Csütörtöktõl Kassán a pozsonyi Pomádé. Kennickie szerepében Stano Král, a legjelesebb szlovák musicalszínész
Hét bõ esztendõ musicalekkel
Hat hónappal a pozsonyi bemutató után, ezen a héten Kassára költözik a Pomádé. Az elmúlt év leghangosabb hazai musicalsikerét húsz alkalommal láthatja a kelet-szlovákiai közönség. Stano Král, az elõadás egyik fõszereplõje a darab 1978-as filmváltozatát is nagyon szereti, amelyet John Travolta immár legendás alakítása tett híressé.
SZABÓ G. LÁSZLÓ
Pozsonyban csaknem ötvenszer játszották telt ház elõtt a Pomádét. Kassán kéthetente ötször megy majd a darab. Rendezõje az ostravai Pantomim Színház igazgatója: Jindrich Simek, aki ezt megelõzõen Prágában vívta ki a szakma elismerését az Apácák színrevitelével. A koreográfus Richard Hess, aki a musical koronázatlan királya Csehországban. Remek munkájáról Stano Král is felsõfokon beszél.
A Pomádé az ötvenes évek Amerikáját, azon belül pedig egy érettségi elõtt álló diákcsapat ilyen-olyan kalandjait mutatja be nem kis nosztalgiával. Menynyit kutatott a múltban, hogy ráérezhessen az adott kor hangulatára?
Semennyit. A musicalek többsége inkább csak skiccet kér a figuráról. A Pomádéban is az ének és a tánc a fontos. A színészi játék harmadrangú. Minden a zenén és a táncon alapszik. A kor stílusát, hangulatát a díszlet és a jelmez adja meg. Vannak persze kivételes darabok. Ilyen volt számomra a József és a színes szélesvásznú álomkabát, valamint a Dávid király. Mindkettõhöz sokat lapoztam a Bibliát. Pontosan akartam látni a történelmi hátteret. A Pomádé a kamaszkoromat hozta vissza. A tizennyolc éves énemet. Nagyító alá tette.
És mit látott?
Hogy ott állok a többiekkel vidéken, egy zenekar tagjaként, és énekelek. Mulatságokra jártunk zenélni. Húztuk, pontosabban pengettük a talpalávalót. Kultúrházakban játszottunk minden hétvégén, a vendégek ettek-ittak, szórakoztak. Olykor persze mi is ittunk. Hol többet, hol kevesebbet. Éjfél után már csak hárman álltunk a színpadon, ketten a kocsiban feküdtek, "kómában". Természetesen mindig másvalakit döntött le az ital. Ebben én sem voltam kivétel. Ez volt számunkra a nagy lazítás. A várva várt kikapcsolódás. A gimnáziumban erre nem volt lehetõség. Jó fiú és jó tanuló voltam egy példás osztályban, ahol rend és fegyelem uralkodott. Suli után mindenki ment haza, tanulni. Különutat a német-, a zongoraóra és a szavalóversenyek jelentettek. Hétfõtõl péntekig másra nem is gondolhattam.
Kennickie-t mi mozgatja?
Õ már a vágyaira figyel. Túl van az elsõ testi kapcsolaton, és hajszolja a többit. Élvezni akarja az életet. Hozzá képest a többi fiú még át sem lépte a felnõttkor küszöbét. Kennickie érett, robbanékony fiú. Humora szarkasztikus, de az irónia sem áll távol az egyéniségétõl. Van mit játszani a szerepben, mégsem mondom, hogy megerõltetõ. Rómeóval sokkal több gondom volt, pedig harminckét évesen játszottam a Hviezdoslav Színházban, Roman Polák rendezésében. Az õ felfogásában Rómeó akár huszonhat éves is lehetett. De azzal, hogy az elsõ nagy szerelmet Júlia jelenti számára, sokkal tapasztaltabb fiú, mint Kennickie. A Pomádéban tehát sokkal hálásabb a tizennyolc éves gimnazista, mint Shakespeare-nél a Montague-fiú.
Ezzel együtt mégis úgy érzi, egy musicalszerep színészileg nem olyan nagy kihívás.
Még Az operaház fantomja sem olyan megerõltetõ feladat. A Macskákban vagy a Rentben már van mit játszani. A nagy mélységek azonban Csehovnál, Strindbergnél vagy Shakespeare-nél vannak, hogy csak a klasszikusokat említsem. Prózában a színész jobban megszenved a hiteles jellemábrázolásért, mint egy musicalben. Ezzel természetesen nem akarom lekezelni a musicalt, hiszen ott végig úgy kell táncolni és énekelni, ahogy a prózai színpadon csak kivételes helyzetekben és ritka pillanatokban. A Pomádéban mindezt úgy teszem, hogy közben kocsik tetején ugrálok. Ehhez nem kis erõ szükségeltetik. Két és fél hónapig próbáltuk a darabot, de minden nap kétszer. Reggel és este. Még szombaton is. Vasárnap pedig, ráadásként, hogy bírjam a következõ heti tempót, edzõterembe jártam. Pedáloztam, mint egy megszállott. A fizikai állóképességemre mindig odafigyelek.
Fel tudja mérni, hogy a Pomádénak köszönhetõen mennyit lépett elõre a pályán?
Ha minden darabbal egyet, akkor ezzel most, táncban, tízet. Eddig csupa olyan koreográfussal kerültem kapcsolatba, aki úgy dolgozott velünk, ahogy a színészekkel szokásos. Richard Hess sokkal nagyobb odaadást, sokkal több technikai tudást követelt tõlünk. Az õ elvárásai alapján minden színésznek profi táncoshoz illõ teljesítményt kellett nyújtania. Szigorú volt velünk szemben. Végtelenül igényes. A fõpróba hetében meg is emelte elõttem a kalapját. Megdicsért. De ugyanezt tette a rendezõ is. Leállította a próbát, és azt mondta: "Úgy táncoljon mindenki, mint Stano Král." Akkor jöttem rá, hogy bizonyára elértem azt a szintet, amelyrõl sokáig csak álmodoztam. Ezelõtt is keményen dolgoztam, ám az eredmény igazából most mutatkozott meg. Az elismerés viszont sokkszerûen ért. Jólesett, de meglepett.
Mire vágyik ezek után? Egy újabb musicalszerepre vagy egy remek prózai feladatra?
Nem vágyom nehéz táncokkal tûzdelt musicalre. De egy énekes-drámai szerepnek nagyon örülnék. A Notre Dame-i toronyõrben szeretnék majd játszani. Három éve volt a bemutatója Párizsban, a jogok a franciák kezében vannak. Egyelõre nem adták el egyetlen országnak sem. Jozef Bednárik már nagyon várja a darabot. Láttam belõle részleteket, ismerem már az öszszes betétdalt. Gyönyörûek! A próza egyébként nem nagyon vonz mostanában. Még a Hamletrõl is könnyû szívvel le tudnék mondani. A musical jobban érdekel. Hét éve errõl a mûfajról szól az életem. Prózai szerepet nem is játszottam azóta. A közönség is ezt szereti jobban. A zenés darabok még mindig szélesebb réteget csalogatnak be a színházba. A hatás is nagyobb. Akárcsak a siker.
A KATEDRA TÁRSASÁG ÁLLÁSFOGLALÁSA
A Katedra Társaság 33. ülésén, melynek az iskolai sikanéria volt a témája, a társaság tagjai az alábbi állásfoglalást fogalmazták meg:
A 21. század iskolájában is jelen vannak a magatartászavaros tanulók. E zavarok egyik csoportját a sikanéria alkotja. A pedagógus számára egyre nagyobb probléma kezelni az oktató-nevelõ munkában jelentkezõ nehézségeket. Ezért nagyobb hangsúlyt kell helyezni a megelõzõ programokra, az együttmûködõ osztályközösségek kialakítására, az egészséges életmód értékeire.
A nevelési problémák már túlnõtték az egyéni, esetleg iskolai megoldásokat keresõ pedagógusok lehetõségeit, és a nevelõknek nagy szükségük van a hatékony problémakezelésre. Szervezetten, módszertani igényességgel, lépésrõl lépésre felvállalni, a problémákat csírájukban megoldani, már nemcsak a pedagógia dolga, hanem szélesebb szakembergárda aktív részvételét igényli. Gondolunk itt a gyógypedagógusi, iskolapszichológusi, szociálpedagógusi alkalmazottakra, a pedagógiai-pszichológiai tanácsadók szakembereire, a gyermekvédelmi osztályok, az önkormányzati és állami szervek segítségére. A pedagógus nem maradhat a problémával egyedül. Felelõssége azonban, hogy idõben felismerje a helyzetet, éljen a pedagógiai diagnosztikával, és ismerje a megoldás kulcsát. Sajnos, a jelenlegi pedagógusképzés nem ad elegendõ felkészítést, ismereteket és gyakorlati képzést a magatartászavarok, konfliktusok megelõzéséhez, megoldásához.
A megelõzésben és a problémakezelésben nagy szerepe van a megfelelõ kommunikációs utak, csatornák kiépítésének, az "empatikus közeg" megteremtésének a szülõk, az iskola, a diákok között. Az eredményes megoldás az egész iskola összehangolt munkáját, stratégiáját és a szülõk segítségét igényli. Mivel az iskola kénytelen felvállalni tanulói szociális problémáit is, az alábbiakat javasoljuk:
u A megelõzésben kulcsszerep hárul az osztályfõnökökre, akik elsõdlegesen kivitelezõi a személyközpontúság alkalmazásának. Ezért az iskola koordinátora, pályaválasztási tanácsadója mellett számukra is tegyék lehetõvé az egyre fontosabb továbbképzéseket, amelyek az aktív szociális tanulás készségtárát, a pedagógiai diagnosztikát, az interaktív kommunikációt fejlesztik.
u Javasolnánk a pregraduális pedagógusképzés kibõvítését a megelõzõ programok ismertetésével (drogprevenció, családi nevelés, sikanéria, CAN, ADHD ), saját élményû személyiségfejlesztõ tréningekkel (például emocionális intelligenciafejlesztés) és fõleg ezek gyakorlati alkalmazásával.
u Végül a háttérintézmények hathatós együttmûködésére szólítunk fel, minthogy ez elengedhetetlen a magatartászavarok, köztük a sikanéria elleni hatékony fellépésnél.
A 2001-es év a lelki egészségvédelem éve tegyünk érte!
PÁLYÁZATI FELHÍVÁS
Kézirat-elõkészítõ támogatás határon túli szerzõk részére
A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma pályázatot hirdet határon túli szerzõk számára kéziratelõkészítõ támogatásra.
A pályázattal a határon túli magyar szerzõk magyar nyelven írott mûveinek megalkotását kívánjuk támogatni.
Pályázni lehet a nemzeti önismeretet, az ott élõ magyar közösség önazonosságának megõrzését, az anyanyelv ápolását és fejlesztését szolgáló, a magyar történelmet, kultúrát és hagyományokat megörökítõ tudományos, egyházi és szépirodalmi mûvek megírásának támogatására.
A pályázaton elnyert támogatás folyósítása két részletben történik.
A pályázatnak tartalmaznia kell az alábbiakat:
együttmûködési megállapodás a szerzõ és a kiadó között, melyben a kiadó vállalja, hogy a szerzõ sikeres pályázata esetén az elkészült kéziratot megjelenteti
részletes pályázati terv
szakmai önéletrajz
eddigi publikációk listája
A pályázatok beérkezésének határideje: 2001. április 1.
Kérjük a borítékra ráírni: "Kéziratelõkészítõ támogatás".A pályázatok elbírálására május elsõ felében kerül sor.
A pályázatokat az alábbi címre kérjük elküldeni:
Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Fõosztálya
1077 Budapest
Wesselényi u. 20-22.
1410 Budapest, Pf. 219.
PÁLYÁZATI FELHÍVÁS
A határon túli magyar könyvek kiadásának támogatása 2001-ben
A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma pályázatot hirdet határon túli magyar könyvek kiadásának támogatására.
A pályázattal elsõsorban a határon túl megjelenõ, határon túli szerzõk mûveit kívánjuk támogatni. A pályázaton kiadók, kulturális mûhelyek, egyházi szervezetek, alapítványok, társadalmi szervezetek vehetnek részt.
Magyarországi kiadók csak közös (határon túli magyarországi) kiadás esetén pályázhatnak olyan mû támogatására, mely az adott régiót érinti. Ebben az esetben a pályázathoz mellékelni kell az együttmûködési szerzõdést, melynek tartalmaznia kell a határon túli terjesztés biztosítását. A pályázatot a határon túli kiadó nyújtja be a régiónként meghatározott gyûjtõhelyekre.
Pályázni lehet a megmaradást szolgáló, a nemzeti önismeretet, a magyar kultúrát, történelmet, hagyományokat megörökítõ eredeti kéziratok, tudományos és egyházi, kortárs szépirodalmi mûvek, valamint az elsõkötetes szerzõk mûveinek és kétnyelvû kiadványok megjelentetésének támogatására.
A kész kéziratokat és a pontosan kitöltött pályázati ûrlapokat a következõ címre kérjük küldeni:
Nap Kiadó
Nám. Slobody 1203
929 01 Dunaszerdahely.
A pályázati ûrlap ugyanezen a címen és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma ügyfélszolgálati irodáján szerezhetõ be, valamint lehívható az NKÖM honlapjáról (www.nkom.hu).
Kizárólag a formai követelményeknek megfelelõ és pontos költségvetést, gazdasági számításokat, valamint a szükséges mellékleteket tartalmazó pályázatokat vehetünk figyelembe!
Az elbírálás formája
A beérkezett kéziratokat, pályázatokat a helyi szellemi és könyvkereskedelmi igényeket mérlegelve az országonkénti szakmai tanácsadó testületek rangsorolják. A támogatásra nem javasolt pályázókat is õk értesítik ki május 10-ig, megjelölve az elutasítás okát. Az elutasítással szembeni felszólalásokat az NKÖM Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Fõosztályának kell elküldeni, oly módon, hogy azok május 31-ig megérkezzenek a minisztériumba.
A Határon Túli Magyar Könyvkiadás Tanácsa összesíti az egyes országokból beérkezett pályázatokat és elkészíti a végleges javaslatot. Döntést az elõkészítés alapján az NKÖM Gazdálkodási Szabályzata szerinti kötelezettségvállaló hoz.
A Határon Túli Magyar Könyvkiadás Tanácsa által hozott döntés végleges, annak felülbírálatát kérni nem lehet. A minisztérium csak a nyertes pályázóknak küld külön értesítést, a támogatottak listáját az NKÖM honlapján, valamint a helyi magyar nyelvû sajtóban közzétesszük.
A gyûjtõhelyekre a beküldési határidõ:
2001. március 30.
Az Országos Alkuratóriumoknak 2001. május 10-ig kell rangsorolva eljuttatniuk a pályázatokat a Határon Túli Magyar Könyvkiadás Tanácsához.
A döntés várható idõpontja:
2001. június 1213.
Az NKÖM külön-külön szerzõdést köt a nyertes pályázókkal, amely az államháztartási törvény szerinti elszámolás feltételeit is tartalmazza. A szerzõdéskötésre csak az elõzõ évben nyújtott támogatás elszámolása után kerülhet sor! Felhívjuk a nyertesek figyelmét, hogy hatályát veszíti a támogatás, ha a támogatott 3 hónapon belül nem tesz eleget a szerzõdéskötésnek.
A pályázat lebonyolítását a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Fõosztálya végzi. Címe: 1410 Budapest, Pf. 219.
SZÍNHÁZ
POZSONY
SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Lammermoori Lucia 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Háztûznézõ 19
KASSA
THÁLIA SZÍNHÁZ: Én és a kisöcsém 19 STÚDIÓ: A fekete Lady avagy játsszunk Shakespeare-t 19.30
NYITRA
ANDREJ BAGAR SZÍNHÁZ: Csipkerózsika 11
MOZI
POZSONY
HVIEZDA: 102 kiskutya (amerikai) 13.30 Tigris és Sárkány (amerikai) 15.30, 18, 20.30 OBZOR: "24" (cseh) 16, 18, 20.30 MLADOST: Szerelem a szerelem? (svéd) 15.15, 17.30 Radírfej (amerikai) 20 CHARLIE CENTRUM: Egyszerû vér (amerikai) 19.15, 21 Titánok évadja (amerikai) 18.30 Eliska, a vadon bolondja (cseh) 18 Segíts, majd segítek (cseh) 17 Mindent anyámról (spanyol-francia) 17, 20.30 Mit találsz a zabosban (cseh) 20 A halál neve Engelchen (cseh) 19