Kedd, 2001. március 6. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54. évfolyam 54. szám

belpol~1.htm

Belpolitika

Roman Kovác miniszter a betegek szállításáról és a kezelõorvosok hatáskörérõl

Közelgõ fizetésemelés

Pozsony. A Gyógyászati Rendtartás pontosan meghatározza, mikor szállítható a beteg mentõautóval, az indokoltság megállapítása a kezelõorvos hatáskörébe tartozik.

PÉTERFI SZONYA

"A február 1-jétõl érvényes minisztériumi rendelet szakmai eligazítás csupán, s bár megszabja, mely diagnózisok esetében elmaradhatatlan a szállítás, illetve mikor nem rendelhetõ el, a kezelõorvos döntése a mérvadó" – hangsúlyozta tegnapi sajtótájékoztatóján Roman Kovác egészségügyi miniszter. Úgy véli, a rendelkezés a betegszállítás ésszerûsítését célozza, a súlyos betegségekben szenvedõket, életveszélybe kerülõket, balesetek sérültjeit, szervátültetésen túlesetteket, dialízisre, kemoterápiára járókat továbbra is (gyors-) mentõk szállítják a gyógyintézetekbe. Meg kell viszont oldani az ún. szociális szállításokat, az illetékes tárcával (Peter Magvasi miniszterrel) tárgyalásokat folytatnak arról, hogy a járási hivatalok szociális osztályai is szállíttathassák a rászoruló polgárokat. A szolgáltatást az egészségügyi intézet jutányos áron nyújtaná az állami hivatalnak. Az illetékesek keresik a módját annak is, hogy a nem járó mentõszállítást mégis igénybe venni akarók miképp téríthetnék meg a költségeket.
A miniszter kitért az állami orvosok fizetése rendezésének kérdésére is, hiszen az utolsó emelés 1997-ben valósult meg. "Megközelítõleg 3,4 milliárd korona odaítélésérõl van szó, az összegbõl az alapfizetésekre (16 500 koronára akarjuk emelni a tarifa szerinti bért) 1,5 milliárd jut, további 1,1 milliárd a társadalombiztosítás, a maradék pedig az alapfizetésen felüli juttatások fedezésére kell. Az egészségügy nem növelheti adósságait" – magyarázta a tárcavezetõ. Arra a kérdésre, mikortól várhatnak az orvosok magasabb fizetést, csak azt válaszoltat, hogy a kormány elõreláthatólag március harmadik hetében dönt a béremelésrõl. A végrehajtás viszont a munkaügyi minisztérium hatáskörébe tartozik.


Brigita Schmögnerová pénzügyminiszter a költségvetésrõl és a kötvénykibocsátásokról

EFSAL-hitel legkorábban májusban

ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS

Pozsony. Staff Monitored Program (SMP) néven igényes tervet készít a kormány, amelyrõl vasárnap részletes tárgyalások folytak a pénzügyminisztérium és a Nemzetközi Valutaalap képviselõi között. Az SMP nélkül a Világbank nem hajlandó EFSAL-hitelt nyújtani Szlovákiának; 300 millió dollárról van szó, amelyett az ország elsõsorban a bankszektor átalakítására fordítana. Brigita Schmögnerová pénzügyminiszter szerint a hitelt Szlovákia akár már májusban megkaphatja. "A vasárnapi megbeszélés legfontosabb pontjai közé tartozott a 2001-es és a 2002-es költségvetési hiány; a deficitnek idén a GDP 3,5 és 4%-a között kellene mozognia. Tárgyaltunk ennek a szintnek a hosszú távú megõrzésérõl, a 2002-es állami költségvetés elõkészítésének új módjáról, a közpénzekkel való gazdálkodásról is. A valutaalap javasolja a helyi önkormányzatok kapacitásának a növelését, az önkormányzatok és a pénzügyi tárca közötti párbeszéd kialakítását, a pénzügyi ellenõrzés szabályainak a mihamarabbi megfogalmazását. A valutaalap szerint a magánosításból befolyó pénzt az ország adósságainak a törlesztésére, valamint a nyugdíjbiztosítási rendszer kialakítására kellene fordítani" – tájékoztatott a tárcavezetõ. Hozzátette, hamarosan létrejön az az aukciós bizottság, mely az állam készpénzével és adósságaival foglalkozó szakmai testületként fog mûködni. A bizottság feladata lesz elbírálni az állami kincstárjegyek és kötvények kibocsátásának idõtervét, feltételeit, a kibocsátandó értékpapírok mennyiségét. "Próbáljuk javítani a kincstárjegyek kibocsátásának a folyamatát, ám a legfontosabb feladat még elõttünk áll. El kell fogadnunk az állami adósságokról és garanciáról szóló jogszabályt, mely törvényes hátteret biztosítana az állami tartozást kezelõ ügynökségnek. Remélhetõleg erre még az idén sor kerül" – mondta a miniszter asszony. (-sza-)


Korrupció, házastársi hûtlenség, gyermekek verése, fajgyûlölet, adócsalás, mûvi terhességmegszakítás, halálbüntetés

Erkölcstelenségek listája

HÍRÖSSZEFOGLALÓ

Pozsony. A visegrádi országokban a korrupciót tekintik a legerkölcstelenebbnek. Legalábbis ez derül ki a GfK Slovakia ügynökség által a négy államban ezer-ezer megkérdezett bevonásával végzett felmérés eredményeibõl. A korrupció mögé a házastársi hûtlenség került, majd a gyermekek verése, a fajgyûlölet, az adócsalás és a mûvi terhességmegszakítás következik. A lakosság szerint amorális még a halálbüntetés, a vagyongyarapítás és a luxuscikkek használata. Az egyes országokban a polgárok ilyen arányban tekintik erkölcstelennek a felsoroltakat: Szlovákia – 58,8%; Lengyelország – 55,5%; Csehország – 52,5%; Magyarország – 47,4%.
A hûtlenséget elsõsorban Lengyelországban és Szlovákiában tekintik amorálisnak. Ami a gyermekekkel szembeni erõszakot illeti, leginkább nálunk ítélik el (83%). Magyarországon ez az arány csak 67%.
A szlovákok és a csehek elnézõbbek a rasszista megnyilvánulásokkal szemben; 69-69%-uk tekinti erkölcstelenségnek, ellenben a lengyelek 83 százaléka ítéli el a fajgyûlöletet. Az adócsalás esetében a következõ a sorrend: Csehország – 81%; Szlovákia – 71%; Magyarország – 64%; Lengyelország – 62%. (s; ú)


Schuster "kegyetlen"

Huszonhat a 3710-bõl

Pozsony. Hivatalba lépése óta huszonhat alkalommal osztott kegyelmet az államfõ. 1999-ben tíz, 2000-ben tizenhat kérvénynek tett eleget. Persze ennél jóval többen fordultak Rudolf Schusterhez. Két évvel ezelõtt 1286-an, tavaly pedig 2091-en. Ebben az évben Schuster még nem gyakorolt kegyelmet, bár már 333 kérvényt kapott. Egyébként az említett huszonhat esetbõl tizenötször elengedte a büntetést, hatszor feltételes szabadságvesztésre változtatta; a többi esetben csökkentette a bíróság által kiszabott büntetés mértékét. Érdekesség, hogy egy alkalommal egy hétezer koronás pénzbüntetést is elengedett. (SITA)


Szlovák–horvát szociális együttmûködési egyezmény

Hasonlók a problémák

ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS

Pozsony. Szociális együttmûködésrõl szóló szerzõdést írt tegnap alá Peter Magvasi szlovák és Davorko Vidovic horvát munkaügyi miniszter. Ennek értelmében a felek a jövõben arra törekednek, hogy kölcsönös együttmûködésükkel hozzájáruljanak az Európai Unió társulási programjának teljesítéséhez.
A kapcsolatokat elsõsorban a foglalkoztatás- és családpolitika, a szociális biztosítás, a gyermekvédelem és a fogyatékosok ellátása terén szükséges elmélyíteni, állapodott meg a két szakminiszter. Davorko Vidovic kétnapos Szlovákiai látogatásának célja elsõsorban a tapasztalatcsere, mivel a szociális ellátás terén a két ország hasonló gondokkal küzd. A legnagyobb problémát Horvátországban is a magas munkanélküliség okozza, amely eléri a 22,6 százalékot. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet módszerei alapján azonban csak 15,4 százalékot tesz ki. A különbséget a feketemunka alkotja, mondta Vidovic. Visszaszorítása érdekében a jövõben Horvátországban határozotabban lépnek fel azok ellen a munkaadók ellen, akik illegálisan alkalmaznak munkásokat. A szociális ellátás alapelvei egyébként a két országban csaknem azonosak. A legnagyobb különbség az, hogy Szlovákiában az elmúlt tíz évben olyan központi intézményeket kellett kiépíteni, mint a Szociális Biztosító vagy a Nemzeti Munkaügyi Hivatal, Horvátországban viszont ezek az intézmények már évtizedek óta mûködnek.
A kabinet által vasárnap elfogadott közalkalmazotti törvénnyel kapcsolatban Peter Magvasi elmondta, a jogszabály a polgárok érdekeit szolgálja, ugyanis biztosítja, hogy az állami hivatalnokok teljesítsék kötelességeiket. A miniszter jelentõsnek nevezte, hogy sikerült megõrizni az állami szolgálat alapvetõ jegyeit, melyek biztosítják a hivatalnokok stabilitását, szakértelmét, szakmai elõrelépését és politikai függetlenségét.
A horvát kabinet múlt csütörtökön hagyott jóvá hasonló törvényt, amely alapjaiban megegyezik a szlovákiaival. Davorko Vidovic szerint csak a bérezésben van eltérés. Tervezik ugyanis, hogy 10 százalékkal csökkentik az államigazgatás költségeit. Ehhez vagy létszámleépítésre lesz szükség, vagy a hivatalnokok bérét kell csökkenteni, magyarázta a horvát munkaügyi miniszter. (szm)


A kormány jóváhagyta a közalkalmazotti törvényt

Három kategória lesz

HÍRÖSSZEFOGLALÓ

Pozsony. Ötórás vita után a kabinet vasárnapi rendkívüli ülésén jóváhagyta a közalkalmazotti törvényt, amelyet korábban Ivan Miklos gazdasági miniszterelnök-helyettes javaslatára nem fogadtak el. A hét végén a tárcavezetõk elsõsorban Miklos észrevételeirõl, indítványairól szavaztak. Elfogadták például, hogy a véglegesített állami alkalmazotti státusba 18 éves kortól kerülhessenek a polgárok, ezzel szemben Peter Magvasi 21 éves korhatárt indítványozott. A törvény szerint beleegyezése nélkül a közalkalmazottat nem lehet áthelyezni, túlfoglalkoztatottság esetén viszont felfüggyesztik aktív tevékenységét. Ezt követõen egy évig illetményének 70, majd hat hónapig bérének 50 százalékát kapja. Ha másfél év után sem tartanak igényt a munkájára, vagy áthelyezik, vagy elbocsátják. Ivan Miklos szerint rendkívüli figyelmet szentelnek a munka minõségének ellenõrzésére, és a pozitív eredménnyel arányosan fog emelkedni az alkalmazottak bére is. Ha elbocsátásra kerül sor, csak azok részesülnek végkielégítésben, akik legalább hat évig dolgoztak közalkalmazottként. A kabinet elfogadta azt a javaslatot is, hogy a státus elérésére pályázatot írjanak ki, melyen nem csupán a jelenlegi állami alkalmazottak vehetnek részt. A törvényben három csoport szerepel: általános közalkalmazottak (költségvetési és dotált szervezetek), valamint oktatási és egészségügyi alkalmazottak. A jogszabálynak 2002. január 1-jétõl kellene hatályba lépnie.
A kormány jóváhagyta az új munkatörvénykönyv javaslatát is. A tervezet csak a munkaadók és munkavállalók alapvetõ kötelességeit szabályozza, s erõsíti az ún. munkajogi szerzõdéses szabadságot. (s; ú)


Új gyógyeljárással próbálkoznak a cseh orvosok: a rákos daganatok elkötésével

Reménysugár a vég közelében

Tavaly októberben a cseh közszolgálati tévé néhány perces riportot közölt egy új, daganatos megbetegedéseket gyógyító eljárásról, a devitalizálásról. A közvélemény nyomására véleményt kellett nyilvánítaniuk a cseh egészségügyi minisztérium illetékeseinek is.

PÉTERFI SZONYA

A napokban döntöttek arról, hogy három prágai és a brünni onkológiai intézetekben tíz-tíz végstádiumban lévõ rákos betegen elvégzik a daganat "élettelenítését".
"Az újnak tûnõ eljárást kísérleti állatokon 1971 óta végezzük" – mondta tavaly decemberi telefonbeszélgetésünk alkalmával dr. Karel Fortýn, a Libìchovban székelõ Cseh Tudományos Akadémia Állatfiziológiai és Genetikai Kutatóintézetének orvosa, aki tagadhatatlanul örült érdeklõdésünknek. Úgy vélte ugyanis, minél többen szereznek tudomást a devitalizálásról, annál gyorsabban kell színt vallania azoknak, aki évek óta a szõnyeg alá söpörték, illetve elutasították az állatkísérleteken bizonyítottan hatásos gyógymódot. Noha megegyeztünk abban, hogy január derekán vendégül lát az intézetben, röviden elmesélte, hogy véletlenül jött rá a rákgyógyítás e különleges módszerére. "Valamikor 1957-ben egy gyógyíthatatlan gyomorrákos beteget mûtöttem. A daganatot már nem tudtam volna eltávolítani, ezért elkötöttem úgy, hogy az ereken, vénákon át ne jusson "táplálékhoz", vérhez. A tumor a páciensem testében maradt, ennek ellenére a beteg felépült. Késõbb még vagy 20 alkalommal ismét ezt az eljárást választottam, a betegeim pedig meggyógyultak" – emlékezett a nyugdíjas sebész.
A hetvenes években dr. Karel Fortýn felvette a kapcsolatot a libìchovi kutatóintézettel. Elõször különféle állati szervekkel, szövetekkel kísérleteztek, majd egészséges kismalacok, patkányok következtek. Az utóbbi tíz évben a kitenyésztett minimalacokon mesterségesen elõidézett bõrrákot – melanómát – vizsgálták és gyógyították devitalizálással. "Szeretném leszögezni, ezzel az eljárással nem kezelhetõ a leukémia, ám meggyõzõdésem, hogy a bõr-, az emésztõrendszer- és a tejmirigydaganatok sikeresen orvosolhatók" – tájékoztatott. A cseh sajtó és a betegek nyomására – akik elõtt felcsillant a gyógyulás reménye – tavaly év végén felgyorsultak az események. Novemberben és decemberben Libìchovban több szakértõ elõtt két devitalizálási mûtétet hajtott végre Fortýn doktor és csapata. Hat héttel késõbb a malac elkötött daganata szinte teljesen felszívódott, szervezetébõl "eltûntek" az áttétek is. Igaz, hogy az állatorvosok nyomban alkalmazni kezdték az új módszert, ám az emberek gyógyítása mégsem ilyen egyszerû, állították a szaktekintélyek. És nyomban felvetõdött az etikai kérdés: a kutya meggyógyulhat, a gazdinak meg kell halnia?
Az élettelenítést megvitatta a cseh sebészeti társaság és a cseh akadémia tudományos tanácsa is. Ján Žaloudík, a brünni Masaryk Onkológiai Intézet igazgatója, miuátn személyesen is meggyõzõdött az eljárásról, a karácsonyi ünnepek alatt kidolgozta a sebészeti gyógyítási protokollokat, és javaslatot tett arra, milyen feltételek mellett kerülhet sor a devitalizálás klinikai kipróbálására. A szakma és a lakosság legnagyobb megdöbbenésére 2001. január 4-én, 70 éves korában elhunyt dr. Karel Fortýn. Szerencsére a gyógyeljárás titkát idejében körzeadta, s életének utolsó napjait boldoggá tette a tudat, hogy munkatársaival együtt mégsem küzdött feleslegesen.
Dr. Ján Žaloudík docens három diagnózis – bõrrák (melanóma), vese- és béldaganat – esetében javasolta a devitalizálást, miközben továbbra is óvatosságra inti a betegeket, hozzátartozóikat. Elismeri, hogy az érdeklõdés érthetõen óriási, és a végstádiumban lévõk a figyelmeztetés ellenére azonnal vállalnák a mûtéttel járó rizikókat is. A csehországi magánkórházakban (a cseh lapok értesülései szerint) fõleg a fiatal sebészek sikeresen alkalmazzák az új gyógymódot. Van, aki állítja, amint a daganat elkötésével megszûnik a vérellátása – Fortýn doktor esettanulmányait igazolandó –, a tumor fokozatosan felszívódik, miközben a szervezet immunrendszere annyira aktivizálódik, hogy megsemmisíti a másodlagos daganatokat, az áttéteket.
A szlovákiai onkológusok az új gyógymóddal kapcsolatos kérdéseinkre nem képesek egyértelmû választ adni. Állítják, míg nem készülnek el a klinikai vizsgálatokat összefoglaló tanulmányok, nem hitegetik a betegeket.


Egy napra 70 dollár kell

Izraelbe csak csoportosan utazzunk

Pozsony. A legbiztonságosabb szervezett csoporttal Izraelbe utazni, figyelmeztetett a tel-avivi szlovák nagykövetség, miután az izraeli bevándorlási hatóságok több esetben megtagadták a belépési engedélyt a turistaként Izraelbe utazni szándékozó szlovák állampolgároktól. A határ átlépése elõtt biztosítani kell a szállást, megfelelõ vezetõt, a visszaútra szóló repülõjegyet, valamint egy napra 70 dollárnak megfelelõ pénzösszeget is. A szlovák külügyminisztérium szerint a jó kereseti lehetõséggel Izraelbe csábított munkavállalók megfelelõ engedély nélkül kitoloncolás veszélyének vannak kitéve. (SITA)


Helyreigazítás

Szombati számunkban a Negatív rekordok címû írásunkban tévesen közöltük Ján Sihelskynek, a Dunaszerdahelyi Járási Munkahivatal igazgatójának nevét. Emellett a tudósítás állításával ellentétben a hivatal nem Albár, hanem Alistál önkormányzatát tüntette ki. Az érintettektõl elnézést kérünk.


Még sok mindenben nem értenek egyet a felek

Készül az új bõsi terv

FELDOLGOZÁS

Budapest. Elõreláthatólag két hét múlva elkészül az az elõszerzõdés-tervezet, amely alapján megkezdõdhetnek a bõsi vízlépcsõ-vita megoldását célzó tárgyalások. A magyar küldöttség vízre cserélné a bõsön termelt áram hazánkat illetõ részét, s új vízmegosztási alkut szeretne. A terv elkészítéséhez az 1999-ben átadott magyar javaslatot és az arra adott szlovák választ vették alapul a Dunai Kormánybiztosság szakértõi, tudta meg a Népszava Bartus Gábortól, a dunai kormánybiztos helyettesétõl. A tavaly decemberben átvett szlovák állásfoglalásból kiderült, hogy a kérdések többségében közel áll egymáshoz a felek álláspontja. Így feltételezhetõ, hogy Szlovákia képviselõi is tárgyalásra alkalmasnak találják a most készülõ javaslatcsomagot. A kormánybiztos-helyettes elmondta, az elsõ tárgyalási fordulók témája elõreláthatólag a vízkérdés, illetve a két ország bõsi vízlépcsõrendszerben lévõ tulajdoni hányadának a megállapítása lesz. Ezekben a kérdésekben egyelõre eltér a felek álláspontja. Szlovákia szerint ugyanis Magyarországnak mindössze 14 százalék tulajdoni hányada van az erõmûrendszerben, míg a magyar szakértõk számításai szerint országunk tulajdonrésze legalább 25 százalék. Magyarországot – az erõmûben lévõ tulajdoni hányadával arányosan – megilletné a bõsi vízi erõmûben kitermelt elektromos energia egy része. Vagyis az erõmûben elõállított áramból is részesednie kellene. Ezt az árammennyiséget azonban vízre "cserélnék". Így, ha csak a szlovákok által elismert energiahányadnak megfelelõ pluszvízmennyiséget megkapná Magyarország, Szlovákiának a Duna vízhozamának jelenleg átadott 17-18 százaléka helyett mintegy 30 százalékát át kellene engednie az Öreg-Duna medrébe. A többletvíz javítaná a Szigetköz ökológiai állapotát, ezért a magyar fél már az elsõ egyeztetések alkalmával kérni fogja az áram részesedésének vízre váltását. Egyelõre a felek abban sem értenek egyet, hogy miként kellene kiegyenlíteni a két ország egymással szemben támasztott kárigényeit. Szlovákia ugyanis tudomásul vette, hogy nem épül meg a nagymarosi vízlépcsõ, ám erre az esetre kártérítési követelést helyezett kilátásba. A magyar szakértõk viszont úgy vélik, Szlovákia számára elõnyös megoldás lenne, ha a két ország lemondana az egymással szemben támasztott kártérítési igényérõl, s a Hága által ajánlott nullszaldós kárrendezés mellett döntene. Számításaik szerint ugyanis Magyarország veszteségei nagyobbak, mint Szlovákiáé. A magyar fél kárigénye ugyanis hozzávetõleg 280-400 milliárd forintra tehetõ, a nem vagyoni kár nagyságára pedig egyelõre nincsenek pontos számítások. (N-a)


Ivan Miklos az USA-ban

Befektetõket csalogatott Szlovákiába

Pozsony. "Amerikai látogatásom fõ célja volt, hogy Szlovákiát mint attraktív vállalkozói környezetet mutassam be a tengerentúli befektetõknek" – nyilatkozta Ivan Miklos gazdasági miniszterelnök-helyettes. A múlt héten kezdõdött amerikai út részleteit Carl Spielvogellel, az Egyesült Államok szlovákiai nagykövetével együttmûködve dolgozták ki. Ivan Miklos így február 26-án beszédet mondott azon a New York-ban megrendezett befektetõi konferencián, ahol a visegrádi országok közösen mutatták be vállalkozási lehetõségeiket. A Szlovákia által rendezett konferencia résztvevõit külön köszöntötte George Pataki, New York állam kormányzója. A konferencia részét képezte a SARIO ügynökség által rendezett befektetõi fórumoknak, amelyeket eddig Párizsban, Pozsonyban, Londonban és Hágában rendezték. Ivan Miklos a konferenciát követõen 15 kétoldalú és multilaterális találkozón az Egyesült Államok négy államában és öt városában az amerikai ipar és médiák képviselõivel találkozott. Májusban ennek köszönhetõen egy nagyobb amerikai befektetõi csoport érkezik Szlovákiába, Pennsylvania kormányzójával az élen. (mi)


Magas szintû munkalátogatás Tiszacsernyõn

Figel és Pipta a határon

ÚJ SZÓ-HÍR

Tiszacsernõ. Ján Figel külügyi államtitkár és Ján Pipta országos rendõrfõkapitány tegnap egynapos munkalátogatása során Tiszacsernõre is ellátogatott, ahol a szlovák–ukrán államhatár térségének helyzetérõl tájékozódott. Látogatásuk fõ célja az Ukrajna és Szlovákia közötti gazdasági kapcsolatokat szabályozó rendszer megvalósításának felmérése volt. Ján Figel elmondta, a határ menti látogatás szorosan összefügg Szlovákia és az Európai Unió májusban sorra kerülõ tárgyalásával is, amelyen a szomszédos országokkal való együttmûködésrõl, illetve a schengeni határokról is szó esik majd. (kat)


RÖVIDEN

Csökken a benzin ára

Pozsony. A múlt heti emelés után mától csökken a benzin, illetve a gázolaj ára a Slovnaft tötlõállomásain. A 91-es, valamint a 95-ös oktánszámú benzin ötven; a 98-as benzin és a gázolaj negyven fillérrel lett olcsóbb. A vállalat szóvivõje szerint a nyersolaj világpiaci árának csökkenése miatt kényszerültek árváltoztatásra. "Február harmadik hetétõl 25–26 dollár között mozog a hordónkénti ár, ez mindenképpen pozitív irányzatnak nevezhetõ" – magyarázta Lubomír Žitòan. (SITA)

Titkossá nyilvánított bérek

Eperjes. A város polgármestere elutasítja az Eperjesi Járási Ügyészség bírálatát a városi önkormányzat nemrég elfogadott határozatáról, hogy mi tartozik a szolgálati titkok közé. Juraj Kopcák szerint az említett határozat teljesen jogszerû. A város lakosai tehát továbbra sem tudhatják majd meg, az általuk választott helyi képviselõknek mekkora a fizetése, mennyi pénze van valójában a városnak különbözõ bankszámlákon. Kopcák megjegyezte, az információs törvény eléggé zavaros. (SITA)

Emelés helyett bizottság

Pozsony. Nem született megállapodás a fogászati pontok ellenértékének nyolcvan fillérrõl egy korona húsz fillérre való emelésérõl. A pénzügyminiszterrel való szombati tanácskozásán tudniillik erre próbálta rábeszélni Brigita Schmögnerovát az egészségügyi miniszter. Roman Kovácnak viszont sikerült megegyeznie egészségügyi albizottság létrehozásáról a pénzügyi tárcán belül, amelynek majd egyik legfõbb célja lenne az árak, illetve ellenértékek szabályozása az egészségügyben. (TASR)

Vezetõ nélkül a Luna Televízió

Pozsony. Március elsejétõl Peter Sedlák nem tölti be a Luna Televízió fõigazgatói tisztségét, közölte a kereskedelmi csatorna marketing-osztálya. Sedlák közös megállapodás után távozott, helyére egyelõre – megbízottként – Pavel Meleget nevezték ki. További érdekesség, hogy a rendes fõigazgatói tisztet ezentúl senki nem tölti majd be, a televízió elnöksége közösen hozza majd a döntéseket. (TASR)

Nem mond le pénzérõl a tárca

Pozsony. A kamatokkal együtt immár 120 millió koronával tartozik a Koliba filmstúdió a kulturális minisztériumnak. A tárca médiaügyi alosztályának vezetõje megjegyezte, a Legfelsõbb Bíróság egy héttel ezelõtt hozott döntése mindössze adminisztratív, és nem anyagi kérdéseket érintett. Martin Smatlák viszont hangsúlyozta, eddig egy állami szerv sem jelezte, hogy a filmstúdióban tartott vizsgálat, amely során az említett adósságra bukkantak, jogtalan lett volna. (SITA)

Egyesülés nem, koalíció lehet

Pozsony. Még március folyamán tárgyalásokat kezd a Demokrata Párt (DS) a Szlovák Kereszténydemokratikus Unióval (SDKÚ) az együttmûködést illetõen. Az SDKÚ fõtitkára ezzel kapcsolatban megjegyezte, korai lenne még pontosan megfogalmazott kapcsolatok kialakításáról beszélni. A DS elnöke viszont megválasztása után kijelentette, bár koalícióra lépne az SDKÚ-val, nem tervezi a két párt egyesítését. (SITA)

Tisztázni kell a pártszíneket

Pozsony. "A képviselõk, a miniszterek és a kormányfõ tisztázzák végre saját politikai állásfoglalásukat azzal, hogy lemondanak a két politikai szervezetben való párhuzamos tagságról" – követeli a November 17. Ifjúsági Kezdeményezés. Szóvivõjük hangsúlyozta, a választópolgárok iránti felelõtlenség megnyilvánulása, hogy bizonyos honatyák egyszer a Szlovák Demokratikus Koalíció, máskor a Szlovák Kereszténydemokratikus Unió színeiben szavaznak. (SITA)

Teleházak épülnek Gömörben

Rimaszombat. Húsz érdeklõdõ vett részt azon a találkozón, amelyen a Szlovákiai Teleház Szövetség mutatta be az EU PHARE alapja által támogatott projektumát. A program szemináriumokkal indul azoknak a teleházvezetõknek a részére, akiket a Szövetség kiképez arra, hogyan lehet teleházat létrehozni és hatékonyan mûködtetni. A projektum hosszútávú célja nyolc teleház létrehozásának segítése a Gömör-kishonti régió helyi kisközösségeiben. (-hajdú-)

Simko: áprilisban vagyonnyilatkozat

Pozsony. Április elején megtudhatjuk, mekkora vagyonnal rendelkeznek a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió vezetõi, közölte a párt fõtitkára. Ivan Simko ugyanakkor megjegyezte, reméli, hogy vagyonnyilatkozatukat azok is közzéteszik, akiket a törvény egyébként erre nem kötelez. "Kényszeríteni persze senkit sem fogunk" – pontosított a fõtitkár. (SITA)

Budaj a bejutási küszöbökrõl

Pozsony. Beadvánnyal fordul az alkotmánybírósághoz a Liberális Demokratikus Unió, vajon nincs-e ellentétben az alaptörvénnyel a választójogi törvénynek az a rendelkezése, amely hét százalékra emeli a parlamentbe való bejutási küszöböt a kettes, illetve tízre a hármas koalíciók számára. Ján Budaj pártelnök szerint az együttmûködésre képes politikai erõket diszkriminálja ez a kitétel. (SITA)

Patkoló a magyar megye ellen

Pozsony. Csak a magyar kisebbség nevében hivatkozzanak Komárom megye elõnyeire a Magyar Koalíció Pártjának politikusai – jelentette ki a Szlovákiai Roma Kezdeményezés elnöke. Alexander Patkoló felszólította a kormányt, ne engedjen az MKP nyomásának. Szerinte a roma kisebbség nem érzi szükségét etnikai alapú megyerendszer létrehozásának. (SITA)

Jány-ügy: még nem zárták le

Pozsony. Még mindig nem tudni, vádat emelnek-e Sasa Jány ellen. Az ismert modellügynök ellen azt követõen indult eljárás, hogy tavaly nyáron a Grössling utcában végrehajtott razzia során kábítószert találtak a gépkocsijában elrejtve. Jány tagad és azt állítja, hogy lejáratási akció áldozata lett. A vizsgálat eredményeit a múlt héten ismertették az érintettekkel, de az illetékes ügyész kiegészítés céljából visszaadta a vizsgálótisztnek az anyagot. (gl)

Az AIDS mint önvédelmi eszköz

Buzafalva. Nemi erõszakra tett kísérlettel gyanúsítják a helybeli 19 éves Jozef H.-t. A fiatalember egy 20 esztendõ kassai lányt próbált megerõszakolni Skoda típusú gépkocsijában a város felé vezetõ úton. A lánynak sikerült az autóból elmenekülnie, de a férfi utolérte, és folytatta, amit elkezdett. Csak akkor állt el szándékától, amikor a lány azt mondta, hogy AIDS-fertõzése van. A rendõrség letartóztatta az erõszakoskodót. (SITA)


CÍMLAP VÉLEMÉNY RÉGIÓ BELPOLITIKA KÜLPOLITIKA GAZDASÁG
MELLÉKLET KULTÚRA TÉMA PANORÁMA SPORT HOROSZKÓP
KEZDÔLAP ARCHÍVUM IMPRESSZUM VISSZHANG