Kedd, 2001. február 27. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54. évfolyam 48. szám

Hosszú vita várható a közigazgatási reformról

Pozsony. Az alkotmánymódosítás után ismét komoly próbatétel vár a kormánykoalícióra. Tegnap hosszú idõ után ültek tárgyalóasztalhoz a koalíciós pártok vezetõi, hogy összegezzék és mérlegeljék a közigazgatási reformmal kapcsolatos problémákat, nézeteltéréseket, valamint a megoldási javaslatokat.

A megbeszélésen röviden annyi történt, hogy a pártelnökök megegyeztek aról, hogy majd megegyeznek, addig is nem tájékoztatják a nyilvánosságot. A megbeszélés témája elsõsorban a megyék száma és határai, valamint a "megyei parlamentek" választási rendszere volt. "Megállapodtunk, hogy a lehetséges megoldási lehetõségekrõl ma tájékoztatjuk a koalíciós tanácsot, szerda este pedig folytatódik a koalíciós vezetõk tárgyalása. Tisztában vagyunk azzal, hogy szorít bennünket az idõ. A végsõ egyezségeket minél elõbb meg kell kötni úgy, hogy még 2001-ben sort keríthessünk a megyei választásokra" – közölte Mikulás Dzurinda. Hozzátette, tanulva a korábbi hibákból, amikor a sajtón keresztül vitáztak és üzengettek egymásnak a pártelnökök, a megbeszélésrõl jelen pillanatban többet nem hoznak nyilvánosságra. "Kevesebbet kívánunk beszélni, viszont annál többet tárgyalni. Az elején tisztáztuk, hogy a közigazgatási reform megvalósítása rendkívül fontos. Ezért nem fogjuk most a sajtó elõtt elemezni az elképzeléseket, nem leszenk személyes állásfoglalások, nem foglalkozunk pártjaink pozícióival, érdekeivel."
Dzurinda hangsúlyozta, jelenleg ugyan csak a megyékrõl és a választási rendszerrõl folyik a vita, ám ez nem a reform leszûkítését jelenti, hanem azt, hogy elõbb ezekben a kérdésekben van szükség politikai egyezségre. "Az adóreform, a decentralizáció, a hatáskörök átruházása továbbra is fontos, ám ehhez elõbb azt kell tisztázni, hogy kire ruházzuk át. Az egész reformot gyakorlatilag két törvény indítja el: a közigazgatási egységekrõl és a helyi önkormányzati választásokról szóló jogszabály" – mondta Dzurinda. Hozzátette, idõtervet nem dolgoztak ki, a cél minél elõbb a kormány, majd a parlament elé terjeszteni ezt a két jogszabályt.
Az egyes pártok reformmal kapcsolatos elképzelései ismertek. A KDH, az SDL és az SOP a Viktor Nizòanský közigazgatási reformért felelõs kormánymegbízott által javasolt 12 megyés modellt támogatja. Az MKP egy magyar többségû megye kialakítását szorgalmazza. Az SOP lehetséges kompromisszumként felvetette a jelenlegi kerületszámok megõrzését, amit az SDL is hajlandó támogatni. Az SDK, SOP és KDH a többmandátumos többségi választási rendszer mellett foglalt állást, míg az MKP és részben az SDL is az arányos rendszer felé hajlik, bár a magyar párt bizonyos körülmények között a többségi rendszer lehetõségét sem zárja ki. (sza)

Harminchárom programpont vár megtárgyalásra

Pozsony. A parlament az alkotmánymódosítási maraton után ma folytatja a január 30-án kezdõdött, megszakított ülését. Még 33 pont vár elfogadásra, több nemzetközi egyezményt és öt új törvénymódosítást kell majd elfogadniuk a honatyáknak. Szavazni fognak Robert Fico törvénymódosításáról is, mellyel változna a választási rendszert. A kormány is több törvénymódosítást terjesztett be, a legfontosabbak az adóhatóságokról és a gazdasági versenyrõl szóló javaslatok. A parlamentben szó lesz a szociális biztosítókról szóló törvény módosításáról, tárgyalni fognak a politikai pártoknak juttatandó anyagi támogatás csökkentésérõl, és a Tipos monopolhelyzetének megszüntetésérõl.
Újra a plénum elé kerül Ivan Lexa és Gustáv Krajci mentelmi joga felfüggesztésének kérdése. Lexa mentelmi jogának felfüggesztését eddig már 15 esetben kérte az ügyészség, Krajcinál 2 esetben szavazott a parlament.

Chlebo és Kokavec több, Jancosekék által létrehozott cégben tevékenykedik

Pozsony. Vladimír Chlebo és Milan Kokavec érdekelt azokban a cégekben, amelyek a komáromi hajógyár vesztét okozták. Mind az SOP, mind az SDL tiltakozott a múlt héten Gyurovszky László (MKP) kijelentése ellen, hogy mindkét párthoz közel álló személyek is kizsigerelték a komáromi hajógyárat, részt vettek a vagyonkimentésben. Nincs szükség különösebb utánjárásra, elég fellapozni az igazságügyi minisztérium weboldalának azt a fejezetét, amely a cégbíróság bejegyzéseit tartalmazza, s ebbõl kiderülnek a tények.
Vladimír Chlebo, a Nemzeti Vagyonalap felügyelõtanácsának alelnöke, aki elnök hiányában annak jogköreit is átvette, az SDL-t képviseli a vagyonalapban. Tagja annak a HIS Rt. elnökségének, amely a Slovenské lodenice Komárno Shipyard Rt. részvényese. Ez utóbbit Stanislav Jancosekék hozták létre a hajógyár kiszipolyozására, mégpedig fiktív követelések segítségével. Az SLK Shipyard Rt. és az SLK Stroje a machanizmy Rt. a hajógyár mólóinak társtulajdonosa. Miután az állam képviselõi bekerültek a gyár felügyelõ tanácsába, megváltoztatták az SLK Stroje a mechanizmy Rt. szerveit, amit Chlebo egy bírósági beadvánnyal blokkolt. A pénzügyminisztérium figyelmeztette, hogy rosszul lépett, s Chlebo visszavonta a beadványt, de Klaudia Franeková – aki három cégben is szerepel Chlebóval (HIS, SPEED LINE, TORY) – újra benyújtotta. Az említett cégeken kívül Vladimír Chlebo tagja az INFORMA Rt.-nek, melyet ugyancsak Stanislav Jancosek hozott létre a hajógyár megcsapolására. Tehát nyilvánvaló, hogy Chlebo nem az állam, hanem a hajógyár tönkretevõinek érdekeit képviseli, és mind a mai napig köztük van.
Jancosekék a múlt héten kedden a hajógyár felügyelõtanácsába juttatták Frantisek Kupec jogászt, aki két cégben is érdekelt Vladimír Chlebo oldalán, a TORY-ban és a Slovenský domban. Mindent összevetve Vladimír Chlebo ott volt és ott van a hajógyár kiszipolyozói közt, s érdekei Frantisek Kupec által a múlt keddi puccs után is érvényesülnek.
Chlebóval kapcsolatban néhány további érdekesség is felmerül: közös rt.-kben (VSŽ Inziniering, VSŽ Ferrotour, VSŽ Keramika, VSŽ Servis, FERRO TRANS, Optika, Zelba) szerepel Alexander Rezessel, Ján Smerekkel, Ladislav Drábikkal és Ján Katóval, a kassai vasmû egykori vezéreivel. Milan Kokavec, az SDL komáromi járási elnöke, aki most került a hajógyár új vezetésébe, Stanislav Jancosekkel együtt ott van az SLK Kovy statutáris szerveiben. Tagja a 15,5 millió koronás alaptõkével rendelkezõ, fegyverkereskedelemmel foglalkozó ZTS-DCA ZAMAT Rt.-nek. Stanislav testvérével, Marián Jancosekkel kapcsolatban pedig a tények önmagukért beszélnek: tönkretette a Chiranát, a Slovenská kreditná bankát és a hajógyárat. Nem mellékes, hogy elõkelõ helyen szerepelt az SOP választási listáján, és az SOP Etikai Bizottságának elnöke volt. (g)

Pozsony. A hajógyár elnöksége – Jozef Žucha, Jaroslav Papp és Milan Kopcok összetételben – úgy döntött, hogy a rendkívüli közgyûlés által megválasztott elnökségi és felügyelõbizottsági tagok addig nem léphetnek a gyár területére, amíg jogosultságukat nem igazolják hiteles cégjegyzéki bizonylattal. A múlt heti rendkívüli közgyûlést a Marián Jancosek nevével fémjelzett, a hajógyár részvényeinek 10,81%-át birtokló bártfai Macos Invest kezdeményezésére hívta össze a bíróság. A közgyûlésen menesztették az igazgatótanácsból Jozef Žuchát, Jaroslav Pappot és Milan Kopcokot. Helyüket Stanislav Holák, Tibor Pint volt személyzeti igazgató és Milan Kokavec foglalta el. Az új felügyelõ bizottság – Jozef Žilcai, Ján Laurinec, Frantisek Kupec, Magdaléna Kovácová, Eugen Brezina és Frantisek Farkasovský – annak ellenére menesztette a jelenlegi elnökséget, hogy a tanácskozásról az alkalmazottak három képviselõje távozott. (SITA)

A szlovák és a szerb nemzet jó kapcsolatán nincs mit csodálkozni – mondta Kostunica

Pozsony. Több szó esett a balkáni helyzetrõl, mint a szlovák belpolitika történéseirõl Vojiszlav Kostunica jugoszláv elnök tegnapi pozsonyi látogatásán. A tavaly õszi hatalomváltás után megválasztott elnök Mikulás Dzurinda kormányfõvel Montenegró ügyének megoldási lehetõségeirõl is eszmét cserélt. Kostunica szerint a kisebbik jugoszláv tagköztársaságban az áprilisi parlamenti választások utánra meghirdetett népszavazás a határok megváltoztatását eredményezheti, ezért kétségei vannak a balkáni helyzet rendezõdésével kapcsolatban. Kostunica a decentralizáció feltétlen híve, és szerinte a demokratikus intézményrendszer létrehozásával kell megszabadulni Milosevics örökségétõl. Dzurinda felajánlotta Szlovákia segítségét Jugoszlávia újjáépítésében és a Duna hajózhatóvá tételében. Tájékoztatta vendégét a szlovák kormány által két hete elfogadott 55 millió koronás, Jugoszláviának megszavazott gazdasági segítségrõl, amely elsõsorban az energetika, a gázipar és az egészségügy területére irányul. Kostunica és Jozef Migas házelnök a két ország parlamenti szintû együttmûködési lehetõségeirõl tárgyalt. Migas szóvivõje, René Semanisin szerint Kostunica elsõsorban "a szlovák törvényhozásban uralkodó nyugodt légkört" értékelte. Az alkotmánymódosítás margójára a jugoszláv elnök elmondta, a pozitív változásokhoz hazájában is elengedhetetlen lesz az alaptörvény módosítása. "A szlovák és a szerb nemzet pozitív kapcsolatán nincs mit csodálkozni, hiszen a kapcsolat már több száz éve létezik, s végig korrekt volt" – jelezte a jugoszláv elnök. (jl, s)

Vilnius. Valószínûleg kénytelen lesz pénzbüntetést fizetni a litván miniszterelnök, mivel nem tûzte ki házára a nemzeti lobogót Észtország államünnepén. A miniszterelnöknek a feledékenység 200 litasba (mintegy 50 dollár) kerül. A három balti állam – Észtország, Litvánia és Lettország – háztulajdonosai ugyanis egy rendelkezés szerint kötelesek fellobogózni az épületeket, bármelyik ország ünnepli is az Oroszországtól való függetlenség kivívásának napját. (TASR)