![]() |
![]() |
![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() |
Szerda, 2001. február 7. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54. évfolyam 31. szám
Alexander H. beismerte, hétfõn hamis vallomást tett
Pozsony. Hamis tanúzás címén eljárást indítottak Alexander H., a Mikulás cernák-ügy egyetlen védett tanúja ellen. Az üggyel foglalkozó nyomozó birtokában van egy olyan hang- és képanyag, melybõl egyértelmûen kiderül, a koronatanút ügyvédje, Stefan J. ösztönözte vallomása megváltoztatására.
A hamis vallomásról tegnap Jaroslav Ivor, a belügyminisztériumi nyomozóhivatal vezetõje tájékoztatott. Elmondása szerint a felvétel 2000. június 20-án a Poprádi járási Slovakia ilina nevû chatában készült, amikor a kassai Stefan J., idáig nem azonosított személy megbízásából, megpróbálta rábeszélni Alexander H.-t a lengyel Grzegorz Szymanek meggyilkolásával kapcsolatos vallomása megváltoztatására. Az ügyvéd állítólag azt javasolta, vonja vissza kijelentését, mely szerint a gyilkosságot Mikulás cernák követte el, s helyette említsen más nevet. Stefan J. továbbá azt ajánlotta, hogy cernák tisztázásáért legalább 10 millió koronát követeljen a felmentett személyektõl. "Alexander H. beleegyezett vallomása megváltoztatásába" pontosította Jaroslav Ivor. Az illetékes szervek azért nem használták fel korábban ezt a fontos bizonyítékot, mert meg kellett várniuk, a tanú a gyakorlatban hogyan reagál az ajánlatra, illetve hogyan viselkedik a bíróság elõtt. A nyomozók csak Alexander H. vallomástétele után léphettek, amikor is február 5-én eskü alatt kijelentette, nem cernák ölte meg Szymaneket, hanem az azóta elhunyt Stefan Fabian. Ezt követõen felmenttette magát a tanúvédelmi program alól. A rendõrség eleget tett kérésének; egy védett tanú az adófizetõk több millió koronájába kerül. "Ezzel egy idõben a rendõrség feltartóztatta, a nyomozótiszt pedig hamis tanúzással megvádolta Alexander H.-t, ügyvédjét pedig hamis tanúzásra való felbujtással és bûnpártolással gyanúsítják. Mindkettõjüket elõzetes letartóztatásba helyezték" mondta Ivor. Alexander H. tegnap beismerõ vallomást tett. Elismerte, hogy hétfõn a bíróság elõtt nem mondott igazat, és hogy ezt ügyvédje, illetve más személyek befolyására cselekedte. Hamis tanúzásért 3 évig terjedõ feltétel nélküli szabadságvesztést is kiszabhat a bíróság. Ján Gereg és Peter Fischer, cernák besztercebányai védõügyvédei tiltakoznak Ivor kijelentése ellen, hogy Alexander H.-t alvilági képviselõk, illetve a vádlott volt ügyvédei befolyásolták. A Legfelsõbb Bíróság ma hoz ítéletet. "Ha a testület visszaadja az ügyet újratárgyalásra a Besztercebányai Kerületi Bíróságnak, a bírósági eljárásra két hónapon belül kerülhetne sor" véli Lubomír Samuel, a besztercebányai testület elnöke. Samuel vezetésével a bíróság tavaly cernákot bûnösnek találta gyilkosság vádjában, és 15 évi szabadságvesztésre ítélték. (s, t, c) A kubai hatóságok végre szabadon engedték a cseh Ivan Pilipet és Ján Bubeníket
Havanna/Prága. A kubai hatóságok hétfõn este szabadon engedték azt a két cseh állampolgárt, akit január 12-e óta fogva tartottak. A két cseh állampolgár hétfõn este elhagyta a kubai külügyminisztérium épületét, és a havannai repülõtérre indult. Szabadon bocsátása elõtt Ivan Pilip egykori cseh pénzügyminiszter és Jan Bubeník, az 1989-es "bársonyos forradalom" egykori diákvezére aláírt egy okmányt, amelyben elismeri, hogy megsértette a kubai törvényeket, amikor kubai ellenzékiekkel találkozott. Václav Havel cseh elnök "nagy örömmel és megelégedéssel" fogadta a hírt. A cseh államfõ bízik abban, hogy rövidesen találkozni tud Pilippel és Bubeníkkel, akik tegnap késõ este Madridon és Párizson keresztül érkeztek haza Prágába. A találkozó idõpontját még nem rögzítették, de Havel ezt az alkalmat fogja kihasználni arra, hogy "bõvebben is kifejtse véleményét" az egész ügyrõl. Havanna azt állította, hogy a két cseh megsértette a kubai népet, s ezért azt követelte a cseh féltõl, hogy hivatalosan kérjen bocsánatot. Prága azonban nem volt hajlandó erre, azt hangoztatva, hogy Pilip és Bubeník magánszemélyként tartózkodott a szigetországban. A múlt héten Havannában járt Petr Pithart, a cseh szenátus elnöke, aki hatórás tárgyalást folytatott Fidel Castro kubai államfõvel a csehek szabadon bocsátása érdekében. Hasonló céllal a kubai fõvárosban tárgyalt az Interparlamentáris Unió küldöttsége is, míg végül hétfõn este a kubaiak szabadon engedték a cseheket. A cseh külügyminisztérium bejelentette: egyelõre nincs pontos információja arról, hogy Pilip és Bubeník tulajdonképpen mit is írt alá szabadulása elõtt. Gázolaj a Kis-Dunában
Pozsony. "Az ivóvíztartalék nincs veszélyben" közölte Stanislav Babiak, a környezetfelügyelõség vízvédelemmel foglalkozó osztályvezetõje a hétfõn felfedezett gázolajszivárgással kapcsolatban. A Slovnaft közelében levõ kõolajvezetékre ismeretlenek lopás céljából illegális csatornanyílást szereltek, amelybõl 11 t gázolaj szivárgott a Kis-Dunába. Az olajfolt a Szenc melletti Dunaújfaluig úszott le a folyón. (TA SR) Nem az USA rendelkezik az új területi felosztásról
Pozsony. Viktor Nizòanský kormánymegbízott cáfolta, hogy az USA megpróbál beavatkozni Szlovákia új területi felosztásába. "Az amerikai nagykövetség tavaly az M.E.S.A 10 társaságnak és nem nekem anyagi támogatást kínált fel két regionális programra, mely programok az adott térség fejlesztését célozták" mondta Nizòanský. A Nógrád-Gömör megye jövõbeli székhelyéért folytatott küzdelemmel kapcsolatban a kormánymegbízott úgy véli, a regionális és kerületi központnak nem kell ugyanabban a városban lennie. Nizòanský szerint nem felel meg a valóságnak, hogy Losonc mindig is az adott terület központja volt. "Ilyen régió nem létezett. 1923-ig volt Nógrád megye és Gömör-Kishont megye. Az egyik Losonc, a másik Rimaszombat székhellyel mûködött" mondta, ugyanakkor elutasította a vádakat, hogy engedett volna egy rimaszombati lobbicsoport nyomásának. II. János Pál pápa jóváhagyására vár a szokatlan javaslat
Vatikánváros. II. János Pál pápa most fontolgatja annak jóváhagyását, hogy Sevillai Szent Izidor az internetezõk és a számítógépes programozók védõszentje legyen. Az erre vonatkozó ajánlás már két évvel ezelõtt megszületett, a Szentszék azonban most gondolkodik a jelölés jóváhagyásán. A VII. században élt Szent Izidorról úgy tartják, hogy õ írta a világ elsõ enciklopédiáját, a húszkötetes Etimológiákat, amelyben összegyûjtötte az akkori világ tudáskincsét. A Vatikán elõször 1996-ban jelent meg az interneten vonali szolgáltatással, amikor létrehozták a www.vatican.va címû weboldalat, amelyen azóta a katolikus egyháznak több ezer dokumentumát és a pápa beszédeit közölték. A pápa elõször 1998-ban "lépett be a kibernetikai világûrbe", amikor egymilliárd római katolikus híve a Vatikán weboldalán hallhatta és láthatta, amint vasárnapi miséin elénekli az Úrangyala imádságát, s meghallgathatták szerdai audienciáit. Elkezdõdött az alkotmánymódosításról folyó vita
Pozsony. Tegnap délután Jozef Migas házelnök nyitotta meg az alkotmánymódosításról folyó vitát. Az alkotmány módosító tervezetét Pavol Hrusovský, Ladislav Orosz és Ivan Simko nevében Peter Kresák tejresztette a törvényhozás elé, hangsúlyozva az alaptörvény módosításának szükségességét. A vitában elsõként Jozef Migas szólalt fel. "Az alkotmány a politikai, gazdasági, szociális élet jogalapja, a függetlenség garanciája" hangoztatta. A házelnök elismerte, hogy az alkotmány érvényben levõ változata megfelel az európai normáknak, ám Szlovákia euroatlanti integrációja és a közigazgatási reform egyaránt megköveteli a módosítást. Migasnak meggyõzõdése, hogy az alaptörvény módosítása az ország további fejlõdésének érdekét szolgálja. Migas szavaira az ellenzék reagált azt kifogásolva, hogy a tervezetet koalíciós képviselõk, nem maga a kabinet terjesztette elõ. A HZDS és az SNS azzal sem ért egyet, hogy az integráció ilyen átfogó módosítást indokol. Jaroslav Paska felvetette, hogy a javaslatot vegyék le a napirendrõl, és az ellenzék bevonásával vitassák meg. A vita hosszú lesz, hiszen írásban 67-en jelezték felszólalási szándékukat. (szm) CÍMLAP
VÉLEMÉNY
RÉGIÓ
BELPOLITIKA
KÜLPOLITIKA
GAZDASÁG |