Péntek, 2001. február 9. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54. évfolyam 33. szám

Parlament: folytatódott az alkotmánymódosítási vita

Pozsony. Az alkotmánymódosítási vita tegnap is olyan hangnemben folytatódott, amilyet Anna Malíková és a többi ellenzéki felszólaló az elõzõ napokban megütött. Tehát továbbra is a "magyar kártya" volt terítéken.

Az ellenzéki honatyák, megfeledkezve a vita tárgyáról, a nyelvi chartát, Komárom megyét, a magyar kart vették célba. Augustín Marián Húska uralkodó kisebbségekrõl és leigázott többségrõl beszélt. Az idõs képviselõ nem érti, a koalíciós pártok miért nem látják, hogy az MKP nem a régiók jogaiért harcol, hanem olyan privilégiumokért, melyek lehetõvé teszik a déli országrészben élõ szlovákok elmagyarosításának felgyorsítását.
Ján Danko azt fejtegette, miért lehetetlen a preambulum módosítása. A jelenlegi alkotmányt az ország létrejöttekor fogadták el, és a nemzet önrendelkezésének elvére épül. Ha a bevezetõbõl kimarad a nemzet, megkérdõjelezõdik az, hogy ki, hogyan és mikor hozta létre az országot. A magyar nyelv oktatása a képviselõ szerint nem jelent társadalmi problémát, viszont a szlovák nyelv tanítása a magyar iskolában igen. Danko szerint tudathasadásra vall, hogy az MKP a preambulumban a polgári elv érvényesítését követeli, Komárom megyét ezzel szemben etnikai elven akarja létrehozni.
Dusan Slobodník beszéde tovább fokozta a parlamentben uralkodó magyarellenes hangulatot. Szerinte Dél-Szlovákia településeit már a magyarok uralják, és ha létrejönnek a megyék, ezekben is a magyarok jutnak hatalomhoz. Ismételten viszszatért kedvenc olvasmányához, Csáky Pál Két világ között címû könyvéhez. Szerinte a könyvben leírtak veszélyeztetik Szlovákia államiságát, és a miniszterelnök-helyettes egyes kijelentéseiért büntetést érdemelne. Slobodník szerint valódi változások csak akkor állnak be, ha a választási eredmények "nem jelentenek majd tragédiát" a szlovákoknak. Bárdos Gyula, az MKP frakcióvezetõje szerint a képviselõ ezzel megkérdõjelezi a választások eredményét és a parlamentáris demokráciát.

Tavaly szinte minden ágazatban csökkentek a reálbérek

Pozsony. Az elmúlt évben, a postai és távközlési alkalmazottakat leszámítva, a gazdaság valamennyi ágában csökkentek a reálbérek – derül ki a statisztikai hivatal legfrissebb jelentésébõl. A távközlésben 2000-ben 19,1%-kal, reálértéken számolva pedig 6,3%-kal nõttek az átlagbérek, elérve a 14 877 koronát. A nominálbérek ugyan nõttek az iparban, a közlekedésben és az építõiparban is, azonban az infláció miatt valódi növekedésrõl nem beszélhetünk. Részletek a 7. oldalon.

Washingtonból még nem értesítették a nagykövetet

Pozsony. Carl Spielvogel, az Egyesült Államok pozsonyi nagykövete minden bizonnyal március elsején távozik hivatalából, tudtuk meg bizalmas forrásból. A nagykövetséghez közel álló informátorunk szerint a Clinton-kormány tavaly kinevezett diplomatájának utolsó hivatalos útja szûkebb otthonába, New Yorkba vezet, ahol nagyszabású nemzetközi gazdasági konferencián vesz részt magas rangú szlovákiai politikusok társaságában. A demokrata párti Spielvogel távozása nem meglepõ, hiszen január 20-án George W. Bush személyében republikánus lakó költözött a Fehér Házba. Paul Oglesby szóvivõ szerint a nagykövetséget nem értesítették arról, hogy Spielvogel március elején távozna posztjáról. A követségi szóvivõ lapunknak elmondta, a nagykövet megbízásának meghosszabbításáról az új elnök dönthet. (jéel)

Marad a fokozott védelem

Pozsony. Mikulás cernák csak büntetése kétharmad részének letöltése után kérheti, hogy ideiglenesen helyezzék szabadlábra. Bár a maffiavezér még a Btk. módosítása elõtt követte el a napokban rábizonyított bûntetteket, esetében az ítélethirdetés idejét kell figyelembe venni. Nem függesztették fel a közjogi máltóságok (Schuster, Dzurinda, carnogurský, Pittner) fokozott védelmét. A belügyminiszter szerint erre csak a cernák-ügy végleges lezárása után kerülhet sor. (s; t)

Putyin–Schuster találkozó

Pozsony. Rudolf Schuster holnap az ausztriai St. Christophban találkozik Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Moszkva szerint az atomenergiaipar, valamint a katonai együttmûködés kérdései kerülnek terítékre, ám ezt Pozsony határozottan cáfolta. Ján Bílek, az elnök tanácsadója szerint "ilyesmi nincs a programban". Hangsúlyozta, a szlovák államfõ elsõsorban az orosz adósság törlesztésérõl, a nyersanyagimportról és a Jamal gázvezetékrõl kíván tárgyalni Putyinnal. (TA SR)

Orbán nem erõsítette meg, hogy Gyimóthy az utód

Budapest. Lemondott tisztségérõl Torgyán József. A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter február 15-i hatállyal távozik. Ezt a miniszter jelentette be, azt követõen, hogy befejezte megbeszélését Orbán Viktor miniszterelnökkel. Torgyán elmondta, hogy utódjául Gyimóthy Gézát, az Országgyûlés kisgazda alelnökét ajánlotta a kormányfõnek. Távozik Szabadi Béla, a tárca politikai államtitkára is. Orbán Viktor elfogadta a lemondást, de nem kívánta elárulni a lehetséges utód nevét.

Kérdések órája – Ivan Miklos a repülõgép-vásárlásról

Pozsony. Mikulás Dzurinda kormányfõ helyett Ivan Miklos adott választ a képviselõk kérdésére. "A hangsebességet el nem érõ repülõk vásárlásáról a védelmi tárca és a hadsereg dönt" – hangzott a válasz Pavol Kacic ellenzéki képviselõ felvetésére, mely szerint a vásárlás oka az, hogy jutalékot kap a Kereszténydemokrata Mozgalom. A nemzeti párti Eva Slavkovská arról faggatta Milan Ftácnikot, milyen kritériumok alapján válogatják ki a pedagógiai, módszertani központok szakelõadóit és a tanfelügyelõket. Az oktatási miniszter szerint a szakértelem és a gyakorlat a döntõ. Nem ért egyet azzal, hogy a Dél-Szlovákiában tevékenykedõ, magyar nyelvet nem bíró tanfelügyelõket diszkriminálják. Ftácnik ugyanakkor hasznosnak tartja, ha a magyar iskolákban ellenõrzõ tanfelügyelõk beszélnek magyarul, mert csak így tudják felmérni az oktatás színvonalát. Slavkovská nem tartja helyesnek, ha a szlovák–magyar szakot végzett pedagógusok szlovák iskolában tanítanak. Nézete szerint ez "a gyerekeknek sem tesz jót". (szm)

MEGKÉRDEZTÜK

Miniszter úr, ön nem támogatja a nemzetiségi oktatást? A múlt hét végén a tévé nyilvánossága elõtt ugyanis azt mondta, meg kellene világítani a magyar szülõknek, miért érdemes szlovák iskolába íratni a gyermeküket.
Igen, de én arra reagáltam, hogy valakik ötszáz koronával fizetik le õket, hogy magyar iskolába írassák a gyereküket. Azt mondtam, azonos módon kellene eljárnunk nekünk is, meg kellene mutatnunk, milyen elõnyei vannak a szlovák iskolának. A szülõk aztán szabadon dönthetnek, hová adják a gyermeküket, hisz szabad iskolaválasztás van. Én tehát nem vagyok a nemzetiségi oktatás ellen, de azt hiszem, hogy a hozzáállásnak kiegyensúlyozottnak kellene lennie. Nem olyan levelek alapján dönteni, mint amilyeneket az ötszáz koronát ígérõ Rákóczi Szövetség küldözget.

Nehéz kiegyensúlyozottságról beszélni Királyhelmecen, ahol a szlovák iskolát látogató tanulóknak több mint hatvan százaléka magyar nemzetiségû.
Ismétlem, a döntés a szülõk joga. De ha valaki gyõzködi õket az egyik oldalról, természetesnek tartanám, ha megismernék a másik lehetõséget is.

Épp arról van szó, hogy az a "másik lehetõség" folyik a vízcsapból is.
Nem folyik. Nekem legalábbis nincs ilyen benyomásom. (vk)