Péntek, 2001. március 16. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54. évfolyam 63. szám

Németh Zoltán: Minden március 15-e a múlttal való szembesülés kérdését veti fel, és identitásunk felülvizsgálására kényszerít

Pozsony. Az esõ ellenére több száz fõnyi tömeg gyûlt össze Pozsonyban a ligetfalui Petõfi-szobor elõtt, hogy megemlékezzen március 15-érõl.

"153 éve a forradalom elbukott, de a magyarság nem szûnt meg bízni eszméinek – a demokrácia eszméinek – gyõzelmében. Bízik a szlovákiai magyarság is, pedig az alkotmánymódosítás sem hozott változást; még mindig nem államalkotókként, hanem megtûrtekként élünk szülõföldünkön" – mondta bevezetõ beszédében Jégh Izabella, a Csemadok Pozsonyi Választmányának képviselõje. Czimbalmosné Molnár Éva, a pozsonyi Magyar Kulturális Intézet igazgatója tolmácsolta Orbán Viktor magyar kormányfõnek a Kárpát-medencei magyarokhoz intézett üzenetét. Németh Zoltán író, kritikus ünnepi beszédében rámutatott, minden március 15-e a múlttal való szembesülés kérdését veti fel, és identitásunk felülvizsgálására kényszerít. A jelenünkbõl egységesnek látott forradalom korántsem volt egységes, 1848-ban is különbözõ érdekek mozgatták az embereket. Mégis voltak olyan kollektív eszmék, amelyek érvényességének tartósságát nem kezdte ki az idõ. Március 15-e olyan alkalom, amikor kétely nélkül róhatjuk le kegyeletünket.
A kegyelet és a megemlékezés koszorúit helyezte el Petõfi szobrának talapzatára a Csemadok, az MKP, a Szlovákiai Magyar Írók Társasága, a Magyarok Világszövetsége, a Magyar Köztársaság pozsonyi nagykövetsége, a Magyar Kulturális Intézet, a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség, a Diákhálózat, a Pozsonyi Kaszinó és a Korvin Mátyás Társaság, valamint a pozsonyi és a szenci magyar iskolák és a budapesti Berzsenyi Dániel Gimnázium tanulói és tanárai. Az ünnepség a Himnusz hangjaival zárult. A vidéki megemlékezésekrõl az 5. oldalon számolunk be. (vk)

Dráfi Mátyás Jászai-, Németh Ilona Munkácsy-díjas

Budapest. Március 15-e alkalmából szlovákiai magyar mûvészeknek is díjakat adott át Rockenbauer Zoltán, a nemzeti kulturális örökség minisztere. Az Iparmûvészeti Múzeumban Dráfi Mátyás, a komáromi Jókai Színház színmûvésze Jászai Mari-díjat vehetett át. Dráfi Mátyás több évtizedes pályafutása során számos kiemelkedõ színpadi szerepet formált meg, tévéjátékokban és filmekben is találkozhattunk vele, jelenleg Vörösmarty Csongor és Tünde címû drámájában láthatja a komáromi színház közönsége. Németh Ilonának Munkácsy-díjat adományozott Rockenbauer Zoltán. A Dunaszerdahelyen élõ képzõmûvésznek másfél évtizedes pályafutása alatt sikerült elérnie azt, amit 1918-tól 1989-ig senkinek sem a Csehszlovákiában élõ magyar képzõmûvészek közül. A 90-es években elõbb országos szinten, majd a nemzetközi mûvészeti porondon is elismerést vívott ki magának. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy idén a 49. Velencei Képzõmûvészeti Biennálén a Cseh-szlovák Pavilonban önálló kiállítással mutatkozik be. (ú)

"Rövidesen egy széles európai haza keretein belül egyesülnek a nemzetrészek"

Budapest. Orbán Viktor miniszterelnök tegnap a nemzeti ünnep alkalmából üdvözlettel fordult a Kárpát-medencei magyarokhoz.
"Még csak tegnapelõtt volt, hogy az Oszmán Birodalom zászlaja lengett Buda várán. S hol van már az a birodalom? Szinte csak tegnap volt, hogy az osztrák császár az orosz cár segítségével vérbe fojtotta szabadságharcunkat. S hová lettek azóta a cárok? Csak néhány perce, hogy a világtörténelem utolsó kolosszusa végigcsörömpölt lánctalpaival fõvárosunk utcáin. S hol van már az az ország, amely ezt megtette velünk? A víz szalad, a kõ marad" – áll Orbán Viktor üzenetében.
"A történelmi csapások soha nem roppantották meg a magyarság gerincét: végig ugyanaz a szabadságvágyó és alkotó nemzet maradt. Bár a szörnyûségek megviselték derûlátásunkat, nem csonkították meg életkedvünket, jövõbe vetett reményünket, hajóröptetõ hitünket" – folytatódik az üdvözlet. "Az új évezred elsõ márciusának idusán megadatott, hogy azzal a jó hírrel forduljak a nemzethez, hogy a rajtunk ejtett sebek begyógyulóban vannak. Mátyás király óta nem álltak ilyen biztatóan a csillagok. Rövidesen egy széles európai haza keretein belül egyesülnek az egymást elveszített nemzetrészek. Isten segedelmével az új évezrednek emelt fõvel, tiszta lappal és nyitott lélekkel indulhatunk neki" – zárja a Kárpát-medencei magyarokhoz intézett sorait Orbán Viktor magyar miniszterelnök.

Az MKP elnöke szerint nincs félnivalója a pártnak az SNS feljelentése miatt

Pozsony. Bugár Béla szerint farizeusként viselkedik a Szlovák Nemzeti Párt (SNS), amikor nyíltan ünnepli Jozef Tisót annak ellenére, hogy a fasiszta szlovák állam elnökét háborús bûnösnek mondta ki a nürnbergi hadbíróság. Az SNS által kezdeményezett bûnvádi eljárásra reagálva a Magyar Koalíció Pártjának elnöke lapunknak elmondta: Nincs mitõl félni. Így legalább független vizsgálószerv mondja majd ki, hogy semmi olyasmi nem történt Budapesten, amibõl az SNS politikai tõkét tudna kovácsolni. Hozzátéve, a feljelentésnek egyértelmûen politikai háttere van.
"Nagyon jól hallottam, amikor az alkotmánytörvény megszavazása után két nemzeti párti képviselõ arról beszélt, csökkenni fog a népszerûségük, mert a magyarkérdés kikopik a köztudatból. Ha az SNS képviselõi vennék a fáradságot, és elolvasnák Esterházy János felszólalásait, rájönnének, a gróf többet tett az önálló Szlovákiáért, mint a Szlovák Nemzeti Párt. Általában a gyújtogató kiált tüzet" – sommázta véleményét Bugár Béla.
Szerdán az SNS feljelentést tett a Legfelsõbb Ügyészségen az MKP azon tagjai ellen, akik részt vettek a budapesti Esterházy János Emlékünnepségen. (jl)

Tavaly 2,2%-kal nõtt a bruttó hazai össztermék

Pozsony. Szlovákia bruttó hazai összterméke (GDP) – állandó árakon számolva – 2000-ben 2,2%-kal nõtt, tette közzé tegnap a Szlovák Statisztikai Hivatal. A vártnál tehát némileg magasabb a növekedés üteme, mivel az elemzõk korábban 1,9 és 2,1% közötti gyarapodást prognosztizáltak. Az ország tavalyi bruttó összterméke koronában kifejezve 887,2 milliárdra rúgott, a magánszféra aránya 83,5% volt. Érdekes, hogy a vártnál némileg jobb makrogazdasági eredmények ellenére sem erõsödött tegnap a korona. 2000-ben a nominálbérek ugyan átlagosan 6,5%-kal nõttek, s az átlagbér elérte a 11 430 koronát (2000 utolsó negyedévében már 12 803 korona volt), azonban a magasabb inflációnak köszönhetõen a reálbérek valójában visszaestek, 1999-hez viszonyítva 4,9%-kal. Ez azt jelenti, hogy 1998 óta megszakítás nélkül tart a reálbérek mérséklõdése, a kedvezõtlen irányzat csak 2001 elsõ hónapjaiban fordult meg. (ú)