Hétfô, 2001. február 26. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54. évfolyam 47. szám

Nyolcvanöt változás az ország alaptörvényében

Pozsony. Bármennyi ötlete volt is, és bármilyen praktikákat vetett is be az ellenzék, pénteken a parlament alkotmányos többséggel, 90 szavazattal jóváhagyta az alaptörvény módosítását.

A vitában számtalan módosító javaslat elhangzott, ezek közül a képviselõk törölték azokat a rendelkezéseket, melyek értelmében a Legfelsõbb Bíróság elnökének és alelnökének megbízatási ideje annak lejárta elõtt véget ér; ötrõl hét évre hosszabbították a számvevõszék alkalmazottainak megbízatási idejét, azzal a megszorítással, hogy egymás után legföljebb kétszer választhatják meg õket; a Szlovák Köztársaság köteles támogatni a határon túli szlovákok nemzeti öntudatának és kulturális identitásának megõrzését, valamint azokat az intézményeket, amelyek ezeket a célokat szolgálják; a barlangok is az ország tulajdonát képezik; alkotmányosan biztosítják a növény- és állatvédelmet; azok a külföldi állampolgárok, akiknek állandó lakhelyük van Szlovákiában, beválaszthatók a községi, a járási és a megyei önkormányzatokba.
Újdonság az alkotmányban az ombudsman intézményének bevezetése; megszigorítják a képviselõk mentelmi jogát; bõvítik az alkotmánybíróság jogköreit, a kormányét pedig megváltoztatják; a vádlott vagy gyanúsított elõzetes letartóztatásának ideje 24-rõl 48 órára nõtt, a rendkívül súlyos bûntettek gyanúsítottait vagy elkövetõit pedig 72 órán át tarthatják elõzetes letartóztatásban; a köztársasági elnök a népszavazás kiírása elõtt az alkotmánybírósághoz fordulhat, állapítsa meg, összhangban van-e a referendum tárgya az alaptörvénnyel; a köztársasági elnök kegyelmet gyakorolhat vagy amnesztiát adhat, de csak ha a bíróság kivizsgálta és elnapolta a büntetést. Egyébként 85 helyen változik az ország alaptörvénye.
A módosítások július elsején lépnek hatályba, kivéve a bíróságokra vonatkozóakat. Azok 2002. január elsejétõl lesznek érvényesek. (ú)

Bugár Béla az alkotmányról és a közigazgatási reformról

Pozsony. "A kormánykoalíciónak a közigazgatási reformmal kapcsolatban is legalább olyan sikeres tárgyalásokat kellene folytatnia, mint az alkotmány esetében tette" – nyilatkozta Bugár Béla a parlamentben pénteken este megszavazott alkotmánymódosítás kapcsán. A Magyar Koalíció Pártjának elnökétõl megkérdeztük, milyen eredményekre számít a közigazgatási reformmal összefüggésben. "Elsõsorban arra, hogy meg tudjunk egyezni, és a kormánykoalíciós pártok támogassák a reformot. Pontosan úgy, mint az alkotmányt. A másik kérdés, hogy olyan közigazgatási reformot sikerüljön megvalósítani, amely elsõsorban az állampolgárt szolgálja, nem pedig különféle politikai elképzeléseket. A hatalmat kell közelebb vinnie a polgárokhoz" – válaszolta a pártelnök. Mint ismeretes, az MKP felvetette nagy vihart kavaró javaslatát az úgynevezett Komárom megye létrehozására. Erre az egyik kormánykoalíciós párttól olyan alternatív javaslat is elhangzott, hogy ne alakuljon külön Komárom megye, hanem a Dunaszerdahelyi járást csatolják Pozsony megyéhez. Errõl az MKP elnöke a következõket nyilatkozta lapunknak: "Hivatalosan ilyen javaslatot senki nem tett le az asztalra, mi továbbra is az MKP Országos Tanácsa által jóváhagyott javaslatot tudjuk csak támogatni. Ez a tárgyalás kiindulópontja." Bugár Béla azt is elmondta, hogy a közigazgatási reformmal kapcsolatos kérdésekben három-négy héten belül dûlõre kell jutni, mert legkésõbb az áprilisi, de ha lehet, akkor már a márciusi parlamenti ülésre "be kellene vinni néhány dolgot". Közvetlenül az alkotmánymódosítás elfogadása után Bugár arról is nyilatkozott, hogy a nevesítetlen földek ügyében még az idén külön törvényt kell elfogadni. (gl)

Megkezdõdött a híres-hírhedt riói karnevál – a szervezõk mintegy 340 ezer turistát várnak az ötnapos fesztiválra

Rio de Janeiro. A város kulcsának jelképes átadásával hivatalosan megkezdõdött az idei riói karnevál.
Az ötnapos óriásfarsang rendezõi azt remélik, hogy minden idõk rekordját is megdöntik látogatottságban; több mint 340 ezer turistát várnak a karneválra. Különösen kiemelkedõ látványosságot ígérnek annak apropóján is, hogy ez az új évezred elsõ riói karneválja.
A fesztivál a hagyományoknak megfelelõen azzal nyílt meg, hogy a város kulcsát átadták a karnevál királyának, akinek a szerepét szokás szerint egy roppant kövér ember játssza. Alex de Oliveira ötödik éve jeleníti meg ezt a szerepet, és bár elsõ megválasztása óta 80 kilót leadott súlyából, még ma is 140 kilogrammot nyom.
A karnevál királynõje ezzel szemben egy igazi szépség az idén: egy riói szambaiskola vezetõ táncosa, a 20 éves Kissio Gallo Vermelho. Alex de Oliveira maga fogja felvezetni a karnevál legnagyobb látványosságát, a szambaiskolák jelmezes felvonulását. "Legyetek boldogok, bulizzatok békében" – mondta a világ leghíresebb farsangi rendezvényét megnyitva a 29 éves Alex de Oliveira, aki civilben építész.

Zsolnai magán vállalkozó volt a parlamenti "robbantó"

Pozsony. A rendõrségnek sikerült kiderítenie annak a férfinak a kilétét, aki pénteken a parlament felrobbantásával fenyegetõzött. Miroslav L. 48 éves zsolnai magánvállalkozó néhány perccel az alkotmánymódosítás megszavazása után barátnõjének lakásából hívta a rendõrséget. "Mondják meg Dzurindának és Migasnak, hogy három kiló Semtex van ott, és parlament velük együtt repül a fenébe!" – hangzott a kagylóból. A férfi szabadlábon védekezhet.

Az alkotmány módosítását az EU-ban is üdvözlik

Pozsony, Brüsszel. "Az alkotmánymódosítás jóváhagyása nagyon jelentõs esemény volt" – jelentette ki szombati tévényilatkozatában Mikulás Dzurinda. A kormányfõ hangsúlyozta, hogy ezzel közelebb kerültünk az EU-hoz és a NATO-hoz, s a lépés további külföldi beruházókat csal az országba. Megemlítette, hogy a turócszentmártoni nehézgépgyárban ezekben a napokban bocsátanak el embereket, ugyanakkor az utóbbi két évben Turócban két új vállalat létesült, a Johnson Controlls és a Volkswagen gyára. A kormányfõ szerint nem kettõ, hanem legalább öt ilyen üzemnek kellett volna épülnie. Ha Szlovákia NATO-tag lesz, a külföldi tõke is bátrabban áramlik az országba. A módosítás a közigazgatási reformot, a területi önkormányzatok létrehozását is elõsegíti, s ez lehetõvé teszi, hogy részesüljünk az uniós alapok támogatásában. A kormányfõ mára politikai megbeszélést hívott össze, amelyen akár végsõ döntés születhet a reform több kérdésében. Az alkotmány módosítását az Európai Bizottság is üdvözölte. Jean Christophe Filori szóvivõ szerint a döntés nyomán megnyílik az út az uniós támogatások elõtt, és felgyorsul Szlovákia csatlakozási felkészülése. Günter Verheugen, az EU bõvítési biztosa úgy véli, az alkotmánymódosítás elutasítása megtorpantotta volna a csatlakozási folyamatot, hiszen a lépés jogharmonizáció szempontjából is elengedhetetlen volt.

Magyarok és szlovákok

Szõgyén. A Helsinki Polgári Társulás, a Szlovák–Magyar Baráti Társaság párkányi szervezete és a helyi községi hivatal találkozót szervezett szlovákiai magyarok és magyarországi szlovákok részvételével A Kárpát-medence legrégibb települései – õseink eredeti hazája címmel. Jozef Slabák, a párkányi szervezet társelnöke elmondta: a fórumot azért hívták össze, hogy nyíltan és tárgyilagosan beszéljenek azokról a problémákról, melyek a két országban kisebbségben élõ népcsoportot nyomasztják, és közösen vázolják fel a szlovák–magyar kapcsolatok fejlesztésének lehetõségeit. A rendezvényt a Helsinki Polgári Társulás nevében Frantisek Brocek nyitotta meg, majd Nágel Dezsõ szõgyéni polgármester köszöntötte a jelenlevõket. Dr. Dusan caplovic archeológus, a Szlovák Tudományos Akadémia munkatársa tartotta a nyitó elõadást. Ezt követõen a jelenlévõk arról beszéltek, milyen feltételek között élnek a szlovákok Magyarországon és a magyarok Szlovákiában, s hogyan képzelik el a két ország közötti együttmûködést. Az elõadók között volt dr. Csicsay Alajos, a baráti társaság párkányi szervezetének másik társelnöke, aki a szlovákiai magyarok anyanyelvének használatáról szólt. Elõadását vita követte, amelyben néhány résztvevõ arra emlékeztetett, hogy az utóbbi idõben hány szlovák iskolát zártak be Szlovákia déli részén. "A felvetésre Oravec János párkányi polgármester válaszolt, kifejtve, hogy a magyarok egyetlen szlovák iskolát sem zártak be, azok érdeklõdés hiányában szûntek meg" – közölte Csicsay Alajos. "Az volt a célunk, hogy a fórumon olyan személyek vegyenek részt, fõleg dél-szlovákiai polgármesterek, a magyarországi szlovák vezetõk, akik saját maguk is érintettek. Sikerült közvetlen, tárgyilagos párbeszédet kialakítanunk. Véleményem szerint a rendezvény teljesítette azt, amiért összehívtuk, s a szõgyéniek remek házigazdának bizonyultak. Meg vagyok gyõzõdve arról, hogy szükség van az ilyen tanácskozásokra" – húzta alá Jozef Slabák. (cza)