Hétfô, 2001. március 19. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54. évfolyam 65. szám

A belügyminiszter szerint Szlovákia még nem készült fel a vízumkényszer eltörlésére

Berg. "A szlovákiai romák tömeges kivándorlásának új hulláma azt vonhatja maga után, hogy az egész Európai Unió vízumkényszert vezet be" – jelentette ki Brüsszelbõl való hazaérkezése után a belügyminiszter.

Ladislav Pittner emlékeztetett: az Eigazság- és belügyminiszteri tanácsa jóváhagyta azoknak az országoknak a listáját, amelyek polgárai 90 napig engedély nélkül tartózkodhatnak az Európai Unió határain belül. Mint ismeretes, a jegyzéken Szlovákia is szerepel. Nagy-Britannia és Írország nem csatlakozott az egyezményhez, ám Pittner megjegyezte: várhatóan az említett két ország sem akar majd "más" lenni. Hozzátette: bár a tárgyalások folynak, megegyezést eddig mégsem sikerült elérni. Az Enéhány tagja – köztük az említett két állam – éppen a roma exodus miatt vezetett be vízumkényszert Szlovákiával szemben. Ha azonban feloldanák, Pittner szerint a hatóságokat váratlanul érhetné a kivándorlás újabb hulláma. Ezt megelõzendõ azonban az EU-nak növelnie kellene a Szlovákiának nyújtott támogatást. "A romaproblémát Európával kell megoldani" – szögezte le a belügyminiszter, utalva a magyarországi romák tömeges kivándorlására. Szerinte brüsszeli kollégái nagyra értékelték javaslatát, hogy a titkosszolgálatokat is vessék be az illegális bevándorlás elleni harcba, hiszen "nemzetközileg szervezett embercsempészetrõl van szó". Kijelentéseire már tegnap megérkezett a bírálat a Szlovákiai Roma Kezdeményezés elnökétõl. Alexander Patkoló szerint a belügyminiszter csakis a menekültkérelmek gazdasági okait látja, ám nem beszél a romák hátrányos megkülönböztetésérõl. (s; c)

Berg. Ladislav Pittner valószínûleg a kabinet elsõ tagja, aki nyugat-európai útjáról visszatérve részese lett a száj- és körömfájás továbbterjedése elleni óvintézkedéseknek. Szolgálati BMW-je ugyanúgy áthaladt a fertõtlenítõ szõnyegen, ahogy a többi autó. Pittner bevallotta, a bécsi repülõtéren is átesett fertõtlenítésen, ám Brüsszelben semmi hasonlót nem tapasztalt. (TASR)

Hivatalos látogatást tett a hét végén Szlovákiában Guido de Marco máltai államfõ

Pozsony. A kapcsolatok bõvítésérõl tárgyalt szombaton Rudolf Schuster szlovák államfõ Málta elsõ emberével. A Földközi-tengeri ország az EU-integráció terén elvileg olyan helyzetben van, mint Szlovákia, 2000-ben kezdte a csatlakozási tárgyalásokat, 12 fejezetet sikerült már lezárnia. Elnöke, Guido de Marco megígérte: felkéri országának kormányát, hogy támogassa a pozsonyi integrációs törekvéseket. Egyúttal megjegyezte: Szlovákia rászolgált a tagságra. Mindkét államfõ kijelentette: még az év végéig le kell zárni az összes tárgyalási fejezetet. Mivel Málta semleges ország, Guido de Marco elsõsorban az Egyesült Nemzetek Szervezetén belüli biztonságpolitikai együttmûködést tartja elképzelhetõnek. Ugyanakkor nagyra értékelte a szlovák politikusoknak az ENSZ-ben végzett tevékenységét. A szlovák kormányfõ is találkozott a vendéggel. A tárgyalások során szóba került Mikulás Dzurinda júniusi máltai útja. Kíséretében üzletemberek is utaznának, elsõsorban a két ország közötti turizmus fellendítése végett. Tudniillik Málta vállalkozói érdekeltek a világ vezetõ szállodaláncaiban. Dzurinda az EU-integrációról szólva kitért az egyik legégetõbb problémára, a romakérdésre. Kijelentette: kormánya igyekszik megoldani azt, nyugat-európai források segítségével. A máltai államfõ a pozsonyi Óváros, valamint a pöstyéni fürdõ megtekintésével fejezte be szlovákiai útját. (s)

Ünnepi események, elõadások az 1848–49-es forradalom évfordulója alkalmából

Prága. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kitörésének 153. évfordulója alkalmából a hét végén Prágában megkoszorúzták II. Rákóczi Ferenc emléktábláját. Az egykori jezsuita kollégium falán levõ emléktáblánál, amely az erdélyi fejedelem Prágában töltött éveire emlékeztet, a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége, a Magyar Köztársaság prágai nagykövetségének képviselõi – élükön Forrai Kristóf nagykövettel –, a prágai Ady Endre Diákkör, valamint a szlovákiai magyar diákklubok képviselõi helyezték el a megemlékezés koszorúit. Az ünnepségen több mint százan vettek részt. A megemlékezés a magyar himnusz közös eléneklésével zárult. Az évforduló alkalmából a múlt héten elõadásokra is sor került, amelyet a Magyar Kulturális Központ, valamint a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége közösen szervezett. Brünnben vasárnap magyar szentmise volt a Szent Jakab-templomban, majd megkoszorúzták a magyar jakobinusok emléktábláját.

Prága. II. Rákóczi Ferencnek a Kisoldalon levõ emléktáblája az egyetlen magyar emléktábla a Moldva-parti metropolisban, ezért a rendszerváltás után hagyományossá vált márciusi koszorúzási ünnepségeket a prágai magyarok mindig ott tartják meg. (m)

Emlékezés, koszorúzás a Szent László-hegyi obeliszknél

Eperjes. Kissé rendhagyó programpont is került a kassai magyar szervezetek és a Magyar Köztársaság kassai fõkonzulátusa által szervezett háromnapos ünnepségsorozatba. Az eperjesi Szent László-hegyen, az egykori híres költõi verseny helyszínén már hagyományosan nem Petõfit, a forradalmárt, hanem Petõfit, a költõt ünneplik, két költõtársával és barátjával, Tompa Mihállyal és Kerényi Frigyessel együtt. A feladatot, a hegy lábánál álló erdei lak versbe foglalását Kerényi teljesítette legsikeresebben, errõl az egybegyûltek is meggyõzõdhettek, mivel a kassai Thália Színház mûvészeinek tolmácsolásában mindhárom mû elhangzott a költõi verseny emlékére emelt obeliszknél. Sajnos, a Széchenyi-kör által 1883-ban emelt emlékmûvön a modern idõk nyomai is látszanak, újfasiszta jel csúfítja az oszlopot, ezt azonban a jelenlevõknek koszorúikkal sikerült eltakarniuk. Szaszák György, a Csemadok kassai városi választmányának titkára beszédében kitért arra a szomorú tényre is, hogy az iskolában tanultakat manapság kevesen elevenítik fel, az irodalomtörténet, a helytörténet és a magyar történelem fontos eseményei egyre kevesebb embert késztetnek nemes gondolatokra. Az obeliszk hányatott történetét a 92 éves Stibrányi Gusztáv ismertette az egybegyûltekkel. Õ 1916-ban, azaz még a Monarchia idején látogatott el elõször a Szent László-hegyre. Az oszlopnál koszorút helyezett el Varga György, a Magyar Köztársaság kassai fõkonzulja, Kolár Péter, a Thália Színház igazgatója, a Csemadok kassai városi választmányának elnöke, valamint számos magánszemély. (juk)

MIT CSINÁL MOST?

Tavaly nyáron tûnt el a legnézettebb szlovákiai televízió, a Markíza képernyõjérõl a magyarul is szépen beszélõ, csinos és rendkívül népszerû mûsorvezetõ. Hogy miért? "Elsõsorban Pavol Rusko úrral való személyes konfliktusom miatt" – árulta el lapunknak Andrea Vadkerti, aki tavaly szeptembertõl a Slavia Capital brókerház PR menedzsere és szóvivõje. A hírmûsorok sokáig legnépszerûbb személyisége nagyon jól érzi magát a legnagyobb szlovákiai értékpapír-kereskedõ cégnél, azonban kérdésünkre bevallotta, a televíziózás hiányzik neki. Több ajánlatot is kapott a Szlovák Televíziótól, hírmûsorok és szórakoztató jellegû összeállítások készítésére egyaránt, azonban biztosra veszi, hogy a hírmûfajtól végképp elbúcsúzott, és csak valamilyen könnyed, szórakoztató mûsorban láthatjuk viszont. A döntést azonban nem sieti el. "Ha visszatérek a képernyõre, a lehetõ legjobbat akarom nyújtani a nézõknek. Biztosra kell mennem" – mondta Andrea Vadkerti. (jéel)

Csalt a híres énekesnõ

Budapest. Százötvenmillió forintos kárt okozó csalássorozattal és más bûncselekményekkel vádolják Zalatnay Saroltát abban a büntetõperben, amely ma kezdõdik a Fõvárosi Bíróságon. Az egyik vádirat szerint az ismert popénekesnõ az általa vezetett cégek pénzügyi nehézségei miatt magas kamatra mintegy 150 millió forintot vett fel 40 magánszemélytõl. A pénz túlnyomó részét azonban nem fizette vissza. Mindennek kapcsán 43 rendbeli csalással vádolják Zalatnayt. A bíróság akár 12 évi szabadságvesztést is kiszabhat.