Szerda, 2001. február 21. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54. évfolyam 43. szám

Sok malomban nincs mit õrölni, másutt 27%-os sikértartalmú búzával etetik az állatokat

Kassa/Dunaszerdahely. A kenyér és a péksütemények ára Kelet-Szlovákiában a napokban 2-5 koronával emelkedett. Ennek oka, hogy a magtárakban nincs elég gabona, így nõtt a felvásárlási ár, ami a liszt árában is megmutatkozik. A Szlovák Mezõgazdasági és Élelmiszeripari kamara szakértõi nem kevesebb mint 20 százalékos liszt- és kenyérár-emelkedést jósolnak.

A legnagyobb Kassa-környéki malmot üzemeltetõ szepsi Gubek cég 5000-5800 koronáért vásárolja a búza tonnáját, ez azonban akár 7000 koronára is felszökhet. Bajok vannak a minõséggel is, a DIO pékség vezetõje szerint a kenyér nehezen kel, mivel a liszt az utóbbi hetekben friss búzából készül. A búzának a magtárakban nincs ideje kellõen kiszáradni, ez pedig a raktárkészletek megcsappanásának jele. Ivan Smihulka, a szepsi malom igazgatója lapunknak elmondta, néhány hét alatt a piaci helyzet gyökeresen megváltozott. Három hete õk kínálgatták lisztjüket a pékségeknek, ma azok dörömbölnek kétségbeesetten a malom ajtaján. A Gubek cég hatvan állandó megrendelõnek szállít, õket kötelességük kielégíteni, a többieknek várniuk kell. Egy hete még 7390 koronáért árulták a 650-es számú lisztet, mára típustól függõen 200-500 koronával magasabb az ár.
"Megelõzhetõ lett volna a hiány, ha a gabonafelvásárlók és a molnárok idõben lépnek készleteik feltöltése érdekében" – véli Patasi Ilona, a dunaszerdahelyi Regionális Agrárkamara igazgatója. "Már májusban tudni lehetett, hogy az aszály miatt gabonahiány lép fel. Bár Szlovákiában az élelmiszeripari követelményeknek megfelelõ búza tonnánkénti minimális felvásárlási árát 4 ezer koronában határozták meg, aratás után senki sem akart ennyit fizetni a termelõknek. Még januárban is csak 4300 koronát kínáltak az étkezési búzáért, holott a takarmánygabona piaci ára már ekkor 5800 korona körül volt. Ráadásul a felvásárlók az õstermelõvel fizettették volna meg a szállítási és a berakodási költségeket."
A dunaszerdahelyi régió termelõi állítják elõ az ország gabonaszükségletének 10 százalékát. Jobb években 100 ezer tonna gabona terem itt, 60-70 százaléka általában étkezési minõségû. Tavaly 70 935 tonna búza termett a járásban, ebbõl 38 135 tonna kenyérgabona. Patasi Ilona azt állítja, hogy az aszály ellenére elegendõ kenyérgabona termett az országban, és a malmokat hibáztatja a mára kialakult hiányért. "Az agrárönkormányzatok már szeptemberben figyelmeztettek a gabonahiányra, ám a felvásárlók akkor is csak 4000-4200 koronát kínáltak a kenyérbúzáért. Nyilván abban reménykedtek, hogy majd az állam beavatkozik."
Az agrárönkormányzatok felmérése szerint csak takarmánygabona-behozatalra szorult volna az ország, ám mivel a takarmánygabona ára 5800 korona körül van és az állami kompenzáció maximum 1500 koronát tesz ki (a pénzt természetesen a termelõknek kellett volna meghitelezniük), az állattenyésztéssel foglalkozó gazdák úgy döntöttek, inkább az állatállománnyal etetik fel a kenyérgabonát. "A galántai és a duhaszerdahelyi régióban vannak olyan termelõk, akik ma sörárpával és 27 százalékos sikértartalmú gabonával etetik az állatállományt" – összegezte Patasi Ilona. (-juk, gyor)

Rekordot döntött az állástalanok száma, az országos arány 20,82 százalék

Pozsony. Még soha nem volt ennyi munkanélküli Szlovákiában, január végén 561 026 állástalant tartottak nyilván. Csupán január hónapban 86 254-en jelentkeztek a munkahivatalokban, eddig még erre sem volt példa. Míg 2000 decemberében 17,88 százalékos volt az ún. diszponibilis munkanélküliek (azok, akik azonnal munkába állhatnának) aránya, addig az elmúlt hónapban már 19,79 százalékos; valamennyi regisztrált állástalan esetében pedig a decemberi 18,81 százalékos arány januárban 20,82 százalékra nõtt. A tartósan, legalább 12 hónapja állás nélkül lévõk aránya eléri a 40 százalékot. A helyzet rendkívüli rosszabbodása két tényezõre vezethetõ vissza. Az egyik a szezonális ingadozás, a másik a tavaly õsszel elindított közmunkaprogram decemberi leállása. Az újonnan regisztrált munkanélküliek 49,6 százaléka segéd-, illetve szakképzetlen munkaerõ. A munkanélküliség leginkább a Kassai kerületet sújtja (27,01%), legkevésbé a Pozsonyit (6,64%). A munkanélküliek aránya 8 járásban haladja meg a 30%-ot, a Rimaszombatiban 34,6%. (c, s)

Állandó rendõrségi zaklatásra panaszkodik

Pozsony. Jana Lexová tegnap a Legfõbb Ügyészségen feljelentette a vámhivatalt és a rendõrséget. Ivan Lexa felesége szerint a két szerv munkatársai a határátlépések során többször zaklatták és hátrányos helyzetbe hozták õt és gyermekeit, mióta a férje ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben. Lexáné több nemzetközi egyezményre hivatkozott feljelentésében, melyek szerint az államnak nincs joga beavatkozni magánéletébe csak azért, mert férje ellen nemzetközi körözést adtak ki. Ezek a szervek szerinte alapvetõ állampolgári jogaiban korlátozzák õt és gyermekeit.

A részvényesek egy része valószínûleg bírósághoz fordul

Pozsony. A tegnapi viharos események után tovább bonyolódott a komáromi hajógyár ügye. A jelenlegi helyzetben az sem világos, ki is a részvénytársaság jelenlegi törvényes vezetõje.
A Komáromi Hajógyár tulajdonosainak egy része a bártfai Makozinvest cég vezetésével tegnap egy bírósági döntés alapján Pozsonyban rendkívüli közgyûlést hívott össze. Ez visszahívta a 9 tagú felügyelõbizottság 6 tagját (3 tagot a szakszervezet delegál, õket nem hívhatja vissza a közgyûlés), s ezekre a posztokra saját embereit választotta. A szakszervezet által delegált három tag nem fogadta el a közgyûlés legitimitását, így kivonult az ülésrõl. Az új tagok ezután leváltották a hajógyár egész vezetõségét.
Az új vezetõség elnökévé Stanislav Holákot választották, aki egyben a hajógyár fõigazgatója lett. Holák a PSIPS-csoportot képviselte, mely a hajógyár 20,1%-os részvénycsomagjával rendelkezik. A felügyelõbizottság új elnöke Jozef Žilcai. Holák tegnap nem tudott válaszolni arra a kérdésre, hogy ki hívta össze a közgyûlést, sem arra, hogy mely részvényesek voltak jelen a szavazáskor. Az Új Szó információi szerint a csoport, mely megszerezte a vezetést, egyenlõ azokkal, akik korábban tönkretették a hajógyárat, így furcsák azon kijelentéseik, melyek szerint megpróbálják konszolidálni a vállalatot, s leállítani a hajógyár vagyonának szétrablását. Az egész társaság mögött minden valószínûség szerint Marián Jancosek áll, akit a most leváltott vezetés a hajógyár szétlopásával vádolt.
A tulajdonosok egy része érvénytelennek tartja a közgyûlést, mivel elõtte nem fagyasztották be a hajógyár részvényeivel való kereskedést, annak ellenére hogy ezt törvény írja elõ. Ezen felül az Rt. alapszabálya szerint a tanácskozást csak a Nyitrai kerületen belül lehet összehívni. A harmadik törvénytelen lépés, hogy a tulajdonosok gyûlését elrendelõ bírósági döntéstõl számítva 15 napon belül bármelyik tulajdonos fellebbezhetett volna, azt mégis összehívták a 15 nap letelte elõtt.
A felügyelõbizottság leváltott tagjai nem tartják törvényesnek a tegnapi eseményeket, s valószínû, hogy a tulajdonosok egy része bírósághoz fordul, hogy az nyilvánítsa semmisnek a tegnapi döntéseket. (na)