Csütörtök, 2001. február 22. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54. évfolyam 44. szám

gazdasag.htm

Gazdaság és fogyasztók - Agrárvilág

A Szlovákia Autóipari Szövetségébe tömörült vállalatok tavalyi összteljesítménye 170 milliárd koronára rúgott

Nálunk luxus a gépkocsi

Pozsony. Szlovákia autóiparának 2000-es termelési értéke 170 milliárd koronára rúgott, ezen belül a jármûvek és alkatrészek gyártása 130 milliárd koronát tett ki.

ÚJ SZÓ-JELENTÉS

Szlovákia autóipara egyre inkább húzóágazatnak számít: 2000 az ország ipari termelése elérte a 800 milliárd koronát, ebbõl az autóipari szövetségbe tömörült cégek együttes produktuma 170 milliárd koronára rúgott – közölte Jozef Uhrík, a Szlovák Autóipari Szövetség elnöke. Az autó- és autóalkatrész-gyártás az ország külkereskedelmének meghatározó részét adja; a tavalyi 548 milliárd koronás kivitelbõl 128 milliárddal részesedett ez az ágazat. Az autóipar kereskedelme összességében többletet mutat, 2000-ben ez elérte a 13 milliárd koronát. Az ágazat pillérének a pozsonyi Volkswagen Slovakia számít, amelynek futószalagjairól tavaly 181 ezer gépkocsi gördült le. A cég tovább terjeszkedik, a Lozorno térségében kialakítandó ipari parkban további telephelyet hoz létre, a mintegy 2,7 milliárd koronás invesztíció gyümölcse 1200 új munkahely lesz, emellett tavaly megkezdte mûködését a turócszentmártoni Auto Martin, amely jelenleg több mint 400 fõnek ad munkát. A közép-szlovákiai üzem további fejlesztés elõtt áll, 2004-ig összesen 9,3 milliárd koronás beruházás révén 2000 állás jön létre. Az ágazat sikeres felfutása ellenére a hazai jármûpark egyre inkább elöregedik. A táblázatból is kitûnik, hogy a közlekedési eszközök valamennyi kategóriájában 13 év felett van az átlagéletkor. Ugyancsak kedvezõtlenül alakulnak a gépkocsieladások: az 1998-as 69 ezres maximum után zuhanás történt, tavaly már csak 54 ezer személygépkocsit értékesítettek. Ennek oka, hogy nálunk még mindig luxusnak számít az új gépkocsi megvétele és fenntartása. Szlovákiában egy Skoda Fabia 1,4-es modell ára 28 havi átlagbérnek felel meg, míg a szomszédos Csehországban 18,4 hónap a megfelelõ mutató. Nálunk 1998-ban 4,49 fõre jutott egy gépkocsi, 1999-ben pedig 4,33 fõre, ezzel szemben az 1999-es cseh mutató 3,00. Tény, hogy Magyarországgal (4,40) és Lengyelországgal (4,30) egybevetve nem is állunk olyan rosszul, viszont fényévnyire vagyunk Olaszországtól (1,81). (shz)


Leggyorsabban Kelet-Ázsia és a Csendes-óceán régiója nõ

Rekordméretû turizmus

MTI-HÍR

Madrid. A Turisztikai Világszervezet (WTO) legújabb becslései szerint a világ turizmusa tavaly 7,4%-kal nõtt 1999-hez képest – derül ki egy most nyilvánosságra hozott WTO elemzésbõl. Eszerint a növekedési ütem tíz éve az egyike legmagasabbnak és kétszerese az 1999. évinek. Az idegenforgalmi konjunktúra elsõsorban a világgazdaság erõteljes növekedésének és a millennium megünneplésére szolgáló eseményeknek volt köszönhetõ, de a WTO a legfõbb okok között az Expót, az európai futball-világbajnokságot és a nyári olimpiai játékokat is kiemeli. Az elemzés szerint az elmúlt évben csaknem 50 millióval több nemzetközi utazást regisztráltak, mint 1999-ben, így összességében rekordnagyságú, 698 milliós volt a nemzetközi érkezések száma. A nemzetközi turizmusból származó bevételek 4,5%-kal, 476 millió dollárra nõttek 2000-ben. A világ leggyorsabban fejlõdõ régiója Kelet-Ázsia és a Csendes-óceán térsége volt tavaly 14,5%-os növekedéssel, ami plusz 14 millió turistát jelentett a térségben. Európába 6,2%-kal több külföldi turista érkezett az elmúlt évben, így a nemzetközi turistaérkezések száma elérte a 403 milliót. A WTO szerint tavaly Magyarországra 15,6 millió turista érkezett, 8,1%-kal több, mint egy évvel korábban. Az erõs dollár és a gyenge euró miatt a korábbi évekhez képest több amerikai turista utazott tavaly Európába.


Az enyhe tél elõnye

Kisebb volt a gázfogyasztás

Pozsony. Tavaly 7 milliárd köbméternyi földgáz fogyott Szlovákiában, ami fél százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A Szlovák Gázipari Vállalat (SPP) szerint hasonló visszaesés várható az idei év elsõ negyedében is. A tavalyi fogyasztáscsökkenéshez elsõsorban az utolsó negyedév kedvezõbb idõjárási feltételei járultak hozzá, amikor a földgázfogyasztás 18 százalékkal esett vissza. Az utolsó negyedév fogyasztása így az éves érték 30 százalékát tette ki és 10 százalékkal maradt el az elsõ negyedéves fogyasztástól. Normális idõjárási viszonyok között ugyanakkor a két negyedév fogasztása nagyjából megegyezik. Az SPP a földgázellátást föld alatti tárolóiból biztosította, amelyeket a tavalyi téli szezon elõtt 1,6 milliárd köbméternyi gázzal töltöttek fel. (SITA)


A védekezés biztos módszere a cég értékének növelése

Fúziók az olajiparban

MTI-HÍR

Brüsszel. A közép-európai olajvállalatok attól tartanak, hogy tõkeerõsebb cégek ellenõrzése alá kerülhetnek, ezért nagy igyekezettel bõvítik üzletük hatókörét – írja a Financial Times. A lengyel, a magyar és az osztrák olajfinomítók valamennyien regionális szövetségekrõl tárgyalnak, de ezek létrehozása számos nehézségbe ütközik. A térségbeli kormányok ugyanis, amelyek általában jelentõs részesedést tartottak meg e vállalatokban, a nemzeti vagyon fontos részének tekintik õket. Mivel azonban e cégek részvényárfolyamai az utóbbi idõben nyomottak, az orosz vállalatok viszont tele vannak pénzzel, a dolog ismét sürgetõvé vált. A védekezés legjobb módszerének a vállalat értékének növelését tartják. A Financial Times szerint a konszolidációs folyamatot valószínûleg a legnagyobb térségbeli konszern, a lengyel PKN fogja vezetni. A cég már kísérletet tett arra, hogy 50%-os részesedést szerezzen a német Leuna olajfinomítóban, a tárgyalásokat azonban felfüggesztették. Tavaly óta a PKN a Mollal is tárgyal egy esetleges szövetségrõl. A Mol azóta keres partnereket, hogy a vállalatvezetés 1999-ben úgy döntött, felhagy a nemzetközi olajkitermeléssel, és a regionális stratégiára összpontosít. Az INA-val folytatott tárgyalások kudarca után a Slovnaft felé fordult, amelyben 262 millió dollárért 36%-os részesedést vásárolt. A Financial Times idézte a Mol egyik vezetõjét, aki szerint a Slovnaft-üzlet csak az elsõ lépés volt az olajipar térségi konszolidációjában. A magyar olajvállalat a lengyel piacra is be akar hatolni, miközben maga is ajánlatokat kap az osztrák OMV-tõl, amely tavaly 9,3%-os részesedést szerzett benne.


Prognózis 2006-ig

Marad a sok állástalan

Pozsony. Az ország demográfiai és gazdasági mutatóinak alakulásából az elkövetkezõ években is a munkanélküliség növekedésével számolhatunk – állapítja meg a Szlovák Tudományos Akadémia 2006-ig szóló foglalkoztatási elõrejelzésében. A lakosság számának növekedése nálunk magasabb mint a környezõ országokban és ez jelentõs mértékben befolyásolja az ország munkanélküliségének alakulását. Rövid idõn belül újabb, több mint 100 ezer fiatal jelenik meg a munkapiacon, ennyit az ország gazdasága, a jelenlegi 3,5 százalékos növekedés melett képtelen felszívni. A bruttó nemzeti termék 1 százalékos növekedése ugyanis a munkanélküliséget csak 0,13 százalékkal képes csökkenteni. A nyugdíjkorhatár további emelése ugyanakkor további több mint negyedmillióval emelné a munkanélküliek számát. (TA SR)


A pozsonyi Polus City Center szórakozó- és üzletközpont egy további irodaház építésével még tovább terjeszkedik

Már 3,3 millió látogató

Pozsony. A 2000. november 22-én megnyitott Polus City Center szórakozó- és üzletközpont tovább terjeszkedik: a centrum mellett álló Millenium Tower toronyépületbe április folyamán már beköltözhetnek a bérlõk. A bérbe adható terület 99 százaléka már elkelt. A beruházó azonban tovább folytatja a terjeszkedést, a Kuchajda-tó mellett máris megkezdõdött a Millenium Tower II. irodaépület építésének elõkészülete. A munkálatok az elõzetes ütemterv szerint 2001 októberében kezdõdnek, az elsõ bérlõk 2002 decemberében költözhetnek be a 22 ezer négyzetméter alapterületû, 22 emeletes, rendkívül magas komfortfokozatú épületbe. A Millenium Tower II. közvetlen összeköttetésben lesz a Polus City Centerrel. Az épület szerves tartozéka egy kétszintes, 300 jármûvet befogadó föld alatti garázs is. Az alig három hónapja üzemelõ Polus City Center február 18-ig 3,3 millió látogatót fogadott, a február 11-én átlépett 3 milliós álomhatár jelzi, hogy a Szlovákiában egyedülálló üzletközpont iránt a karácsonyi ünnepek elmúltával sem lohadt az érdeklõdés. (ú)


GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK

Elhunyt Donella Meadows

New Hampshire. Az amerikai New Hampshire-ben kedden elhunyt Donella Meadows, "A növekedés határai" címû könyv társszerzõje. Az úttörõ környezeti tudós és író 59 éves volt. Nevét 1972-ben tette ismertté a férjével, Dennis Meadowszal és Jorgen Randersszel közösen írt könyv, amely a Föld erõforrásainak kimerülését, a növekedés lehetõségének korlátait elemezte. Húsz évvel késõbb ugyancsak együtt adták ki a "Túl a határokon" címû könyvet, amelyben azt elemezték, hogy az emberi tevékenység már meghaladta a Föld ökológiai tûrõképességét. (MTI)

Az EKB elégedetlen az euróval

London. Az Európai Központi Bank (EKB) fõ közgazdásza, Ottmar Issing szerint a bank továbbra is elégedetlen az eurózónabeli inflációval, habár várható, hogy az adat az idén a 2%-os küszöbérték alá csökken. Egyértelmû, hogy nem tetszik a 2% fölötti tizenkét havi infláció, ami a tavalyi év közepe óta tart. Az EKB nem tudja rövid távon befolyásolni az inflációt, és nem is kísérletezik ezzel, ha külsõ okok, például olajárrobanás növeli az adatot. Ám alapos okkal várhatjuk, hogy az infláció az idén 2% alá csökken, hacsak nem jön közbe ismét olyasmi, mint a tavalyi olajáremelkedés. (MTI)

Az orosz Lukoil Amerikában

London. A legnagyobb orosz olajtársaság, a Lukoil közölte, hogy rövidesen ajánlatot tesz egy amerikai olajfinomító megvételére, hogy jobban el tudja látni az USA északkeleti részén lévõ benzinkútjait. Tervezi benzinkutak vásárlását az Egyesült Államok déli államaiban is. Ha egyáltalán létezik olyan orosz vállalat, amelynek reális esélye van világcéggé válni, akkor a Lukoil biztosan ezek közé tartozik – mondta a londoni leányvállalat elnöke, Ralif Szafin. A tíz évvel ezelõtt alakult Lukoil vagyona 14,5 milliárd dollár volt tavaly év végén, utolsó adat szerint a profitja pedig 1,45 milliárd dollárnak felelet meg a tavaly elsõ félévben. (MTI)

A Deutsche Telekom borúlátóbb

Bonn. A Deutsche Telekom közölte, hogy a tavalyi nettó profitja minden bizonnyal csak 5,9 milliárd euróra jön ki, a korábban elõre jelzett 7,4 milliárd euró helyett. Az elõrejelzés csökkentését 2 milliárd eurónyi, adózás elõtti leírás okozza az ingatlanvagyonból. Ez utóbbit azzal indokolták, hogy a német távközlési vállalat 17,2 milliárd euróra becsült ingatlanvagyonának értékesítését meg akarják gyorsítani, a vállalati adósság sebesebb csökkentése végett. A Deutsche Telekomot vádak érték ingatlanvagyonának állítólagos helytelen értékelése miatt. (MTI)

A HypoVereinsbank eredményei

München. A bajor HypoVereinsbank AG az utolsó negyedévben több mint megkétszerezte nettó profitját a növekvõ kamatbevételbõl, a kisebb adóból és az újonnan megszerzett Bank Austria hozzájárulásából. A tiszta haszon 360 millió euróra nõtt a harmadik negyedévi 149 millió euróról. Ehhez 40 millió euróval járult hozzá a Bank Austria. A HypoVereinsbank adókötelezettsége, a kevesebb halasztott adó miatt, 22 millió euró volt a negyedik negyedévben, az elõzõ negyedévi 121 millió euró helyett. (MTI)

Cola-Procter vegyesvállalat

Atlanta. A Coca-Cola és a Procter & Gamble háztartásvegyipari vállalat szerdán megerõsítette, hogy fele-fele arányú önálló korlátolt felelõsségû társaságot alapítanak gyümölcslevek, gyümölcsalapú üdítõitalok, valamint ropogtatnivalók fejlesztésére, gyártására és és értékesítésére. Az új cégnek még nincs neve, de azt máris tudni vélik, hogy évi 4 milliárd dollár forgalmat bonyolít majd. Az alapítás nem terheli meg a két vállalat mérlegét, és a második évtõl kezdve profitot termel nekik. Az új cégnek 15 gyártóhelye lesz világszerte, összesen hatezer alkalmazottal. (MTI)


Az integrált termelési technológia lényege: minél kevesebb vegyi anyag kerüljön felhasználásra

Környezetkímélõbb gazdálkodás

Komárom. A fejlett országokban egyre jobban terjednek a környzetkímélõ, ún. integrált termelési technológiák. Ezek lényege a káros vegyianyag-terhelés csökkentése a közvetlen fogyasztásra, takarmányozásra vagy a további feldolgozásra kerülõ növényeknél és növényi termékeknél.

CSICSAY PÉTER

Az integrált termelési technológiák fogalma alatt olyan termesztést értünk, amelynél a termesztési technológia minden egyes elemét a természetes adottságok és a környezet védelmének teljes körû figyelembe vételével alkalmazzák. A termõhely és a fajta kiválasztása, a tápanyag-utánpótlás, a talajmunkák, a metszés, az ápolás, és fõleg a növényvédelem úgy kerül végrehajtásra, hogy a lehetõ legkisebb mennyiségû vegyianyag kerüljön felhasználásra és az is környzetkímélõ módon. A jó termõhely megválasztása különösen a nagy értékû állókultúrák (szõlõ, gyümölcsös) esetében alapkövetelménye a sikeres termesztésnek. A termesztés helyének megválasztásakor a termesztendõ növény igényeibõl kell kiindulni, és ennek megfelelõen kell minõsíteni a terület talajtani, klimatikus, domborzati és vízgazdálkodási adottságait. Kifejezetten elõnyös, minõségjavító hatású lehet például szõlõ esetében, ha az ültetvényt déli fekvésû lejtõre telepítjük. Érzékeny növényfajtát, például kajszit, nem szabad fagyveszélyes helyre ültetni, míg az alma a kedvezõtlenebb klímájú, esetleg talajvízjárta területeken is jól termeszthetõ. A termõhelyválasztás része a vetésforgó alkalmazása is, mivel a növényfajok többsége (kivétel például a kukorica) önmaga után termesztve egyre gazdaságtalanabb, és egyre gyengébb termést ad. Növényvédelmi okokból is célszerû 4-5 évig kerülni az ugyanazon családból származó növényfajok egy helyen való termesztését.
A termõhelyi adottságoknak (talaj- és klimatikus viszonyok) és a tapasztalat alapján az adott területen leginkább veszélyeztetõ betegségeknek és kórokozóknak ellenálló fajták termesztése a megelõzés egyik legfontosabb tényezõje. Ma már ez a kérdés az értékes hajtatható kultúráknál (pl. paprika, paradicsom, uborka) leginkább megoldott, de a szántóföldi növények esetében is egyre több ellenállóbb fajtával találkozhatunk. A vetõmag-forgalmazó cégek termékkatalógusaiban részletesen ismertetik a növények ilyen tulajdonságait. Nagyon fontos, hogy mindig szavatolt minõségû, eredeti csomagolású és lehetõleg csávázott vetõmagot használjunk. Így kiküszöbölhetjük a növények kezdeti fejlõdésekor jelentkezõ növényvédelmi gondok többségét. Állókultúrák, ültetvények esetében oltványok telepítésével, az igényeknek megfelelõ alanyválasztással segíthetjük elõ a sikeres termesztést.
Az integrált termesztésben elõnyben részesítik a közvetlen vízadagolást, például hajtatásban, ültetvényekben csepegtetõ rendszerek alkalmazásával. Ez drágább ugyan, de középtávon megtérül a beruházás, üzemeltetése gazdaságosabb és kímélõbb, mivel közvetlenül a növényekhez adagolhatjuk ki a vizet és a tápelemeket. A hagyományos öntözés párásításra, fagyvédelemre kiváló, de növényvédelmi szempontból nagy hátránya, hogy a leveleken megmaradó víz táptalaja a kórokozó gombáknak és baktériumoknak. Ezért lehetõleg öntözés után permetezzünk. Ne feledjük kivizsgáltatni öntözõvizünket, mivel magas sótartalma (EC), fõképp a hajtatásban erre érzékeny növényekre (pl. az uborka), toxikus hatású. Az ápolási munkák közül az ültetvényekben kiemelkedõ jelentõségû a metszés, amely alapvetõ fontosságú az integrált termesztésben. Ha ezt a mûveletet a fajtának megfelelõen végezzük el, döntõen meghatározza a növekedési–termésképzõdési e-gyensúlyt és a növényvédelmet is, mivel intenzív növekedés esetén a túl sûrû lombállomány elõsegíti a kórokozók megtelepedését és nehezíti a megfelelõ növényvédelmet. Ugyanakkor a túlmetszés jelentõs terméskiesést okozhat. A zöldmunkáknak (kötözés, csonkázás, levelezés, zöldmetszés) is nagyon fontos szerepe van. A metszés során keletkezõ növénymaradványokat komposztálni kell, vagy be kell dolgozni a talajba (mulcsozás), esetleg meg kell semmisíteni, különösen a beteg növényi részeket. A betegségek terjedésének meggátolásában fontos mûvelet a fertõtlenítõ szerekkel kiegészített sebkezelés. Metszéskor minden új növény kezelése elõtt ajánlatos fertõtlenítõ szerbe mártani a metszõollót. Ezzel megelõzhetjük a kórokozók mechanikus elterjesztését. Az ápolási munkák része a gyomirtás és a közvetlen növényvédelem. A gyomok nemcsak tápanyag- és fényelvonó hatásuk miatt veszélyesek, hanem azért is, mert sok veszélyes betegség és károsító rovar köztesgazdái.
A környezetkímélõ termesztésben a mechanikai gyomirtás – kézi kapálás, kultivátorozás – kerül elõtérbe, a vegyszerek közül nálunk csak néhány speciális egysziküirtó és a totális hatású glifozát hatóanyagú szerek hozzáférhetõek. A gyomirtásnál arra kell ügyelni, hogy a vegyszereket a gyomnövények megfelelõ érzékenységû állapotában kell kijuttatni. A totális hatású szerek fás szárú, 3-5 évesnél idõsebb (fajfüggõ) ültetvényekben alkalmazhatóak, ám nem szabad élõ, zöld növényi részre jutniuk, mert a gazdanövényt is elpusztítják.
A jó kondícióban lévõ, gondosan ápolt, öntözött, harmonikusan táplált, többféle károsítóval és betegséggel szemben genetikailag ellenálló növényi állomány védelme biztonságosabban végezhetõ. Kiemelkedõ fontosságú az elõrejelzés. A gazdák egyszerû megoldásokkal is pontos beavatkozásokat végezhetnek, célirányosan védekezhetnek például feromoncsapdák és ragacssávok telepítésével, vagy színcsapdák segítségével. Ugyanakkor az integrált technológia alkalmazása elõsegíti a hasznos élõ szervezetek megtelepedését és felhasználását.
A rovarkárok megelõzésének egyik legfontosabb mûvelete a lemosópermetezések végzése bõ (1000 liter/ha) vízmennyiséggel. Ehhez a környezetkímélõ technológiákban természetes növényi olajszármazékokat és kénes készítményeket használhatunk, melyek közül az utóbbiak nemcsak a rovarok áttelelõ alakjait pusztítják el, de részleges gombaölõ hatással is rendelkeznek. Állománykezelések során a biopreparátumokon kívül (pl. Bacillus Thuringinsis) kitinszintézis-gátló szerek is korlátozás nélkül használhatóak. Jelentõs károsítás esetén a szerves foszforsav-származékok használhatók fel korlátozott mértékben. A baktériumok és gombák károkozásának megelõzésénél is alkalmazandó a lemosópermetezés. A mûveletet õszi lombhullás után és kora tavasszal végezzük. Az említett kéntartalmú szereken kívül a gombaölõ hatású szervetlen, réztartalmú szerek alkalmazhatóak (például Bordói lé, rézoxidklorid). Mivel egyes növények – például a csonthéjasok, külünösképpen az õszibarack – számára a réz mérgezõ, az ilyen tartalmú szereket tavasszal, a zöld részek fadakása elõtt használjuk. A rézzel szemben az egyre növekvõ ellenállóképesség a kórokozókban nem alakul ki, míg a szerves hatóanyagú szerek esetében egyre több faj ellenálló. Ültetvényekben szabadon használható készítmények a réztartalmú szereken kívül a dodin, a kaptán, a folpet hatóanyagok, valamint a speciális szürkepenész elleni szerek is. A többi szer korlátozásokkal – a megfelelõ egészségügyi és engedély-okiratokban közölt feltételek betartásával – a zöldségtermesztésben használható. Integrált termesztésben tilos a pirazofosz, a karbendazim, a benomil, a tiofanát-metil, és a dinokap hatóanyagú gombaölõ szerek használása.
A gyakorlati alkalmazás során ügyelni kell az alkalmazás idejére, valamint a külsõ környezeti hatásokra (25 fok C felett a kénhatású szerek megperzselhetik a növényt, a folyékony gyomírtók hatásfoka 10 fok C alatt alacsony). A vegyszerek keverésénél megjegyzendõ, hogy az ugyanazon gyártótól származó szerek általában egymással keverhetõek. Errõl az alkalmazás elõtt kis mennyiségû próbakeveréssel kell meggyõzõdni.
A környezetkímélõ termesztés kellõ odafigyeléssel és megelõzésssel – még a mi tõkeszegény viszonyaink között is – megvalósítható, jó minõségû, egészséges és külföldön is értékesíthetõ termékeket biztosít számunkra. Szlovákiában e termesztési módszerrel kapcsolatban a legjobb eredményeket a nemzetközileg is elismert Vanek Gáspár és kollektívája érte el. A kutatók a szõlõtermesztés technológiáját dolgozták ki részletesen.
A szerzõ kertészmérnök

Elengedhetetlen talajmunkák

A talaj vízkészletének megóvásában, összegyûjtésében nagy szerepe van az idõben elvégzett talajmunkáknak. Szántóföldi termesztésnél a hengerezéssel egybekötött tarlóhántás segít a talaj vízkészletének megõrzésében. Kiszáradásgátló, gyomírtó és a növénymaradványok leforgatásával, kis mennyiségû (30-50 kg/ha nitrogén hatóanyagú) trágyával kiegészítve talajélet-serkentõ. Az õszi mélyszántás talajszerkezet-javító, éghajlatunkon elengedhetetlen munkafolyamat, mivel a talaj így feltöltõdik az õszi és a téli csapadékkal, biztosítva a tavaszi vetésû kultúrnövények kezdeti vízigényét. Sok helyen nem fordítanak kellõ figyelmet a magágy elõkészítésének, pedig a rosszul elmunkált talajban a vetési és csírázási hibákból adódóan a termésnek akár a fele is odaveszhet. (cs)


A növények optimális tápanyagigényének megállapítása érdekében ajánlatos talajelemzést végeztetni

Integrált termesztés és a mûtrágyák

ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ

Komárom. A termesztett kultúrák elsõdleges tápanyagforrása a termõtalaj. Ahhoz, hogy a növények számára biztosítani tudjuk az optimális tápanyagszintet, tudnunk kell, hogy a termõföld mennyi és milyen tápanyagot tartalmaz. Ennek megállapításához talajelemzést kell végeztetni. A talajmintát mindig a trágyázás elõtti talajszelvénybõl kell gyûjteni, a parcellát leginkább jellemzõ minta összeállításával. A vizsgálat néhány száz koronába kerül, ám megtérül, ugyanis az így nyert eredmények segítségével pontosan meg tudjuk határozni a szükséges tápanyagigényt. A talaj tulajdonságainak ismeretében (kémhatás – pH, mész- és sótartalom) kiválaszthatjuk a legmegfelelõbb trágyákat. A hagyományos szervestrágyázás egyre inkább visszaszorulóban van az állatállomány csökkenése következtében. A szervestrágya rendkívül elõnyös talajszerkezet-javító, talajélet-serkentõ természetes mikroelemforrás is. Hátránya a lassú tápanyagleadás és az esetleges növénykárosítók jelenléte. (Például a gyökérzöldségeket nem ajánlott frissen trágyázott területen termeszteni.) Az integrált termesztésben nemcsak a természetes eredetû trágyák felhasználása engedélyezett, de a mûtrágyáké is. Ezt indokolja a szervestrágyák hiánya és a mai növényfajták nagy terméspotenciáljának gazdaságos kihasználása is. A régi technológiákban csupán õsszel, általában NPK-mûtrágyákat használtak. Manapság a környzetbarát technológiák esetében osztott, õszi PK-alaptrágyázás, tavaszi indító és mikroelemtartalommal kiegészített lombtrágyázást alkalmaznak. Az ilyen technológiák esetében a nitrogén nem mosódik ki és a növény hasznosítani tudja, a drága mikroelemtrágyák pedig lombtrágyaként szinte teljesen hasznosulnak. A mikro-és mezoelemek lombtrágyaként való kijuttatásával sok kellemetlen, akár komoly veszteséget okozó élettani betegséget tudunk kiküszöbölni. Ilyen betegség például a paprika, paradicsom kalciumhiányos bogyócsúcsrothadása is. CS. P.


Az öntözés hamarabb kimeríti a talajvízkészleteket

Fogyóban a termõtalaj

MTI-JELENTÉS

Washington. A világ mezõgazdasági területeit mûholdas térképek segítségével tanulmányozó tudósok szerint veszélyben van bolygónk lakosainak élelmezése. Megállapították, hogy nagy felületeken sérült a talaj minõsége, és azt is, hogy az öntözés hamarabb kimeríti a talajvízkészleteket, mint ahogy azok pótolódnak.
A Nemzetközi Élelempolitikai Kutatóintézet jelentése szerint a földmûvelõk vagy átváltanak olyan módszerekre, amelyek javítják a talaj minõségét és kevesebb vizet igényelnek, vagy nem lesznek képesek élelemmel ellátni a világ egyre növekvõ népességét. Alapvetõen igaz, hogy a mezõgazdaság ma még elég sikeres a világ élelmezésében, kevéssé sikeres viszont azoknak a természeti forrásoknak a gondozásában, amelyek megalapozzák a termelési kapacitásokat – mondta Stanley Wood, a jelentés készítõinek vezetõje. A világ mezõgazdasági mûvelés alá vont területeinek mindössze 16%-a mentes a különféle termõképességi problémáktól, illetve az ember környezetszennyezõ tevékenységének következményeitõl, például a vegyi szennyezõdéstõl, a savasságtól, a magas sótartalomtól vagy a rossz vízelvezetõ képességtõl. Különö-sen súlyos a helyzet Ázsia egyes részein, ahol mindössze a termõterület 6 százaléka mentes az ilyen problémáktól. A világ mezõgadasági területének 17 százalékán mérgezi a növényzetet alumíniumszennyezés. A világon évente mintegy 1 százaléknyi termõföld vész el a túl naggyá váló sótartalom miatt.


Az orosz fõváros tehenészeteket vásárol

Moszkva vállalkozik

MTI-HÍR

Moszkva. A moszkvai önkormányzat 15 ezer hektár mezõgazdasági földterületet vásárolt, és a tervek szerint tehenészeteket alakít ki az orosz fõváros lakosságának húsellátására.
A Vedomosztyi címû orosz gazdasági napilap beszámolója szerint Jurij Luzskov moszkvai polgármester az üzlettel rácáfolt arra, hogy mezõgazdasági mûvelésû föld nem lehet kereskedelem tárgya Oroszországban. Becslések szerint a közép-oroszországi legelõkért fizetett összeg körülbelül 100 ezer dollárnak felelhet meg. A szaratovi területen a tavalyi árveréseken egy hektár kétszáz rubelért kelt el. Az orosz fõváros önkormányzata ezzel azt akarja bizonyítani, hogy Oroszországban is lehet hatékony állattenyésztést folytatni, továbbá növelni az ellátás biztonságát a hazai hústermelés visszaesése, és a német és ukrán importlehetõségek szûkülése ellenére.
Moszkva eddig 5000 hektárt birtokolt, most megnégyszerezte földtulajdonát. Emellett a "zöldmezõs" beruházás olcsóbb, ugyanis az orosz állattenyésztõ telepek hatalmas adósságteherrel küszködnek, így szanálásuk nagyon drága lenne. Jurij Luzskov a napokban Bajorországban 100 ezer tonna német marhahúst vásárolt nagyon olcsón – állítólag a kilónkénti ár az egy dollárt sem érte el – és rendkívül kedvezõ, halasztott fizetési feltételekkel. A csaknem tízmilliós Moszkvában évente 650 ezer tonna marhahús fogy, de a fõváros korábban csak évi tízezer tonnát vásárolt tartalékkészletei felújítására. A tavasszal a moszkvai piacra kerülõ német marhahús ára várhatóan 41 rubel (egy rubel közel tíz forint) lesz kilónként, miközben most a legolcsóbb, ukrán marhahús kilója 52 rubel.


Az Unió hat országa tiltja a terménybehozatalt

Marad a moratórium

HÍRÖSSZEFOGLALÓ

London/Washington. Oldják fel a géntechnnológiai eljárással (GM) kezelt szemes termények szabadalmaztatási eljárásának teljes moratóriumát, és váltsák fel a teljes tiltást szigorú ellenõrzési szabályokkal – javasolta az EU-parlament az európai országok számára. A Financial Times jelentése szerint azonban Franciaország, Olaszország, Ausztria, Dánia, Görögország és Luxembourg úgy döntött, a közeljövõben mégsem enged szabad utat a GM-eljárással elõállított és az USA-ban biztonságosnak minõsített magvak termesztésének.
Az EU-országok a moratóriumot azért vezették be az Egyesült Államokban elterjedt GM-technológiákra, mert a moratórium felfüggesztését szerintük meg kell elõznie az egységes EU-szabályozásnak, és ez még idõbe telik. Csak akkor hajlandók feloldani a tiltóintézkedéseket, ha biztonságosnak látják az esetleges toxikus hatások elleni védõintézkedéseket. Eddig hat országban döntöttek úgy, hogy érvényben marad az 1998 áprilisában elrendelt szigorú szabadalmaztatási tiltás. A hat óvatos nyugat-európai ország teljesen tisztán akarja megõrizni saját élelmiszeriparát és kereskedelmét. Az USA hatóságait aggasztja a hatok további ellenállása, saját teljes élelmiszerexportját látja veszélyeztetve, és tagadják azt a vádat, hogy túlságosan liberalizált és ellenõrizetlen az USA génipara és növénytermesztése. A hat EU-ország felelõs mezõgazdasági vezetõi visszautasítják, hogy radikálisan ki akarnák szorítani az USA genetikai iparának vívmányait. A moratórium fenntartása ideiglenes, és a kellõ biztonság megteremtése után megszûnik – hangoztatják a moratórium fenntartói. (MH)


AGRÁRMORZSÁK

Nagyon drága a BSE-teszt

Pozsony. Évente 600 millió koronába kerülne, ha Szlovákia az összes levágásra kerülõ szarvasmarhán el akarná végezni a BSE-tesztet. A földmûvelésügyi tárca szerint egy vizsgálat hozzávetõ-leg 2600 koronába kerül. Anyagi okoknál fogva tehát Szlovákia csak a "gyanús" állatokon végzi el a BSE-vizsgálatot. A szakhatóságok márciustól lesznek felkészülve a BSE-tesztek elvégzésére. Szlovákia a korábbi években 5700 darab tenyészmarhát importált Nyugat-Európából. Közülük már csak 2000 él. (RNo)

Vágóhidak veszélyben

Pozsony. Több hazai vágóhídat is be kell majd zárni a közeljövõben, mivel ezek a szarvasmarha-feldolgozás során képtelenek biztonságosan, azaz az EU-normáknak megfelelõen eltávolítani a fokozottan kockázatosnak tartott állatrészeket. A húsfeldolgozó vállalatok közül egyedül csak a dunaszerdahelyi Tauris vállalat felel meg az Európai Unió normáinak. A szaktárca tervei szerint ezért Dunaszerdahelyen továbbképzõ központot hoznak létre. (RNo)


CÍMLAP VÉLEMÉNY RÉGIÓ BELPOLITIKA KÜLPOLITIKA GAZDASÁG
MELLÉKLET KULTÚRA TÉMA PANORÁMA SPORT HOROSZKÓP
KEZDÔLAP ARCHÍVUM IMPRESSZUM VISSZHANG