetõen 2001-ben több tejet sikerül majd termelni. Az INSEMAS OPEN 2001 tejtermelõi verseny eredményei alapján egy kicsit jobban megismerjük tehenészeteinket és azokat az embereket, akik azon fáradoznak, hogy a mindennapi kenyér mellé naponta a tejet és tejtermékeket is biztosítsák.. Az Új Szó a verseny eredményeit az Agrárkörkép hasábjain ismertetni fogja. Az INSEMAS OPEN 2001 elsõ negyedévének részeredményeit aprílis 18-án adjuk közre.
A versenyszervezõ bizottság nevében Pomichal István és Lengyel Lajos.

Javasolják a kötelezõ oltások visszaállítását

A száj-és körömfájás fenyegetõ veszélye elleni védekezés keretében a szakemberek felkészültek az állományok oltására is. A Központi Állategészségügyi Intézet tájékoztatója szerint már megrendelték a száj- és körömfájás elleni készenléti vakcinákat, amelyet a járvány fellépése esetén alkalmaznának. A járvány terjedésével összefüggésben egyre több agrágazdasági szakember hangoztatja a megelõzõ védõoltások újrabevezetésének szükségességét, amelyeket nálunk a 90-es évek elején az uniós országok gazdasági nyomására szüntettek be. Az ilyen méretû és erõsségû járványok során ugyanis csak az állományok megelõzõ felkészítésével lehet hatékonyan fellépni a pusztító kórral szemben. Szakmai körökben ismeretes, hogy az ENSZ élelmezésügyi világszervezetének szakemberei már 1997-ben javasolták a gazdasági állatok megfontolt védõoltásának viszszaállítását. (sz)