Péntek, 2001. február 16. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54. évfolyam 39. szám

Mikulás Dzurinda miniszterelnök megvárakoztatta a magyar külügyminisztert

Pozsony. Diplomáciai ballépés árnyékolta be Martonyi János tegnapi pozsonyi látogatását. A magyar külügyminiszter tíz percen keresztül várt a miniszterelnök fogadóhelyiségében, amíg Mikulás Dzurinda megérkezett.

– Szlovákiának Magyarországhoz hasonlóan intenzívebbé kell tennie az uniós csatlakozásra való felkészülését – mondta Martonyi János a szlovák kormányfõnek. A magyar külügyi tárca vezetõje szeretné, ha a visegrádi négyek egyszerre válhatnának EU-taggá. Dzurinda szerint a NATO-bõvítés fontosságát húzhatja alá az a pozsonyi konferencia, melyen május 10. és 12. között a tagjelölt államok kormányfõi találkoznak. Dzurinda április 4-én Budapesten tárgyal Orbán Viktorral az uniós csatlakozásról. Martonyi és szlovák kollégája, Eduard Kukan találkozójának témái között szerepelt a szlovák–magyar vegyes bizottságok munkája, a nyelvi charta, a kétnyelvû népszámlálási ívek és a nyitrai kar kérdése. – Örülünk, hogy a szlovák kormány támogatja a nyitrai magyar pedagógusképzõ kar létrehozását. Semmi okot nem látok arra, hogy Magyarország ne segítse a kar létrejöttét – mondta Martonyi. Szó esett a regionális együttmûködésrõl, a szlovákiai magyar és a magyarországi szlovák kisebbség helyzetérõl is. Martonyi János lapunknak elmondta, szóba került a státustörvény is. – A szomszédos országokban élõ magyar kisebbségnek nyújtandó kedvezményrõl szóló törvénytervezetnél figyelembe vettük a szlovákiai szabályozást is – mondta. Figyelmeztetett, nem pluszjogokról, csak kedvezményrõl van szó, ezért nem hiszi, hogy feszültté tehetné a szlovák–magyar viszonyt a törvény. Rendkívül jónak minõsítette a két ország viszonyát. "A szlovák–magyar kapcsolatoknak különleges szerepe van Közép-Európában. Eduard Kukan barátomat biztosítottam, Budapest támogatja Szlovákia integrációs törekvéseit" – mondta. Kukan tájékoztatott, hogy a magyar és a szlovák miniszterelnök Budapesten aláírja a regionális együttmûködést felügyelõ 12. vegyes bizottság létrehozásáról szóló dokumentumot. Martonyi kedvezõ fejleménynek minõsítette, hogy Szlovákia aláírja a nyelvi chartát. Kukan szerint mihamarabb létre kellene hozni a szlovák fõkonzulátust Békéscsabán, és meg kellene oldani a Bõs-Nagymaros ügyében hozott hágai döntés gyakorlati megvalósítását. Ezek a témák is szerepelnek Dzurinda budapesti útjának programján. Harna István építésügyi és régiófejlesztési miniszterrel Martonyi szintén érintette a regionális együttmûködés témáját. Harna új határátkelõhelyek megépítésére tett javaslatot, amelyek hozzájárulnának a magyar és a szlovák kis- és középvállalkozások fejlõdéséhez. A két miniszter egyetértett abban, hogy az új átkelõk létrehozásának kezdeményezése az új vegyes bizottság elsõ lépései közé tartozhatna. A Rajka–Oroszvár átkelõ március 1-én nyílik meg.

Kérdésünkre, miért kellett 10 percet várnia a magyar külügyminiszternek a szlovák kormányfõre, Miriam Fitmová kormányszóvivõ azt mondta, Dzurinda pontosan érkezett a találkozóra, Martonyi János jött pár perccel korábban. "A kormányhivatalba a parlamentbõl siettünk, ahol a miniszterelnök úrnak a kérdések óráján kívül más, fontos találkozói is voltak. Mi pontosan érkeztünk" – mondta lapunknak Fitmová. "Sokan voltak a magyar delegációban, nem tudtak egyszerre felmenni a liften a 7. emeletre" – mondta Bolemant Lilla, az építésügyi és régiófejlesztési miniszter szóvivõje, kérdésünkre, miért nem kezdõdött pontosan a Harna–Martonyi talákozó. (jl)

Magyarországi érdeklõdés az Általános Hitelbank iránt

Pozsony. A magyar OTP érdeklõdik Szlovákia második legnagyobb pénzintézete, az Általános Hitelbank (VÚB) privatizálása iránt – adta tegnap hírül a Szlovák Rádió. Norbert Lazar, a hitelbank szóvivõje lapunknak sem megerõsíteni, sem megcáfolni nem akarta az értesülést. A 25 százalékban már magánosított VÚB múlt héten kiírt többségi privatizációjára március 19-ig várják az ajánlatokat, addig a pénzügyminisztérium nem közli az érdeklõdõk listáját. A Szlovák Rádió budapesti tudósítója az üggyel kapcsolatban hozzátette: a tavaly kitûnõ gazdasági eredményeket elérõ magyar bank terjeszkedés elõtt áll; a kõolaj- és gáziparban érdekelt MOL-hoz hasonlóan határokat átlépõ, Közép-Európában meghatározó jelentõségû pozíciót szeretne betölteni. A kép teljességéhez hozzátartozik, hogy Brigita Schmögnerová pénzügyminiszter a múlt héten Budapesten tárgyalt az OTP csúcsvezetésével. (shz)

A tiltás illegális terhességmegszakításokat eredményezne

Komárom. Ha a parlament jóváhagyja a kereszténydemokraták javaslatát, és az alkotmányban megtiltják a terhességmegszakítást, Dél-Szlovákiában a határ menti régiókban élõ nõk valószínûleg Magyországra járnak majd illegális terhességmegszakításra. Emelkedni fog az ottani kollégák betegeinek, valamint az illegális abortuszok szövõdményeiben szenvedõk száma – véli Frantisek Tóth, a komáromi kórház nõgyógyászati-szülészeti osztályának a fõorvosa. Tóth emlékeztetett, amikor 1995-ben életbe lépett az abortusztörvény, mely szerint minden ilyen beavatkozásért fizetni kell, 60 százalékkal csökkent az abortuszok száma. A komáromi járásban az elõzõ évhez viszonyítva 1999-ben 821 helyett 735 újszülöttet segítettek a világra, ugyanakkor 2000-ben 554-rõl 410-re csökkent a terhességmegszakítások száma. Ebbõl háromszázat hajtottak végre mesterségesen, 150-nel kevesebbet, mint 1999-ben.

Az eddigi hangnemben folytatódott a parlamenti vita

Pozsony. – Az MKP az egyetlen párt, amely soha nem szavazott olyan törvényekre, melyekrõl késõbb bebizonyosodott, hogy alkotmányellenesek. Noha 1992-ben a párt nem szavazta meg az alaptörvényt, mindig tiszteletben tartotta. – jelentette ki Bárdos Gyula az alkotmánymódosítás tegnapi parlamenti vitájában. Az MKP frakcióvezetõje nem reagált a pártot és a kisebbségeket az ellenzék részérõl eddig ért támadásokra, csak néhány tényre és eseményre mutatott rá, melyek bizonyítják, hogy az MKP-t alaptalanul vádolják zsarolással, agresszivitással. Hangsúlyozta, az MKP csupán konzekvensen követelte a kormánytól a külfölddel, választóival és partnereivel szembeni kötelezettségeinek teljesítését, és ma is ezt teszi. Politikusai követeléseiket mindig a parlamentáris demokrácia elveinek megfelelõen terjesztették elõ. A párt az alkománymódosításhoz is felelõsségteljesen viszonyult és kész támogatni, annak ellenére, hogy a módosításban nincs utalás a nemzetiségek jogainak bõvítésére. – Szükség van az alaptörvény korszerûsítésére, az ország demokratikus pilléreinek meg-erõsítésére, hogy képesek legyünk felkészülni az integrációra. Meggyõzõdésünk, hogy a módosítás az egész társadalom javát szolgálja – jelentette ki Bárdos, aki elõterjesztette az MKP három módosító indítványát is. Az elsõ a preambulum kihagyása. Ha ez nem talál támogatásra és marad a preambulum, az ne úgy kezdõdjön, hogy mi, a szlovák nemzet, hanem mi, a Szlovák Köztársaság polgárai. A második indítvány a községek jogállását érintõ 65. cikkely kiegészítését javasolja: a község a törvényes keretek között kezeli a területén található idegen vagyont, ha tulajdonosa ismeretlen. Ez a javaslat a községek javára válik, és nem csak a földeket érinti, hangsúlyozta a frakcióvezetõ. A harmadik javaslat, hogy a nemzeti kisebbségeknek és etnikai csoportoknak joguk legyen önkormányzati szinten megoldani az õket érintõ kérdéseket, ennek elfogadása a szubszidiaritás elvének érvényesítését tenné lehetõvé. Az MKP kéri, hogy javaslatairól külön szavazzon a parlament. A vitában sokat emlegetett lojalitással kapcsolatban Bárdos kijelentette: a magyar kisebbséghez tartozók Szlovákia adófizetõ polgárai, tiszteletben tartják az alkotmányt és a törvényeket. – Nem igaz, hogy kizárólag kisebbségi kérdésekkel foglalkozunk. Ennek bizonyítéka, hogy az MKP annak ellenére támogatni fogja az alkotmánymódosítást, hogy az nem bõvíti a kisebbségek jogait – mondta. Az MKP akkor is megszavazza a tervezetet, ha javaslatait elutasítják. Bárdos felszólalása 24 képviselõ reagált. Ladislav Orosz, a tervezet egyik elõterjesztõje szerint a preambulumot érintõ javaslat meghaladja a módosítás kereteit, ezért nem ért egyet azzal, hogy szavazásra bocsássák. Az ellenzéki képviselõk önmagukat ismételték. Nacionalista, soviniszta, sõt szeparatista pártnak nevezték az MKP-t, melyet egyetlen cél vezérel, az ország területi egységének megbontása. Bárdos élesen elítélte a vádakat, és emlékeztetett, hogy az MKP nemzetközi elismerésnek örvend, míg ez például a HZDS-re nem érvényes. (szm)

Hága. Nem sikerült túl fényesen az autóvezetõi vizsga egy holland férfinak: a gépkocsit totálkárosra törte – két vonat. A 22 éves vizsgázó Hága közelében éppen egy vasúti átjárón hajtott keresztül, amikor leállt az autó motorja. Nem sikerült újra beindítania, s mert közben felbukkant egy vonat, vizsgáztatójával együtt fejvesztve menekültek ki az autóból. A szerelvény 150 méterrel tolta odébb az autót. A gépkocsi azonban kisvártatva "visszaindult": ugyanis a másik irányból is érkezett egy vonat... A kétszeres balesetben senki sem sérült meg. (PAN)