Péntek, 2001. február 23. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54. évfolyam 45. szám

Számtalan módon próbálták ki – ipari célokra, gyógyításra, ételek, italok készítésére és afrodiziákumként használták

Amikor a sajtóban, tévében fel-feltûnnek a titokban termesztett kender rejtegetésérõl, elkobzásáról szóló hírek, egy gyerekkoromban hallott beugrató találós kérdés jut az eszembe.

A kenderföld szélén tébláboltam. Apám a bogárrajok, augusztus végi fülledtség okozta nyûgösségemet akarta enyhíteni, amikor megkérdezte: "Hát aztán, láttál-e már kenderbõl tornyot?." Tétován intettem nemet, néztem a hatalmas kévékre meg a távolból odalátszó templomtoronyra. Elképzeltem, hogyan raknak óriási tornyot a merev kévékbõl, sok szívós szárból. Apám nem hagyott sokáig töprengeni. Beemelt a kender közé, s a templomtorony felé fordított: "no, most nézd! Most mondhatod, hogy – láttam, amikor a kenderben álltam!"
Úgy tûnik, akik ma ezeket a híreket fogalmazzák, valahogyan úgy vannak a kenderrel, mint én, ezzel a találós kérdéssel. Borzasztó bonyolultnak véli az ember, amíg rá nem jön, milyen nézõpontról szemlélje. Azt ugyanis a legtöbbször elfelejtik közölni, milyen kenderrõl van szó. Pontosabban, hogy az indiai kendert (Cannabis indica) termesztik imitt-amott titokban, kábítószernyerés céljából. Az ipari kender (Cannabis sativa) termesztése – meghatározott feltételek mellett – néhány éves tiltás után 1998-tól ismét engedélyezett. Szakemberek szerint a nálunk termeszthetõ ipari kenderfajták THC (tetra-hidrocannabinol) tartalma nem éri el azt a mennyiséget, amelybõl kábítószert lehetne elõállítani. Egyáltalán nem kell tehát olyan kínos elõvigyázatossággal kerülni a témát e rossz hírû növényrõl.
Az embernek a növények között nincs régebbi "társa" a kendernél, amely minden szakkönyv állítása szerint az emberiség legõsibb kulturális javai közé tartozik. Ahol csak ismerték, ipari célokra, gyógyításra, ételek, italok készítésére és afrodiziákumként használták. Az indiai vallásos irodalom szent növényként magasztalja. Az alatt a kilencezer esztendõ alatt, amióta termesztik, számtalan módon próbálták ki, receptjeit tökéletesítették, elvetették, majd újra elõvették. Könyvtárnyi irodalma van, erejét himnuszok és imák énekelték meg. Bármelyik korról és kultúráról is legyen szó: az afrodiziákum szerepét a kender töltötte be. Csodatevõ erejérõl ítélve úgy tartották, hogy isten ajándékozta az embereknek.
Földmûvelõ õseink is ismerték mind termesztésének, mind feldolgozásának csínját-bínját. Ma már a régi padlásokon, szérûkben is alig-alig található gereben, tiloló. És már csak a legöregebbek emlékeznek rá, hol volt a kenderáztató, vagy hogy a zsáknak mennyivel vastagabb szálat kellett a guzsalyon vagy a rokkán fonni, mint a lepedõnek. A szövõszékek is eltûntek. De a száz éve vagy a még régebben szõt érett, sárga vásznak elnyûhetetlenek. Még ott lapulnak a dédanyák szekrényeiben. Amikor a háztáji termesztést felváltotta a nagyüzemi – negyven, ötven évvel ezelõtt – fejlett feldolgozó ipar hozott a kender hasznosításába új lehetõségeket. Úgyszólván minden részét értékesítették: magját gyógyszeripari, rostját textilipari célokra, pozdorjájából deszka készült, a hulladékból fûtõanyag. Termesztésének és feldolgozásának körzetében sokak számára jelentett munkalehetõséget.
Azután kétségbe vonták nemcsak fontosságát, hanem létjogosultságát is. A textilgyártásban mûszállal helyettesítették. És meggyõzõen állították, hogy vissza lehet élni kábítószer-tartalmával. Nem sikerült kideríteni, hogy amikor a termesztését tiltó növény és rendelet megszületett, milyen magas volt a THC-tartalma. Azonban az Európai Unió mai iparikender-fajtáinak listáján szereplõ egyetlen kenderfajta THC-tartalma sem haladja meg a 0,3%-ot. Az ennél magasabb THC-tartalom esetében lehetséges a kenderbõl a kábítószer elõállítása.
Több évtizedes tilalom után ismét termesztik az ipari kendert Franciaországban, Nagy-Britanniában, Svájcban, Németországban, Magyarországon és Csehországban. A nemesített francia fajták mellett az Európai Unió listáján a német "Fasamo" és a magyar "Kompolti" kenderfajta is szerepel.
Újra megállapítást nyert, mint termesztésének és felhasználásának kilencezer éve alatt számtalanszor, hogy minden részecskéje értékes. Vászonként, burkolóanyagként nincs tartósabb anyag a kendernél. Mind magja, mind levele nélkülözhetetlen gyógyszeripari alapanyag. És valóban zárt körû, ipari termesztése kizárja, hogy kábítószernyerés céljaira visszaélhessenek vele. Egészen újszerû termékek is elõállíthatók belõle. Tehát aki kendert termeszt, vagy feldolgozására vállalkozik, ígéretes tevékenységet folytathat. Nem ártana tájainkon is felmérni, hogyan lehetne felzárkóznunk – gazdag hagyományaink ismeretében – korszerû, igényes, de valószínûleg kifizetõdõ termesztéséhez.

Kabay János szabadalma alapján létesült feldolgozó üzem Lengyelországban és Csehszlovákiában is

Érdekes, hogy a mák termesztése felett tulajdonképpen a tilalom éveiben is szemet hunytak. Nyilván sokan szeretik a mákos beiglit, vagy kevesebb volt a visszaélés a mák éretlen gubóinak kábítószernyerés céljaira történõ felhasználásával. Azonban éppen a kábítószer-fogyasztás növekedése és a terjedõ drogkereskedelem int elõvigyázatosságra, óvatosságra. Ezért is került a mák a kender mellé a termesztésére vonatkozó különleges elõírások listáján.
Az 1993-as adatok szerint a gyógyszeripar 2500 tonna száraz toktörmeléket használt fel, s ez igényeknek csupán az 50 százalékát elégítette ki. 1980–1990 között az akkori Csehszlovákiában 8–10 ezer hektáron termesztettek mákot, az ország egyike volt Európa legnagyobb mákexportõreinek. Ma ismét nagy a kereslet a Szlovákiában termesztett mák iránt. Megfelelõ tapasztalattal, jó agrotechnikával egy hektáron 1 tonna mák is megterem. Kitûnõ vetõmagok az utóbbi években nemesített Dubník, Gerlach és Magik kék mákfajták, valamint a fehér Albín fajta. (Beszerezhetõk a pöstyéni kísérleti állomás nemesítõ állomásán). E rendkívül kedvelt, hazai piacunkon is drágán értékesíthetõ élelmezési cikk "mellékterméke" a száraz toktörmelék sem eldobandó hulladék. Ellenkezõleg: rendkívül fontos gyógyszeripari alapanyag.
A mák (Papaver somniferum L.) a legrégebben ismert és termesztett kultúrnövényeink közé tartozik. Hogy hol volt az õshazája, ma már nem állapítható meg. Talán azért, mert mindenütt gyógynövényként és táplálkékforrásként használták. A mákot és az ópiumot már K.e. 2500 körül is gyógyszerként használták. Az õskorból fennmaradt mákleletek nagy része a Földközi-tenger mellékérõl, vagy olyan helyekrõl származik, ahol az õsember vándorlása folyamán megtelepedett. Kõkorszaki mákleletek kerültek elõ Spanyolországban a Granada melletti Albanoli-barlangból, svájci cölöpépítményekbõl és Magyarországon a dunaújvárosi ásatásokból.
Dioszkoridész a K.u. 1. századból származó gyógyszertanában pontosan leírta, hogyan kell a mákgubóból ópiumot nyerni. Ez az eljárás máig nem változott. Az ókori máktermesztés és ópiumkészítés központja Ciprus, Aphrodité szigete volt. Innen szállították Egyiptomba és más országokba mákgubó formájú edényekben az ópiumot.
A máktermesztés a felhasználástól függõen két irányban fejlõdött. Keleten az ópium, Nyugaton pedig az élelmiszer és az olaj elõállítása lett a fõ cél. Az étolaj gyártása a mákból még a 18. sz. végén és a 19. sz. elején is jelentõs volt. A mák termesztését a történelem folyamán a politika is befolyásolta. (Anglia és Kína között az ún. ópiumháború 1838–1842-ben).
Az 1930-as években Kabay János magyar gyógyszerész találmánya révén kibõvült a mák hasznosításának lehetõsége. Az addig csak hulladékként kezelt, cséplés után visszamaradt száraz toktörmelékbõl üzemi eljárással olyan alkaloidokat sikerült kivonnia, amelyeknek elõállítása korábban csak ópiumból volt lehetséges. Ez új lendületet adott a máktermesztésnek mind Magyarországon, mind a környezõ országokban. Kabay szabadalma alapján létesült feldolgozó üzem Lengyelországban és Csehszlovákiában is. Gazdasági hasznosságát, a mák termesztésének érdekeltségét az határozza meg, felvásárolják-e étkezési (illetve ipari) célokra a magját, s ezzel párhuzamosan gyógyszeripari célokra a tokját. Ebbõl a gyógyszergyártáshoz szükséges fontos alkaloidokat, morfint, kodeint állítanak elõ.

A mák és a kender termesztését szabályozó elõírások

1998. április 2-án hagyták jóvá a kábító jellegû, közérzetet, lelki egyensúlyt befolyásoló anyagokra és készítményekre vonatkozó 139/98 sz. törvényt, amelynek 15. és 16. cikkelye az étkezési mák (Papaver somniferum L.) és az ipari kender (Cannabis sativa L.) termesztésének feltételeit is meghatározza. Mindkét növény a kábítószerek II. csoportjába tartozik és a nevezett törvény 1. sz. melléklete tartalmazza leírásukat. Aki termeszteni akarja ezeket a növényeket, annak az egészségügyi minisztériumhoz kell fordulnia, hogy megkapja a kábító jellegû anyagok kezeléséhez adott engedélyt (Povolenie na zaobchádzanie s omamnými látkami).

a/ Jogi személy (mezõgazdasági szövetkezet, termesztéssel foglalkozó szervezet, kutató- vagy nemesítõ intézet, állomás, esetleg ipari üzem).
b/ Fizikai személy, ha a mák vetésterülete nagyobb, mint 100 négyzetméter, (a törvény szerint a kendert tilos kertészeti módon termeszteni); ez lehet magángazda, mezõgazdaságiföld-tulajdonos vagy -bérlõ.
Abban az esetben, ha a mák, illetve a kender termesztõje jogi személy, az engedély megadására vonatkozó kérvénynek tartalmaznia kell:
c/ A cég kereskedelmi nevét, székhelyét, jogi státuszát és identifikációs számát (IcO).
d/ Az ügyvezetõ nevét, vezetéknevét, állandó lakhelyét, születési számát.
e/ A termesztés agrotechnikai folyamatáért (az étkezési mák, illetve az ipari kender vetésétõl a betakarításig) felelõs szakember, agronómus nevét, vezetéknevét, állandó lakhelyét, születési számát, állampolgárságát.
f/ A kábító jellegû anyagokkal végzett munka leírását (az étkezési mák, illetve ipari kender fajtáját, vetésterületének nagyságát, a vetés, a betakarítás idejét, a raktározás, feldolgozás, felvásárlás módját).
g/ A termesztés/raktározás helyét; község, kataszter, telekkönyvi szám.

1./ Az agronómus, a termesztés folyamatáért felelõs szakember egészségi alkalmasságát bizonyító igazolás.
2./ Az agronómus, a felelõs szakember szakmai felkészültségét igazoló bizonyítvány, oklevél.
(Szakmai alkalmasságot ebben az esetben az egészségügyi dolgozók szakmai továbbképzését végzõ intézet igazolása jelenti arról, hogy megszerezték a szükséges felkészültséget a 139/1998 sz. törvény 6. cikkelye, 4. és 5. bekezdése értelmében a kábító jellegû, közérzetet, lelki egyensúlyt befolyásoló anyagokkal és készítményekkel történõ bánásmóddal kapcsolatban.)
3./ Igazolás arról, hogy a feldolgozó üzem, illetve intézmény (ebben az esetben a galgóci Slovakofarma (Hlohovec–Slovakofarma) átveszi a máktokot, illetve a kender pozdorjáját.)
4./ A cég ügyvezetõjének, szakmai felelõsének erkölcsi bizonyítványa.
5./ A jogi személy, vagyis a cég alapításának okirata.

a/ Az illetõ nevét, vezetéknevét, állandó lakhelyét, születési számát, állampolgárságát, ha van, cégnevét.
b/ A tervezett tevékenység jellegét, kiterjedését (termesztés, begyûjtés, raktározás).
c/ A termesztés helyét (a vetésterület nagyságát, a község nevét, a telekkönyvi számát, illetve, ha kertrõl van szó – a mák esetében – a házszámot.
d/ A vezetés, betakarítás, raktározás idejét, az eladás tervezett módját, a felvásárló megnevezését.

1./ A kérvényezõ egészségügyi alkalmasságát bizonyító igazolást.
2./ A szakmai alkalmasságot bizonyító igazolást (Az Egészségügyi Dolgozók Pozsonyi Továbbképzõ Intézetének bizonyítványa a fentiekben ismertetett értelemben).
3./ Erkölcsi bizonyítványt.
4./ A feldolgozó, illetve felvásárló üzem igazolását arról, hogy átveszik a termesztett növényt, az ipari kendert, illetve a máktokot.
Ezeknek az érvényes okmányoknak a benyújtása után adja meg az SZK Egészségügyi Minisztériuma az engdélyt a mák vagy a kender termesztéséhez, egy gazdasági évre, vagyis az engedélyt évente meg kell újítani.
A törvény minden vonatkozó szakaszát szigorúan meg kell tartani, mivel olyan kábító jellegû anyagokról van szó, amelyekkel az utóbbi években számtalan visszaélés fordult elõ. Szigorú termesztõi fegyelemre, megbízható dolgozókra, állandó ellenõrzésre van tehát szükség a vetéstõl a teljes betakarításig, illetve feldolgozásig.
A kérvényhez 500 koronás okmánybélyeget is mellékelni kell.