Szombat, 2001. március 10. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54. évfolyam 58. szám

Az EU és Szlovákia parlamenti bizottsága szerint a csatlakozási megbeszélések új szakaszára, érdemi politikai tárgyalásokra van szükség

Pozsony. Az Európai Unió (EU) és Szlovákia közös parlamenti bizottságának meggyõzõdése, a szlovákiai választópolgárok már 2004-ben részt vehetnek az európai parlamenti választásokon. Egyebek között ez is kiderül a bizottság brüsszeli ülése után elfogadott határozat- és ajánláscsomagból.

Hétfõn és kedden tizenegyedszer találkozott a közös parlamenti bizottság, amelynek 46 pontból álló határozata elsõsorban Szlovákia uniós tagságával foglalkozik. Az alábbiakban a lapunk tulajdonába került angol nyelvû dokumentumból tallózunk.
A bizottság elégedett az Európai Bizottság (EB) bõvítési stratégiájával, amelyet tavaly novemberben fogadott el az Európa Tanács (ET). Az irányelv olyan forgatókönyvet javasolt, hogy az Európai Parlament (EP) még a 2004-ben esedékes választások elõtt jóváhagyja az elsõ belépési szerzõdéseket. Az Európai Unió és Szlovákia közös parlamenti bizottsága állásfoglalásában felszólítja az EU intézményeit, az uniós tagállamokat és a csatlakozni kívánó országokat, minden erejükkel támogassák a bõvítési forgatókönyvet. Állásfoglalásában a bizottság nagyra értékeli a svéd elnökség programját és prioritásait, egyúttal arra kéri az EU-t, teremtse meg az ehhez szükséges politikai és szervezési hátteret. Fontos a bõvítési folyamat fokozott átláthatósága, ezért a bizottság felszólítja az ET-t és az EB-t, folyamatosan tájékoztassa az Európai Parlamentet a tárgyalásokról, beleértve a közös álláspontok tervezeteit is. Az EU és Szlovákia közös parlamenti bizottsága az elfogadott dokumentumban kifejezi meggyõzõdését, hogy júniusig valamennyi tárgyalási fejezetet megnyithatnak. Egyúttal megelégedéssel nyugtázza a tárgyalási folyamat jelentõs haladását, és a tényt, hogy a tizenhat megnyitott fejezetbõl 10-et sikerült lezárni. A csatlakozási tárgyalások minõségileg új szakaszára van szükség, ezért felszólítják az uniós tagállamokat és Szlovákiát, lépjenek túl a technikai kérdéseken, és kezdjenek érdemi politikai tárgyalásokba. "Még mindig hiányos a romákkal kapcsolatos kormánystratégia helyi szintû megvalósítása" – áll a dokumentumban, amely rámutat, csak az EU-val közösen kerülhet sor a romakérdés megoldására. Értesüléseink szerint Duka Zólyomi Árpád MKP-alelnök kezdeményezésére tett említést a közös parlamenti bizottság a kétnyelvû népszámlálási ívekrõl, valamint arról, hogy Szlovákia aláírta az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez csatolt, diszkriminációt tiltó kiegészítõ jegyzõkönyvet, és a kormány elfogadta a nyelvi chartát. A dokumentum megemlíti az információs törvény hatályba lépését, a korrupcióellenes akciótervet, és üdvözli az EB 1,3 millió eurós, a csatlakozni kívánó országok bíráinak uniós jogi képzését biztosító projektumát, melybõl Szlovákia is részesül. A Brüsszelben elfogadott határozat üdvözli a szlovák kormány elõrelépését a korrupcióellenes harcban, azonban rámutat, a kormánypolitika hatékony gyakorlati megvalósítására van szükség ezen a téren. Úgyszintén szükség van az ország lakosságának tájékoztatására az uniós tagság gyakorlati hozadékáról, ebben a tekintetben az Európai Unió és Szlovákia közös parlamenti bizottsága a tájékoztatási stratégia hatékony megvalósítására szólítja fel az uniós tagállamokat és a csatlakozni kívánó országok vezetését. A bizottság üdvözli, hogy az EP és a tagjelölt országok parlamenti vezetõinek soron következõ találkozója májusban Szlovákiában lesz.

Prokopovic elgondolása a feketemunka felszámolására

Pozsony. "A munkanélküliség enyhítésének leghatásosabb módszere az volna, ha a munkanélkülieknek nem háromhetente kellene jelentkezniük, hanem ha naponta ellenõriznék õket a munkaügyi hivatalok" – javasolja Pavol Prokopovic. A Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió képviselõje azzal indokolja ezt, hogy egyes becslések szerint a munkanélküliek egyötöde ún. feketemunkás, nagy részük külföldön vagy munkaszerzõdés nélkül dolgozik. Nekik a mostani elõírások szerint háromhetente kell jelentkezniük a munkaügyi hivatalban, ahol ráadásul elõre megtudják a következõ látogatás pontos dátumát, így nyugodt szívvel kiutazhatnak dolgozni, miközben itthon kapják a segélyt. Prokopovic szerint a munkanélkülieknek naponta tarthatnának kötelezõ elõadásokat, amelyek akár átképzõ tanfolyammal is végzõdhetnének. "Aki csak számításból munkanélküli, az hamarosan ráunna erre, és inkább legalizálná munkáját. Prokopovic bírálta az adóhivatalok alkalmazottait, hogy nincsenek felkészülve az úgynevezett átalányadó rendszerének bevezetésére, sokszor azzal sincsenek tisztában, kire vonatkozik az idevágó törvény. (-gl-)

Vladimír Meciarral folytatott megbeszélést Ivan Saktor

Pozsony. "Úgy tûnik, Szlovákiában az emberek inkább a múlttal foglalkoznak ahelyett, hogy a jövõt terveznék. A ki, mit, hogyan csinált gondolkodásmód helyett arról kellene tárgyalni, ami lesz. A jelenlegi kabinet is óriási energiát fektetett az ország kirablásáról szóló ezernyi dokumentum összegyûjtésébe. Elismerem, a felhalmozott bizonyítékok mintegy fele talán megfelel az igazságnak, de mi hasznunk van belõle? Semmi nem oldódott meg, semmit nem derítettek fel, nem zártak le egyetlen nyomozást sem, nem tartóztattak le senkit. Rengeteg idõt értelmetlenül elpazaroltunk a múlt értékelésére" – magyarázta Ivan Saktor, a szakszervezeti konfederáció elnöke, miért ült le tegnap tárgyalni Vladimír Meciarral, a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom elnökével. Saktor szerint a mozgalom nem elhanyagolható legitim erõ, hiszen támogatottsága még mindig nagyobb, mint a többi párté. A szakszervezeteket a közelmúltban élesen bíráló Meciar tegnap már a szoros együttmûködés fontosságát hangoztatta, és meggyõzõdése szerint – miután pártja megnyeri a választásokat – egyenrangú partnerként mûködnek majd együtt. Addig pedig szakmai segítséget nyújtanak egymásnak, szakértõi szinten tartanak fenn kapcsolatokat. (sza)

Nemzeti meglátások

Pozsony. "Csáky Pál kijelölése a kisebbségi és emberjogi miniszterelnök-helyettesi posztra olyan, mintha kecskére bízták volna a káposztát. Kizárólag a magyar kisebbség érdekeit védi, a többiekkel nem törõdik, ezért kezdeményezni fogjuk visszahívását" – jelentette ki tegnap Viliam Oberhauser. A Szlovák Nemzeti Párt alelnöke szerint Csáky helyére egy másik kisebbség képviselõjének kellene kerülnie. Azt is tudni véli, hogy az MKP egy svájci magyart, "valamilyen Miklóst vagy Miklósit" igyekszik a Nemzeti Kisebbségek Európai Föderációjának élére juttatni, hogy aztán az MKP érdekében lobbizzon. Csákyt azzal is gyanúsítják, hogy nem az EU által kidolgozott kisebbségi nyelvi chartát, hanem "az MKP berkeiben öszszebütykölt változatot" terjesztette a kormány elé. A párt kisebbségi kerekasztal-megbeszélés összehívását kezdeményezi, hogy "megvitathassák azokat a kérdéseket, amelyeket Csáky helytelenül kezelt". Az alelnök úgy véli, hogy a miniszterelnök-helyettes bizonyára a magyar titkosszolgálattal tart fenn szoros kapcsolatokat, ha olyanokat állít, hogy a magyarországi és szlovákiai romák kivándorlása mögött az orosz titkosszolgálat állhat, mivel ilyesmirõl a szlovák hírszerzésnek sincs tudomása. Melánia Kolláriková képviselõ arról tájékoztatott, hogy a párt számára elfogadhatatlan a 12 megyés területi beosztás. A 3+1-es modellt részesítik elõnyben, de legfeljebb a 8 megyés rendszerrõl hajlandók tárgyalni a kormánnyal. (gl)

Varjú Katalin, a cigány etnikum jó ismerõje nyilatkozik lapunknak a közeljövõben elkészülõ tankönyvcsomagról

Komárom. EU-csatlakozásunk egyik feltétele a romakérdés elfogadható rendezése. A legutóbbi, 1991-es népszámlálás során 75 802 személy vallotta magát cigánynak, azaz Szlovákia lakosságának 1,4 százaléka. Becslések szerint azonban az országban élõ romák száma ennek többszöröse, mintegy 450 ezer. Az utóbbi öt évben a roma családok átlagosan 4-5, a nem roma családok pedig 1-2 gyermeket neveltek. Ez is azt mutatja, hogy a romák száma rohamosan nõ, problémáik a társadalom gondjaivá váltak, amelyeket meg kell oldani.
Szakértõk szerint megoldást az jelenthet, ha a cigányságnak a nem roma lakosság segítséget nyújt a felzárkózáshoz. Ezt a nézetet vallja Varjú Katalin, aki tíz évig tanított roma gyermekek számára fenntartott osztályban, kutatta a közösség életvitelét, szokásait, hagyományait, és tankönyvcsomagot állított össze roma gyermekek számára. A csomag módszertani kézikönyvet, betûkártyákat, szójegyzéket, a romák közelebbi megismerésére szolgáló könyvet tartalmaz, mindezt magyar, szlovák és roma nyelven. A tankönyvcsomag másfél hónapon belül készül el. "A tankönyvek lényege, hogy egyszerûek, érthetõek és vonzóak, s a »roma színek« tükrözõdnek bennük. A könyvek egyaránt használhatók gyermekek és írástudatlan felnõttek oktatásában. A betûtanítás alapszavai a roma nyelvbõl indulnak ki, figyelembe véve a régiók eltérõ nyelvezetét. A csomag segíti a velük foglalkozó pedagógusok munkáját, ehhez szakmai, módszertani elõadásokat, segítséget is nyújtunk az iskolák és az oktató pedagógusok igényei szerint" – mutatja be a csomagot Varjú Katalin.
Az alternatív tankönyvcsomag magas szintû professzionális felkészültséget bizonyít, és segít a perifériára szorultak számára a mûvelõdésben és az érvényesülésben. A szerzõ elmondása szerint eddig a legnagyobb problémák abból adódtak, hogy minden, ami idegen, ismeretlen, ahhoz nehezen vagy elutasítóan álltunk hozzá. "Most, hogy a célcsoportot megismerhettük, könyebbé vált a munka. A romák számára pedig elfogadhatóbb és toleránsabb lett a hozzáállásunk. A mûvelõdés a kulturális, szociális és gazdasági növekedés alapja; a nem megszokott módszer, forma, az alternatív tankönyvek alkalmazása feltétele a célcsoport felemelkedési lehetõségének. Nagyon fontos, hogy a szülõket és a gyermekeket is megnyerjük az iskola számára. Törekedni kell arra, hogy megértsék, a tanulás az õ érdekük, nem a mi erõszakosságunk" – hangsúlyozza Varjú Katalin. Szavai szerint a készülõ tankönyvcsomag iránt már most sokan érdeklõdnek.

Komárom. Sok esetben a szülõk nem tudnak gyermekeikkel foglalkozni. Ezt a feladatot az iskola veszi át. A cél az iskolai sikertelenség kiküszöbölése, minimalizálása. Sikerélményt, jó közérzetet kell biztosítani számukra, s ha ezt elérjük, a szülõ ugyanúgy örül csemetéje eredményeinek, mint a gyermek. A romáknak meg kell érteniük, hogy saját magukért kell megküzdeniük. Más nem dönthet, nem tanulhat, nem dolgozhat helyettük. A döntéseket a romáknak kell meghozniuk, ám hozzáállás, türelem, tolerancia és jóakarat függvénye sikeres felemelkedésük. (cza)

Külföldiek éhségsztrájkolnak egy prágai börtönben

Prága. Egy prágai börtönben éhségsztrájkot kezdett harminc letartóztatott külföldi állampolgár, tiltakozásul amiatt, hogy a cseh hatóságok nagyon hosszadalmasan intézik ügyüket. A tiltakozók többsége ukrán és bolgár állampolgár. Az éhségsztrájkban részt vevõk azt is nehezményezik, hogy a külképviseleti hivatalok nemigen törõdnek velük. Jan Hoffman börtönigazgató elmondta, a letartóztatottak gyorsabb ügyintézést és jobb életkörülményeket követelnek. Arról is beszámolt, hogy a hatóságok már tárgyalnak a letartóztatottakkal, de egyelõre minden eredmény nélkül. Hoffman szerint hasonló probléma a börtönben már tavaly decemberben is elõfordult, amikor is 70 külföldi fogva tartott személy kezdett éhségsztrájkot, de akciójukat néhány napon belül befejezték. Csehországban az utóbbi öt évben egyharmaddal csökkent a fogva tartott külföldiek száma: 1996-ban még 3679 külföldi volt cseh börtönökben, tavaly viszont már csak 2965 személy. A prágai magyar konzuli hivatal tudomása szerint cseh fegyintézetben jelenleg két magyar állampolgár van, de egyikük sem a szóban forgó prágai börtön lakója.

Kvarda József: Brüsszelben megmondták, hogy a megyék létrehozása nélkül Szlovákia nem kerülhet be az Unióba

Amióta a Magyar Koalíció Pártjának képviselõi kivonultak a koalíciós tanács ülésérõl, a közigazgatási reformról folytatott tárgyalások megrekedtek. Kérdés, hogy a szlovák kormánypártok az ellenzékkel fognak-e egyezkedni, vagy pedig folytatják a tárgyalásokat az MKP-val.

Kvarda Józseffel, az MKP közigazgatási szakértõjével az idõveszteség következményeirõl, az MKP, illetve a kormány javaslatáról beszélgettünk.
Szakmai szempontból milyen következményekkel járhat a közigazgatási reformról folyó tárgyalások megtorpanása?
Annak a veszélye fennáll, hogy ezáltal késhet az EU-hoz és a NATO-hoz való csatlakozás. Brüsszelben világosan kifejtették, hogy a megyék létrehozása nélkül Szlovákia nem kerülhet be az Unióba. Ebben a térségben mi vagyunk az utolsó ország, ahol a helyi önkormányzatok, a települések, városok olyan atomizált állapotban vannak, hogy képtelenek a központtal bármilyen harcot a polgárok érdekében megvívni, mivel a regionális szint hiányzik. Vannak a helyi önkormányzatok és a parlament, közte nincs regionális parlament. Ez a helyzet a demokrácia megcsorbításának lehetõségét hordozza magában, mert regionális szinten semmilyen, a polgárok által választott közvetlen szervek nem mûködnek. A helyi szervek képtelenek arra, hogy regionális érdekeket megelevenítsenek.
Az EU alapjaiból is csak akkor részesedhetünk, ha végbemegy a reform.
Az uniós pénzek az ún. strukturális alapokból a régiók fejlesztésére mennek, nem pedig a kormányoknak adják. Mivel Szlovákiában nincsenek megyék, nincs hova adni ezt a pénzt, nincs mód fölemelni a problémás régiókat. Ehhez lenne megfelelõ eszköz a megyei parlament és végrehajtó szervei.
A késlekedés a regionális parlamenti választások idõpontját is veszélyezteti?
A választásokat még az idén le kell bonyolítani. A következõ évben erre már biztosan nem kerül sor, mivel a jövõ év a nagy választások éve, kizárt dolog, hogy ezzel foglalkozni lehessen. December elsõ felében a választásokat meg kell tartani. Hat hónappal ezt megelõzõen kell hatályba lépnie a vonatkozó jogszabálynak. Ahhoz, hogy a választásokat meg lehessen ejteni, szükség van a területi felosztásról szóló törvényre, mivel ez határolja be azokat a területeket, ahol a parlamenteket meg kell választani, és szükség van a megyei választásokról szóló jogszabályra is. Ezek hatályba lépése után december 15-ig lehet létrehozni a megyei önkormáyzati szerveket.
A területi felosztában azonban egyelõre nem sikerült megegyezni. A kormánypártok – az MKP kivételével – jelenleg a 12 megyés felosztás elfogadásához állnak a legközelebb...
Megdöbbenéssel vettem tudomásul, hogy az SOP a nyolcmegyés rendszerre állt át, és a baloldal is tárgyal errõl a lehetõségrõl. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag a koncepció hullik szét. Az MKP a 12-es vagy a 12-eshez közeli modifikált verziót tudja elfogadni. Ha képes a kormánykoalíció 12 megyében megoldani a problémánkat, akkor a 12 is jó, ha csak a tizenharmadikkal lehet megoldani, akkor a 13 is jó.
Mit eredményezne a 12 megyés, a nyugaton minden változatlan marad elvre épülõ kormányjavaslat elfogadása a nyugati, illetve a keleti országrészben?
Nyugaton négy kerület maradna ugyanazon határokon belül. A Trencséni, a Nyitrai, a Nagyszombati és a Pozsonyi kerület olyan maradna, csak megyei szintre emelve, ahogyan azt a Meciar-kabinet 1996-ban kigondolta. Akkor éppen mi bíráltuk a legvehemensebben ezt a megoldást. Ez a kritika helytálló volt, amit az is bizonyít, hogy most, e négy kerület kivételével, az összes többit át szeretnék alakítani. A koalíciós partnerek tudják, hogy ez a beosztás senkinek sem felel meg. Azt viszont nem értjük, miért lenne megfelelõ, ha az ország kétharmadát átalakítanák, egyharmadát pedig csak azért nem, hogy a mi ügyünk megoldhatatlanná váljék.
Azzal magyarázzák, hogy el akarják kerülni az etnikai alapon történõ felosztást.
Ez nem alapvetõen etnikai probléma. A Nizòanský úr által kidolgozott 14 kritériumnak az elsõ pontja kimondja: a megyéket úgy kell kialakítani, hogy azok gazdasági központok köré épüljenek. Egy 1998-ból származó dokumentum szerint a Duna menti térségnek egyértelmûen Komárom és Érsekújvár a gazdasági központja, nem pedig Nagyszombat, Nyitra vagy Pozsony. Ha a szakemberek így látták, akkor mi ezzel a gond? Azt az érvet, hogy mi etnikai alapú megyét akarunk létrehozni, csak azért használják, mert szakmailag nem tudják megvédeni elméletüket.
Akkor mégis mi a probléma gyökere?
Az, hogy itt vannak az ivóvízkészletek, amelyek az alkotmány szerint állami tulajdonban vannak, tehát ez is csak inkább ürügy. Talán gondot okozhat – habár ezt még senki nem mondta ki – a bõsi erõmû. Ez egy olyan stratégiai pont, amely miatt problémáznak. Szerintem egy megyei felosztásnál ez sem lehet gond.
A kormányjavaslat keleten milyen változásokat eredményezne?
Mi úgy szerettük volna, hogy Tõketerebes Királyhelmeccel együtt Kassához tartozzon, s legalább 20 százalékos legyen a magyarok aránya. Ez a nyelvhasználat miatt fontos. Az egyik legfontosabb önkormányzati funkció a kommunikáció az emberekkel. Aki az arányt 20 százalék alá akarja csökkenteni, azzal a szándékkal teszi, hogy az ott élõ emberekben a nyelvhasználatot visszaszorítsa, és egy idõ után kiölje. Mi nem tudjuk elfogadni az észak-déli felosztást, mert már csak 10-11 százalékos lenne a magyarság aránya. Ez még csak nem is történelmi felosztás, mert az egykori Bereg megye nem így nézett ki. Keleten valóban a kisebbségi érdekeket védjük, és nem szeretnénk a 20 százalék alá való csökkentést, mert ezzel kulturális, nyelvi problémák merülnének fel.
A kormánypártok igazságos pénzelosztásról beszélnek. Javaslatuk elfogadásával viszont ez nem igazán valósulhat meg.
Õk ezt úgy látják, hogy az igazságos pénzelosztást csak keleten valósítják meg, ami nagy vonalakban el is fogadható. Nyugaton a pénzelosztást úgy akarják egyenlõtlenné tenni, hogy minden marad a régiben. Tehát, hogy az átlagkeresetekben a Nagyszombati kerületen belül továbbra is utolsó helyen maradjon a Dunaszerdahelyi és a Galántai járás, a Nyitraiban pedig a Komáromi és az Újvári. Ezt az igazságtalanságot nem tudjuk elfogadni, és ez Szlovákiának sem lehet az érdeke. Például Gömör-Nógrád megye létrehozásának egyetlen érve – amivel egyetértünk –, hogy a térség olyan rossz gazdasági és szociális helyzetben van, hogy ha ide nem telepítenek államigazgatási, önkormányzati szerveket, nem lehet felemelni. Nyugaton miért nem mûködhet így?
Mi lesz a járásokkal, illetve a járási hivatalokkal?
A járás adminisztratív egység, melynek a határai megmaradnak, mert a rendõrség, az adóhivatalok, az ügyészség, a tisztiorvosi szolgálat valamilyen körzethez kell, hogy kapcsolódjon. Egy ilyen mértékû decentralizáció mellett a járási hivatalokra a jelenlegi formában nem lesz szükség. Nagy valószínûséggel a hivatalokat a belügyminisztériumhoz tartozó specializált államigazgatási egységek váltják fel, melyek általános államigazgatási jellegû feladatokat látnának el, mint például a választások.
Ebben már megvan az egyezség?
Úgy tûnik, hogy e téren már nincs probléma.
A járások tehát változatlanok maradnak?
Ezt a kérdést is fel lehetne vetni, mert nagyon nagy aránytalanságok vannak. A megyésítés után csökkenhet a járások száma, és elképzelhetõ, hogy a megyéknek lehet olyan jogkörük, hogy saját területükön a belsõ igazgatást kicsit korrigálják, hatékonyabbá tegyék, és ezáltal változtassanak az aránytalanságokon. Ennek ugyan nincs különösebb jelentõsége, csak annyi, hogy a közigazgatás speciális területei közelebb kerüljenek az állampolgárhoz. Tehát adott esetben nem Dunaszerdahelyre, hanem Somorjára kellene menni. Ez adminisztratív jellegû dolog, melynek csak akkor lenne nagy jelentõsége, ha minden marad a jelenlegi állapotban.
A magyarság szempontjából mely hatáskörök átruházása a legfontosabb?
Kisebbségi vonatkozásban a hatáskörök átruházása az iskolaügy és a kultúra területén rendkívül fontos. Az alapiskolák átkerülnének a helyi önkormányzat hatáskörébe, ami a gazdasági ügyeket illeti. Tehát õk lesznek az iskola létrehozói, fenntartói. Szakmai téren természetesen megmarad az állami befolyás. A középiskolák a megyei szinthez kerülnek át. A kultúra területén a színházak és minden kultúrális intézmény helyi vagy regionális szintre kerül. De a többi hatáskör átruházása is nagyon fontos. A polgár helyben intézheti ügyeit, ami sokkal gyorsabb, ésszerûbb, nyomonkövethetõ és számonkérhetõ.

Csáky Pál óvatosságra int – az elsõ aggasztó hírek két hónappal ezelõtt érkeztek a kormányhivatalba

Kassa. A roma kisebbség problémáinak kezelésére létesült kassai ügynökség vezetõje nemrég belorusz politikai és vállalkozói érdekcsoportokkal való kapcsolattartás, illetve pénzügyi spekulációk gyanújába keveredett. Csáky Pál miniszterelnök-helyettes vizsgálatot kezdeményezett az ügyben, mire az iroda vezetõje lemondott, ám az õt ért vádakat elutasítja, lépését pedig azzal indokolja, hogy az ügynökség jóhírének megõrzése érdekében jobbnak látja a távozást. Az elsõ aggasztó hírek két hónappal ezelõtt érkeztek a kormányhivatalba, amikor is több forrásból jelezték, hogy a roma pártok és társulások szövetségében, illetve az ügynökségen nincs minden rendben. Csáky kötelességének érezte, hogy errõl tájékoztassa a kormányt, a nyilvánosságot, illetve a kezdeményezést lelkesen támogató államfõt. A jövõben nem zárkózik el az említett jogi személyekkel való együttmûködés elõl, viszont mindenkit óvatosságra és fokozott figyelemre int. A miniszterelnök-helyettes az üggyel kapcsolatban elmondta, hogy a közpénzekkel való visszaélések kiküszöbölése végett valamennyi roma pályázat kettõs ellenõrzés alá kerül: a kormányhivatal, illetve a pénzügyminisztérium szûrõjén kell átmennie. Ez az intézkedés "nevelõ szándékú", Csáky szerint ugyanis a roma vezetõknek is meg kell tanulniuk becsülni a támogatásokat, illetve a pályázatban feltüntetett célra felhasználni azokat. Csáky sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy gyanúja beigazolódott. Az adófizetõk pénzének jogszerû felhasználását vizsgálva a jövõ héten ismét találkozik a Nemzeti Munkahivatal igazgatójával, akitõl elsõsorban azt szeretné megtudni, támogatták-e már anyagilag a szóban forgó roma ügynökséget. -juk

Kassának valódi eurorégiós központtá kell válnia

Kassa. A romakérdés és a Kassa-Miskolc Eurorégió képezte Csáky Pál kormányalelnök és Zdenko Trebula kassai fõpolgármester találkozójának fõ témáját. Csáky nagyra értékeli a soknemzetiségû város vezetésének a tolerancia és a multikulturális értékmegõrzés terén végzett munkáját. Ezért sem szerencsés, hogy külföldön Kassa elsõsorban roma lakosairól híres, az unióban keveset tudnak az elmúlt évek pozitív fejleményeirõl. A kormányalelnök ezért külföldi útjaira szívesen magával vinne sikeresen mûködõ roma tánccsoportokat, gyermekrajz-kiállításokon jól szereplõ ifjú mûvészeket, valamint néhány "ilyen volt, ilyen lett" jellegû filmtekercset a hírhedt Luník IX. városrészrõl. A lakótelep rendészei egyébként 450 ezer korona rendkívüli kormánytámogatásban részesülnek, a helyi iskolát pedig remélhetõleg szeptemberig sikerül kibõvíteni. Az anyagi hátteret az Európai Feljesztési Bank segítségével szeretnék megteremteni, ennek érdekében Csáky már jövõ a kedden tárgyalni kíván az oktatásügyi és a pénzügyminiszterrel, hogy csütörtökön a kormány elé kerülhessen a kérdés. A sietség egyik oka az októberben Kassán megrendezésre kerülõ szlovák–EU vegyesbizottsági ülés, melyen brüsszeli képviselõk is részt vesznek. A város valódi eurorégiós központtá válása érdekében Csáky a Kassa–Miskolc gyorsforgalmi út ügyében is segítséget ígért. A miniszterelnök-helyettes szerint a szlovák, illetve a magyar kormánynak közösen kellene pályáznia uniós pénzekért, a Párkányt Esztergommal összekötõ Mária Valéria híd finanszírozásának mintájára. (juk)

Nizòanský kormánybiztos egészen másként látta

Pozsony. Viktor Nizòanský, a közigazgatási reform kormánybiztosa nem ért egyet Kvarda József azon véleményével, hogy a koalíciós partnerek a területi felosztás bármilyen – az MKP által elõterjesztett – alternatíváját elutasították volna a legutóbbi tárgyalások folyamán. Nizòanský szerint az sem igaz, hogy az MKP kivonult a koalíciós tanács ominózus ülésérõl: "Az MKP nem hagyta ott a megbeszélést, hanem annak végeztével sor került a sokat emlegetett kézfogásra, és az MKP kéviselõi elsõként hagyták el a termet." Hozzátette, a koalíció többi része még egy kis ideig együtt maradt. Pavol Hamzík, az SOP elnöke Bugár Bélával együtt akart távozni, ám meggondolta magát, és maradt. "Számomra érthetetlen, hogy ilyen fontos dolgokban miért nem reagálnak a politikusok. Egy hete már másról sem beszélnek, csak az MKP kivonulásáról" – jelentette ki a kormánybiztos.

RÖVIDEN

Pozsony. Tegnap az államfõ is bemutatta saját modelljét a közigazgatási reformmal kapcsolatban. Rudolf Schuster szerint a három plusz egy kerület, valamint ugyanennyi magasabb szintû közigazgatási egység lenne az optimális. Ugyannakkor kijelentette, értékelné, ha a koalíció megegyezne az ellenzékkel a nyolcmegyés elképzelést illetõen. Tudniillik szerinte jelenleg a legtöbb támogatást az utóbbi élvezi. (TASR)

Pozsony. Naponta 72 ezer koronás többletköltséget jelent a Szlovák Vasutaknak az, hogy az áramszolgáltató több helyen lekapcsoltatta a vasút létesítményeit a hálózatról. A vasút eddigi többletköltségei már 583,6 ezer koronára rúgnak. A kényszerhelyzetbe került állami vállalat saját áramszolgáltatóit vetette be, ezek üzemeltetése azonban lényegesen drágább. (SITA)

Kassa. Nem ért egyet a lemondatását célzó törekvésekkel a kormány kisebbségi és emberi jogi alelnöke. Csáky Pál szerint a nemzetiek (SNS) képviselõi nem ismerik a kisebbségi nyelvi charta elkészítésének, illetve elfogadásának körülményeit. "A külügyminisztérium minõségi munkát végzett a dokumentum elkészítésekor, amely a környezõ országok számára is példaként szolgálna" – nyilatkozta. (SITA)

Pozsony. Feszült légkörben folyt a vita a készülõ felsõoktatási törvénytervezet legkényesebb részeirõl, az elõnyökrõl és hátrányokról az oktatási tárca államtitkára, valamint a Komenský Egyetem tanárai és diákjai között az intézmény aulájában. Devínsky rektor leszögezte: a javaslat ugyan megerõsíti az egyetemek gazdasági önállóságát, a másik oldalon viszont megnyirbálja a tudományos szervezetek jogait. Martin Fronc államtitkár viszont cáfolta, hogy a tervezetet kizárólag olyan hivatalnokok állították volna össze, akik nem ismerik az egyetemek valós helyzetét. (SITA)

Pozsony. A nõknek a társadalomban elfoglalt helyérõl gyakran esik szó, ám alig történnek konkrét lépések a helyzet javítása érdekében. A Smer ezért kezdeményezések egész skáláját indítja a nõk össztársadalmi egyenrangúsodásáért, közölte a párt fõmenedzsere. Monika Beòová szerint az elsõ igazi lépést a Munkatörvénykönyv módosítása jelentené: a nõk egy nap szabadságot kapnának havonta, hogy gyermekeikkel nyugodtan foglalkozhassanak. (SITA)

Pozsony. Az adatvédelmi biztosnak nincs kifogása az ellen, hogy a közlekedési vállalatok felhasználják ügyfeleik személyi számát, de csak akkor, ha tiszteletben tartják a törvényt. Vagyis ha a bérleteken a vállalat feltünteti a személyi számot, azzal megsérti a vonatkozó jogszabályt. Pavol Husár közölte: a törvény megengedi ugyan bizonyos dokumentumokon a személyi szám feltüntetését, de egy bérletigazolvány nem tekinthetõ ilyen okmánynak. (TASR)

Pozsony. Az Értékpapírközpont tavaly 8 millió koronás nyereséget ért el, azaz kétszer annyit, mint 1999-ben. Emília Palková, az intézmény vezérigazgatója szerint a pozitív gazdasági eredményhez elsõsorban a vagyonalapi kötvényekkel folytatott kereskedés járult hozzá. Az ebbõl származó bevételek a központ bevételeinek tizedét teszik ki. A központ a múlt esztendõ elsõ felét még 13 milliós veszteséggel zárta. (TASR)

Pozsony. Az építõipari termelés januárban több mint 11 százalékkal nõtt az elõzõ év azonos idõszakához képest, elérve a 4,1 milliárd koronát, áll a statisztikai hivatal legfrissebb jelentésében. Az egy alkalmazottra esõ munkatermelékenység ugyanekkor 15 százalékkal nõtt. A termelésnövekedéshez elsõsorban az új építkezések járultak hozzá, de több mint 7 százalékkal nõtt a külföldön elvégzett munka értéke is. (SITA)

Pozsony. Rudolf Schuster államfõ tegnapelõtt este írta alá az alkotmány módosítását. Ján Bílek, a köztársasági elnök tanácsadója közölte: mivel az államfõ nem talált formai hibát a javaslatban, elfogadta a törvényhozás döntését. Schuster azért nem kívánt ünnepélyes külsõségeket, mert a módosítás nem a kormány és az ellenzék egyetértésével született meg. Mivel Rudolf Schuster este látta el kézjegyével a módosítást, hivatala csak tegnap tudott beszámolni az eseményrõl. (SITA)

Nyitra. Nem volt Ján Chryzostom Korec bíboros unokaöccse Ján Korec, a nagyszombati atomenergetikai kutatóintézet február 23-án meggyilkolt vezérigazgatója. Az ezzel kapcsolatos híreket cáfolva a nyitrai püspöki hivatal. azonban elismerte, hogy ismerték egymást. A kardinális nagyra értékelte az igazgatót "Szlovákia hírnevének ápolásáért", rokoni kapcsolat viszont csak 150-200 évvel ezelõtt állhatott fenn közöttük. (TASR)

Galánta. Akciófilmbe illõ rablás játszódott le tegnap hajnali egy órakor a hidaskürti üzemanyagtöltõ állomáson. Egy álarcos férfi rontott be az üzlethelyiségbe, két lövést adott le, majd az elõzõ napi bevételt követelte. A harminckétezer korona és az elkövetõ után nyomoz a rendõrség. (SITA)