Csütörtök, 2001. március 15. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54. évfolyam 62. szám

Az ünneplõk száma és hangulata az aktuálpolitikai légkör barométere

Pozsony. A szocializmus éveiben március 15-én nemcsak a jeles évfordulóra megemlékezni kívánó pozsonyi és környékbeli magyarok igyekeztek a pozsony-ligetfalui Petõfi-szobor felé, hanem a titkosrendõrök, besúgók is.

A rendszerváltás után az utóbbiak eltûntek, maradtak az ünneplõk, akiknek száma és hangulata, akárcsak a szónokok témaválasztása, továbbra is az aktuálpolitikai légkör egyfajta barométere, mint ez az Új Szóban az elmúlt tíz évben megjelent március 15-i tudósításokból is kiderül.
"Talán valamivel kevesebb ember, de nyugodt felszabadultság, a résztvevõk arcáról leolvasható derû és bizakodás." Így jellemezte a ligetfalui Petõfi szobor elõtt öszszegyûlteket 1991-ben a riporter. Elõzõ nap Pozsony fõterén kifütyülte és durván szidalmazta a tömeg az egynapos munkalátogatásra érkezett Havel elnököt, aki beszédében a következõket mondta: "Önöknek joguk van arra, hogy egyedül döntsék el, szövetségi államban akarnak-e élni, vagy önállóságot akarnak. Az egyedüli valóban demokratikus mód a népszavazás."
1992-ben a szlovákiai magyarok országszerte megemlékeztek március 15-érõl, incidens sehol sem történt. Elõzõ napon, akárcsak egy évvel ezelõtt, nacionalista tömegtüntetés volt a fõváros központjában a Tiso vezette szlovák állam megalakulásának évfordulóján. 1993-ban és 1994-ben is hasonló a helyzet. 1995-ben az ünnep elõtti napon az Új Szó hosszú cikkben foglalkozik az erõsen megrongált Petõfi-szobor restaurálásának ügyével. Az e célra létrehozott alap bankszámláján mindössze egyszáz korona van. Eközben külügyminiszteri szinten folynak a tárgyalások Budapesten a magyar–szlovák alapszerzõdés szövegérõl, s a szlovák fél elfogadhatatlannak minõsíti az ET 1201. számú ajánlását. A beszámoló szerint "Szlovákiának úgyszólván nem volt olyan magyarlakta települése, ahol ne emlékeztek volna meg az 1848–49-es szabadságharcról." Ugyanaznap tudósítás a komáromi múzeum vernisszázsáról: "A tájékoztató szöveg kizárólag szlovák nyelvû abban a múzeumban, melynek mûködését a nemzetiségi kultúrákra szánt pénzbõl finanszírozzák." Csáky Pál ünnepi írása az 1. oldalon: "Nehéz idõkben a belsõ tartáson, az okos, jellemes egyéni kiálláson rengeteg múlik."
1997-ben a pozsonyi megemlékezésen nem lehetett hallani a szónokokat, mert kikapcsolták az áramot. A kassai koszorúzáson megjelent Magyar Bálint közoktatási miniszter elmondta, a magyar fél nagy elõrelépésnek tartja a magyar–szlovák alapszerzõdés aláírását. Sajnálatos, hogy szlovák részrõl ezt olyan, a magyar kisebbséget hátrányosan érintõ lépések követték, mint a kétnyelvû bizonyítványok betiltása, a múzeumok magyar feliratainak eltávolítása, a magyar színházak jogalanyiságának megszüntetése, a Csemadok állami támogatásának megvonása. 1998-ban, a magyar szabadságharc 150. évfordulóján a ligetfalui ünnepség végén a tömeg elénekelte a magyar himnuszt, amire hosszú évtizedek óta nem volt példa Pozsonyban. Ugyanakkor Nyitrán Eva Slavkovská oktatási miniszter kijelentette: "Nem kell kétnyelvû bizonyítvány, nem kell kisebbségi nyelvtörvény." Boros Zoltán parlamenti képviselõ a losonci ünnepségen, Gyimesi György pártjára utalva: "Nem tûrhetjük, hogy álmagyarok, fizetett bérencek beszéljenek a nevünkben, és eladják a jövõnket!"
1999-ben a forradalomra és szabadságharcra emlékezõ ünnepség elõtt egy héttel Ján Slota, az SNS elnöke Kiszucaújhelyen ittasan azzal fenyegetõzött, hogy a szlovákok tankokkal döntik romba Budapestet. A Matica slovenská pozsonyi Tiso-ünnepségén óvodások is éltették az egykori pap-elnököt. Dzurinda kabinetje elhatárolta magát Tiso szlovák államától. Szabó Tibor, a HTMH elnöke a ligetfalui megemlékezésen reményének adott hangot, hogy a következõ március 15-ét már a Szlovák és a Magyar Köztársaság által közösen felújíttatott, méltóbb helyre áthelyezett Petõfi-szobornál ünnepelhetik a pozsonyi magyarok.
A 2000. évi március 15-i Új Szó Szigeti László oktatási államtitkárral közölt optimista hangvételû beszélgetést "Vésztartalékalapból független magyar kart?" címmel. Ugyanabban a számban tudósítás olvasható a Pozsonyban megalakult 1848. március 15. Emlékbizottság létrejöttérõl. A bizottság célja a szinte felismerhetetlenségig megrongált Petõfi-szobor minél elõbbi felújítása és belvárosi környezetbe helyezése.

Csáky Pál miniszterelnök-helyettes: a kormánypártok alábecsülték a reformot, sorozatos hibákat követtek el

Pozsony. A koalíciós tanács kedd este ismét a leblokkolt közigazgatási reformmal foglalkozott, ám nem sikerült megegyezni. Továbbra is nyitott, hogy a 12 vagy a 8 megyés rendszer lesz-e. Mindkét variáció a parlament elé kerül, így a felelõsséget lényegében a képviselõkre hárította a kormánykoalíció.
Csáky Pál nem tartaná szerencsésnek, ha a parlament elé alternatívák kerülnének. "Nem hiszem, hogy amit mi nem tudtunk megoldani, azt a képviselõk megoldják. Az ellenzék van olyan ügyes, hogy támogatna bármilyen felosztást, utána viszont nem támogatná a hatáskörök átruházását" – jelentette ki a kormány alelnöke. Az MKP még lát esélyt a megegyezésre, ám ehhez korrekt tárgyalásokra és arra van szükség, hogy végre megválaszolják azt a kérdést, mirõl szól a reform. "Mi szerves régiókat akarunk és közelebb vinni a polgárokhoz a közigazgatást. Ha ezt sikerül tisztázni, akkor a többi kérdésben is sikerül megegyezni"– mondta Csáky. Az MKP tartja magát a 12 megyét feltételezõ korábbi kormányhatározathoz, de mindkét modellrõl hajlandó tárgyalni. "A miniszterelnök kevés energiát fordított a reformra, és a kormánybiztos sem állt mindig a helyzet magaslatán. A sorozatos hibák azok malmára hajtják a vizet, akik nem akarták a reformot és a jelenlegi helyzetet szeretnék konzerválni." – véli Csáky. "Ha a jóakarat mellett van politikai akarat is, akkor van esély arra, hogy három héten belül megállapodás szülessen. Ha ezt nem sikerül elérni, kétséges a reform jövõje, legfeljebb egy féloldalas, reformnak nem nevezhetõ decentralizációs folyamat valósul meg, s ez veszélybe sodorhatja az ország euroatlanti integrációját is". A kormány alelnöke szerint lehetséges, hogy a háttérben bûnbakkeresés zajlik, de mint mondta, az MKP nem vállalja ezt a szerepet. (szm)

MEGKÉRDEZTÜK

A tavaly alakult Petõfi Sándor Emlékmû Bizottság alapító tagját, Miklósi Pétert kérdeztük, mi újság a ligetfalui Petõfi-szobor ügyében.

– Megtaláltuk azt az embert, aki vállalta a gyûjtés hangyamunkáját. Március végéig felkerül az internetre a Petõfi Sándor Emlékmû Bizottság honlapja, amely a bizottság céljait és a pénzadományok számára nyitott bankszámla számát ismerteti. Bízunk abban, hogy összegyûlik a szükséges összeg, s 2003. január 1-ig minden elõkészület megtörténhet ahhoz, hogy ugyanazon év március 15-én a felújított szobor elfoglalhassa új helyét. Sajnos azt a tervet, hogy a Hviezdoslav téren nyerjen elhelyezést, fel kell adnunk, mivel a városrendezési szakemberek elképzelése szerint ott lesz majdan a metró elsõ állomása. Petõfi szobra a Duna-parti sétányon, Dévény és az alagút közötti rész valamelyik pontján lesz felállítva. (vk)

Esterházy emlékülés

Pozsony. A szlovákiai Zsidó Hitközségek Szervezetének elnöke, Frantisek Alexander is kapott meghívót az Esterházy János emlékülésre, de nem vett részt a budapesti megemlékezésen. Elmondta, tiszteli Esterházyt, amiért a szlovák parlamentben a zsidók deportálása ellen szavazott, de a többi zsidótörvényt õ is megszavazta. Alexander azután döntött a távolmaradás mellett, hogy történészekkel konzultált Esterházy személyét illetõen. (TASR)

Anna Malíková betiltatná a Magyar Koalíció Pártját

Pozsony. Korábbi fenyegetését beváltva bûnvádi eljárás megindítását kezdeményezte tegnap a Legfõbb Ügyészségen a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) a Magyar Koalíció Pártja azon tagjai ellen, akik részt vettek hétvégén a budapesti Esterházy János Emlékünnepségen. Anna Malíková pártelnök személyesen kereste fel Milan Hanzel fõügyészt és kijelentette, az MKP betiltását fogja követelni, ha megerõsítést nyer, hogy képviselõi törvénysértést követtek el, illetve hogy a párt vezetõ szerveinek határozata alapján vettek részt a megemlékezésen.
"Megalapozott a gyanú, hogy Bugár Béla pártelnök és a többi képviselõ az emberi jogok megsértésére és elnyomására törekvõ szervezet támogatásának bûncselekményét követte el" – jelentette ki Malíková, hozzátéve, hogy a második világháború elõtt Magyarországhoz visszacsatolt felvidéki területeken élõ szlovákok emberi jogainak megsértésérõl van szó.