Csütörtök, 2001. február 8. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54. évfolyam 32. szám

Újabb koncepció a dél-szlovákiai régiók "felhígítására"

Pozsony. Lapunknak sikerült megszereznie a Víz- és Csatornamûvek transzformációjának kormánykoncepcióját, amely – úgy tûnik – nem kimondottan szakmai elvek alapján, hanem a dél-szlovákiai régiók "felhígítását" célozva készült.

A Pavel Koncos (SDL) vezette földmûvelési minisztérium által tavaly decemberben készített tervezet szerint 14 vízgazdálkodási részvénytársaság kapná meg a Víz- és Csatornamûvek jelenleg állami tulajdonban lévõ vagyonát. A koncepció azt sugallja, hogy a dél-szlovákiai régiókat magába foglaló, leendõ vízügyi társaságok északi határát – a közigazgatási reform területi beosztási terveihez hasonlóan – azért húzták meg magasan északon, hogy a magyarlakta területek önkormányzatai minél kisebb súlyt képviseljenek az egyes területeken belül. Szakemberek szerint az egyes vízgazdálkodási Rt.-k nyereséges mûködéséhez legalább 200 ezer összlakosságú területet kellene fedniük, azonban a tervezetben szereplõ részvénytársaságok hatáskörében vannak 60-70 ezres területek is (a Rózsahegyi vagy a Liptószentmiklósi járásokban), míg a kelet-szlovákiai, 14 járást magába foglaló részvénytársaság például több mint 1,1 millió lakost számlálna. Ennek következtében a Szenci és Bazini járást felölelõ társaság köbméterenként 50 korona 50 fillért kérne a vízért, a szomszédos – a Pöstyéni, Nagyszombati és Galgóci járásból álló – vízügyi társaság a vízért mindössze 5 korona 69 fillért számlázna. Egy független szakembercsoport olyan tervezetet dolgozott ki, amely szerint az országban összesen 10, megközelítõleg azonos nagyságú vízügyi Rt.-t hoznának létre. Az önkormányzatok március 3-ig véleményezhetik a kormánytervezetet. További részletek lapunk 5. oldalán. (jl)

Értékelik a szlovák–magyar vegyes bizottságok munkáját

Budapest. Martonyi János magyar külügyminiszter február 15-én hivatalos látogatást tesz Pozsonyban, ahol találkozik szlovák kollégájával, Eduard Kukan külügyminiszterrel, Lubomír Harach gazdasági miniszterrel, Harna István építésügyi miniszterrel, valamint az MKP képviselõivel. Martonyi János és Eduard Kukan áttekinti a kétoldalú kapcsolatok idõszerû kérdéset, mindenekelõtt az alapszerzõdés végrehajtását elõsegíteni hivatott vegyes bizottságok munkájának értékelése lesz terítéken. Martonyi Jánost a tervek szerint fogadja Mikulás Dzurinda miniszterelnök is.

Az alkotmány támogatásával minden képviselõ Szlovákia jövõje mellett szavaz – jelentette ki a parlamentben a miniszterelnök

Pozsony. Tegnap Mikulás Dzurinda kormányfõ is szót kapott az alkotmánymódosításról folyó parlamenti vitában, és az ellenzéki képviselõk támogatását kérte a tervezet elfogadásához, mivel az új alkotmány meggyõzõdése szerint elõsegíti egy modern állam kiépítését.
"A megváltozott világban Szlovákia azzal a vízióval kapcsolódik be a nemzetközi együttmûködésbe, hogy reális idõn belül teljes jogú tagjává válik a demokratikus, prosperáló és biztonságos európai államok közösségének" – mondta a miniszterelnök.
Ha az ország sikerre akarja vinni integrációs törekvéseit, feltétlenül módosítani kell az alkotmányt, már csak azért is, mert több módosításnak az Európai Bizottság legutóbbi országjelentése képezi az alapját.
A kormányfõ komoly eredménynek tartja, hogy a módosításról a kormánykoalícióban sikerült megegyezni. Elmondása szerint a kormány szlovák pártjai nem arattak gyõzelmet magyar partnerük felett, az MKP-t nem gyõzték le a preambulum vagy a nevesítetlen földek kérdésében. De az MKP képviselõinek sem partnereik akarata ellenére sikerült keresztülvinni programjuk egyes célkitûzéseit, hanem velük összhangban. A területi felosztásról szóló passzus nem a magyarok és nem is a szlovákok ellen irányult, Szlovákia minden polgárának érdekét szolgálja, hangsúlyozta Mikulás Dzurinda. Elismerte, elégedettebb volna, ha a módosítást az ellenzék is támogatná, az azonban kezdettõl fogva elzárkózott az együttmûködés elõl, és az ellentétek feloldhatatlannak tûnnek. A kormányfõ meggyõzõdése, hogy a módosítás a jelenleg érvényes alkotmányból minden jót megõriz. A felvetett javaslatot pontosítják, javítják és rögzítik a demokrácia építése terén szerzett 10 éves tapasztalatokat, mondta, és felelõsségteljes hozzáállást kért a képviselõktõl. "Az alkotmány támogatásával Szlovákia jövõje mellett szavaznak" – zárta beszédét a kormányfõ. Dzurinda felszólalására 38, többségében ellenzéki képviselõ reagált.
Az alkotmánymódosító vitában tegnap estig öt egyéni felszólaló kapott szót. Az ellenzéki szónoklatok során ismét elõkerült az úgynevezett magyar kártya, errõl az 5. oldalon tudósítunk. (szm)

A hamis vallomást tevõ védett tanú szabadlábon, ügyvédje vizsgálati fogságban van

Pozsony. A Legfelsõbb Bíróság 8 és fél év szabadságvesztésre ítélte Mikuás cernákot a tegnap befejezõdött fellebbviteli tárgyaláson. A szlovákiai maffia volt fõnökét egyelõre két zsarolási ügyben találták vétkesnek. Ezzel szemben a legsúlyosabb vádpontokban – túszejtés és a lengyel Szymanek meggyilkolása – bíróság nem erõsítette meg az ítéletet, ügyet visszautalták a besztercebányai kerületi bíróságra. cernák három társát szintén vétkesnek találták, õk 7 évet kaptak.
Jaroslav Ivor a döntéssel kapcsolatban elmodta: "Nem tehetünk mást, mint hogy elfogadjuk az ítéletet, s ezekért a tettekért a büntetés megfelelõ mértékû. A nyomozóhatóság vezetõje a gyilkossággal kapcsolatban kijelentette, némi megnyugvást jelent számukra, hogy az ügyet a bíróságra utalták vissza, s a nyomozóknak nem kell újrakezdeni a bizonyítási eljárást.
Vádat emeltek Alexaner H. ellen, aki az ügyben védett tanúként szerepelt, s az eljárás során többször megváltoztatta vallomását. Õ szabadlábon védekezhet, és saját kérésére megszüntették speciális védelmét is, amit védett tanúként élvezett eddig. Ezzel szemben elõzetes letartóztatásba helyezték ügyvédjét, Stefan H.-t, akirõl a nyomozók titkos felvételei alapján kiderült, hogy cernákék nevében õ vesztegette meg a tanút. Ha a bíróság az ügyvédet bûnösnek találja, akár 8 év szabadságvesztésre is ítélheti.
Az elítélteket még tegnap átszállították valamelyik szlovákiai börtönbe, feltételezhetõen Leopoldovba. Daniel Lipsic, az igazságügyi minisztérium hivatalvezetõje szerint ha cernákékat más vádpontokban nem találják bûnösnek, már egy év múlva kérhetik feltételes szabadlábra helyezésüket. Az ítélet felének letöltése után erre lehetõségük van, s már több mint három éve vannak vizsgálati fogságban. (TA SR, SITA)

MEGKÉRDEZTÜK

A KDH a mûvi terhességmegszakítások betiltását szeretné belefoglalni az új alkotmányba. Mi errõl a véleménye?
A kereszténydemokraták szerencsétlen utat választottak. Nem az alkotmányról zajló vita keretein belül kell beszélni errõl a témáról. Azért sem, mert az abortuszokat nem az alkotmány, hanem törvény, minisztériumi rendelet szabályozza. A változás tehát kizárólag törvénymódosítással érhetõ el. Szerintem a KDH részérõl ez csupán egy jelzés értékû gesztus, amellyel a lakosság tudtára akarja adni, hogy ezzel a kérdéssel foglalkozni kíván. Nem zárkózom el az esetleges széles körû vitától, hiszen két alapvetõ jog ütközésérõl van szó: a meg nem született magzat élethez való jogáról, valamint a nõ döntési jogáról. Bár igaz, ez nem tisztán jogi, hanem filozófiai, morális és etikai kérdés is. (erf)