Péntek, 2001. február 23. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54. évfolyam 45. szám

Kellemetlen meglepetést okozhat néhány képviselõ

Pozsony. A parlament ma szavaz az alkotmánymódosításról, és továbbra is kérdéses, meglesz-e a szükséges 90 szavazat.

Miután Jozef Tuchyòa (SDL) bejelentette, hogy nem megszavazza meg az alkotmánymódosítást, egyre több koalíciós képviselõvel kapcsolatban merül fel kétely. Egyes források szerint az SOP képviselõi okozhatnak meglepetést. Diana Dubovská, Ferdinand Petrák és a hosszabb ideje munkaképtelen Igor Presperín szavazása kérdéses. Tuchyòa tegnap távozott az SDL-frakcióból is, s vele kapcsolatban Jozef Migas pártelnök kijelentette, ha valaki egy évig azt hangoztatja, hogy az alkotmánymódosítás bel- és külpolitikai szempontból is elengedhetetlen, akkor véleménye mellett álljon ki. Pavol Hrusovský KDH-elnök garantálja a 9 kereszténydemokrata szavazatot, Bugár Béla az MKP részérõl a 15-öt. A pártelnöke bízik abban, hogy a törvényhozás 91 szavazattal fogja elfogadni az alaptörvényt. Arra vonatkozó kérdésünkre, hogy lehet-e számítani meglepetésre, vagyis hogy a parlament mégsem fogadja el a módosítást, Bugár közölte, erre gondolni sem szabad, ez rendkívül negatív visszhangot váltana ki mind belföldön, mind külföldön. A parlament alelnöke szerint ellenzéki szavazatra nem lehet számítani, legfeljebb Robert Ficóéra. A független képviselõ tegnap annyit mondott, a szavazás elõtt jelenti be, hogyan döntött. (szm, ta sr)

Csak öt ellenzéki képviselõ nyújtott be javaslatot

Pozsony. Az alkotmánymódósítási vitában 18 képviselõ több száz módosító javaslatot nyújtott be. A koalíciós honatyák közül nyolc, a 70 ellenzéki felszólalóból mindössze kettõ, a vita lezárását követõen további öt koalíciós és három ellenzéki honatya írásban nyújtotta be módosításait. Fehér Miklós (MKP), az alkotmányjogi bizottság tagja az egész kormánykoalíció támogatását élvezõ 79 módosítást tartalmazó csomagot terjesztett elõ, amely a kormány észrevételeit is tartalmazza. A csomagról egyszerre szavaznak, mivel többnyire technikai jellegû változtatásokról, pontosításokról van szó. Hasonló a helyzet a kabinet és a parlament pénzügyi bizottsága által elõterjesztett 63 módosító és kiegészítõ javaslattal. Ezek közül mindössze háromról, a Nemzeti Bank helyzetét, a városrészek jogállását és a külföldi szlovákokat érintõ módosításokról szavaznak külön. Kétségtelen, hogy a legnagyobb vitát a KDH indítványa váltotta ki. A mozgalom a keresztény filozófiára hivatkozva a terhességmegszakítás tiltását javasolja rögzíteni az alaptörvényben. A felvetést 30 képviselõ aláírta, de mivel az meghaladja a kormánykoalíció által eredetileg elfogadott módosítás keretét, valószínûleg nem bocsátják szavazásra, csakúgy mint az MKP preambulumra vonatkozó javaslatát. Nem újdonság, hogy az MKP a preambulum kihagyását kéri, vagy ha ez nem talál támogatásra, és a preambulum marad, az MKP a polgári elv betartására hivatkozva az elsõ mondat megváltoztatását javasolja, hogy az úgy kezdõdjön, mi, a Szlovák Köztársaság polgárai. Az MKP továbbá javasolja, hogy az ismeretlen tulajdonosú vagyon kerüljön a községek kezelésébe, illetve hogy a kisebbségek az õket érintõ kérdésekben önkormányzati szinten dönthessenek. Ján Langos a képviselõi immunitás szûkítését célzó módosításokat terjesztett elõ. Ezek szerint a képviselõt csak akkor tartóztathatják le, ha tetten érték, és csak a mentelmi bizottság kérésére engedhetik ki, illetve a parlamenten kívül elkövetett tettekért a törvényhozás jóváhagyása nélkül is eljárás indítható ellene. Jozef Tuchyòa (SDL) az ország védelmi képességével kapcsolatos módosításokat terjesztett elõ. Peter Tatár az egészségügyet és az oktatást érintõ javaslatokkal állt elõ. Szerinte az ingyenes egészségügyi ellátás helyett megfelelõ ellátásra, illetve az ingyenes alap- és középiskolai oktatásra való jogot kell rögzíteni az alaptörvényben. Éles vitát váltott ki az a javaslat, melyet az SOP képviselõi nevében Ján Simko terjesztett elõ. Az indítvány szerint az államfõnek jogot kell kapnia arra, hogy a törvények visszaadása elõtt az alkotmánybíróság véleményét is kikérhesse a jogszabályok alkotmányosságáról. Ezzel a javaslattal a koalíciós képviselõk sem értenek egyet.
Jaroslav Paska (SNS) szerdán utolsóként szólalt fel és terjesztette elõ módosításait. Szerinte az elsõ cikkelyt, amely Szlovákiát, mint független, demokratikus jogállamot jellemzi, az egységes jelzõvel kell kiegészíteni. Ez biztosítékot adhat arra, hogy az országban nem jöhetnek létre autonóm területi egységek. Paska javasolja, hogy a bûncselekmények áldozatai állami kártérítésre legyenek jogosultak, ha azt a bûntett súlyossága és az okozott kár indokolja. A nemzeti képviselõ szeretné elérni, hogy az alaptörvénybõl maradjon ki a kisebbségek és etnikai csoportok jogairól szóló teljes negyedik fejezet. Ezt azzal indokolta, hogy a kisebbségek maguk is a polgári elv következetes érvényesítését hangoztatják. Ha ezt a javaslatát nem hagynák jóvá, Paska megelégszik azzal is, hogy a 34 cikkelybõl a kisebbségek anyanyelvi mûvelõdéshez és nyelvhasználathoz való jogát garantáló részeket töröljék.
A koalíciós pártok az alkotmánymódosítás megszavazását nem kötik javaslataik elfogadásához, a végsõ voksolás kora este várható. A módosításokról további elemzést az 5. oldalon olvashatnak. (szamó)

Az Unió komolyan érdeklõdik a szlovákiai kisebbségek és etnikumok körülményei iránt

Kassa. Günter Verheugen, az Európai Unió bõvítési fõbiztosa tegnap Mikulás Dzurinda miniszterelnök kíséretében a kelet-szlovákiai roma etnikum életkörülményeivel ismerkedett a kassai Luník IX. városrészben, Jernye (Jarovnice) és Ötösbánya (Rudòany) cigánytelepein, valamint Lõcsén. A környezettanulmányon részt vett Walter Rochel, az Európai Bizottság szlovákiai küldöttségének vezetõje, valamint Vincent Danihel roma kormánybiztos.
Zdenko Trebula, Kassa fõpolgármestere tájékoztatta a vendégeket a Luníkon elért eredményekrõl. Két évvel ezelõtt, a roma önkrományzat színre lépésekor a kassai vezetés aggódott a városrész jövõéért, ám a kezdeti tanulóidõszakot követõen az új polgármester és a képviselõk jól boldogultak funkciójukban. Ez jó példa arra, hogy a romák maguk is irányítani tudják saját közösségük életét. Két év alatt jelentõsen javult a közbiztonság, a helyiek pedig ma már jobban szívükön viselik a lakótelep jövõjét, közvetlen lakókörnyezetük minõségét, melyet kormánytámogatásokból sikerült javítani. A legégetõbb probléma a lakáshiány és a munkanélküliség, a városrészben nagy a zsúfoltság, a munkaképes lakosok 90 százaléka állástalan. Ezért is volt rendkívüli sikere a közhasznú munkáról szóló törvénynek, az érdeklõdõk tavaly szinte egymás kezébõl csavarták ki a lapátot, 350-en jutottak ideiglenesen munkához. Dzurinda a kormány új lakásfejlesztési programját ajánlotta az önkormányzat figyelmébe, amely kifejezetten a cigánytelepeken, illetve a zsúfolt lakótelepeken élõk körülményeit hivatott javítani. Günter Verheugen gesztusértékûnek tartja mostani kelet-szlovákiai látogatását, mellyel azt igyekszik demonstrálni, hogy az Unió komolyan érdeklõdik a Szlovákiában élõ kisebbségek és etnikumok körülményei iránt. A fõbiztos nagyra értékelte a jelenlegi kormány roma-ügyben eddig kifejtett munkáját, hangsúlyozva, hogy ez a probléma nem újkeletû, és nem csupán hazánkban van jelen. "A statisztikai adatokból világosan kitûnik, hogy a romák nehezebben jutnak munkához és mûvelõdési lehetõségekhez, mint a többségi nemzet képviselõi. Ez egyértelmû szociális diszkrimináció, ezért fontos megvizsgálni, honnan ered a probléma, és mit tehetünk közösen mielõbbi orvoslása érdekében" – mondta a bõvítési fõbiztos. (-juk)

Jernye. Günter Verheugen Jernyén (Jarovnice) virágot helyezett el az 1998-as árvíz 50 áldozatának emlékmûvénél, majd a helyi alapiskolát kereste fel, amelynek 691 roma tanulója van. Az eredetileg 16 osztályra tervezett épületben jelenleg 32 mûködik, az épület bõvítéséhez az uniós alapokból is kérnek támogatást a helybeliek. A községnek 3780 lakója van, 2840 roma nemzetiségû, további hozzávetõleg 300 roma bejelentés nélkül tartózkodik huzamosan Jernyén. A község nem rendelkezik sem csatorna-, sem vízvezeték-halózattal, az árvízkárosultak legtöbbje továbbra is ideiglenes szálláshelyeken van elhelyezve. (TA SR)