Péntek, 2001. február 23. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54. évfolyam 45. szám

Hágában a Nemzetközi Törvényszék ítélkezett három szerb háborús bûnös fölött

Hága. A volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bûnök ügyében ítélkezõ hágai Nemzetközi Törvényszék tegnap szexuális bûncselekményekben bûnösnek talált három boszniai szerbet.

A nemi erõszak és kínzás miatt bíróság elé citált szerbek elítélése az elsõ eset, hogy szexuális bûncselekményért marasztalt el valakit a hágai székhelyû bírói testület. A Nemzetközi Törvényszék tegnap muszlim nõk megerõszakolásában, illetve megkínzásában talált bûnösnek három boszniai szerb férfit.
A fõvádlottra, a 40 esztendõs Dargoljub Kunaracsra 28 évi börtönbüntetést szabott ki a törvényszék. A két másik elítélt, a 39 éves Radomir Kovacs és a vele egykorú Zoran Vukovics büntetése 20, illetve 12 éves szabadságvesztés. A bûntetteket 1992-ben követték el. A tárgyalás tizenegy hónapon át tartott.
Kunaracs a vádirat szerint azt mondta egyik áldozatának, hogy szerb gyermeket fog a világra hozni, és sohasem tudja majd, ki gyermekének az apja. Kovacs egy tizenkét éves kislányt is molesztált, Vukovics pedig megkínzott és megerõszakolt egy 15 éves lányt, aki saját lányával volt egykorú. A CNN helyszíni jelentése szerint a vádlottak csendben hallgatták végig az ítéletet.
A tárgyalás során 60 lány és aszszony tett tanúvallomást Hágában, a legfiatalabb közülük mindössze 12 éves volt. A testi és lelki sérüléseken kívül több áldozat soha többé nem eshet teherbe. "Egész életemben érezni fogom azt a fájdalmat, amit akkor éreztem" – mondta az egyik nõ, aki a brutális tett idején mindössze 15 éves volt. Emberi jogi csoportok becslései szerint 1992 és 1995 között gyerekek és nõk tízezreit erõszakolták meg, az áldozatok többségükben muszlimok voltak. (m, ú)

Belgrád beszünteti a szerb szakértõk részvételét az iraki légvédelem korszerûsítésében

London. Szerbia új demokratikus kormánya információkat biztosított, amelyek segítették az Irak ellen múlt pénteken végrehajtott amerikai–brit légicsapásokat – vált ismertté tegnap Londonban brit védelmi forrásokból. A védelmi minisztérium illetékesei a The Daily Telegraph és a The Times napilapoknak felfedték, hogy a légicsapások tervezéséhez olyan szerbektõl kaptak adatokat, akik a Milosevics-rezsim idején Irakban dolgoztak, és részt vettek föld alatti katonai létesítmények kiépítésében. A jugoszlávok mellett kínai, orosz és fehérorosz szakemberek is segédkeztek valószínûleg az iraki légvédelmi rendszer kommunikációs hálózatának továbbfejlesztésében. Röviddel a légicsapások elõtt az amerikai Védelmi Hírszerzési Ügynökség úgy értesült, hogy a kínaiak által szállított új föld alatti száloptikai rendszerrel Iraknak sikerült növelnie a légvédelmi rakéták képességét – írta a The Daily Telegraph. Brit illetékesek rámutattak, hogy Vojiszlav Kostunica új jugoszláv elnök megválasztása óta megszûnt az Iraknak nyújtott szerb segítség. Az új belgrádi kormány nyilvánvalóvá tette Nagy-Britannia és az Egyesült Államok elõtt, hogy beszünteti a szerb szakértõk titkos részvételét az iraki légvédelem korszerûsítésében. London hajlandónak mutatkozik arra, hogy felajánlja a koszovói ENSZ-békefenntartók kötelékében lévõ brit egységek és a szerb katonák közös járõrözését a koszovói-szerb határ mentén lévõ ütközõövezetben.
Amerikai közlés szerint tegnap ismét összetûzés volt Irak légterében, ezúttal az északi repülési tilalmi övezetben. Az Irak számára elõírt repülési tilalom betartását ellenõrzõ, járõrszolgálaton levõ amerikai repülõgépekre Moszul térségében az irakiak légvédelmi eszközöket irányítottak. Az amerikaiak válaszul iraki légvédelmi létesítményeket vettek célba. Az amerikai gépek sértetlenül visszatértek támaszpontjukra.

Visszautasítják a Nyírõ Gyula Kórház orvosainak felelõsségét F. Tímea ügyében

Budapest. A Nyírõ Gyula Kórház orvosi kamarája visszautasít minden nyílt vagy burkolt állítást, amely kész tényként tálal feltételezéseket a kórház orvosainak felelõsségét illetõen az úgynevezett "Fekete Angyal", vagyis a több tucat idõs, beteg embert a halálba segítõ ápolónõ ügyében. Az orvosok képviseleti szervezete felhívja a figyelmet: a kórház kötelességként jelentette egyik az osztály ápolónõjének utóbb országos felháborodást keltõ esetét.
– Nem tudtuk, ma sem tudjuk, és ismereteink szerint a rendõrség sem tudja e pillanatban, hogy mennyi a valós alapja annak, amit az õrizetbe vett nõvér terhére rónak a nyilvánosságban és a nyomozó hatóságnál – olvasható a közleményben.
A kampányjellegû országos átfogó kórházi vizsgálat nem szükséges, alkalmas viszont az ügy miatt már amúgy is keletkezett pánik növelésére – fogalmazott Kökény Mihály, a magyar országgyûlés egészségügyi és szociális bizottságának szocialista elnöke tegnap. A politikus mindezt annak kapcsán közölte, hogy Mikola István miniszter a budapesti Nyírõ Gyula Kórházban történtek hatására – az egészségügy iránti közbizalom visszaszerzése, valamint az orvostársadalom védelme érdekében – az ország valamennyi kórházában vizsgálatot rendelt el. Kökény Mihály hangsúlyozta: a betegek, az orvosok és az ápolók érdekét szolgálja a Nyírõ Gyula Kórházban elrendelt részletes feltáró vizsgálat. Véleménye szerint az országos vizsgálat elrendelése általában kétségbe vonja a kórházakban folyó szakmai tevékenység minõségét. A szocialista politikus egyetért azzal, hogy a Nyírõ Gyula Kórházban történteknek semmi köze az eutanáziához.
A kórház ápolónõje, a 24 éves F. Tímea saját bevallása szerint 30-40 szenvedõ idõs beteget segített a halálba.

Megpróbálták elrabolni a szerb miniszterelnök-helyettest

Bujanovac. Albán szélsõségesek tegnap megpróbálták elrabolni Nebojsza Csovics szerb miniszterelnök-helyettest, és meg akarták ölni kíséretének tagjait a Koszovó menti biztonsági övezet peremén lévõ Lucane falu térségében.
A hírt a Tanjug jugoszláv hírügynökség tette közzé a bujanovaci szerb sajtóközpontra hivatkozva.
Tegnap két albán személy kereste fel Bujanovacban a dél-szerbiai ügyekkel foglalkozó állami koordinációs csoportot, azzal a panasszal hogy "társaikat zaklatják". A csoportot vezetõ Csovics és kísérete azonnal kivonult a két albán által megjelölt helyszínre, ott azonban csapda várt rájuk. A Presevo, Medvedja és Bujanovac Felszabadítási Hadserege nevû albán fegyveres gerillaszervezet orvlövészei vártak a szerb kormányfõ-helyettesre és csapatára. Már célba is vették Csovicsot és kíséretének tagjait, akik csak annak köszönhetõen menekültek meg, hogy a szerb rendõrség különleges egységei idõben beavatkoztak.

Mihail Gorbacsov új fegyverkezési versenytõl tart

Varsó. Élesen bírálta az új országos rakétavédelmi rendszer (NMD) kiépítésére irányuló amerikai terveket a Zycie Warszawy címû lengyel napilapnak adott egész oldalas interjúban Mihail Gorbacsov, az utolsó szovjet elnök, az a politikus, aki Moszkva részérõl véget vetett az egykori Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti hidegháborúnak. Gorbacsov – aki a lengyel lap szerint újabban az újságírás területén próbálja ki képességeit, és sorozatot készít a Magyar Televíziónak a mai világ kiemelkedõ személyiségeirõl – különösen nyugtalanítónak nevezte az új amerikai rakétaelhárító pajzs kiépítését célzó terveket. Minél többet töpreng rajta, annál kevesebb értelmét látja – mondta. "Új, globális méretû fegyverkezési verseny indulhat meg, anélkül, hogy a (washingtoni) döntéshozók konzultáltak volna a szakértõkkel, szövetségeseikkel, saját népükkel. Ha a világ legnagyobb hatalma így gondolkodik, ez azt jelenti, hogy beteg, és nem tudatosítja magában az ilyen döntések tragikus következményeit"– mondta a lengyel napilapnak adott interjúban Mihail Gorbacsov.

Érintetlen maradt az iraki radarállomások nagy része

Washington. A Pentagon vizsgálatai kiderítették: a 16-án Irakra ledobott high-tech bombák jó része nem talált célba, a támadott radarállomások több mint fele érintetlen maradt. Egyelõre nem tudni, mi okozta a rossz arányt, de az illetékesek már közölték: a figyelmeztetés így is egyértelmû volt, nincs szükség újabb támadásra. A rossz találati arányt az AGM-154 bomba mûszaki problémája okozta Az amerikai védelmi minisztérium illetékesei szerint az egy hete bombázott radarállomásoknak kevesebb mint felét sikerült csak megrongálni – közölte a CNN. A Pentagonban közölték: mind a hét támadott irányítási pontot sikerült megsemmisíteni, vagy megrongálni, de a 20-22 célpontként kijelölt radar nagy része érintetlen maradt. Azt sem tudni, hogy akár egyetlen egyet is sikerült-e teljesen megsemmisíteni. A ledobott bombák egy része a céltól több száz méterre csapódott be.

Csalással és okirathamisítással vádolják az énekest

Budapest. A Pesti Központi Kerület Bíróságon tegnap megkezdõdött a csalással vádolt Császár Elõd és társainak büntetõ pere, amely júliusban folytatódik. A vád szerint a popsztár 1998. december 10-én vásárolta azt a BMW-t, amellyel egy héttel késõbb a Szilágyi Erzsébet fasorban halálos balesetet okozott. A gépkocsit nem íratta át nevére, s a kötelezõ felelõsségbiztosítást sem kötötte meg. Mivel a baleset után felmerült az énekes esetleges felelõssége, megkereste ismerõsét a Fekete Vonat zenekar menedzserét, L. Józsefet, hogy segítsen neki. L. ismertette meg Császárt a késõbb másodrendû vádlottal, a Hungária Biztosító egykori biztosítási ügyintézõjével, T. Zsuzsával, aki a baleset után egy nappal, december 18-án, december 10-re visszadatálva kötötte meg a biztosítási szerzõdést Császárral. A hamis okiratot T. Zsuzsa töltötte ki Császár pedig aláírta. A fentiek alapján az ügyész az énekest és T. Zsuzsát egyrendbeli társtettesként elkövetett csalás kísérletével, és magánokirathamisítás vétségével, míg L. Józsefet felbújtóként elkövetett csalás kísérletével vádolja. Császár Elõd nem ismerte el bûnösségét, állítása szerint a kötelezõ felelõsségbiztosítást, már a jármû megvételekor megkötötte.

Éles vita folyt arról, biztosítva van-e az adatok védelme

Prága. Tízezer koronás büntetés vár azokra a cseh állampolgárokra, akik elutasítják a népszámlálási kérdõívek kitöltését, vagy szándékosan valótlan adatokat írnak be a rovatokba. Az önálló Cseh Köztársaság elsõ népszámlálása tegnap kezdõdött. A cseheknek három kérdõívet kell kitölteniük: az elsõ a személyre, a második a lakásra, míg a harmadik a házakra vonatkozó adatokat tartalmazza. A feltett, öszszesen mintegy ötven kérdés közül, csak kettõre nem kell kötelezõen válaszolni: ez a nemzetiségre, illetve a vallási hovatartozásra vonatkozó kérdés, amelyeket a hivatalok "bizalmasnak" minõsítettek, s ezért mindenki maga döntheti el, hogy beírja-e vagy sem. A többi kérdésre kötelezõ a válasz. A népszámlálás elõtt éles vita folyt arról, biztosítva van-e a személyi adatok védelme. Több szervezet és polgári csoport azt követelte, hogy a számlálóíveken ne szerepeljenek a nevek, illetve személyi számok, amelyek alapján azonosítani lehet az ûrlapok kitöltõjét. A bírálatokat a hivatalok elutasították. Egyes felmérések szerint a lakosság 40 százaléka tart attól, hogy adatai illetéktelen kezekbe kerülhetnek. A 2,5 milliárd koronába kerülõ népszámlálás elsõ nem hivatalos eredményeit június-júliusra ígérte a statisztikai hivatal.

Kucsma elnök nem mond le

Kijev. Leonyid Kucsma ukrán államfõ tegnap kategorikusan kizárta annak még a lehetõségét is, hogy lemondjon posztjáról. Távozását a parlamenti ellenzék sürgeti, akik szerint Kucsmának köze lehet Georgij Gongadze ellenzéki újságíró eltûnéséhez és feltételezett meggyilkolásához. (MTI)

Ma dõl el Havel házi kezelése

Prága. Az orvosok döntenek arról, hogy Václav Havel cseh államfõt hazaengedik-e a kórházból. Szóvivõje szerint az elnök egészségi állapota stabilizálódott, javultak légzési funkciói és nincs már láza. A 64 éves Havelt 11 napja krónikus hörghuruttal ápolják a prágai Központi Katonai Kórházban. (MTI)

Járai a nemzeti bank élén

Budapest. Két-három éven belül Magyarországon 4-5 százalékos lehet az infláció – mondta Járai Zsigmond tegnap Budapesten, miután átvette az MNB-elnöki kinevezésérõl szóló okmányt Mádl Ferenc köztársasági elnöktõl, a Parlamentben. A Magyar Nemzeti Bank új elnöke március 2-án foglalja el posztját. Járai Zsigmond reményei szerint Magyarország 2004-ben belép az Európai Unióba. (MTI)A jegybank új elnöke

Oroszország elégedett

Moszkva. Oroszország elégedett azzal, ahogyan az orosz– jugoszláv kapcsolatok alakulnak a demokratikus koalíció belgrádi hatalomra kerülése óta – mondta tegnap Igor Ivanov orosz külügyminiszter, Zoran Djindjics szerb miniszterelnökkel kezdett megbeszélésén. Ivanov szavai azért is figyelemre méltóak, mert Zoran Djindjics tavaly májusban még ellenzéki vezetõként járt Moszkvában, de akkor a szerb politikusokat csak Alekszandr Avgyejev elsõ külügyminiszter-helyettes fogadta. (MTI)

Jasszer Arafat Bécsben

Bécs. Az osztrák fõvárosba érkezett tegnap Jasszer Arafat, a Palesztin Hatóság elnökét, aki röviddel érkezése után találkozott Wolfgang Schüssel kancellárral. A palesztin vezetõ Schüssellel tervbe vett megbeszélése után Thomas Klestil államfõvel is tárgyal, és úgy tudni, hogy ma utazik el Bécsbõl. (MTI)

Budapest kérte a romák kiadatását

Párizs. A magyar Igazságügyi Minisztérium a múlt héten kezdeményezte két, tavaly óta Strasbourgban tartózkodó zámolyi nõ kiadatását – közölték tegnap a párizsi magyar nagykövetségen. (MTI)