Hétfô, 2001. március 12. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54. évfolyam 59. szám

Kútba esik a reform? – Viktor Nizòanský kormánybiztos lemondását fontolgatja

Pozsony. Egyre bizonytalanabb a közigazgatási reform megvalósítása. Az MKP felállása után kettészakadt a kormánykoalíció, az SOP és az SDL csak 8 megyét javasol, az SDKÚ és a KDH kitart a kormánytervezetben szereplõ 12 mellett, Viktor Niznanský reformért felelõs kormánybiztos pedig lemondását fontolgatja.

A HZDS és az SNS bejelentette, hajlandók lennének tárgyalni a nyolcas modell támogatásáról, ami érthetõ, hiszen azt éppen a Meciar-kormány alapozta meg az 1996-os, jelenleg érvényes közigazgatási reformmal.
Rudolf Schuster államfõnek azonban még ez alá sikerült mennie, 3+1-es megoldást javasol, ami a szocialista Csehszlovákiában volt használatos. Érveit természetesen mindenki azzal igyekszik alátámasztani, hogy az általa szorgalmazott javaslat lenne a legolcsóbb. A köztársasági elnök egyébként a nyolc megyét is elfogadhatónak tartja, szavai szerint az a reformot kellene folytatni, amibe Meciarék annak idején már beleöltek ötmilliárd koronát. Az MKP által javasolt Komárom megye továbbra is mindenki számára elfogadhatatlan, abban az egyben van egyetértés, hogy Délnyugat-Szlovákiában nem kell megváltoztatni a Meciarék által megrajzolt kerületi határokat.
"Már világos, hogy a reform nem valósul meg az eredetileg tervezett, átfogó formában, de ha a hónap végéig nem születik megegyezés legalább a megyehatárokról, a jogkörök átadásáról és az önkormányzatok költségvetésének ezzel járó növelésérõl, valamint a megyei választások módjáról, nem vállalhatok tovább felelõsséget a reformért" – jelentette ki a reformért felelõs kormánybiztos. Nizòanský cáfolta, hogy olcsóbb lenne a nyolcas modell a tizenkettesnél, továbbá, hogy a 12 megye létrehozása tovább szegényítené a már így is elmaradottabb régiókat. "Most nyolc kerület van, és szinte tapintható a nyomor néhány régióban. Ha fenntartjuk ezt a közigazgatási beosztást, ez csak tovább mélyül. A több kisebb megyében nagyobb súlyt kaphatnak az egyes régiók" – fejtette ki Nizòanský.
"Sajnálatos, hogy koalíciós partnereink most megkérdõjelezik a kormány által már jóváhagyott 12 megyés modellt, azonban az SDKÚ továbbra is ezt fogja szorgalmazni mind a kormányban, mind a parlamentben" – tartalmazza a párt állásfoglalása.
A kormányon kívüli civil szervezeteket tömörítõ harmadik oldalnak szintén meggyõzõdése, hogy minimum 12 megye létrehozásával lehet megalkotni olyan magasabb szintû önkormányzati és államigazgatási rendszert, amely még biztosítja az egyes régiók, földrajzi egységek fejlõdését. (ú, tasr, sita)

A hagyományos kedd esti koalíciós tárgyaláson is a közigazgatási reformmal kellene foglalkozniuk a kormánypártoknak, miközben az SDL a parlamenti választási rendszer módosításának kérdését is meg szeretné nyitni. Az MKP tíz napja felállt a koalíciós tárgyalóasztaltól, ezen a héten kétoldalú megbeszéléseket szeretne folytatni az egyes kormánypártokkal. Bugár Béla pártelnök a múlt héten kétszer is találkozott Mikulás Dzurinda miniszterelnökkel, konkrét elõrelépésrõl azonban nem tudtak beszámolni Komárom megye kérdésében. (ú)

Párkánynál rövidesen megkezdõdnek a látványosabb hídépítési munkafolyamatok

Esztergom/Párkány. Élve az enyhe idõjárás kínálta lehetõséggel az elmúlt hetekben is folyamatosan dolgoztak a Mária Valéria híd újjáépítõ, s minden bizonnyal a tervnek megfelelõen, év végéig befejezik a munkát. A munka nem csak a parton és a hídpilléreken, hanem a meder teljes szélességében folyt. Egyebek mellett ki kellett emelni a Dunából a hídszerkezet egyik mélyben maradt roncsát. Emellett, mivel a második világégés befejezése elõtt a térségben élénk harcászati tevékenység folyt, mentesíteni kellett a visszamaradt lõszerektõl a teljes munkaterületet. A kotróhajók eközben rábukkantak egy légvédelmi ágyú futómûvére is.
Ezzel párhuzamosan a Ganz Rt. budapesti gyártelepén leszabták a hídelemeket, s elkezdõdött az egyes részek összeállítása. Rövidesen megkezdõdhetnek a helyszínen a látványosabb munkafolyamatok is.

Tudatosan vállalta a kisebbségi sorsot, amikor szülõföldjén maradt – jelentette ki Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök a felvidéki politikusról

Budapest. A Himnusz elhangzása után Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke nyitotta meg az Országházban az Esterházy János születésének 100. évfordulója alkalmából rendezett emlékünnepséget, melynek fõvédnöke Mádl Ferenc, a Magyar Köztársaság elnöke volt. – Esterházy János áldozata arra tanít bennünket, hogy gondoskodó figyelemmel igényeljük a határainkon túl élõ magyar kisebbségek egyenrangúságának biztosítását – mondta Mádl Ferenc. A köztársasági elnök kijelentette, eleget kell tenni annak a Magyarországgal szemben is támasztott jogos követelménynek is, hogy a lehetõ legteljesebb mértékben biztosítva legyen a Magyarországon élõ kisebbségek egyenjogúsága. – Ezért tartottam természetesnek, hogy államfõként tett egyik elsõ megnyilatkozásomban az ENSZ-közgyûlés nyilvánossága elõtt szót emeljek a kisebbségek méltányos megítélése érdekében – hangoztatta. Mádl emlékeztetett rá, hogy a monarchia széthullásakor Esterházy János tudatos döntéssel vállalta a kisebbségi sorsot, amikor szülõföldjén, a Felvidéken maradt. Hitt abban, hogy a Duna-medencében együtt élõ népek csakis a békés együttélés és a közös alkotómunka által válhatnak az európai rend tényezõjévé. Minden esetben szót emelt a kisebbségi jogok bármiféle csorbítása, valamint a hátrányos megkülönböztetés ellen.
Mádl példaként említette, hogy 1942-ben a szlovák parlament képviselõi közül egyedül Esterházy János utasította el a zsidók deportálására vonatkozó törvényjavaslatot. A köztársasági elnök beszélt arról is, hogy Esterházy János kiemelkedõ szószólója volt a szlovák autonómiának, miközben haláláig bízott a magyar nemzet megmaradásában. Élete önkéntes áldozatvállalás volt minden kisebbség és egyszersmind a szlovák többségi nemzet érdekében is – mondta a köztársasági elnök.
Esterházyt 1944-ben megfosztották képviselõi mentelmi jogától és politikai pert indítottak ellene az állam rágalmazásának vádjával. Halálos ítéletét utóbb életfogytiglanra változtatták. Börtönben halt meg tizenkét évi rabság után 1957-ben; hamvainak hollétérõl ma sem tudunk biztosat. Az Országház kongresszusi termében Esterházy Alice-tól, Esterházy János lányától az MKP képviseletében Bugár Béla elnök, Frantisek Miklosko, a KDH képviselõje és mons. Lénár Károly pápai káplán, tardoskeddi plébános-esperes vehette át az Esterházy János Emlékérmet. Bugár Béla rövid beszédében hangsúlyozta, az MKP ezentúl is mindent megtesz a szlovákiai magyar közösség érdekvédelméért. (MTI, ú)

A Szlovák Külügyminisztérium jegyzékben hívta fel a szlovákiai politikusokat, ne vegyenek részt az Esterházy Emlékünnepségen. Hogyan vélekedik a külügyminisztérium álláspontjáról Frantisek Miklosko, a KDH parlamenti képviselõje, aki átvette az Esterházy Emlékérmet?
Amikor anno parlamenti elnök voltam, és Göncz Árpád magyar köztársasági elnököt fogadtuk, azt próbáltam megfogalmazni, hogy ezer éve együtt élünk, s ha az isten úgy akarja, még ezer évig együtt fogunk, jó lenne, ha ez békességben telne. Göncz Árpád akkor azt mondta, bírjuk ki az elsõ tíz esztendõt, a következõ kilencszázkilencven már könnyebb lesz. Úgy vélem, meg kell végre szabadulnunk a posztkommunista traumától, stabilizálni kell a szociális és gazdasági szférát, a többi kérdés már könnyebben megoldódik. (ú)

Szovjet-orosz kozmikus temetõ a Csendes-óceánban

Pozsony. Tegnap este lehetett utoljára látni a Mir ûrállomást Szlovákia területérõl, már csak nappal halad el felettünk. Megsemmisítését március 20-ára tervezik, amikor a Föld körüli pályáján 220 km-re süllyed. Závis Bochnícek csillagász szerint nagyon sok beavatkozás szükséges ahhoz, hogy a 130 tonnás, másodpercenként 7,2 kilométeres sebességgel közeledõ kolosszus a tervezett helyen a Csendes-óceánba csapódjon. Abba a "kozmikus temetõbe", ahová az oroszok 1978 óta süllyesztik ûrjármûveiket, 80 Progressz ûrhajó és 6 Szaljut ûrállomás pihen ott. Mivel a Mir nem aerodinamikus, a légkörbe érve darabokra törik, ezek jelentõs része elég.