Csütörtök, 2001. január 4. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54. évfolyam 3. szám

Joschka Fischer huszonévesen többször keményen összerúgta a port a rendõrséggel

Joschka Fischer német külügyminiszter egy hetilapnak adott interjúban nyíltan vállalta múltját, amikor huszonéves fejjel erõszakos lakásfoglalóként és az atomerõmûvek ellen tiltakozó utcai harcosként keményen összerúgta a port a rendõrséggel.

A Stern magazin legfrissebb számában megjelent interjúban Joschka Fischer kijelentette: "Igen, harcos egyén voltam. Csoportunk házakat foglalt el a 70-es években Frankfurtban, s amikor a hatóságok ki akarták üríteni az épületeket, védekeztünk. Összevertek bennünket, de mi is rendesen odacsaptunk."
A hetilap által közölt fényképek egyikén a 25 éves Fischer látható verekedés közben, amint éppen ököllel behúz egyet egy rendõrnek. A külügyminiszter magyarázó szavai szerint a rendõrség elõzõleg erõvel feloszlatott egy utcai tüntetést, majd üldözõbe vette a résztvevõket. "Ez volt az elsõ alkalom az életemben, hogy egyedül és puszta kézzel nem futottam el a rendõrök elõl, hanem szembefordultam velük" – mondta Fischer.
A baloldali-radikális körökhöz vezetõ útját megvilágítva kijelentette: a 60-as évek vége és a 70-es évek eleje olyan idõszak volt, amikor rálõttek Rudi Dutschke baloldali diákvezérre, amikor hihetetlenül élessé vált a konfrontáció, amikor egyesek nyíltan gyûlöletre uszítottak a diákokkal szemben. A német demokrácia ekkor olyan arcát mutatta felénk, amely mögött fölsejlett a nemzeti szocializmus folytonossága. Ez persze gyûlöletet keltett a mi körünkben – mondta az 52 éves politikus, hozzáfûzve, hogy a maga részérõl mindig ellenezte a fegyveres harcot. "A Vörös Hadsereg Frakció (RAF) és a Forradalmi Sejtek (RZ) soha nem volt az én közegem" – hangoztatta.
Fischer a terv szerint január 16-án tesz tanúvallomást Frankfurtban abban a perben, amely egykori barátja és a volt RZ-tag, Hans-Joachim Klein ellen folyik október óta. Fischer a vádlott tragédiájának nevezte, hogy belekeveredett a Forradalmi Sejtek környezetébe. "Ha nem sodródik közéjük, hanem velünk marad, akkor ma nem állna bíróság elõtt" – nyilatkozta a külügyminiszter.
Mint elmondta, miniszterként egyáltalán nem érzi kényelmetlennek, hogy tanúvallomást kell tennie egy terrorista perében. "Ez az én életrajzom, ilyen vagyok és voltam én, Joschka Fischer. Az életrajzom nélkül ma másmilyen volnék, és azt egyáltalán nem találnám jónak" – fogalmazott.
A német anarchisták és utcai harcosok lelkivilágát megvilágítva nagy derültséget keltett a Stern szerkesztõi között, amikor elmondta: mint rendes "sponti" (tüntetésre, utcai harcra mindig kész fiatal) felelõsségbiztosítást kötött a német autóklubnál, hogy a biztosító fedezze az utcai randalírozáskor általa okozott esetleges anyagi károkat. "Ne nevessenek, a német anarchisták már csak ilyenek" – tette hozzá.

Huszonhat újságíró vesztette életét hivatásának teljesítése közben vagy meggyõzõdése miatt az elmúlt évben

A Riporterek határok nélkül (RSF) szervezet tegnap Párizsban nyilvánosságra hozott jelentése szerint 2000-ben 329 újságírót állítottak elõ, s közülük 77-et börtönöztek be a hatóságok a világ különbözõ országaiban. Az RSF ezzel kapcsolatban emlékeztet arra, hogy 1999-ben 446 újságírót tartóztattak le, s 85-öt fosztottak meg szabadságától. A tavalyi adatok – mutat rá a jelentés – az elõzõ évekhez képest a legalacsonyabbak.
A közleménybõl kiderül, hogy 2000-ben 22 újságírót öltek meg hivatásával összefüggésben, s négyen robbantásos merényletben vesztették életüket, ez utóbbi esetekben azonban nem egyértelmû, hogy a támadásoknak õk voltak-e a célpontjai. A meggyilkolt újságírók többsége lázadó csoportok és függetlenségpárti mozgalmak akcióinak esett áldozatul fegyveres konfliktus során, fõként Sierra Leonéban, Sri Lankán, illetve Columbiában.
A bebörtönzött újságírók felét Burmában,(13) Kínában (12) Iránban (10) és Etiópiában (9) tartják fogva.
Az elmúlt évben 295 sajtóterméket vagy publikációt vetettek alá a cenzúrának (1999-ben 357-et). A jelentés szerint a legerõteljesebben Iránban és Törökországban alkalmaznak hatósági nyomást a sajtóra, Iránban tavaly 30 kiadványt tiltottak be. A sajtószabadság védelmére alakult párizsi székhelyû RSF megállapítja, hogy a tavalyi adatok a médiával szemben alkalmazott erõszak csökkenésérõl tanúskodnak, de felhívja a figyelmet arra, hogy a világ mintegy húsz országában továbbra is ellenségesen kezelik a sajtó képviselõit, s a föld lakosságának egyharmada olyan országokban él, amelyekben ismeretlen fogalom a sajtó szabadsága.

KOMMENTÁR

Egyre kevesebben fizetünk egyre több nyugdíjasra. A beígért nyugdíjreform sem változtat a tényen, hogy ez a fajta újraelosztás a belátható jövõben az összeomlás határán egyensúlyoz. Ami egyben azt is jelenti, hogy az egész életüket becsülettel végigdolgozók ebbõl a forrásból nagyon vékonyka jövedelemre számíthatnak.
Sehol a világon nem jelent fõnyereményt az alapnyugdíj, ezért találták ki a kiegészítõ formákat, amelyeket szépen összerakva már tisztességesebb megélhetés biztosítható. Ezek két fõ formája a járulékos nyugdíjbiztosítás, amelyhez bizonyos keretek között a munkaadó és az állam is hozzáfizet, illetve a kommersz nyugdíjbiztosítás, ahol az elhelyezett pénz mennyisége szempontjából teljesen szabad a gazda.
Nálunk is évek óta mûködnek a járulékos nyugdíjbiztosítók, csak éppen mint szinte mindenre ebben az országban, a meciarizmus erre a területre is rányomta a bélyegét. Sokáig csak azt láttuk, hogy bár a Kozlík-féle pénzügyminisztériumtól négy ilyen intézmény kért mûködési engedélyt, évekig csak az egyik dolgozhatott. A rébusz tavaly oldódott meg, amikor tulajdonosként Meciar legbelsõbb munkatársai léptek színre. Végül a másik három is elindult, csak éppen nyílt titok volt, hogy ehhez mi mindent kellett letenniük a mozgalom asztalára. Az ügyfeleknek ez azért volt rossz hír, mert így egyáltalán nem lehettek biztosak abban, hogy pénzük több évtizedre biztos helyre kerül. Ráadásul mindez csak egy része az akkori rendszer hiányosságainak, így nem csodálkozhattunk azon, hogy a kiegészítõ nyugdíjbiztosítás egyáltalán nem vált a napi élet részévé.
Januártól azonban a vonatkozó törvény módosításával sok minden megváltozott. A járulékos nyugdíjbiztosítás ezentúl mindenki számára elérhetõ, így újra érdemes meggondolnunk, hogy a kedvezmények erejéig érdemes-e megpróbálni ezt a formát. A pénzügyi befektetések során elengedhetetlen bizalom megteremtéséhez, illetve a sötét idõszak lezárásaként az illetékesek nyilvánosságra hozhatnák a biztosítók pénzügyi auditját. Mivel ezek állami pénzekkel is gazdálkodnak, joguk van rá. Így elhihetnénk, hogy ha ide tesszük a pénzünket, az nem köt ki valamilyen feneketlen zsebben. Néhány év, illetve évtized múltán ugyanis nagy szükségünk lesz rá.

JEGYZET

Kisebbfajta forradalomként tálalta a sajtó azt a hírt, miszerint az év elejétõl a német hadsereg megnyitja kapuit a fegyveres szolgálatra jelentkezõ nõi önkéntesek elõtt. A Bundeswehr öt évtizedes történetében elõször fordul elõ, hogy a "gyengébb nem" képviselõi már nem csupán a katonazenekarban, esetleg segédorvosi minõségben, hanem az egyenlõ elbánás elvének megfelelõen fegyverrel a kézben szolgálhatnak. Ez a változás tényleg nem hagyhatja érintetlenül a laktanyák életét. Ennek folyományaként a kaszárnyákban már épülnek is a nõk számára fenntartott illemhelyek és öltözõk, s az új helyzethez igazítva áramvonalasíthatják az öltözködésre, a hajviseletre, ne adj’ isten bajuszviseletre vonatkozó elõírásokat. Elsõ nekifutásra 244, sminkkészletétõl mindenáron megválni kívánó jukkerlány bújt angyalbõrbe, bár kétséges, hogy a kezdetektõl el tudnak-e vegyülni a férfiasságuktól falakon belül eddig mesterségesen megfosztott teuton Rambók társaságában. Ilyen szempontból elõnyben azok a hegyomlás alakú hölgyek lesznek, akik valamicskét is emlékeztetik az embert a mutánssá doppingozott hajdani NDK-s súlylökõ "lányokra". Bár az is igaz, ebbõl a fajtából a berlini fal leomlása után már alig akad, s azok is a cirkuszban dolgoznak erõmûvészként. A terepszínnel frigyre lépõ lányok közül többen lesznek azok, akiket nem a fizikai rátermettség predesztinál katonának, hanem csupán a lehetõség ajz fel, hogy kopaszra nyírt férfiak között játszhatnak katonásdit. A nõkkel ellentétben kötelezõen besorozott német fiatalemberek meg csak némán várják sorsuk beteljesülését. Talán sejtik, milyen emberformáló folyamat részeseivé válnak. Egy bölcs meghatározás szerint ha egy férfi egyedül van egy szobában, akkor emberként viselkedik, de ha betér oda egy nõ, akkor már férfiként. A kardcsörtetõ germán amazonok tesznek arról, hogy kiderüljön, zöld szerelésben a férfi vagy az ember az elviselhetõbb.

TALLÓZÓ

Hármas Duna-vidék néven eurorégiót alapít Gyõr-Moson-Sopron Megye Önkormányzata, valamint a Csallóköz-Mátyusföldi Regionális Társaság. Az okiratot január végén írják alá Gyõrött, az új érdekközösség székhelyén. Az eurorégió Gyõr-Moson-Sopron megye, valamint a Dunaszerdahelyi és a Galántai járás közigazgatási területén mûködik. A két szomszédos térség a közös régiót vonzóbbá szeretné tenni a helyiek és az oda látogatók számára. Azt tervezik, hogy összehangolják a területfejlesztést, az idegenforgalmi, az oktatási, a kulturális törekvéseket, a közlekedést, a gazdasági szándékokat, s különös figyelmet fordítanak a környezetvédelmre és a katasztrófa-elhárításra. Mivel a Csallóközben nagy a munkanélküliség – néhány településen még a húsz százalékot is meghaladja –, a Kisalföldön pedig bizonyos szakmák munkaerõhiánnyal küzdenek, további lehetõségek rejlenek a határon átnyúló foglalkoztatásban. Az eurorégió közös gazdasági programokkal segítheti a foglalkoztatást. Az érdekközösség mûködéséhez a tagok magyar lakosonként két forintnak, szlovák lakosonként 0,32 koronának megfelelõ euróval járulnak hozzá. Ezen kívül pályázatokon elnyert pénzekre is számítanak.

Szolgálati titokká nyilvánította a Kormányzati Ellenõrzési Hivatal (KEHI) elnöke az állami vezetõk külföldi útjáról készített jelentést – értesült a Magyar Hírlap. A vizsgálatot a kormányfõ kérésére végezte el a hivatal. A lap az adatvédelmi biztos állásfoglalását kérte arról, hogy titokban tartható-e a közpénzeken tett látogatások hatékonyságát vizsgáló jelentés. Nem publikus az állami vezetõk külföldi útjainak költségeit és hatékonyságát vizsgáló jelentés, a KEHI-ben készült dokumentumot ugyanis a hivatal elnöke, Sepsey Tamás szolgálati titoknak minõsítette. A vizsgálatot a kormányfõ kérésére végezte el a hivatal, annak eredményét tavaly októberben meg is küldte Orbán Viktornak. Hiába fordult azonban a napilap a kancelláriához, a jelentést nem ismerhették meg. Az indoklás szerint a KEHI azt szolgálati titokká nyilvánította. A jelentésrõl korábban mégis kiszivárgott, hogy a hivatal kifogást emelt az agrártárcánál, mert a minisztérium nem írt ki közbeszerzési pályázatot a külföldi utak intézésére. A tárca repülõjegyeit az az OTP Travel szerzi be, amelynek jogi képviselõje Torgyán Attila, a miniszter fia.

Lubomír Andrassy szerint a Demokratikus Baloldal Pártja mindig nyitott volt a belsõ vitákra, így nem jelent különösebb gondot, ha létrejön egy platform, de értesülései szerint a párt tagsága nem vár ilyen változásokat. A párt legfelsõ vezetésének véleményétõl egy kissé eltérõ platform létrehozását sürgetik Jozef Migas legutóbbi ellenjelöltje, Milan Ftácnik köré tömörülõ baloldali politikusok. Brigita Schmögnerová, Peter Weiss, Ladislav Orosz és Ftácnik egyebek mellett azt szeretné, ha a párt tisztára mosná magát a klientelizmus vádjaitól, ha felhagyna a kommunista pártra jellemzõ poltikával és nem lenne saját kormányának belsõ ellenzéke.