Hétfô, 2001. február 19. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54. évfolyam 41. szám

Teljesen kicserélõdött a Demokrata Párt (DS) vezetése, a megválasztott Frantisek Sebej lemondott, Ludovít Kaník az új pártelnök

Besztercebánya. Szombaton gyors egymásutánban két elnököt is választott a Demokrata Párt (DS) küldöttgyûlése. Elõbb Frantisek Sebej lett a pártelnök, de miután Ludovít Kaníkot választották alelnökké, le is mondott a tisztségrõl. Ezzel Kaník számára megnyílt az út az elnöki poszt felé.

Sebej a 215 leadott szavazatból 131-et kapott, a második nekifutás során, amikor a terembõl már kivonult vagy nem szavazott a Sebej-szárny, Kaník 116 vokksal lett befutó az érvényes 165-bõl. A kongresszust már jó elõre sorsfordítónak keresztelték el az elemzõk, amely a konzervatívok és a reformisták összecsapását hozza, és eldönti a DS jövõjét. Frantisek Sebej már hét közben bejelentette, nem vállalja az elnöki posztot, ha Kaník lesz az alelnök, akit többé-kevésbé nyíltan vádol a konzervatív szárny különféle gazdasági csoportokkal való összefonódással. A reformisták viszont azt róják fel a DS "nagy öregjeinek", hogy képtelenek megszólítani nagyobb tömegeket, hiszen a párt támogatottsága már huzamosan két százalék körül stagnál. A rossz kommunikáció oda vezetett, hogy az eddig Jan Langos irányította pártból kilépett Ivan Miklos, a kormnáy gazdasági alelnöke és Viktor Nizòanský közigazgatási reformért felelõs kormánymegbízott.
Kaník a Nemzeti Vagyonalap elnökeként vált ismertté, akinek leváltásához késõbb Mikulás Dzurinda ragaszkodott. Szombati, pártelnökké megválasztását követõen lehetséges jövõbeni koalíciós partnerként a Dzurinda vezette SDKÚ-t, a KDH-t és az MKP-t nevezte meg. Kijelentése szerint továbbra is a Demokrata Párt eredeti szellemiségében akar politizálni, és határozott célkitûzése a régiók megszólítása. A DS elsõ alelnöke Alexander Slafkovský lett, a további alelnökök Jozef Kuzma, Juraj Barta, Miroslav Toman, Peter Mattos.
A Demokrata Pártot az egykori VPN szellemiségének továbbvivõjeként, a szlovák értelmiség pártjaként tartják számon, amelyet eddig Langos, Zajac, Tatár, Miklos, Sebej neve fémjelzett.
A pártnak 1998-ban hat képviselõje jutott parlamentbe az SDK színeiben, közülük öt szemben áll a jelenlegi pártvezetéssel. Miután a KDH önálló parlamenti frakciót hozott létre és külön politikai erõként jelent meg a kormánykoalícióban, a Demokrata Párt képviselõi is kiléptek az SDK-frakcióból, ahhoz azonban kevesen voltak, hogy parlamenti klubot alkossanak, így jelenleg függetlenek. Az új pártvezetésnek ezzel kapcsolatban is állást kell foglalnia, s az elsõ nyilatkozatok szerint nem kizárt, hogy visszatérésre kötelezik õket. Jozef Kuzma alelnök kijelentette, hamarosan tárgyalni kívánnak a KDH-val és az SDKÚ-val, és elképzelhetõ, hogy a demokrata képviselõk belépnek a KDH vagy az SDK frakciójába. (ú, c, t)

A Demokrata Párt (DS) a szlovákiai reformok motorja – jelentette ki még a közgyûlés kezdetén a vendégként jelenlevõ Gyurovszky László, az MKP-alelnöke. Ennél kevésbé optimistán nyilatkozott Bugár Béla a közgyûlést követõen. "Egyelõre nehéz megjósolni, együtt lehet-e majd mûködni a Demokrata Párttal" – fogalmazott az MKP elnöke, megjegyezve: a további fejlemények megmutatják, mennyire lesz stabil a DS. Akik kivonultak a közgyûlésrõl, azoknak dönteniük kell: elhagyják-e a pártot. Bugár ugyanakkor elképzelhetetlennek tartja, hogy a DS új vezetése saját képviselõit más álláspontokra kényszerítse az ország számára fontos ügyekben. Eddig közösen kerestünk megoldásokat, remélem, ez a jövõben is így lesz – jelentette ki. (SITA, TA SR)

Mégis van Balkán-szindróma Szlovákiában?

Prága. Gyomorrákban halt meg két, korábban a Balkánon békefenntartóként szolgáló szlovák katona. Cseh lapértesülések szerint az UNPROFOR kötelékében 1994 és 1996 között Boszniát megjárt trencséni L. K.-t másfél évvel hazatérte után erõs gyomorfájdalmakra panaszkodok, az orvosok rákot állapítottak meg. Felesége az idén kérte a szlovák védelmi minisztérium ellenõrzõ osztályát: derítsék ki a rejtélyes megbetegedés oká. 1998 szeptemberében ugyancsak rákban halt meg egy érsekújvári katona, Gabriel Rybár, aki 1995-tõl csaknem egy évig tartózkodott Boszniában, illetve Kelet-Szlavóniában. Rokonai úgy vélik, az UNPROFOR katonái gyengített uránnal, illetve más egészségkárosító anyaggal érintkezhettek. A szlovák védelmi minisztérium eddig cáfolta a Balkán-szindróma szlovákiai jelenlétét. A tárca elindította a vizsgálatot és megígérte: rövid idõn belül hivatalos állásfoglalást ad ki a két katona halálának ügyében.

Ideje lenne végre az alkotmánymódosítással foglalkozni

Pozsony. Ma folytatódik az alkotmánymódosítás vitája a parlamentben; a javaslat egyik elõkészítõje, Lubomír Fogas (SDL) kormányalelnök is felszólal. A 70 órája húzódó elfogad(tat)ási folyamatban eddig csaknem 1000 tárgyi megjegyzés hangzott el, csak ez 32 órát vett igénybe. 67 hozzászólást már végighallgattak a képviselõk az írásban elõre jelzett 76-ból, tehát már csak hatan vannak hátra. Három képviselõ elveszítette felszólalási jogát sorozatos távolmaradásai miatt, azonban szóban még bárki bejelentkezhet a vitába.(s, t)

Közbizalmatlanságnak örvend a miniszterelnök

Pozsony. Mikulás Dzurinda vezet a bizalmatlansági listán; a polgárok 37,4 százaléka nem hisz a kormányfõnek – állapította meg az MVK közvélemény-kutató társaság február második hetében. Két százalékkal lemaradva a második helyezett Vladimír Meciar (HZDS), majd Bugár Béla (MKP) következik 18,5 százalékkal. Majdnem ugyanennyien kevesen bízna az SNS elnökében, Anna Malíkovában (18,3%).
Robert Fico (Smer) vezeti viszont a népszerûségi listát 23,7 százalékkal, bár támogatottsága 5,4 százalékot esett. Az utána következõ Rudolf Schusterben a polgárok 21%-a bízik, a harmadik Vladimír Meciar (17%).

A magyar kar megalapításához minimum négy tanszékre van szükség

Alsóbodok. Szombaton a zoboralji községben találkoztak a nyitrai Konstantin Egyetem magyar tanárai az MKP politikusaival, hogy az önálló magyar kar létrehozásának esélyeirõl és a legfontosabb teendõkrõl cseréljenek eszmét. Az MKP részérõl Bugár Béla, Csáky Pál, Szigeti László oktatásügyi államtitkár és több parlamenti képviselõ is eljött a találkozóra, de sajnos az egyetem mintegy félszáz magyar és magyarul tudó oktatója közül alig húszan voltak jelen – igaz többségében azok, akik eddig is tevékenyek voltak a magyar pedagógusképzés ügyében. A legfontosabb kérdés, amely felmerült, így az volt, hányan vannak és kik a Konstantin Egyetemen azok a tanárok, akik a magyar kar megalakulása esetén készek lennének oda átlépni. Bár a magyar szekciók létrehozásakor már készült ilyen felmérés, a tét nem volt ekkora, és fõleg a magyarul csak alig tudó tanárok közül sokan haboztak. Mivel az egyetem vezetésétõl az eddigi nyilatkozatok alapján nem lehet elvárni, hogy megteszi a szükséges lépéseket a kar akkreditációja érdekében, ezért ezt a feladatot a magyar szekció egyetemi tanácsa vállalja. Három héten belül elkészíti a kar felépítésének struktúráját és az akkreditációs körülményeknek megfelelõen azoknak a tanároknak a névsorát, valamint egyetemi tudományos fokozataik és publikációs tevékenységük kimutatását is, akik garantálnák az egyes szakokat. Tekintettel arra, hogy az új kar alapításához minimum négy tanszékre van szükség, az elsõ lépés ezek létrehozása. A törvény szerint minden szakot csak fõállású tanárok garantálhatnak, ezért az egyetem pedagógusállományán kívül a vendégtanárok között és szlovákiai viszonylatban is fel kell mérni, kik azok a neves magyar szakemberek, akik majdan a magyar karra jönnének oktatni.A tanácskozás során egyértelmûen kiderült: a jelenlévõ pedagógusok támogatják az önálló kar létrehozását. Annak is tudatában vannak, hogy politikai téren többet már nem lehet tenni az ügy érdekében, és a szakmai feltételeket nekik kell megteremteniük, hogy az esetleges kedvezõ pillanat ne érje õket felkészületlenül.

Félünk a marhakórtól

Pozsony. A kergemarhakórtól, illetve a szivacsos agysorvadástól való félelem gyökeresen megváltoztatta Szlovákia lakosságának táplákozási szokásait. A korábbi rendszeres fogyasztók 18 százaléka már egyáltalán nem eszik marhahúst, 32%-uk pedig szinte kiiktatja étrendjébõl. A Polis felmérése szerint a megkérdezettek mindössze 47,8%-a nem változtatta meg étkezezési stílusát a több hónapja tartó nyugat-európai botrány hatására. A szakemberek hangsúlyozzák: Szlovákiában még nem fordult elõ a Creutzfeld-Jakob-kór új változata. Ennek ellenére csak a megkérdezettek 22%-a nem fél a betegségtõl. (cTK)

Felfüggesztették a kisgazda elnök párttagságát

Budapest. Bánk Attila – pártfõügyészként – fegyelmi eljárást rendelt el Torgyán József kisgazda elnök ellen, és ezzel egyidejûleg felmentette tagsági jogainak gyakorlása alól. A kisgazda frakcióvezetõ ezt tegnap azzal indokolta, hogy a pénteken tartott országos vezetõségi ülésen Torgyán József el akarta távolítani a párt elnökségébõl a három koalíciós kisgazda minisztert: Szabó Jánost, Turi-Kovács Bélát és Boros Imrét. "Ez a koalícióra nézve is veszélyt jelentett volna" – mondta Bánk Attila, aki szerint a kibõvített vezetõségi ülés szabálytalan volt. – Nem is tekinthetõ vezetõségi ülésnek, mivel nem a pártelnök, hanem a fõtitkár hívta össze, nem volt elõre bejelentett napirendje, és egy ilyen ülésen csak meghatározott személyek vehetnek részt, nem pedig bárki, aki bemegy az ajtón – fogalmazott Bánk Attila.
Torgyán József 15 millió forintos hitelt vett fel épülõ villáját használva fedezetül – közölte a Vasárnapi Hírek. A lap tudni véli, hogy a kisgazda pártelnök a kölcsönt november végén, a villaügy kirobbanása után vette fel, legalábbis errõl tanúskodnak a telekkönyvi adatok. Ingatlanszakértõk szerint Torgyán II. kerületi villája legalább százmillió forintot ér majd, ha elkészül. Más értesülések szerint a kisgazda pártelnök és fia családi fészke mintegy 300-400 millió forintot is érhet.