Szerda, 2001. március 7. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54. évfolyam 55. szám

Szlovákia ugyan rendelkezik védõoltáskészlettel, ám a vakcina nem igazán hatékony a jelenleg pusztító vírusfajtával szemben

Pozsony. A száj- és körömfájás behurcolásának megakadályozását célzó óvintézkedésekrõl tárgyalt tegnap a szlovák járványügyi bizottság, amely a kór európai megjelenése óta monitorozza a helyzetet és a környezõ országokkal egyeztetve hoz óvintézkedéseket.

A fertõzés megelõzése érdekében a határállomásokon szigorúan ellenõrzik az utasokat, és készen állunk arra is, hogy bevezessük a gépjármûvek fertõtlenítését. A szigorított utas- és poggyászellenõrzésen, valamint a tranzit- és importtilalom elrendelésén túl (ez jelenleg Nagy-Britanniára és Írországra vonatkozik) az állattenyésztõ-telepeken korlátozták a személyek mozgását és az állatok szállítását, belépni csak fertõtlenítés után lehet. – Az állategészségügyi szervek készültségben vannak, ellenõrzik a megközelítõleg 780 regisztrált és a nem regisztrált telepeket is, az állatkertek bezárását is elrendelték – tájékoztatta az újságírókat Dusan Magic, a felügyelet igazgatója. Ha a kórokozó a kontinenst is elérné, úgy Szlovákia a hús, húskészítmények, embrió és élõ állatok import- és tranzittilalmát kiterjesztené a többi EU-országra is. Egyelõre azonban nem bizonyultak fertõzöttnek a Franciaországba és Belgiumba érkezett brit vágóállatok. Idõközben Törökországból is érkeztek beteg állatokról szóló hírek, Nagy-Britanniában a drákói szigor ellenére 76 farmot ért el a fertõzés.
A száj- és körömfájásos megbetegedés, amely hatására az állatok száján, nyelvén és patáján fájdalmas hólyagok jelennek meg, Európában egy évtizede sehol nem fordult elõ, ezért az állomány gyakorlatilag védtelen a kórral szemben. A jelenleg pusztító ázsiai vírus az elmúlt 10 évben Ázsia, a Közel-Kelet és Dél-Afrika állatállományát betegítette meg. (Lásd összefoglalónkat a 8. oldalon) Ha a járvány Szlovákiában is felüti a fejét, a szakhatóság karantén alá helyezi azt telepet, ahol a beteg állatot megtalálták, s védõövezetet alakít ki körzetében. A telepen található állományt és a vele esetleg érintkezõ állatokat kiirtanák, a védõövezetben található, a megbetegedésre fogékony állatokat – szarvasmarhákat, sertéseket, juhokat és kecskéket – beoltanák. Szlovákia ugyan rendelkezik védõoltáskészlettel, ám ez a vakcina nem igazán hatékony a jelenleg pusztító vírusfajtával szemben. Ugyanakkor a német gyártó 24 óra alatt képes elõállítani 100 ezer vakcinát, öt nap alatt pedig 1 milliót. Szlovákiában utoljára 1973-ban pusztított a száj- és körömfájás, akkor több mint 100 ezer sertést kellett megsemmisíteni. Ha a járvány felütné a fejét, az egész állományt helyben, a telepen kellene elégetni. (gyor)

Egészséges emberre a száj- és körömfájás egyáltalán nem, vagy csak enyhén veszélyes. A betegséget fõként azok kaphatják el, akik a fertõzéssel foglalkozó laboratóriumokban dolgoznak, vagy a fertõzött állatokkal érintkeznek, kisebb problémát okozhat csecsemõknek és a gyenge immunrendszerû embereknek. A betegség enyhe lázzal, illetve a körömágyon, a szájszélen vagy a szájban keletkezõ hólyagok formájában mutatkozik, ezek hegesedés nélkül gyógyulnak. (gy)

Hamzík: Még az idén meg kell gyõzni az Uniót, hogy kiérdemeljük a felvételt

Brüsszel. Még idén meg kell gyõznünk az EU-t arról, hogy azok közé a jelöltek közé tartozik, melyek megérdemlik, hogy elsõként csatlakozzanak, jelentette ki Pavol Hamzík integrációért felelõs miniszterelnök-helyettes az EU és Szlovákia közös parlamenti bizottságának ülésén. Hamzík szerint ez azért szükséges, mert a bõvítés következõ hulláma legkevesebb öt év múlva lesz idõszerû. Hamzík úgy véli, számunkra elõnyösebb lenne, ha az EU a csatlakozás konkrét idõpontjairól az év végén, nem pedig a júniusi csúcson határozna. "Szükségünk lenne egy további kedvezõ országjelentésre, melyet az Európai Bizottság novemberben tesz közzé" – magyarázta Hamzík. Günter Verheugen, az EU bõvítési biztosa viszont úgy véli, idén még nincs értelme a konkrét dátumok meghatározásának. "Jelenleg egyetlen társult ország sem teljesíti az integráció valamennyi feltételét" – hangsúlyozta a fõbiztos, s úgy véli, Szlovákiának jó esélye van beérni azokat az országokat, melyek két évvel korábban kezdték a csatlakozási tárgyalásokat. Az EU bõvítési stratégiája értelmében az új tagok 2003- 2004 eleje között léphetnek be, így lakosaik már a 2004-es európa parlamenti választásokon részt vehetnek.
Hamzík bízik abban, hogy Szlovákiának még a svéd elnökség alatt sikerül megnyitni a fennmaradó 13 csatlakozási fejezetet. Verheugen szerint ha ez sikerülne, "Európa-csúcsot" állítanánk fel, hiszen 15 hónap alatt valamennyi fejezetben megkezdenénk a tárgyalást. A biztos szerint ezt leginkább a pénzügyi ellenõrzést érintõ jogszabályok elfogadása segítené elõ. Hamzík elmondta, Szlovákia kevesebb fejezetben (a 29-bõl 6-ban) tart majd igényt átmeneti idõszakra, mint néhány elõrehaladottabb jelölt. Pozsony fontolgatja, hogy néhány kérelmet visszavon. Brigita Schmögnerová pénzügyminiszter arról mindenképpen szeretné meggyõzni az Uniót, hogy az adók terén ötéves átmeneti idõszakra lesz szükségünk.
Verheugen dicsérõen nyilatkozott az alkotmánymódosítás elfogadásáról, amely lehetõvé teszi a közigazgatási reform megvalósítását, ami a csatlakozás után feltétele az úgynevezett strukturális alapokból való részesedésnek. Szlovákiába a szomszédos államokhoz képest még mindig kevés tõke áramlik, ezért további adókedvezményekben kell részesíteni a kis- és középvállalkozásokat, és hatékonyabban kell fellépni a korrupció ellen is, vélekedett Verheugen. (c,t,s)

Brüsszel nem várja el Szlovákiától, hogy a romaproblémát a csatlakozás elõtt megoldja. Amit elvár, az a romák társadalomba való beilleszkedésének világos stratégiája, mondta Günter Verheugen. Nem vonta kétségbe, hogy Szlovákia elkötelezte magát a probléma megoldására. Azzal is tisztában van, hogy egyik napról a másikra nem lehet megoldani a kérdést, ezért nem fogja akadályozni csatlakozásunkat.

Kelet-Szlovákiában egyelõre nincs komoly veszély

Nagykapos/Budapest. A magyar kormány tegnap rendkívüli állapotot rendelt el a Felsõ-Tisza vidékén, miután átszakadt a folyó gátja Tarpa és Tivadar község közt. Magyarországon húsz éve nem történt gátszakadás, a kritikus szakasz megerõsítését idén tervezték. Több veszélyeztetett községbõl kitelepítették a lakosságot, az árvíz elleni védekezés naponta már 20 millió forintba kerül.
Nemcsak a Kárpátalján és Magyarországon, hanem Kelet-Szlovákiában is megemelkedett a folyók szintje, de a víz a gátak között maradt. Legmagasabb az Ung, s bár a tegnapi nap során 984 centiméterrõl csaknem 70 cm-t apad, továbbra is érvényben van a harmadfokú árvízvédelmi készültség. "Az Ungon egyik óráról a másikra változhat a helyzet. Ha nagyobb árhullám esetén a szint 10,2 méter fölé emelkedne, Lakárt község elõtt megnyitjuk a baloldali védõgátat, és a vizet a földekre engedjük, hogy megóvjuk a már oly sokat szenvedett települést az árvíztõl" – mondta Peter Stanko, a Szobránci járás elöljárója. Másodfokú készültséget rendeltek el a Latorcán, ahol több mint fél métert emelkedett a víz. A keleti folyók vízgyûjtõje, a Bodrog is tegnap kezdett áradni, Bodrogszerdahelynél néhány óra alatt mintegy 40 cm-t emelkedett, elsõfokú készültség van érvényben. A Kárpátokból levonuló ár elérte a Tisza szlovákiai szakaszát is, de délutánig a folyó vízszintmérõje, vagyis az 500 cm alatt maradt. A Bodrogi és a Hernádi Vízügyi Igazgatóság szerint nagyobb áradással feltehetõleg ma kell számolni. Apadt a Laborc is, de a térségben készültségbe helyezték a bési tartalék víztározót. További híreink a 6. oldalon. (mti, kat)

Szlovákia svájci prion-gyorsteszteket vásárolt

Pozsony/Brüsszel. Szlovákia tíz napon belül képes lesz bevezetni a szarvasmarhák szivacsos agysorvadását (BSE) okozó prion jelenlétét kimutató gyorstesztet, jelentette be Dusan Magic, az Állategészségügyi Felügyelet központi igazgatója. Magic elmondta, hazánk svájci teszteket vásárolt. A szarvasmarha-állomány nagyságát figyelembe véve a teszteket 1890 darab, 30 hónapnál idõsebb állaton végzik el, és csak BSE-teszt után kerülhet feldolgozásra és forgalomba annak a 2030 szarvasmarhának a húsa is, amelyet korábban Nyugat-Európából vásároltunk. Szlovákiában megvizsgálnak minden idegrendszeri megbetegedés tüneteit mutató szarvasmarhát. A prion-gyorstesztek bevezetése volt a magyar állategészségügyi szakhatóság egyik feltétele arra, hogy Budapest feloldja az importtilalmat a szlovák húsra és húskészítményekre, amelyre Pozsony hasonló importstoppal reagált.
Az Európai Unió és Szlovákia közös parlamenti bizottságának szlovák tagjai tegnap az Európa Parlament támogatását kérték annak elérésére, hogy Szlovákiát objektíven értékeljék a kergemarhakór elõfordulási kockázatának szempontjából. Az Európai Bizottság ugyanis március végén Szlovákiát több társult állammal együtt a harmadik, leginkább veszélyeztetett csoportba szándékozik besorolni, annak ellenére, hogy ezen országban még nem fordult elõ a szarvasmarhák e betegsége. A szlovák fél ezt az értékelést nem tartja objektívnek. (gyor, t)