Péntek, 2001. február 23. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54. évfolyam 45. szám

Ivan Miklos miniszterelnök-helyettes vezeti a szlovák gazdasági küldöttséget a hétfõi New York-i fórumon

Pozsony/New York. Neves gazdasági és befektetési szakembereket várnak az Inwest Forum Central Europe elnevezésû konferenciára, melyre hétfõn kerül sor New Yorkban.

A találkozó nem titkolt célja a visegrádi országokba irányuló amerikai befektetések ösztönzése. Szlovákia, Magyarország, Csehország és Szlovákia képviselõi bankárok, brókerek, kormányképviselõk, diplomaták és természetesen a sajtó képviselõinek figyelmét szeretnék felhívni a V4-ek eddig még kihasználatlan befektetési lehetõségeire. A konferencia fõ szervezõje a SARIO, vagyis a külföldi befektetésekkel és a kereskedelemfejlesztéssel foglalkozó szlovákiai ügynökség. A Polgári Társadalomért Alapítvány, amelyik a New York-i Szlovák Kultúra Hónapja egyik szervezõje, szintén részt vett a konferencia létrehozásában. A meghívott vendégek és szónokok között van Ivan Miklos, a szlovák kormány gazdasági miniszterelnök-helyettese, illetve magyar, cseh és lengyel kollégái, az Amerikai Üzleti Kamara vezetõi, nagykövetek és miniszterek. Összesen mintegy 200-250 külföldi vendéget várnak New Yorkba.
A konferencia elsõ részében a visegrádi négyek kormányainak képviselõi számolnak be a közép-európai befektetési lehetõségekrõl, országaik gazdasági helyzetérõl. A régióban mûködõ amerikai érdekeltségû cégek képviselõi a közép-európai üzleti lehetõségekrõl tájékoztatják a jelenlévõket. Ezután a négy ország képviselõi különválva ismertetik a Szlovákiában, Magyarországon, Csehországban és Lengyelországban kínálkozó befektetési lehetõségeket. A kornferencia a V4-ek nagyköveteinek zárszavával fejezõdik be.
Az elõadások sorát Pavel Mertlík cseh pénzügyminiszter kezdi, majd Matolcsy György, a magyar gazdasági tárca vezetõje ismerteti az országban kínálkozó befektetési lehetõségeket. Janusz Steinhoff lengyel gazdasági miniszter után kerül sorra Ivan Miklos szlovák gazdasági miniszterelnök-helyettes.
Amerikai részrõl is figyelemre méltó a jelenlévõ cégek listája. A konferencián részt vesz többek között a Deloitte and Touche, a Squire, Sanders & Dempsey, a The Brookdale Group, a BA-CA Corporate Finance képviselõje, de beszédet tart John J. Connelly, a US Steel alelnöke, az amerikai áramszolgáltató-óriás General Electric egyik vezetõje, New Yorkba várják az Egyesült Államok Export-Import Bankja igazgatói tanácsának egyik tagját és a Coca-Cola képviselõjét is. A délutáni plenáris ülés vezérszónoka Robert Rubin volt amerikai pénzügyminiszter lesz, de felszólal Varga Mihály magyar pénzügyminiszter és Matolcsy György gazdasági miniszter is. A legjelentõsebb magyarországi vállalatok és pénzintézetek is képviseltetik magukat, jelen lesz a MOL, az OTP, valamint a Róna és Társai egy-egy vezetõje. Szlovákiát Alan Sitár, a SARIO elnöke, Viktor Levkani, a Slávia Capital pénzügyi igazgatója, Dusan Faktor, a távközlési tárca államtitkára, Pavol Kinces, az SPP vezérigazgatója és Jake Slegers, a Pozsonyban mûködõ Amerikai Üzleti Kamara igazgatója képviseli.
"Szlovákia gazdasága a változás és a fejlõdés állapotában van" – mondta lapunknak Jake Slegers. Az Amerikai Üzleti Kamara elnöke szerint egyre reményteljesebb és jobb kilátásokat ígérõ a hazai üzleti légkör. "1998, azaz az új kormány megalakulása óta számos pozitív és proaktív jelet tapasztaltam Pozsonyban. A New York-i konferencián többek között ezekrõl is be fogok számolni" – mondta Slegers, aki szerint az ország lakossága egyre jobban tudatosítani látszik a proaktív szemlélet és a kezdeményezõkészség fontosságát. "Nem várhatunk arra, hogy a Nyugat magától keresi majd Szlovákia kegyeit. Nekünk kell megkeresnünk a nyugati befektetõket és tájékoztatni õket az itteni lehetõségekrõl" – mutatott rá a kamara elnöke. A javuló gazdasági légkör Slegers szerint egyértelmûen a Dzurinda-kabinetnek köszönhetõ. Hozzátette: jó lenne, ha a megkezdõdött pozitív változások üteme felgyorsulna.
"Szlovákia versenyképes alternatíva. Hangsúlyoznunk kell az ország erõsségeit, és rá kell mutatnunk, az ország egyenrangú gazdasági partnere visegrádi társainak" – mondta Jake Slegers, aki rámutatott Szlovákia stratégiai fontosságú geopolitikai helyzetére, és arra a tényre, hogy a hazai munkaerõ jól képzett, viszont a külföldi befektetõk számára megfizethetõ. "Rendkívül vonzó a munkaerõkínálat képzettségének és árának aránya" – mondta az Amerikai Üzleti Kamara elnöke.

A szlovák küldöttséget szûkebb hazájába, New Yorkba elkíséri Carl Spielvogel, az Egyesült Államok pozsonyi nagykövete is, akit felkértek a konferencia megnyitására. "Az elõzetes tervekkel ellentétben mégsem lesz jelen Hillary Clinton szenátor és George Pataki, New York kormányzója" – mondta lapunknak a nagykövet. "Nem hiszem, hogy Hillary Clinton el tudna jönni, ugyanis hétfõn kezdõdik a szenátus ülése, így vissza kell utaznia Washingtonba" – jelezte Spielvogel, aki hozzátette: Pataki levélben üdvözli a résztvevõket, amelyet õ olvas fel. (jl)

Az Európai Unió miniszterei a számítógépes munkaerõhiányról – 2003-ban már 3,8 millió betöltetlen állás?

Brüsszel. Az európai számítástechnikai iparágat a szakképzett munkaerõ hiánya fenyegeti – erre a megállapításra jutottak az Európai Unió országainak távközlési és munkaügyi miniszterei. A tárcavezetõk jóváhagyták egy olyan munkacsoport felállítását, amelynek feladata az ágazat munkaerõhiányának elemzése, és megoldások ajánlása a munkaerõ EU-n belüli mobilitásának fokozására.
A számítástechnikai iparágak európai figyelõjének jelentése azzal számol, hogy 2003-ban 3,8 millió betöltetlen állás lesz, ha nem hoznak új intézkedéseket e hiány pótlására. Ez az ágazat foglalkoztatja ma Nyugat-Európa aktív népességének 8,3 százalékát, de ez az arány 2003-ra már 13,4 százalék lesz. A helyzet másik aggasztó vonása a nõk alacsony aránya, hiszen az EU országok többségében a számítástechnikában dolgozóknak csak 20 százalékát teszik ki. A miniszterek arra a következtetésre jutottak, hogy ha nem jönnek létre azok a feltételek, amelyek lehetõvé teszik, hogy az emberek kiaknázzák az új technikát, ennek az eredménye sokak társadalmi leszakadása, a gazdagok és a szegények közti árok mélyülése lehet az EU-ban. A munkaügyi miniszterek az állások minõségével foglalkoztak, különösen a minõség meghatározásának elemeit vették szemügyre, így a folyamatos szakképzést, a munkahelyi körülményeket, a munkaügyi törvényeket, a munkavállalók beleszólását. Arra a következtetésre jutottak, hogy a meghatározást el kell mélyíteni és megfelelõ mutatókkal jellemezni.

Jövõre a közös mezõgazdasági politikára fordított kiadások emelkednének a legnagyobb mértékben

Brüsszel. Az Európai Unió jövõ évi költségvetése teljes egészében kihasználja azt a keretet, amelyet az Agenda 2000 középtávú intézkedéscsomag a közös mezõgazdasági politika, a strukturális mûveletek, valamint az elõcsatlakozási alapok céljaira 2002-re szólóan meghatározott – tûnik ki az Európai Bizottság elõzetes költségvetési javaslataiból. Az EU végrehajtó szerve elsõ ízben fogadott el úgynevezett éves intézkedési stratégiát, amelynek az a célja, hogy az elsõdleges fontosságúként megjelölt politikai célokhoz egyúttal a megfelelõ forrásokat is hozzárendeljék. A stratégiában a bizottság 2002-re hat kiemelt intézkedési területet határozott meg, s ezzel összefüggésben jóváhagyta a jövõ évi költségvetés májusban elõterjesztendõ tervezetének elõzetes keretszámait is. Az éves stratégia szerint jövõre az eurókészpénz forgalomba hozatala, a fenntartható fejlõdés problémaköre, az európai közhatalmi rendszerek mûködése, a bõvítés, a földközi-tengeri térség, valamint a fejlesztési együttmûködés kap elsõbbséget a közösségi politikákban.
Az éves intézkedési stratégiák gyakorlatának bevezetése része annak az átfogóbb igazgatási reformnak, amelyet Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke hirdetett meg hivatalba lépésekor. Az 1999-es berlini EU-csúcsértekezleten jóváhagyott Agenda 2000, amely a 2000 és 2006 közötti idõszakra határozza meg az uniós költségvetés kereteit, 2002-re a kiadások legfeljebb 2,9 százalékos növelését teszi lehetõvé a 2001-es szinthez képest. Ez 99,8 milliárd eurós elõirányzatot jelent. Az egyes költségvetési fejezetek között viszonylag nagy eltérések lesznek a kiadások tervezett növelését illetõen. A legnagyobb mértékben, 4,6 százalékkal a közös mezõgazdasági politikára fordított kiadások emelkednének, azzal összefüggésben, hogy az Agenda 2000-ben elõirányzott reform szerint a közvetlen jövedelemtámogatások súlyának fokozatosan emelkednie kell az intervenciós mechanizmusokkal szemben. Gyakorlatilag változatlan maradna, mindössze 0,1 százalékkal nõne ezzel szemben a strukturális mûveletek költségvetési kerete, bár ezen belül a kohéziós alap az átlaghoz közeli mértékben, 2,7 százalékkal bõvülne. A tagjelölt országok felkészülésének támogatására szolgáló elõcsatlakozási alapok kerete 2,7 százalékkal, 3,328 milliárd euróra nõne 2002-ben, vagyis reálértékben gyakorlatilag változatlan maradna. Ezen belül a mezõgazdasági és vidékfejlesztési programok támogatására létrehozott SAPARD-alap 555 millió, az infrastrukturális és környezetvédelmi célokat szolgáló ISPA 1,109 milliárd, a PHARE pedig 1,664 milliárd euróból gazdálkodhatna 2002-ben a bizottság elõzetes javaslatai szerint.

A Világbank átvilágítja a szlovákiai mezõgazdaságot

Pozsony. Egy közelmúltbeli, Szlovákia és a Világbank közötti megállapodás alapján hazánkban tárgyalt a washingtoni székhelyû szervezet mezõgazdasági és vidékfejlesztési kérdésekkel foglalkozó tanácsadója. Csáki Csaba úgy látja, Pozsonyt komolyan érdekli, miként vélekedik a Világbank a szlovákiai agráriumról és vidékfejlesztésrõl.
Csáki Csaba az Ivan Miklos miniszterelnök-helyettessel és Mária Kadlecíkovával, a parlament mezõgazdasági bizottsága elnökével folytatott megbeszélést "elsõ kapcsolatfelvételként" értékelte és a világbanki vélemények iránti komoly érdeklõdésként nevezte, hogy Washington meghívást kapott Pozsonytól a szlovákiai mezõgazdaság és vidékfejlesztés, valamint az elõkészületben lévõ agrárgazdasági koncepció átvilágítására, véleményezésére.
"Mindenütt a mezõgazdaság az egyik legvitatottabb téma, Szlovákiában is sok minden történik körülötte" – nyilatkozta lapunknak Csáki Csaba, aki úgy látja, hogy a szlovákiai mezõgazdaság helyzete meglehetõsen problematikus, annál is inkább, mert az ágazat lemaradt a gazdaság egészének fejlõdése mögött. "A Világbank több dolgot tud tenni. Ilyen az intellektuális segítség – a szakmai tanácsadás, a véleménynyilvánítás, amely most vette kezdetét. Ezen túlmenõen technikai segítségnyújtás és konkrétabb pénzügyi segítség is szóba jöhet, például a SAPARD-program mellett, különösen az elmaradottabb régiók fejlesztésére, felemelésére. E tekintetben a mostani látogatás elsõ véleménycsereként fogható fel. A Világbank több EU-tagjelölt országban masszívan közremûködik a csatlakozásra való felkészítés terén. Ezek a lehetõségek Szlovákia számára is adottak. Az, hogy ebbõl mi valósul meg, majd attól is függ, hogy a szlovák kormány mit akar megvalósítani, hogyan haladunk elõre."
A kidolgozás alatt lévõ agrárgazdasági koncepcióval kapcsolatban Csáki megjegyezte: meglátása szerint az agrárgazdaságot és a vidékfejlesztést szorosan összefüggõ, ám két különálló kérdésként kellene kezelni. "Két problémakörrõl van szó. Az egyik az agrárszektor, a termelõ ágazat, ahol a versenyképességet, a jövedelemtermelõ-képességet kell fokozni, a másik pedig a vidék és az ezzel összefüggõ szociális gondok. Magánvéleményem szerint a gazdasági programot is könnyebben el lehetne fogadtatni a vidéki emberekkel, ha világos lenne, hogy ez nem csak az agrárium ügye, hogy Szlovákia nem engedheti meg magának, hogy a vidék elnéptelenedjen."
Csáki Csaba jól ismeri a közép-európai régiót – tavaly jelent meg a cseh mezõgazdasággal és vidékfejlesztéssel kapcsolatos elemzése. A szak-értõt ezért arra kértük, hasonlítsa össze a két országot, a strukturális reformok terén mennyire más a helyzet Csehországban és Szlovákiában. Csáki meglátása szerint az utóbbi öt évben Csehországban nagyobb elõrelépés történt az ágazat hatékonyságának növelése, a hatékony termelõüzemek létrehozása érdekében, mint Szlovákiában. A csehek a földügyeket is sokkal jobban rendezték – nyilatkozta lapunknak a Világbank szakértõje. (gyor)

A kedvezmények helyett alacsony adókulccsal kell motiválni a vállalkozókat a nyereségük befektetésére

Pozsony. Mi kell ahhoz, hogy a hazai jogrendszert vállalkozóbarátnak tekintsük? – ez a kérdés évek óta vitatéma. Legújabban a gazdasági minisztérium dolgozott ki javaslatokat az adórendszer megváltoztatására.

Jelenleg a vállalkozókat az adórendszer részeként legfeljebb a gyorsított leírás és korlátozott mértékben az ún. adóhitel motiválja a pénzük hosszabb távú visszaforgatásába. A gazdasági minisztérium által a vállalkozói környezet javítása lehetõségeirõl készített elemzés viszont arra figyelmeztet, hogy a legtöbb környezõ országban különféle adókedvezményekkel igyekeznek õket rávenni arra, hogy pénzüket ne fogyasztási javakra költsék, hanem a vállalkozásba visszaforgatva hasznosítsák. Legalább ennyire komoly az az igyekezet, amellyel a külföldi vállalkozókat igyekeznek az országukba csalogatni.
Ilyen szempontból általában a társasági adó nagysága az elsõ, amit mindenki néz (nálunk ezt jogi személyek jövedelemadójának nevezik). A környezõ országok ezt igyekeztek minél alacsonyabbra szabni, így Magyarországon ez 18 százalék, Csehországban 30 százalék, Lengyelországban 31 százalék (2004-ig 22 százalékra csökkentik). A balti országok is 30 százalék alatt járnak, ráadásul ott a visszaforgatott nyereség esetén nulla az adókulcs. A világ különbözõ országaiban alkalmazott gyakorlatból a szakemberek egyértelmûen azt a következtetést szûrték le, hogy a legjobb a különféle egyéb elõnyök eltörlése és a mindenki számára egységesen elõnyös alacsony adókulcs bevezetése.
Mint ismeretes, tavaly nálunk a társasági adót 29 százaléra szállították le, de a többi ilyen jellegû elvonás miatt az adóteher még így is nagyon magasnak számít. Ehhez járulnak még az adórendszer széles körben ismert és évek óta nem kezelt deformációi, így a gazdasági minisztérium szerint alapos adóreformra lenne szükség. Ennek részeként az elsõ ütemben az adóalapot jelentõsen megváltoztató lehetõségeket törölnék, amelyek közül ráadásul több könyvelési megoldást már szinte sehol a világon nem használnak. Változtatni kell a leírási szabályokon is, fõként a leírási idõszak rövidítésére lenne szükség. A társasági adót is 15-20 százalékra kellene csökkenteni, a becslések szerint ez az a szint, amikor már az adócsalások gazdaságtalanná válnak. A gazdasági minisztérium egyébként hasonló megokolásból a magánvállalkozók személyi jövedelemadóját is erre a szintre szállítaná le. Ezt azzal egészítette ki, hogy az alkalmazottak személyi jövedelemadójánál meghagynák a jelenlegi progresszív díjszabást. Ez természetesen azt jelentené, hogy a vállalkozók és az alkalmazottak esetében kettéválasztják a személyi jövedelmadót.
Fontos átalakításokra lenne szükség a hozzáadottérték-adó rendszerében is. A gazdasági minisztérium szerint a legfontosabb annak visszaállítása lenne, hogy az adót már a elkönyvelés után vissza lehessen igényelni, nem pedig csak a számla kiegyenlítése után, mint manapság. #gy ugyanis, az uniós gyakorlattal teljesen ellentétes módon akkor is be kell fizetni az ÁFÁ-t (DPH), ha még nem is került sor a kérdéses tétel kifizetésére, ez pedig az országra jellemzõ fizetésképtelenség miatt tönkretehet egy sor vállalkozót. A reform következõ eleme a megkötések nélküli önkéntes DPH-fizetés bevezetése lenne, amikor is az adóhivatal nem utasíthatná el az ilyen jellegû kérvényeket (úgy, ahogyan a minisztérium szerint ez manapság általában történik).
Sok teendõ van az ingatlanátruházási adóval kapcsolatban is. Nincs értelme a jelenlegi, progresszív rendszernek, éppen úgy, mint ahogyan a 20 százalékos adókulcsnak sincs párja más országban. Ez egyrészt adócsalásokhoz vezet, másrészt az ingatlaneladással kapcsolatos magas költségek több beruházást zátonyra futtattak már.

Konferencia a gazdaságról

Pozsony. A statisztikából sok mindent ki lehet olvasni, de még lényegesebb, hogy milyen trendek húzódnak meg a számok mögött – mondta nyitóbeszédében Ivan Miklos miniszterelnök-helyettes, aki védnökséget vállalt a Szlovákia gazdaságának szemrevételezése elnevezésû tegnapi konferencián. A szakelõadók csak részben kecsegtetnek a jelenleginél fényesebb jövõvel: elismerik, hogy az utóbbi idõben makrogazdasági szinten lényeges elõrelépések történtek, viszont 2002 végéig nem várható a munkanélküliek számának lényeges csökkenése. Ennek részbeni oka, hogy a 90-es évek második felében több mint 300 ezer új munkaerõ jelent meg a piacon. Ami a bruttó hazai össztermék (GDP) növekedési ütemét illeti, 2005-ig 3 és 5% közötti évi gyarapodás várható. (shz)

Harach a liszthiányról

Pozsony. A gazdasági tárca tavaly márciustól egyetlen engedélyt sem adott ki az élelmiszeripari búza exportjára – nyilatkozta Lubomír Harach gazdasági miniszter. Azt megelõzõen mintegy 14 ezer tonna élelmiszeripari búza kivitelére adtak engedélyt, ami az éves hazai fogyasztás 3,5 százaléka. A miniszter szerint a termelõktõl érkezõ negatív terméselõrejelzéseket követõen leállították az engedélyek kiadását. Továbbra is megadták az engedélyeket a biobúza kivitelére, erre ugyanis a külföldi felvásárlók többéves szerzõdéseket kötnek, az ára pedig nagyjából a duplájával haladja meg az élelmiszeripari búza árát. A búzán kívül tavaly 13,4 ezer tonnányi vetõmagra és 12,9 ezer tonnányi biobúza kivitelére adtak engedélyt, idén már csak 4477 tonna biobúza kivitelét engedélyezték. (mi)

Segíthetnek nekünk a magyar tárgyalási tapasztalatok

Pozsony. Elsõsorban Magyarország uniós tárgyalási tapasztalatairól volt szó azon a keddi tárgyaláson, amelyen Miklós László környezetvédelmi miniszter elsõ alkalommal találkozott új magyar kollégájával, Túri-Kovács Bélával – tudtuk meg H. Kubik Katalintól, a minisztérium szóvivõjétõl. Ezek a tapasztalok azért értékesek számunkra, mert Magyarország várhatóan júniusra lezárja az unióval egyik legnehezebbnek tartott környezetvédelmi fejezet tárgyalását. Ezenkívül természetvédelmi kérdésekrõl esett szó. Friss hír, hogy a Dobsinai Jégbarlangot felvették a Világörökség listájára, a két miniszter pedig megegyezett, hogy mivel a régióból eddig csak az Aggteleki Cseppkõbarlang viselte ezt a kitüntetést, az eseményt Dobsinán szlovák-magyar találkozó keretében ünneplik meg. Március 16-án ülést tart a szlovák-magyar környezetvédelmi vegyesbizottság, a két miniszter ettõl azt várja, hogy együttmûködés kezdõdik azokon a területeken is, ahol csak a határ egyik oldalán létezik természetvédelmi terület. Ehhez megpróbálnak az Unió EKONET nevû programjából is támogatást szerezni. Végezetül Miklós László elõadást tartott a Kertészeti Egyetemen a tájépítés ökologizációjáról. Szerdán a környezetvédelmi miniszter Prágában járt, ahol Milos Kuzvart cseh kollégájával közösen elnökölt egy környezetvédelmi konferencián. Vele fõként a visegrádi országok környezetvédelmi minisztereinek immár hagyományos éves találkozójáról tárgyalt, amelyre idén május elején Bajmócon kerül sor. (-tl-)

Gyorsforgalmi út épülhet a Pozsony–Dunaszerdahely–Érsekújvár–Nagykürtös–Losonc–Rozsnyó–Kassa útvonalon

Pozsony. Az autópályák és gyorsforgalmi utak építése során 2010-ig évente átlagosan 17 kilométernyi utat építenek, ami 7-8 ezer embernek biztosít munkát – derül ki az új sztrádaprojektumból, amit a kormány minapi ülése változtatások nélkül hagyott jóvá. A koncepció szerint az autópályaépítés elsõrendû feladata rákapcsolni az országot a nemzetközi útvonalakra és nem utolsósorban megoldani egyes útszakaszok tehermentesítését. Ennek során a jelenlegi 285 kilométernyi autópályát újabb 65 kilométernyi útszakasszal bõvítik. A közlekedési tárca szerint jelenleg mintegy 300 kilométernyi olyan útszakasz van, ahol túlméretezett a forgalom, és újabb befektetések nélkül az ilyen utak hossza 2005-ig 500 kilométerre nõne. A tervezet szerint a beruházás mértéke az elkövetkezõ négy évben eléri a 41,7 milliárd koronát. A kormány erre több forrást is szeretne kihasználni, amelyek között ott van az államkötvények kibocsátása is. Ezeket a már épülõfélben lévõ szakaszok finanszírozására használnak fel. A kormány jóváhagyta az autópályépítés Vág menti-kiszucai változatát, ami ellen elsõsorban a civil szervezetek tiltakoztak, mivel szerintük jelentõs mértékben diszkriminálja a többi régiót. A kormány – az MKP miniszteri klubjának javaslatára – támogatta azonban azt az elképzelést is, amely szerint a területfejlesztési koncepció elfogadása után pályázatot írnak ki a Pozsony-Dunaszerdahely-Érsekújvár-Nagykürtös-Losonc-Rozsnyó-Kassa útvonal részletes terveinek elkészítésére. E gyorsforgalmi út építése 2003-2004-ben kezdõdhet el. Jozef Macejko közlekedési miniszter szerint már elkészült az említett út nyomvonalának kijelölése. (ú)

A Szociális Biztosító fõ adósa a vasút és az egészségügy

Pozsony. A Szociális Biztosító adósaival szembeni követelése a tavalyi év végére meghaladta az 51 milliárd koronát – nyilatkozta Miroslav Knitl, a biztosító igazgatója. Szerinte a követelések eladása az egyedüli reális lehetõsége annak, hogy a biztosító pénzhez jusson. A biztosító legnagyobb adósai a Szlovák Vasutak, az átalakult állami vállalatok, a mezõgazdasági szövetkezetek, a kereskedelmi társaságok és az egészségügy. December végén a vasút 5,4 milliárd koronával tartozott, amibõl 1,44 milliárdot tett ki maga a biztosítás, a büntetések pedig már csaknem elérték a 4 milliárd koronát. A vasút tartozását, tekintettel annak nagyságára és szerkezetére, a biztosító szerint lehetetlen kezelni az állam hatékony segítségnyújtása nélkül, amit a biztosító az elmúlt években már többször is szorgalmazott. A biztosító ugyanakkor jelenleg nem törekszik a vasút tartozásainak kikényszerített behajtására. Az egészségügyi intézetek 5,9 milliárd koronával, a mezõgazdasági szövetkezetek 5,5 milliárd koronával tartoznak. A biztosító követelései folyamatosan nõnek, és ezek nagyobb részét, mintegy 55%-át már a büntetések teszik ki. A legtöbb pénzt ugyanakkor az adósok csõdeljárása során sikerült behajtaniuk, ez a behajtott összegnek a felét tette ki. A kétes követelések elérik a 30%-ot. A Szociális Biztosító bevételei idén 88,42 milliárd koronát tesznek ki, amibõl 4,15 milliárd korona még az elmúlt évekbõl maradt fenn. Ha sikerül tejesíteni az idei évre tervezett bevételeket, akkor az egészségbiztosítási alap 12,82 milliárd, a nyugdíjbiztosítási alap 70,67 milliárd, a tartalékalap 2,51 milliárd, a mûködési alap pedig 2,42 milliárd koronából gazdálkodhat. (mi)

GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK

Prága. A Cseh Vasutak idén 4,5 milliárd koronás veszteségre számítanak. A teherforgalomból származó nyereségük ugyan eléri a 2,7 milliárd koronát és az egyéb tevékenységekbõl is 750 millió koronás profitot termelnek, ám a személyforgalomban 8 milliárd koronás veszteséget halmoznak fel. A cseh vasutasok tavaly 4,8 milliárd korona veszteséggel dolgoztak. (cTK)

Pozsony. A Szlovák Vasutak 32 regionális vasúti pályaszakaszt határozott meg, ezek további sorsával kapcsolatban több változatot is kidolgozott. Utolsó lehetõségként a felszámolás is szóba jöhet, eddig azonban csak két szakaszt szüntetett meg: a Somorja-Úszor és a Rimaszombat-Poltár szakaszokat. Ez utóbbi esetében a közlekedést autóbuszokkal pótolják. (SITA)

Pozsony. A bruttó nemzeti termék tavaly 2,1%-kal nõtt – jelentette be Elena Kohútiková, a jegybank alelnöke, elõzetes adatokra hivatkozva. Az alelnöknõ az idei évre 2,8-3,2%-os GDP-növekedést jósol. A tavalyi évvel ellentétben azonban a gazdasági húzóágazata már nemcsak az export lesz, de jelentõs szerepe lehet a hazai keresletnek is. Ennek csaknem 4%-kal kellene nõnie az idén, amit elsõsorban a külföldi befektetések nagyobb volumene tesz lehetõvé. (SITA)

Koprivnice. Mintegy 200 millió koronás, 60 gépkocsira szóló szerzõdést kötött a cseh Tatra az orosz Szurgutnyeftyegaz olajipari céggel. A cég szóvivõje szerint a versenypályázatnak köszönhetõen 60 vontatót szállíthatnak Oroszországba, amiket június végéig szeretnének átadni a megrendelõnek. (cTK)

Pozsony. A pénzügyminisztérium és a Devín Bank kedden megegyeztek a pénzintézet deblokációs mandátumának meghosszabbításáról. A pénzügyminiszter az egyezség szövegét nem részletezte, ám kijelentette, hogy a végsõ szót a kormány mondja majd ki az ügyben. (SITA)

Kassa. A US Steel vezetése a napokban döntött az idei nemzetközi kiállításokon és vásárokon való részvételrõl. A kassaiak eddig tíz rendezvényre készülnek, közülük legjelentõsebb a hannoveri és a brünni vásár, ez utóbbin 250 négyzetmétert vesznek igénybe, továbbá találkozókat terveznek német, osztrák, valamint lengyel partnereikkel is. A vállalat szóvivõjének tájékoztatása szerint hét kiállításon a kassai US Steel teljes termékskálája helyet kap, három speciális rendezvényen pedig fûtéstechnikai termékeiket, mindenekelõtt a Kassán gyártott radiátorokat mutatják be. (juk)

Prága. Januárban 9,3 milliárd korona volt a cseh külkereskedelem mérleghiánya. Elemzõk szerint a korona árfolyamának ez nem fog ártani, és a központi bankban sem fognak aggódni, mert a mérleghiány növekedését az energiaimport árának növekedése okozta. A kereskedelmi deficit decemberben 24 milliárd korona volt. A cseh export 99,5 milliárd korona volt januárban, 30,5 százalékkal több, mint tavaly januárban, az import pedig 35,3 százalékkal 108,7 milliárd koronára nõtt. Tavaly a cseh külkereskedelem hiánya 126,8 milliárd koronára emelkedett az 1999-es 64,4 milliárdról. (MTI)

London. A napi kitermelési kvóta 1 millió hordós csökkentésérõl körvonalazódik egyetértés a Kõolajexportáló Országok Szervezetén (OPEC) belül. Az OPEC március 16-án tartja következõ miniszteri ülését Bécsben. A Dow Jones által idézett források szerint a csökkenõ szezonális kereslet és a növekvõ iraki termelés készteti a termelõket a csökkentésre. Az OPEC azzal számol, hogy a második negyedévben 2 millió hordóval csökken a napi világpiaci olajigény. Mindemellett Irak kilátásba helyezte, hogy még februárban a tavalyi 2,1 millió hordós napi átlag körüli szintre emeli vissza exportját. (MTI)

London. A legnagyobb orosz olajtársaság, a Lukoil ajánlatot tesz egy amerikai olajfinomító megvételére, hogy jobban el tudja látni az Egyesült Államok északkeleti részén lévõ benzinkútjait. A déli államokban is kutakat akar venni. Külföldi tevékenységének áramvonalasítása végett a Lukoil leányvállalatot alapított Londonban Lukoil Europe Holdings Ltd néven. A továbbiakban ez fogja össze a társaság összes feldolgozó és kiskereskedelmi tevékenységét Oroszországon kívül. A társaság vagyona 14,5 milliárd dollár volt tavaly, utolsó adat szerint a profitja 1,45 milliárd dollárnak felelet meg a tavalyi év elsõ félévben. (MTI)