Szombat, 2001. február 17. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54. évfolyam 40. szám

A malmok is vétkesek, amiért nincs kenyérgabona

Pozsony. Liszthiány fenyegeti Szlovákiát. Szakértõi becslések szerint az új termésig legalább 130–150 ezer tonna kenyérgabonára van szüksége az országnak. Ezt hazai tartalékok híján importból kell fedezni.

Elsõsorban a múlt évi aszály számlájára írható, hogy a jobb években gabonát exportáló Szlovákiának ma takarmány- és kenyérgabona behozatalával kell szembesülnie. Ugyanakkor az agrárszakértõk a malmokat is vétkesnek tartják a mai, sajtóhírek szerint helyenként már akut méreteket öltõ liszthiány kialakulásában. (Egyes jelentések szerint Kelet- és Észak-Szlovákiában több sütõipari vállalat jelezte, hogy mindössze néhány napra elegendõ lisztkészlete van.)
Étkezési gabonából tavaly az aszály ellenére elegendõ termett. De mert a malmok aratás után csak 3800–4000 koronát kínáltak a kenyérbúza tonnájáért – tehát majdnem annyit, amennyiért a termelõk értékesíteni tudták a takarmánybúzát –, aki tehette, nem adta el kenyérgabonáját, hanem bespájzolt. Annál is inkább, mert a takarmánybúza ára – takarmánynak való gabona híján és a drágább behozatal hírére – az egekbe szökött. (A takarmánybúza ára még néhány héttel ezelõtt is magasabb volt a kenyérbúzáénál.) Lapunk is többször foglalkozott azzal, hogy több dél-szlovákiai termelõ a gabonapiacon kialakult abszurd árhelyzet miatt azt fontolgatta, az állatállomány megmentése érdekében inkább feleteti a gabonát, mint hogy drágább takarmánygabonát vásároljon az állatoknak, vagy tömeges vágásra kényszerüljön. Most úgy tûnik, a kenyérgabonát is behozatallal kell pótolni. Az agrárkamara becslése szerint a Csehországban tonnánként 4600 koronáért kínált étkezési búza ára a szállítási és egyéb költségek figyelembe vétele után akár 7 ezer korona is lehet. Ez mindenképpen megmutatkozik majd a lisztárakban is. A pékségek már jelezték, hogy hamarosan árat emelnek. Egyes hírek szerint a lisztbõl készült termékek akár 25–30 százalékkal is drágulhatnak.
Korántsem olyan súlyos a gabonahelyzet, mint azt a sajtó állítja – tartja Jaromír Kosin, az Állami Piacszabályozási Alap igazgatója. Adatai szerint csak a tegnapi nap folyamán 12 ezer tonna takarmánybúzát hoztunk be, s további 15 ezer tonna "már úton van". Eddig összesen 30 ezer tonna búzát és 70 ezer tonna takarmányárpát importáltunk. Jaromír Kosin a malmokat hibáztatja, amelyek nem töltötték fel idõben raktáraikat. Jelenleg az étkezési gabona piaci ára 5 ezer korona/tonna, a takarmánygabona tonnája 4,5 ezer korona körül van.(gyor)

Pittner semmilyen körülmények között nem mond le

Pozsony. Ladislav Pittner sem politikai, sem egészségi okból nem készül lemondani. A belügyminisztert és hivatalát a közelmúltban ismét kritikával illették; ez alkalommal a Rudolf Žiak, a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom alelnöke, a titkosszolgálat egykori munkatársa ellen indított eljárás beszüntetése miatt. Mint ismeretes, Žiakot szabotázzsal és rémhírterjesztéssel gyanúsították, ám az ügyészi szervek úgy döntöttek, fel kell függeszteni a vizsgálatot. A beelügyminiszter az üggyel kapcsolatban csak hétfõn kíván nyilatkozni. Bírálatok mind az ellenzék, mind a koalíció padsoraiból elhangzottak. Ján Langos szerint például egyes nyomozók nagyon gyenge színvonalon dolgoznak.

Ellentmondó hírek láttak napvilágot a merényletrõl – állítólag tíz utas vesztette életét, negyvenen megsérültek

Pristina. Koszovóban tegnap felrobbantottak egy szerbeket szállító autóbuszt. A robbanásban állítólag a jármû tíz utasa életét vesztette, negyvenen megsérültek. A dél-szerbiai Nisbõl a többségében szerbek lakta Podujevóba tartó buszt a koszovói határ átlépése közben, fél tizenkettõkor érte a támadás. Más hírforrások szerint nem egy, hanem két busz ellen intéztek támadást, a második esetben négy szerb halt meg. Az elsõ támadás kora reggel történt, és akkor hét szerb vesztette életét. Ez az információ Susan Manueltõl, a koszovói ENSZ-misszió (UNMIK) szóvivõjétõl származik. Egy támadásról tudott a Tanjug, amely a svéd KFOR-erõkre hivatkozva azt közölte, hogy "néhány szerb" meghalt és húsz megsérült. Miután Koszovóban a jugoszláv hadsereg kivonását követõen a NATO-vezette nemzetközi békeerõ vette át a tartomány felügyeletét, a közigazgatást pedig az ENSZ gyakorolja, az albán nemzetiségû lakosság több esetben erõszakosan lépett fel az egyre fogyó szerb kisebbséggel szemben. A koszovói albánok – akik Szlobodan Milosevics tíz évig tartó elnöksége idején kíméletlen üldöztetésnek voltak kitéve – a térség függetlenségét követelik, ezt azonban nemcsak Jugoszlávia utasítja el, hanem a nyugati hatalmak is, amelyek a Jugoszlávián belüli soknemzetiségû Koszovó helyreállítását látnák szívesen.

Pénz a költségvetésbe

Pozsony. Több mint másfél millió korona értékben német márkát és svájci frankot tartalmazó borítékot kapott egy ismeretlen személytõl Brigita Schmögnerová. A pénzügyminiszter hivatali címére küldött levélben az állt, hogy a pénzt a költségvetés megsegítésére küldték, s a minisztérium költse gyermekek gyógyíttatására.
Kiderült, hogy a borítékon feladóként feltüntetett cég nem létezik, s csak annyit lehet tudni, hogy a levelet Pozsonyban adták fel. Kiderült, az összes bankó eredeti, bár a svájci frankot be kell váltani Svájcban, mivel már lejárt. (TA SR)

Thália – valószínûleg elmarad a negyedik bemutató

Kassa. Anyagi okokból valószínûleg elmarad a Thália Színház idei negyedik bemutatója, mivel jelenleg létkérdés a takarékosság, s minden elköltött fillér a színház mûködését veszélyezteti. A Thália az 1993-as költségvetési támogatásnak megfelelõ összeget kapta most is; tájoló társulat lévén a legtöbb pénz üzemanyagra, szállás- és étkezési költségre megy el, márpedig valamennyi területen a hét évvel ezelõtti árak ötszörösére emelkedtek a költségek. A Thália tavaly 138 elõadása közül csupán 38-at tartott Kassán. A legtöbbet utazó társulat rendkívül nehéz körülmények között dolgozik. A mûvészek átlagkeresete 6449 korona. A következõ zenés darab jelmezeit a raktárból voltak kénytelenek elõbányászni és átalakíttatni, a villanyszámla kifizetésére pedig hozzávetõlegesen egy hetük maradt, különben az áramszolgáltató kikapcsolja az áramot. A Kolár Péter igazgatóval készült interjút hétfõn olvashatják. (juk)

Mikulás Dzurinda kormányfõ tegnap hivatalos látogatást tett Szlovéniában

Lubljana. Hivatalos látogatást tett tegnap a szlovén fõvárosban Mikulás Dzurinda. A kormányfõt fogadta szlovén kollégája, Janez Drnovsek. A két kormányfõ egyebek mellett a NATO-csatlakozásról is tárgyalt. Dzurinda ennek kapcsán jelezte, hogy szerinte túl nagy csend van a bõvítés körül, így a csatlakozni készülõ országoknak együttesen kellene fellépniük. A tárgyalásokból kiderült, hogy Szlovénia az EU-csatlakozás kapcsán nem vonja vissza egyetlenegy témában sem a korábban kért átmeneti idõszakra vonatkozó döntését. Drnovsek szerint a belépés után Ljubljana azonnal hajlandó megnyitni az ingatlanpiacot, cserébe arra számít, hogy az Esem határoz meg majd átmenti idõszakokat például a munkaerõ-vándorlás terén. Dzurinda tegnap még találkozott a szlovén parlament vezetõjével és több helyi vállalkozóval is.

Mérgezés történhetett

Pozsony. Lakossági bejelentés alapján tegnap egy fõvárosi lakóház pincéjében három hajléktalan holttestére bukkantak. A rendõrség tájékoztatása szerint a két 30 éves férfi és a 34 éves nõ minden valószínûség szerint megmérgezte magát, mivel a hullák mellett oldószert és némi festéket találtak. A holttesteken nem találtak erõszakra utaló nyomokat, a halál okát a boncolás után állapítják meg. (SITA)