Kedd, 2001. március 6. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54. évfolyam 54. szám

Hivatalosan is Szentgyörgyvölgyi Péter a kisgazdák parlamenti frakcióvezetõje

Budapest. Szentgyörgyvölgyi Péter a Független Kisgazdapárt parlamenti frakcióvezetõje – jelentette be Áder János házelnök a magyar országgyûlés tegnapi plenáris ülésének elején.

A parlament elnöke úgy fogalmazott: a múlt héten kézhez kapott dokumentumok alapján a Független Kisgazdapárt parlamenti képviselõcsoportja március elsején Szentgyörgyvölgyi Pétert frakcióvezetõvé választotta. Közölte azt is, hogy a képviselõcsoport frakcióvezetõ-helyettessé választotta Torgyán Józsefet és Danka Lajost.
"Nem születhetett más döntés, minthogy elismerték frakcióvezetõvé választásomat" – kommentálta Áder János házelnök bejelentését az FKGP-frakciót immáron hivatalosan is vezetõ kisgazda politikus. Elmondása szerint elsõ dolga az lesz, hogy átalakítja a frakció munkacsoportjainak mûködését. Elfogadhatatlannak tartja ugyanis, hogy jelenleg csak általános, jogi és gazdasági munkacsoport létezik, ezért haladéktalanul létrehozzák a mezõgazdasággal foglalkozó grémiumot is. Szentgyörgyvölgyi arra a felvetésre, hogy köztudottan Torgyán pártelnök bizalmi embere, úgy reagált: "lehet, hogy furcsán hangzik, de én a magyar nemzet embere vagyok".
Botrányosnak és szégyenteljesnek nevezte a frakcióülést újságírók elõtt – a tegnapi ülésrõl távozóban – több kisgazda országgyûlési képviselõ, köztük Várhelyi András, Zakó László és Hanó Miklós. Várhelyi András elmondta: a frakcióülésen kiderült, a képviselõcsoportnak nincs joga beleszólni a végleges agrárminiszter személyének jelölésébe. Torgyán József pártelnök úgy nyilatkozott: a végleges földmûvelésügyi miniszter személyérõl az FKGP országos vezetõsége döntött, amelynek tagja minden kisgazda országgyûlési képviselõ. Hangsúlyozta: az országos vezetõség hat személyt is alkalmasnak tart erre posztra, akik nem mindannyian a kisgazda frakció tagjai, és közülük Orbán Viktor miniszterelnökkel együtt választják ki a posztra alkalmas embert.

Homokzsákokkal védekeznek a víz ellen a külvilágtól elzárt települések

Ungvár/Nyíregyháza. Tegnap délután átszakadt a Tisza gátja a nagyszõlõsi járási Tiszabökény határában. A folyó mintegy 500 méteres szakaszon mosta el a gátat. Délutánra 70-re nõtt a víz alá került települések száma, eddig 3879 házat öntött el a víz Kárpátalja megáradt folyói mentén. Eddig 7 összedõlt házról tudnak, ugyancsak megrongálódott 15 közúti és 17 kisebb híd. Tegnap a Borzsa és a Tisza összefolyásánál lévõ Mezõvárinál is válságos volt a helyzet. Técsõn a Tisza elérte a 680 cm-es szintet, s a város teljesen el van vágva a külvilágtól. A helyi lakosokat folyamatosan arra szólítják, hogy kapcsolódjanak be a homokzsákok töltésébe. A huszti járási Visken kritikussá vált a helyzet a Tiszánál, s a nagyközséget is körbezárta a víz, jóllehet a Tisza-hidak egyelõre még járhatók. A lakosság a víztõl védett helyeken rendezkedik be. A beregszászi járásban lévõ Mezõvárit ismét szorongatja az áradás, a helyzet az 1998 novemberi állapotra emlékeztet. A Borzsa és a Tisza összefolyásánál fekvõ településen homokzsákokkal erõsítik a védvonalakat. A faluban a harang félreverésével szólítják a gátakra a helyieket.
Árvízveszélyes helyzet alakult ki Magyarországon a Tisza Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szakaszán, ahol a szombattól tartó esõzések hatására a folyó tiszabecsi határszelvényében több mint hét méterrel nõtt a vízszint. A szakemberek szerint a Tisza Tiszabecs és Vásárosnamény közötti szakaszán várható igen magas vízállás. Tegnap Tiszabecsnél 635 centimétert mértek, s a számítások szerint 650-700 centiméter vízmagasság várható. Árad a többi szabolcsi folyó, a Túr, a Szamos és a Kraszna is. A Túr mentén tegnap hajnalban már harmadfokú árvízvédelmi készültség elrendelésére volt szükség, s a kis folyó vízszintje Garbolcnál jelenleg meghaladja 460 centimétert. Jelenleg 500 gép és 2925 fõ vesz részt a védekezésben.

Tervezet készül a munkaerõ szabad áramlásával kapcsolatos uniós álláspontról

Brüsszel. Günter Verheugen, az Európai Bizottság bõvítési biztosa azt reméli, hogy "valamikor április elején" a tagállamok elé terjesztheti a munkaerõ szabad áramlásával kapcsolatos uniós tárgyalási álláspont tervezetét. Verheugen elõrejelzését a Uniting Europe címû, bõvítési ügyekkel foglalkozó brüsszeli hírlevél idézte azzal kapcsolatban, hogy a napokban elkészült a bizottságnak az e tárgyalási fejezettel kapcsolatos lehetõségeket áttekintõ elõzetes tanulmánya. A dokumentumot a tervek szerint e héten tárgyalja a miniszteri tanács bõvítési munkacsoportja, majd az elkövetkezõ hetekben a tagországok további vitákat folytatnak róla, s a bizottság ezek alapján készíti el a közös tárgyalási álláspont tervezetét. A munkaerõ szabad áramlása a közösségi belsõ piac lényegét jelentõ négy alapszabadság egyike (az áruk, a tõke és a szolgáltatások szabad áramlása mellett), így a csatlakozási tárgyalásokon is a legfontosabb, egyúttal a politikailag legkényesebbnek számító témák között szerepel. Gerhard Schröder német kancellár már a múlt év végén bejelentette, hogy országa azt szeretné, ha az unió a csatlakozásoktól számított hétéves átmeneti idõszakban korlátozná az új tagországokból érkezõ munkaerõ beáramlását. Álláspontját Ausztria is támogatja. Egyik elvi kiindulópontnak a bizottság azt tekinti, hogy ha átmeneti idõszakokról kellene tárgyalni, akkor "politikai szempontból nehéz lenne differenciálni a tagjelöltek között", vagyis bármilyen átmeneti rendelkezésnek egyformán vonatkoznia kellene mind a 10 közép- és kelet-európai országra. Ez nem esik egybe a magyar várakozásokkal, amelyek szerint – ha az unió valamilyen korlátozást szükségesnek tart – e tekintetben is az egyéni megítélés elve érvényesül, vagyis az egyes tagjelölteket külön-külön kezelik.
Bizottsági illetékesek a múlt héten cáfolták, hogy a tervezet bármilyen számot, javaslatot vagy ajánlást tartalmazna esetleges átmeneti idõszakokkal kapcsolatban.

24 áldozatot azonosítottak

Zágráb. Horvátországi szerb civilek lemészárlásáért tegnap vádat emeltek Mirko Norac nyugalmazott horvát tábornok és öt társa ellen. A fiumei (Rijeka) megyei bíróság azzal vádolja Tihomir Oreskovicot és Mirko Noracot, Gospic védelmének egykori vezetõit, valamint Ivica Rozicot, Stjepan Grandicot és Milan Canicot, hogy 1991. október 14. és 25. között a városban és környékén összefogdosott szerb civilek - férfiak és nõk - kivégzését rendelték el, illetve maguk is részt vettek a kivégzésekben. A vád szerint eddig 24 áldozatot azonosítottak a gyanúsítottak által kivégzettek közül, több áldozat azonosítása jelenleg is tart. Mirko Norac tábornok néhány héttel ezelõtt megszökött a hatóságok idézése elõl. (MTI)

Rendõri állásokat lõttek

Belgrád. Szakadár albán fegyveresek tegnap délelõtt újabb támadásokat hajtottak végre Dél-Szerbiában a Koszovó menti biztonsági övezet térségében állomásozó szerb rendõrök ellen – közölte a B92 belgrádi rádió a dél-szerbiai Bujanovacban mûködõ szerb kormányzati tájékoztatási központra hivatkozva. A szakadár fegyveresek kora reggel gyalogsági fegyverekbõl és légvédelmi géppuskából nyitottak tüzet, illetve tíz gránátot lõttek ki a Vranjétól nyugatra fekvõ Sveti Ilija magaslaton berendezett rendõri állásokra. Tegnapi podgoricai sajtójelentés szerint a Montenegróban állomásozó jugoszláv katonai alakulatok közül a hét végén Dél-Szerbiába vezényelték át a hetedik zászlóalj egy részét. (MTI)

Csehország 2003-ra európai uniós tag szeretne lenni

Madrid. "Ha az Európai Uniót nem bõvítik ki 2004-ig, akkor újabb vasfüggöny alakul ki" mondta a spanyol El País tegnapi számának adott interjújában Milos Zeman cseh miniszterelnök, aki kifejtette, a Cseh Köztársaság kormánya bízik abban, hogy az integrációs tárgyalások 2002 elsõ felében, a spanyol elnökség alatt befejezõdnek, és az ország 2003-ra teljes jogú EU tagországgá válik. Zeman véleménye szerint abban az esetben, ha ez nem így történik, és az EU bõvítése tovább húzódik, akkor "komoly veszély áll fenn arra, hogy a belépésükre felkészült országokban kiábrándultság és elégedetlenség alakuljon ki, ez pedig erõsítheti a Haider-féle, faj- és idegengyûlölõ magatartásokat". Az El País azon kérdésére, hogy melyek azok a területek, ahol még függõben van az EU-hoz való felzárkózás, Zeman az igazságügyet és az apolitikus állami adminisztráció kialakítását jelölte meg. A lap ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy "Brüsszelt elsõsorban a (csehországi) korrupció és a környezetvédelmi, valamint a roma kisebbség helyzetével kapcsolatos problémák aggasztják".

Diplomáciai bonyodalmak a lapértesülés nyomán

Moszkva. Az orosz felderítés (SZVR) egyáltalában nem csodálkozna azon, ha beigazolódnának azok a jelentések, hogy a washingtoni orosz nagykövetség alá alagutat fúrtak az amerikaiak. Tatyjana Szamolisz, a felderítés sajtószóvivõje tegnap a washingtoni sajtóértesüléseket kommentálva úgy fogalmazott, hogy közismert: az amerikai titkosszolgálatok "kedvelik a földmunkákat". "Elég emlékeztetni az ötvenes évek közepén fúrt berlini alagútra" – mondta az orosz felderítés képviselõje. Az orosz külügyminisztérium magyarázatot követel Washingtontól az állítólag az orosz nagykövetség alatt húzódó "kémalagút" miatt. A New York Times vasárnapi számában számolt be róla, hogy az amerikai felderítés a nyolcvanas években alagutat fúrt a washingtoni orosz nagykövetség alá, hogy onnan próbálja lehallgatni az épületben folyó beszélgetéseket. Dick Cheney amerikai alelnök a CBS televíziónak nyilatkozva kijelentette: õ semmit sem tud az alagútról.

Saronnak megvan az esélye a kabinet összeállítására

Jeruzsálem. Ariel Saronnak "minden esélye megvan" arra, hogy holnap bemutassa nemzeti egységkormányát – közölte az izraeli kormányfõ szóvivõje. Raanan Gissim szerint a kormányalakításra akkor is sor kerül, ha nem is kötött hivatalos megállapodást minden, a koalícióban részt vevõ párttal. A szóvivõ elképzelhetõnek tartotta, hogy üresen hagy néhány tárcát, hogy az eddig habozó pártok is csatlakozhassanak késõbb az egységkormányhoz. Az eddigi megállapodások révén a megválasztott miniszter mögött a törvényhozás 120 tagjából 64-en állnak mögötte, és reményei szerint még akár 3-4 párt képviselõi is felsorakozhatnak mögötte. Izraelben tegnap teljes riadókészültséget rendeltek el a hadseregnél és a rendõrségnél a vasárnapi netanyai öngyilkos merénylet után, amelyben három izraeli vesztette életét. Megerõsítették a fegyveres jelenlétet a buszmegállókban és a piacoknál. Emellett továbbra is fenntartják a megszállt Ciszjordánia és a Gázai-övezet blokádját. Az újabb halálesettel 434-re nõtt a tavaly szeptember végén kirobbant palesztin lázadás áldozatainak száma.

Svájc 76 százaléka elutasítja a tárgyalásokat

Bécs. A svájci szavazók 76,7 százaléka elutasította a vasárnapi népszavazáson az EU csatlakozási tárgyalások azonnali megkezdésére vonatkozó kezdeményezést. Az elképzelést 23,3 százalék támogatta, s a népszavazáson a jogosultak 54,7 százaléka vett részt. A tárgyalások megkezdését minden kantonban ellenezték a voksolók. A berni kormány ugyan stratégiai céljának tekinti Svájc csatlakozását, de úgy ítéli meg, hogy csak a 2003-ben kezdõdõ következõ választási periódusban szabad megkezdeni a tárgyalásokat. Az ország lassan közeledik az EU-hoz: tavaly hét kérdéskörben írt alá megállapodásokat az unióval, amelyeket népszavazáson jóvá is hagytak a polgárok, s hamarosan újabb kérdésekben akar hasonlóan kétoldalú megállapodásokat elérni.

Bankrablás négy halottal

Varsó. Ismeretlen tettesek szombaton kirabolták a Varsó központjában mûködõ Kredyt Bankot, és eközben hidegvérrel agyonlõtték a pénzintézet négy alkalmazottját. (MTI)

Tajvani kormányátalakítás

Tajpej. Egy év alatt másodszor alakult át a tajvani kormány. Csang Csun-hsziung miniszterelnök tegnap lecserélte a környezetvédelmi minisztert valamint a tudomány- és az atomenergia-ügyi tanács vezetõjét. "Két célunk van: politikai stabilitás és gazdasági fejlõdés" – mondta Csang a döntését indokolva. (MTI)

Új miniszterek Argentínában

Buenos Aires. Fernando de la Rúa argentin elnök Ricardo López Murphy személyében kinevezte Argentína új pénzügyminiszterét, aki a pénteken lemondott José Luis Machineát követi e tisztségben. Az elnök bejelentette azt is, hogy Horacio Jaunarenát nevezte ki védelmi miniszternek. Mint mondta, a következõ egy hétben további személyi döntéseket hoz a kormány összetételét illetõen. (MTI)

Juszt László 400 milliót követel

Budapest. A Fõvárosi Bíróságon tegnap megkezdõdött az a polgári per, amelyben Juszt László újságíró, az 1999-ben megszûnt Kriminális címû tévémûsor volt fõszerkesztõje, illetve a hasonló nevû egykori hetilap kiadója több mint 400 millió forintos kártérítést követel az Országos Rendõr-fõkapitányságtól azért, mert a megfigyelési ügy egyes dokumentumainak publikálása nyomán indult büntetõeljárással ellehetetlenítették újságírói tevékenységét. Az újságíró szerint alaptalan és jogszabálysértõ volt az ellene 1999 júniusában államtitoksértés miatt indított büntetõeljárás. (MTI)

Megerõsítették a kormánypártot

Andorra la Vella. A kormányzó Liberális Párt (PLA) nagyarányú gyõzelmet aratott az Andorrai Fejedelemségben vasárnap megtartott parlamenti választásokon. A Marc Forné miniszterelnök által vezetett PLA abszolút többséget, 15 képviselõi helyet szerzett a törvényhozás szerepét betöltõ 28 tagú Fõtanácsban. (MTI)

Marko Milosevics nincs Irkutszkban

Moszkva. Az orosz titkosszolgálat tegnap cáfolta azokat a híreszteléseket, amelyek szerint Szlobodan Milosevics volt jugoszláv elnök Marko fia állítólag Irkutszkban él. (MTI)